Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

Tavalyi eredmények, ide! remények Vízvédelem Töretlenül a cél felé A kívülálló csalk annyit lát, hogy a szokványost«! eltérő formájú épület lesz a kapós- füredi oirvoslakás. Török Já­nos brigiádvezető képzeleté­ben azonban már áld a ház. — Különlegesen szép a terv, és higgye el, egy kőmű- vensnek nagy öröm ilyen munkán dolgozni. December­ben kezdtük, és június 31-ire készen lesz, az biztos! Tavaly minden munkát ha­táridőre befejezett a szövet­kezet kétszáznegyven tagú építőrésklege. ötmillió forint értékű eszközzel száztízmiiiliő forint értéket teremtettek. Olyan létes'tenények dicsérik munkájukat, minit például a mezőgazdasági főiskola számviteli tagozatának hat­vannégy személyes, három- szintes modern kollégiuma, a Lady szövetkezet hétszáz négyzetméteres üzemcsarno­ka. Folyamatban levő har­mincmilliós nagy munkájuk a Dorottya-ház felújítása. — Eddig csak rontottunk, bontottunk — mondják itt a munkások —, az építő, ^szép munka most kezdődik. Gyö­nyörű lesz ez a műemlék épület. Igényes, pontos munka, ha­táridők betartása — ez a fő titka, hogy kereslet van a Surján völgyi építőrészleg munkájára. — Az idén nagyot akarunk lépni — mondja az elnök —, az idei százötvenmillió forin­tos értéket százmillióval sze­retnénk növelni. — Nem túl merész ez a szándék? Báranyó Károly elmosolyo­dik. — Két ágazatra alapozzuk, a kenderfonai-feldolgozásra és az építőiparra. Jól kezdőd­tek a mélyépítési munkáló, aztán megnyertünk két ver­senytárgyalást; Gamás és Ba- latonszentgyörgy térségében törpe-vízmüvet építünk. Meg kell lenni a kétszázötven­milliónak ! A szövetkezet működési te­rülete egyre messzebb terjed, egyre távolabbi vidékeken is­merik meg a Surján völgye nevet Természetesen ebben események ezekben a hetek­ben kissé háttérbe szorultak a végzős középiskolások kö­reben. Megjelent ugyanis a tájékoztató az érettségi vizs­gák rendjéről, s ez számukra a legfontosabb információ. Lényeges változás ugyan nem lesz, de a vizsgaszabályzatok egy re magasabb követelmé­nyeket állítanak mind a ta­nárok, mind a tanulók elé. Egy másik, az érettséginél sokkal kellemesebb esemény részesei lehettek azok, akik részt vettek a kaposvári Kil­lian ifjúsági házban a gyer­mek bábosok országos feszti­váljának kétnapos bemutató­ján. Itt nemcsak a közönség, hanem a szereplők is jól szó­rakoztok. Az örömből jutóét az eredményhirdetésre is, hiszen a 14 résztvevő csoport közül tízet továbbjutásra ér­demesnek ítélt a zsűri. Az is­kolásokhoz, az iskolához kap­csolódik annak az új szobor­nak. Trischler Ferenc Diákok című alkotásának a felavatá­sa is, amelyet Kaposváron a Munkácsy gimnáziumban ál­lítottak fél. A bronzba öntött figurák az őröli diákságnak állítanak emléket. Az emlé­kezés másik színhelye a 100 éve született kommunista költő, író, újságíró és műfor­dító, Gábor Andor mellszob­ra volt, ahol a megye párt- és állami vezetői, újságírók és diákok tisztelegtek a megye kiemelkedő szülöttének em­léke előtt. Surján völgyi örökösök A kaposfüredi orvoslakás része van a siófoki termelő­szövetkezettel alakított gaz­dasági trásaságuknak is, hi­szen az együttműködiés során a közös, kert. és magasépítő részlegük főként az északi Balaton -parton, Veszprém megyében dolgozik. A siófoki elnök, Boda János a megyei küldött közgyűlésen ugyanazt mondta el, amit a szentbalá- zsi irodában. Baranyó Ká­roly: „jó módszer ez, meg­győződésem, hogy középtá­von is nagy jövője van,’’ — Szépen megművelni ezt a mi kis keskeny földsávun- kat, bevonni új, intenzív kul­túrákat a termelésbe, tovább gyepesíteni az eróziós domb­oldalakat, egy kicsit többet, egy kicsit még fegyelmezet­tebben dolgozni — ez mind, mind feladat céljaink eléré­séért. Az elnök szekrényére mindössze néhány hete ke­rült egy serleg A környezet kultúrájáért, szépítéséért, védelméért végzett munka megyei elismerése. Méltó helyre került. Gálosfán a műemlék jelle­gű volt Fesitetich-kastélyból tégilatârmeléket talicskáznak idősebb asszonyok. A szétbontott, meglehető­sen rossz állapotú épületben járva akaratiamul is kicsúszik a számon a hitetlenkedő kér­dés: — Es ez május tiégére ké­szen lesz? — Tessék majd személye­sen meggyőződni róla — vág­ja rá «magabiztosán az építés- vezető. Az épület körül már ott so­rakoznak eltelepítve, gondo­san kikötözve a fenyők, a tuják; a kastélyhoz tartozó parkban egyelőre hó borítja a kis dísztavat, az erdő alatti forrás kacskaiingós kis med­rében befagyott a víz. Tanácskozás óiknak, vitakö­röknek, kiállításoknak ottho­na lesz ez, na és bizonyára annalk, a mezőgazdasági fő­iskolával közösen létrehozott fol król-egy üttesnek, mely a néhány napja aláírt okirat tanúsága szerint a Surján völgyi örökösök nevet viseli. Visítanak a fűrészek, a vasműhelyben energiataka­rékos, hulladéktüzelésre al­kalmas kazánokat készítetnek, javítják a gépeket A hóföd­te dombok közötti mély csendben, a Sunjár völgyi örökösök a holnapon mun­kálkodnak. Vörös Márta Továbbra az élvonalban Az ország mezőgazdasági nagyüzemei gondokkal ter­hes gazdasági évet tudhat­nak maguk mögött. A szi­gorodó közgazdasági feltéte­lek mellett a kedvezőtlen természeti tényezők is nehe­zítették céljaik elérését Az előzetes termelési, pénzügyi adatok ismeretében azonban megelégedéssel nyugtázható, hogy az állami gazdaságok — és ezen belül a megye tíz állami mezőgazdasági nagyüzeme — ha nem is a tervezett mértékben, de ele­get tettek a népgazdaság ál­tal támasztott követelmé­nyeknek. Somogy állami gazdaságai 1983-ban lényegében válto­zatlan nagyságú mezőgazda- sági területen és munkaerő­vel, azonos szervezeti felépí­tésben és termelési szerke­zettel átlagosan 5,1 száza­lékkal — az országos átla­got meghaladó mértékben — növelték termelésüket. Kö­zűink is kiemelkedő a böhö- nyei 14,9, a balatonboglán 10,7, a dél-somogyi 7,2, a balatonnagybereki 6,9 száza­lékos termelésnövekedése. A nyereség négy gazdaság­ban (Balatonnagyberek, Ba- latonboglár, Siófok, a Bala­toni Halgazdaság) növeke­dett, de megyei átlagban 7.1 százalékkal (20 millió fo­rinttal) csökkent. Ez jóval alacsonyabb az ország álla­mi gazdaságainak nyereség­csökkenésénél. ! A növénytermelésben, a gabonaprogramban vállalt kötelezettségeiknek időará­nyosan eleget tettek a gazda­ságok. A tavaszi árpát kivé­ve a kalászosok termésered­ménye megközelítette az 1982. évi szintet. Évek óta kiemelkedő a Siófoki Álla­mi Gazdaság eredménye, ahol 1983-ban hektáronként 6,2 tonna termést, kukoricá­ból pedig a Balatonnagybe­reki Állami Gazdaság hek­táronként 7,3 tonna átlag­hozamot ért el. Az aszályos év elsősorban és alapvető­en a kukorica-, a naprafor­gó-, a cukorrépa- és a bur­gonyatermelés hozamát befo­lyásolta kedvezőtlenül. A kertészeti termelésben a kereskedelmi, a piaci felté­telek előnytelen változása ereztette hatását Nem hagyhatjuk figyel­men kívül a kiegészítő te­vékenység körének bővülé­sét sem. Az élelmiszer-fel­dolgozás és az egyéb ipari termékelőállítás jövedelme­zőségének fokozódása szá­mottevően ellensúlyozta az alaptevékenységben bekö­vetkezett nyereség csökkenést. Gyorsabban és érzéke­nyebben tud a szabályozó rendszer a bel- és külpiaci igények változására reagál­ni az a mezőgazdasági válla­lat, amely nemcsak megter- remti a lehetőséget akár társulásos formában is. A feldolgozás létjogosultságát számos jó példa bizonyítja, mint például a bchönyei, a dél-somogyi, a balatonnagy­bereki állami gazdaság koo­perációs kapcsolata a Ka­posvári Húskombináttal, a Budapesti Konzervgyárral. Igen eredményes a Balaton- boglári VITICOOP Termelé­si Társulás, amely a terme­lőszövetkezeti, állami gazda­sági együttműködés követ­hető, kölcsönös előnyöket nyújtó formája. A gazdálkodás hatékony- 1 ságának, a dolgozók jövedel­mi viszonyainak javulását eredményezte számos olyan új vállalkozási forma, mint a részesművelés, az illet­ményföld — álló kultúrában való — kiadása, különbözői termelési szakcsoportok lét­rehozása, állatkihelyezések. gazdasági munkaközössé­gek alakítása. Az állatkihe­lyezésben például a Bárdi­bükki Állami Gazdaság, az illetményföldek hasznosítá­sában, részesművelésben a Ealatonboglári Állami Gaz­daság alakított ki országo­sán követhető módszereket. Ezek szervezésében is alap­vető a nagyüzem szerepe, meri elősegíti a termelési feltétetek kialakítását, meg- 1 határozza a termelés célját, részt vállal a termék érté­kesítésében, és mindezt a termeléspolitikai elvekkel összhangban teszi. Az alaptevékenység és az ehhez kapcsolódó feldolgozás továbbra is meghatározó az állami gazdaságok termelé­sében. A kiegészítő tevé­kenység azonban nagyobb jelentőségűvé válik. Somogy gazdaságaiban ez elsősorban műanyag, fa- és vasipari termékelőállítást, építőipari tevékenységet jelent, ame­lyet a saját szükségletek ki­elégítésén kívül külső meg­rendelők részére is végeztek. Az eredményes gazdasági munka további záloga a vállalati önállóság fokozó­dása, amelyet a gazdaságok irányításában bekövetkezett változások jelentősen elő­mozdítottak. Ez jogi és pénzügyi, gazdálkodási lehe­tőséget is jelent. A vállalati önállósággal azonban csak azok a gazdaságok tudnak élni, amelyek az üzem- és munkaszervezésben kiala­kították az irányítási szer­vezetet, az érdekeltségi rend­szer összhangját A vezetési szervezet, az önelszámoló egységek, az anyagi érde­keltség rendszerének tovább­fejlesztése a megye gazda­ságaiban kiemelt feladat volt a múlt évben, de aktuális az idén is. A termelés közgazdasági feltételeinek kedvező válto­zásával ebben az évben sem lehet számolni. A nehéz kö­rülmények érintik az állami gazdaságokat is. A termelési színvonal, a fajlagos hoza­mok növelésére, racionális talajjavításra, okszerű szer­ves- és műtrágyázásra, a kemikáliák szakszerű hasz­nálatára, az állategészség­ügyi helyzet javítására, a tartástechnológia korszerű­sítésére van szükség. A jö­vedelmező termelés érdeké­ben nagyobb figyelmet kell fordítani a költséggazdálko­dás operatív elemzésére, a ráfordítások évközbeni ala­kulására, mert a tartalékok feltárása szinte kényszerítő erővel hat. Minden gazda­ságban szorgalmazni kell a vertikális és horizontális együttműködési lehetőségek felkutatását. A jövedelemnö­velő hatások mellett foko­zott szerepe van ennek a bel- és külpiac árualapjai­nak növelésében. Görgényi Pálné, az Állam! Gazdaságok Országos Központjának tájékoztatási vezetője A múlt hét bővelkedett eseményekben, a legnagyobb szenzációt mégis a nem várt, nagy mennyiségű hó jelen­tette. Az ezzel kapcsolatos eseményekről naponta friss tudósításokban számoltunk be, ezért összefoglalónkban külön nem térünk ki a hó okozta gondolera. Egy másik, sokkal örven- detesebb esemény volt — bar ez nem somogyi —, hogy a Szépművészeti Múzeumból elrabolt értékes festmények utáni, hónapok óta tartó bravúros nyomozás eredményeként Görögország­ban megtalálták a páratlan értékű műremekeket. Az év­század kép rablásának minő­sített bűncselekmény felderí­tése a magyar, a görög és az olasz rendőrség, valamint az Interpol példamutató együtt­működésének köszönhető. A festmények tehát kalandos útjuk után visszakerültek a magyar állam jogos tulajdo. nába, és a szükséges restau ráció után ismét megcsodál­hatják az érdeklődők. A múlt héten központi ár­emeléseket jelentettek be. A döntesnek senki sem örült, SOMOGYI KRÓNIKÁJA . A készülő szabadidő központ de a felelősséggel gondolkodó lakosság tudomásul vette, hogy célkitűzéseink elérésé­hez, az életszínvonal megtar­tásához szükség volt bizunyos fogyasztási cikkek áremelésére. Ezzel egyidejű­leg nőtt különböző szociális juttatások mértéke. A megyei események közül kiemelkedő jelentőségű voit a Balatoni Intéző Bizottság ülése, amelyen dr. Abrahám Kálmán építési és városfej­lesztési miniszter, a BIB el­nökének részvételével a viz­es környezetvédelem, a nád- gazdálkodás feladatairól, a fejlesztés szükségképpen fel­gyorsult üteméről tanácskoz­tak a szakemberek, A legfon­tosabb vízvédelmi munkákra a kormány 274 millió forint költség-kiegészítést hagyott jóvá, s ez várhatóan elősegíti a Balaton központi fejleszté­si programjának mielőbbi megvalósulását. A Balaton vízminőségének javításával egy másik szerve­zet, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége is foglalkozott annak a ta­nácskozásnak a keretében, amelyen a megye VT. ötéves területfe.j lesztési tervének feladatairól tanácskoztak. . A testület ezenkívül szorgal­mazta a kaposvári telefon- központ és a rendelőintézet mielőbbi bővítését, valamint az építőanyag-ellátásit javító Fészek Áruház megépítését Január l-,től lehetőség nyílt a vállalatok számára a 40 órás munkahétre való átté­résre. Somogy megyében is több nagyvállalat és szövet­kezet élt ezzel a lehetőséggel. Az átállással kapcsolatos szervezési intéz­kedésekről, az első hetek ta­pasztalatairól csütörtökön összeállításban számoltunk be. Még nincsenek tapaszta­latok arról, hogy 22 somogyi termelőszövetkezetben mi­ként hasznosítják majd a számítógépes tervezői szolgá­latot, amelynek létrehozásá­ról a napokban döntöttek a Teszöv székhazában. A szak­tanácsadást és a programok készítését a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem vállalta, a termelőszövetkezetek pedig a szolgáltatás anyagi hátterét biztosítják. A gazdasági és poiititan Szigorúbb szabvány, súlyosabb büntetés Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, a Miniszter- tanács rendelete és ehhez kapcsolódóan az Országos Vízügyi Hivatal elnökének államtitkári rendelkezése korszerűsítette a szennyvíz- és csatornabírság megállapí­tásának, kiszabásának és fel­használásának szabályait. Az új előírások a folyók, a ta­vak és a föld alatti vízkész­letek tisztaságának fokozot­tabb védelmét szolgálják. A szennyvízbírságolási jog­szabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzékeny térségeket. A korábbi ren­delkezés a vízminőségvéde­lem fontossági sorrendjében hat területi kategóriát álla­pított meg. Ez a felosztás most sem változott, de jelen­tősége lényegesen növekedett, mert az első négy kategóriá­ba tartozó területeken az ed­diginél jóval nagyobb lesz a bírság összege, ha a szeny- nyezés túllépi a megtűrt ha­tárt A legjobban védett ba­latoni vízgyűjtő területén például az alapbírságot ed­dig megháromszorozták, az új rendelkezés szerint pedig ötszörösére emelik. A máso­dik területi kategóriához tar­tozó ivóvízbázisok körzetei­ben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5-ről 3,5- re, a harmadik védettségi kategóriájú ipari területeken 1,5-ről 3-ra, és az öntözővíz­bázisok negyedik védettségi kategóriás térségeiben 1,3-ról 2-re emelkedett. Az új jogszabály a csator­nabírságnál is bevezette a vízminőségvédelem hat terü­leti kategóriáját, s ennek megfelelően a károsító anya­gokból még eltűrhető szeny- nyezés határértékét jelemtőr sen csökkentette, szigorította. A Balaton vízgyűjtő terüle­tének közcsatornáiban példá­ul a literenként megtűrhető olaj- és zsírszennyeződés ha­tárértékét 60-ról 40 milli­grammra, a fenolét 80-ról 5-re, a cianidét 1-röl 0,5-re és az ólomét 10-ról 0,2 milli­grammra szorították le, te­hát lényegesen nagyobb kö­vetelményeket szabtak meg. A bírságolásból eredő ősz- szegek is kizárólag vízminő­ségvédelmi célokat, szolgál­hatnak, ebből a külön ke­zelt bevételi forrásból támo­gatják az üzemek szennyvíz­tisztító-építési beruházásait is. Kollégium a főiskolán SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom