Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

Eredményt ígérnek a tervek Nem meglepő mór, hogy 1984 elején is azt mond­ják a gazdasági szakem­berek, amit a korábbi évek kezdetén: nehezebb körül­mények között kell dolgoz­nunk, s ha lehet, igy is többet vagy legalább any- nyit, mint régebben. Munkatársaink az új év kezdetén néhány ipari, il­letve mezőgazdasági üze­met, vállalatot kerestek föl, és az 1984-es tervek felöl érdeklődtek. Azt pró­bálták kutatni, hogy a megváltozott szabályozók­hoz, amelyekről mindenki idejekorán értesült, miként alkalmazkodtak a somogyi cégek. Példáink talán nem elegendőek az általánosí­táshoz, inkább jobbakat találtunk, s bizonyára lesz­nek - bár ne lennének — lemaradók, megújulni nem képesek is. Összeállításunk azt bizo­nyítja : a gazdasági kihi vasra lehet válaszolni, csak meg kell találni a módját. Megismétlik a tavalyi eredményeket Növekvő termelési értéket és változatlan nyereséget ter­veztek 1984-re a Dél-dunán­túli Vízügyi Építő Vállalat­nál. Mint Holl Lajos igazga­tó elmondta: a növekedés az áremelkedésből származik, tehát körülbelül ugyanannyi munkát végeznek el az idén, amennyit 1983-ban megcsi­náltak. Mem lesz könnyű ez az esztendő, de elképzeléseik megvalósítása biztonságosnak látszik. — Belföldi építési és sze­relési munkáink értéke fo­lyó áron számolva hét szá­zalékkal növekszik, exportra viszont kevesebbet dolgo­zunk. Nyolcvanegytől nyolc­vanháromig Irakban építet­tünk. az ottani befejező munkálatok vannak már csak hátra, s újabb külföldi megrendelésünk még nincsen. Javítani, nem cserélni — A módosított gazdasági szabályoz«* életbe léptek, együtt kell élni velük, s mi fölkészültünk arra, hogy mi­nél kevesebb zavart okoz­zon ez az együttélés. Min­dent egybevetve úgy gon­doljuk, hogy képesek le­szünk állni a sarat 1984-ben aüfcateészágéaiy, »mth« csu­pa öreg géppel dolgoznának. Inkább javítják, mint cse­rélik a munkaeszközöket, az alkatrészeket, s ehhez meg­felelő technikai és szemé­lyi bázissal rendelkeznek. Arra is felkészültek, hogy egyes alkatrészeket maguk keszáteenek eh A tröszttel együtt működve mindent megteszünk azért, hogy megint dolgozhassunk a határainkon túl, de ezt nem tudtuk tervezni. Ha lesz ilyen munka, akkor terven felül vállaljuk. Itthon mind a négy megyében — Bara­nyában, Somogybán, Tolná­ban és Zalában — eléggé sok megbízatásunk van és több versenytárgyalást is megnyertünk. Több célcso­portos beruházás — vízmű-, illetve szennyvíztisztító-épí­tés, valamint csatornázás — folytatódik az idén, mun­kánk zömét ezek adják. — Van-e verseny a pia­con ? Mivel tudnak megren­delőket nyerni? —■ Van versengés, az em­lített versenytárgyalások is jelzik ezt. Növeljük tervező­kapacitásunkat, s ez a piac megtartását is szolgálja. Azt reméljük, hogy a tervezőrész­legünk által elkészített ter­vek megrendelői később a kivitelezést is velünk végez­tetik el. Nemcsak a szorosan profilunkba, tehát a vízköz- műépitéshez tartozó munká­kat vállaljuk el. Eddig is csináltunk épületalapozáso­kat, utakat, gázvezetékeket, és ha lehet, továbbra is ke­resünk ilyen munkákat — Milyen tárgyi és embe­ri feltételeket teremtettek eh­hez? — Gépparkunk jó, bár sok a régi eszközünk, de gondoz­zuk, felújítjuk ezeket. Köz­ponti betonüzemünkben hat­millió forintért bővítjük a betonvashajjító üzemrészt, hegesztett betonacélhálókat fogunk készíteni. Eddig is használtunk ilyeneket, de más cégtől vásároltuk. Ha magunk gyártjuk, olcsóbb lesz. Az üzem két év alatt behozza az árát. A szociális ellátás nálunk — a külső munkák ellenére — megfele­lő. Létszámunk változatlan, nem mennek el az emberek. Az idén az országos és a tröszti szabályozás szerint 4,8 százalékos bérszínvonal-fej­lesztés lesz nálunk. Ez jó, a törsztnél a legmagasabb. Hozzáteszem : jövedelmező­ségi mutatóink is a legjobbak nagyvállalati szinten. Képzet­tebb, jobb szakembereink és szakmunkásaink az átlagos­nál nagyobb jövedelememel­kedésre számíthatnak az idén is. Mindent összevetve: ha különösebb fejlődésre nem számíthatunk is, azt elérhet­jük, hogy megőrizzük gaz­dálkodásunk korábbi színvo­nalát. Bővülő kooperáció A Videoton Elektronikai Vállalat termelése az idén is több mint 10 százalékkal növekszik. A fejlődés jelen­tős részét a számítástechni­kai gyárnak kell majd biz­tosítania, ebből adódóan a tahi gyáregység is fontos fel­adatot kap. Kudioh Antal, a gyáregy­ség igazgatója elmondta: — Termelésünk 750 millió forint értékű lesz. Hogy ezt megvalósítsuk, a termelé­kenység növelésén tál nö­velni kell a létszámot. Az év végére kilencszáz dolgo­zóval számolunk. A gyáregység feladata lesz ebben az évben a készáru­kibocsátás további növelése. Ezért növelik a VDT típusú display gyártását, megkez­dik a VDN display új, az eddigieknél sokkal bonyo­lultabb változatainak soro­zatgyártását. Az újakon kí­vül a hagyományos termé­kekből — nyomtatott áram­köri alaplemezek, billentyű­zetek, tápegységek, mecha­nikus alkatrészek — szintén többet kell majd készáte- ráüik. Az igazgató hozzátet­te: — A külső körülmények­ben, például az anyagellá­tásban nem várható jelen­tős változás, ezért javíta­nunk kell a njűszaki előké­szítést és a termelésirányí­tást, csökkenteni a veszte­ségforrásokat, rugalmasab­ban kell alkalmazkodni a változó piád feltételekhez, és biztosítani kell a határ­időre való jó minőségű szál­lítást. Így elérhető a terve­zett 100 millió forintos ter­melésnövekedés. Jobb ellátás Szabé Gábor, a kaposmé­rői Latinca Termelőszö­vetkezet elnöke jókora pa­pírlapokat terít az asztalra, s így folytatja: — A múlt év az aszályos időjárás miatt sem tekint­hető mértékadó viszonyítá­si alapnak, ezért mi az 1982­es év eredményeit vettük fi­gyelembe, ezekből indultunk ki, amikor a szabályozók ha­tásait mérlegeltük. Ha be­takaríthatjuk kalászosokból legalább az öt, kukoricából pedig a hét és fél tonnás át­lagot, kertészetünk pedig a tavalyi hozamokkal fizet, akkor az idén elérhetjük a hatmillió forint körüli nye­reséget Persze, nem marad­hat el a hatezer hízósertés értékesítése sem, s a juhá- szatnak tartania kell a mos­tani szintet Igaz, az 1983-as esztendő sok tekintetben nem mérv­adó, azonban számos dolog­ra éppen az az év irányítot­ta rá a figyelmet. Például arra, hogy ne csak a milli­óknak, de a száz- és tízezer forintoknak is becsülete le­gyen. A mérőiek tudják- amire eddig egymillió kel­tett arra nr. est Hétszáz­ezernek is elegendőnek kell lennie, hogy év végén meg­találják a számításukat. Gépparkjukat tavaly újítot­ták fel 6,3 millióért, így nyilvánvalóan kisebb lesz az Az 1982. évihez képest a munkabérek és a közterhek hárommillió forinttal nőnek az idén, de emelkedik a biztosítás, a műtrágya és a növényvédő szer, valamint a villamos energia költsége is. Két évvel ezelőtt az ipari takarmányokért 6,8 milliót fizettek, most 8,5 millióval számolnak; akkor 5,2 millió volt a fűtőanyagok költsé­ge, az idén — jóllehet né­hány üzemrésznél már föld­gázt használnak — tízmillió­ra rúg ez az összeg. Többet j kapnak viszont — a felvá­sárlási ár, illetve az árki­egészítés emelkedése révén — a gabonájukért, a serté­seikért, mint tavaly. — Gazdaságunkban a nö­vénytermesztés szerepe meg­határozó. Minden tőlünk tel­hetői elkövettünk a magas hozamok érdekében. Vi­szont éppen ez az ágazat van leginkább kiszolgáltatva az időjárásnak, most például 280—300 milliméter csapa­dék hiányzik a talajból... Vetésszerkezetet tavaly vál­tottunk, akkor cseréltük a napraforgót repcére. A ker­teszet új öntözőberendezést Wap, a konzervgyárnak szánt borsó termőterülete 120-ról 180 hektárra növekszik, a paprika es a káposzta a ta­valyi szinten marad. Az üvegházban a jövedelme­zőbb növényeké lesz a na­gyobb terület, fólia alatt ko­rai aöldségeket termesztünk i Ebben az évben — a ter­vek szerint — több mint félmillió sertést vágnak le és dolgoznak fel a Kaposvá­ri Húskombinátban. Az itt készülő termékek nagy ré­szét exportálják, de — ahogy Tóth Lajos igazgató el­mondta — a növekvő ex­port ellenére is várhatóan javul a belföldi, ezen belül is a somogyi ellátás hús­ból és húskészítményből. — Az idei célkitűzések lé­nyegesen nagyobb feladatok elé állítják a húskombiná­tot, mint a tavalyiak. Mi­lyen változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a ter­vet teljesíteni tudják? — Nem tűztünk elérhe­tetlen célokat magunk elé, de a régebbinél jobb mun­kaszervezésre, némi techno­lógiai változtatásra és a je­lenlegi létszám növelésére van szükség. llj úton a Napsugár Egy éve, hogy új fejezet kezdődött a csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezet életé­ben. Megszűnt, pontosabban kettévált a cég, s helyette megalakult a Napsugár Ru­házati Szövetkezet és a Me- talux Ipari Szövetkezet. Az indoklás szerint így rugal­masabb gazdálkodásra nyílt lehetőség. így történt-e va­lóban? Ifjabb Radnóti Lász­ló, a ruházati szövetkezet elnöke derűlátó: — Százhetvennyolcmillió forintos termelési értékre számítottunk, ám csaknem kétszázmillió forint értékű áru hagyta el üzemeinket. Nemcsak Csurgón készül a csurgói ruha, hanem többek között Somogyszobon és Ber- zencén is, mi több, a határ túlsó oldalán, Kaproncán, Csáktornyán és Varasdon szintén varrnak számunkra. Ezekből az üzemekből a két ünnep között is szállítottunk exportra, így összesen ti­zenhétmillió forint értékű árut értékesítettünk külföl­dön, a nyugati országokban. Hogy milyen lesz ez az esztendő? Csurgón bíznak a sikerben, már csak azért is, mert tavaly több jelentős fejlesztést sikerült megvaló­sítaniuk, igy megalapozták az idei évkezdést. Somogy­szobon a saját épitőbrigád- juk kisiparosok segítségé­vel négymillió forintos kor­szerűsítést hajtott végre, míg Berzencére a japán, holland, illetve NSZK-beli érdekeltségű Brother cégtől vásároltak egy gépsort. Az ottani 3,5 millió forint érté­kű fejlesztéssel ugyancsak a termelékenységet kívánták fokozni. Régi szándékuk, hogy Csurgón felújítják a varrodát, ehhez már elké­szítették a terveket, ám a következő két esztendőben a szabályozók miatt szó sem lehet a rekonstrukcióról. Ennek ellenére a csurgóiak nem akarnak lemondani a továbblépésről. Kísérleti jel­leggel új bérszabályozást vég­zetnek be, melynek nyomán jobb munkát is várnak. A szövetkezet vezetői sze­rint a „válás” beváltotta a hozzá fűzött reményeket; tervszerűbben dolgozhat­nak, így ettől az évtől is si­kereket várnak. Felkészült szakemberek A Dunántúli Regionális Vizmű és Vízgazdálkodási Vállalat fontos szolgáltató és termelő feladatokat lát el. A Dunántúl hét megyéjében ivó-, ipari és öntözővizet biz­tosít az embereknek, az üze­meknek, a gazdaságoknak, ezenkívül építőipari tervező és kivitelező munkát is vé­gez. 1983-ban a vállalat 1,3 milliárd forint termelési ér­téket hozott létre, tervét — a nehéz gazdasági körülmé­nyek ellenere — túlteljesí­tette. — Alapvető tevékenysé­günk mellett továbbra is egyik legfontosabb dolgunk a kormányprogram szerint az ágazati, illetve a vállalati in. tézkedési tervekben is sze­replő balatoni vízvédelem; — Kiktől vásárolnak vá­gósertéseket ? — Elsősorban a megye nagyüzemeitől, így többek között a nagy berek i és a bö- hönyei állami gazdaságtól, de fontos szerepük van az ellátásban a kistermelőknek és a társvállalatoknak is. A múlt évhez képest csökkent a megye nagyüzemi sertés- állománya, ám ezt a szom­szédos megyék társvállala­taival kötött szerződéseink szerint pótolni tudjuk. Az idén 12 százalékkal több vá­gósertés felvásárlására kö­töttünk megállapodást, s ez­zel az alapanyagellátást biz­tosítottuk egész éyre. — Hogyan alakul az ex­port? — 39,5 millió dollár az ár­bevételi te'rvünk, ami azt je­lenti, hogy darabolt húsból és késztermékből is többet készítünk exportra, mint tavaly. Dobozolt sonkából például 40 százalékkal, da­rabolt húsból pedig Í0 szá­zalékkal többet szállítunk az idén külföldre. Élöállatex- portunk is jelentős lesz: szarvasmarhaból 12 ezret, pecsenyebárányból 80 ezret küldünk megrendelőinknek. —- Milyen javulás várható a megye húsellátásában? — Elsősorban az olcsóbb áruféleségek kínálatának bővítése a célunk. Várható­an jobb minőségű és fris­sebb tőkehús kerül az idén az üzletekbe, és belsőségek­ből is nagyobb lesz a vá­laszték. ezen belül a víztisztítási tech­nológia további korszerűsíté­se, a nyári csúcsidő sajátos tennivalóinak színvonalas el­végzése — mondta Klusocki Bertalan, a DRW gazdasági igazgatója. — 1984-ben is nagy gondot kell fordítani az importból származó és a ha­zai anyagokkal való ésszerű gazdálkodásra, a szállítási feladatok optimális elvégzé­sére, s általában a költség- és energiatakarékosságra. An­nál is inkább, mert a víz ön­költségében 19—20 százalék az energia költsége. Javítjuk az idén a kaposvári, a igali és a csokonyavisontai strand­fürdő színvonalát. Különféle beruházások és rekonstrukci­ók révén jobb vízellátást sze­retnénk elérni a megyeszék­hely magasabban fekvő te­rületein, az úgynevezett zó- násítási program keretében. Megépítjük és üzembe he­lyezzük a Siófok—Zamárdi közötti szennyvíz-távvezeté­ket, üzembe helyezzük Kili- tiben az 500 köbméteres ivó­víztárolót, továbbá a bala- tonberényi szennyvíztisztító telepet és bővítjük Fonyód— Bélatelepen az ivóvízbázist. A szűk fejlesztési lehetőségek ellenére mintegy fédmilliárd forint értékű beruházást szándékozunk megvalósítani 1984-ben. — Eszerint a szolgáltatási tevékenység mellett a válla­lat termelőüzemeinek felada­ta sem csökkent? — Az építőipari kivrtelezé-; si részlegünk főként az úgy­nevezett OVH-orientált na­gyobb létesítmények megva­lósításán fog dolgozni. Víz­tisztító berendezéseket szállí­tunk különböző hazai és kül­földi megrendelőknek. A TATE-üzem folytatja a re­konstrukciós munkákat, a többi között a Pécs—Mohács távvezetéken és Rák-hegy térségében. A csőbélelésnék szinte korlátlan piaca van jelenleg. Összegezésképpen; minden reményünk megvan arra, hogy vállalatunk 1984- ben is dinamikusan fejlőd­jék: terveink megalapozottak, szakembergárdánk képes a nagy feladatokat jó színvo­nalon megvalósítani. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom