Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
\ Negyvenórás munkahét A Patyolat —, februártól — A vállalat valamennyi dolgozóját érintő új munkarendet február elsején vezetjük be — mondta a Somogy megyei Patyolat Vállalat igazgatója. Borov szky Vilmos. — A januári kezdést korainak találtuk, mivel olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy a későbbiekben, mondjuk néhány hónap múlva, ne kelljen őket módosítani. — Hogyan változik az üzemben ilolgozók munkaideje? — A három műszakban dolgozó i 'szlegeinkben ezután is reggel hatRugalmas munkaidő zat, gyorsabb és hatékonyabb a munka. — Önök már régebbi negyvenórás tapasztalatokkal is rendelkeznek. Volt-e a textilműveknél nuis vállalatoktól „kíváncsiskodó”, módszereket gyűjtő ember? — Kaposvárról senkit sem érdekelt, hogy itt mi milyen eredményeket értünk el, ellenben az ország távolabbi vidékeiről többen is jöttek, hogy elemezzék a mi rendszerünket és ha lehetséges, otthon hasznosítsák a nálunk látottakat. Magunk is vizsgáljuk, és a tanulságok alapján azt tervezzük, hogy néhány munkaterületen rövidesen bevezetjük a rugalmas munkaidőt. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott törzsidőben mindenkinek itt kell lennie, mivel a gyári belső kapcsolatoknak funkr cionálni kell. De azt nem írjuk elő, hogy a törzsidön kívül előbb, avagy később kezdi-e, illetve fejezi be a munkát a dolgozó. Magyarán: 6 maga, aki a legjobban tudja, hogy mennyi a feladata, eldönti, hogy miképpen osztja be a munkaidejét. Úgy gondolom, kezdetben egy hónap lesz az az időszak, amely alatt az itt töltött órákból össze kell adódnia a teljes, kötelező munkaidőnek, de később, ha beválik e rendszer, bevezethetjük a negyedévenkénti munkaidőelszámolást. — Mit remélnek a rugalmas munkaidőtől? — Azt, amit részben már meghozott egyenlőtlen, de mindig azonos időpontban kezdődött időbeosztás. Az emberek nyugodtabbak lesznek, jobban elvégzik a dolgukat, nem idegesíti őket, hogy el kell kéretőzni, ha valami dolguk akad, hanem elmennek, később pedig nem kell őket túlmunkára kötelezni, hanem bentmaradnak, ha szükséges. Már eddig is csökkent nálunk az úgynevezett igazolt távoliét; a rugalmas munkaidő talán még meg is szüntetheti ezt. Segítenek a munkaközösségek A Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat egyike azon keveseknek, ahol a 40 órás munkahétre való átál1 Oef llrtvr olrloi rv- e-1 Viy\rr«f buszra, hogy hazajusson, te hát nekik is ténylegese több lett a szabad idejük. — Hogyan módosult a nap kor kezd az első műszak, de valamivel korábban ér véget a munkaidő. Az adminisztrátorok és a műszaki alkalmazottak a szokott időben jönnek, és huszonöt perccel korábban, fél négykor fejezik be a munkát. A rövldebb munkaidő jobb kihasználását elsősorban a belső tartalékok feltárásával, többek között az üzem és a felvevőhelyek közötti gyorsabb, szervezettebb szállítással kívánjuk elérni. — Hány felvevőhelyük van és itt milyen változás várható? — Nyolc szalonunk közül három szerződéses, ezekkel együtt az átvevőhelyeken hetven dolgozónkat érinti a változás. Azért, hogy a szolgáltatás zavartalan legyen, nem a nyitvatartási idő kezdetét és végét módosítjuk, hanem az ebédszünetet hosz- szabbítjuk meg; abban az időszakban ugyanis kevesebben keresik föl üzleteinket. — Az emberek többsége a központi üzemben dolgozik. Sikerült-e egyeztetni a Volánnal az új munkaidőt? — A többműszakosok és az alkalmazottak munkaidejének egyeztetése ugyan nehezítette ezt a munkát, de végül sikerült mindenki számára kedvező megoldást találni. — A nyári csúcsban okoz- hat-e zavarokat a munkaidőcsökkentés? — A főszezonban háromnégy hónapig változatlanul 42 órás munkahét lesz nálunk, épp azért, hogy az olyankor megnövekvő igényeket zökkenők nélkül ki tudjuk elégíteni. Ennyivel azonban csökken a munkaidő az év többi hónapjában. Bőséges tapasztalatok birtokában tették általánossá a negyvenórás munkahetet a kaposvári textilművekben, sőt néhány területen a munkaidőbeosztás szempontjából alaposan meg is előzik a hazai gyárak többségét. További elképzeléseik is rendha- gyóak. , Bajer Nándor igazgató elmondta: — A termelő üzemrészekben a három műszakban dolgozók nálunk régóta negyvenórás rendben dolgoznak; már az ötnapos munkahétre való áttéréskor így szerveztük meg a munkát, elsősorban a technológiai kényszerűség miatt. A nem háromműszakos dolgozók a kiegészítő tevékenységet végzők — például a karbantartók, a szállító dolgozók, a kazánházi személyzet — és az adminisztrációban tevékenykedők csak most, január 1-től tértek át a negyven órára. — Zökkenők voltak-e? — Nem. Többféle intézkedést tettünk; szervezési Változtatásokra került sor és munkafegvelmet erősítő rendelkezéseket is hoztunk. A karbantartóknak például kisgépek, eszközök beszerzésével tettük könnyebbé és gyorsabbá a munkát, az adminisztrátorok egy részének lehetővé tettük, hogy egyenlőtlen munkaidőben dolgozzanak, például a bérszámfejtők a munka dandárja, a fizetésnapok idején 12 órát is bent töltenek, de holtidőben elképzelhető, hogy mindössze négy órát vannak a munkahelyükön, A belső adatszolgáltatást ésszerűsítettük, a párhuzamosságokat megszüntettük. Tapasztalatunk e rövid idő alatt is bőven volt: meghozta a várt eredményt a negyvenórás munkahéttel kapcsolatos változtatássorouiuuiian meg, a Volánnal minden módosítás nélkül egyeztetni tudták elképzeléseiket. — Hány dolgozót érintett az új munkarend bevezetése? — kérdeztük Szilvást József igazgatótól. — Január 1-től valameny- nyi, tehát 430 dolgozónk 40 órás munkahétben dolgozik. A bejárókkal külön is foglalkoztunk; senkinek nem kell hosszan várakoznia a munkaidő? — A pénteki munkaidő változatlan maradt, a hét többi munkanapján az alkalmazottak a szokott időben, 7.45-kor kezdenek és korábban, 16.05-kor fejezik be a munkát. A több műszakban dolgozóknál az. első műszak reggel 6 órakor kezd, s ehhez igazodnak a következők. — Az elvesztett órákat miként nyerik vissza? — A belső tartalékok feltárására és a jobb munka- szervezésre ezúttal is szükség volt; ez továbbra is feladatunk. Ennek érdekében átdolgoztuk a vállalat ügyrendjét, új feltételrendszer szerint szervezzük a folyamatos üzemek munkáját, s a különböző fórumok, társadalmi és műszaki szakcsoportok rendezvényeit is összhangba hoztuk célkitűzéseinkkel, vagyis azzal, hogy a dolgozóink a rövidebb munkaidővel több szabad időt nyerjenek. — Volt-e szükség munkaerő-átcsoportosításra ? — Valamennyi üzemünk között a tervfeladatoknak megfelelő szükség szerinti munkaerő-átcsoportosításokat vezettünk be. Ez részben a termelés folyamatosságát, részben a gépek jobb kihasználását teszi lehetővé. Ezenkívül vállalati gazdasági munkaközösségek is alakultak. A szükséges gépeket, anyagokat a Kaposplast biztosítja a számukra, s így is növekszik a termelés. órát pótolnak tétjük, míg a mérőautoma- biztosítjuk a hál omműszakos iáknál — szükség esetén — üzemelést is. A műszaki és termeléselőkészítési területen különféle számítógépes szolgáltatások igénybevételével több ezer őrá megtakarításra számítunk. — Megváltozik a gyáregységben a munkaidőkezdés és befejezés is? — Igen. Az egy műszakban dolgozó fizikai állomány reggel hat órától délután kettőig tevékenykedik. A szellemi állomány munkaideje hét órától 15 őrá 20 percig tart A két műszakban a munkaidő 6 és 14 óra, illetve 14 és 22 óra között lesz. Oiach Jánosné, a gyár szakszervezeti titkára ei- luortdta: — Dolgozóink örőtnmei fogadták az áttérést, mert ezzel a délutáni bevásárlási éa szabad idő növekszik... A bejáró anyukáknak tehát nem kell a gyerekárt sietni, az üzletekben tolakodni, majd az autóbuszok indulása miatt rohanni. Az öröm mellett üröm, hogy a távolsági járatok nem indulnak előbb, így a környező községekből bejárók nem érnek előbb haza. Szigor és szervezés A heti negyvennégy óra helyett január 1 -töl negyven orat dolgoznak az emberek a\ Nagyatádi Cérnagyárban is. Az ötnapos munkahét bevezetése óta a legfontosabb termelőhelyeken már eddig is heti negyven órát dolgoztak a cérnagyári asz- szonyok, de vannak olyan munkahelyek, amelyeket csak most érint az átállás. Szigorú intézkedéseket vezettek be a gyárban. Nem titkolják: eddig meglehetősen sokan hiányoztak vagy távoztak munkaidőben, hogy magánügyeiket intézzék; ezeket most megszüntetik. Persze az is hozzá tartozik az átálláshoz, hogy a hivatalos ügyeket munkaidő után is lehessen intézni, a tanácson vagy a takarékpénztárnál fogadják a dolgozókat. Gondot okoz, hogy délután már meglehetősen nehéz bevásárolni — nincs friss kenyér, elfogy a felvágott, a tej... A gyár vezetői mindezt jeleztek az HJetéke- •eknek. A cémagyáriak azt is elmondták: korlátozni fogják a büfé látogatási idejét is, hiszen ha eddig valaki lógni akart, a büfé előtt téblábol- haitott. De nemcsak a fegyelem megszilárdítására van szükség: az adminisztrációt is csökkenteni kívánják a gépesítéssel, s a felszabaduló munkaerőt más területekre tudják átirányítani. • ez ugyancsak fokozza a termelékenységet A munkaidő csökkenésévé csökkenthető az energiafelhasználás, ezzel együtt a gyári önköltség is — tehát növelhető a nyereség. A jövőben csökkentik a karbantartásra és tisztításra fordított időt, így mintegy ever óráival többet dolgozhatnak. Hatvanezer A tabi üzemek, termelőegységek közül elsőként a Videoton és a Mezőgép gyáregysége vezeti be a 40 órás munkarendet. Az áttörés előkészítéséről és bevezetéséről a Videoton-gyáregység igazgatóját Kudich Antalt kérdeztük. — Tavaly elkészítettük gyáregységünk intézkedési programját; ebben megterveztük a gépek, berendezések jobb kihasználását, a technológia korszerűsítését, a termelési folyamatok szervezettségének javítását, illetve a veszteségforrások csökkentéséit és a munkafegyelem ja- ; vitását. Több mint hatvanezer óra Kiesést kell ellensú- j iyoznunk. Ezért az idén a nyomtatottáramkör-szerelő cs ! a szerelvényüzemDen két műszakot vezettünk be. A kártyaszerelő gépeset ugyancsak két műszakban műk1 1 A negyvenórás munkahétre január 1-én tértek át az iparvállalatok. Több is élt e lehetőséggel, sőt akad „korát megelőző” vállalat is. Munkatársaink arról érdeklődtek, hogy miért volt érdemes áttérni az új munkarendre, illetve arról, hogy ez a néhány hét milyen tapasztalatokat hozott. A rövid időszak egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a jól szervezett átállás szinte észrevétlen volt, a rövidebb munkahét nem okozott termelési zavarokat. Sőt egy sor eddig kihasználatlan termelésszervezési lehetőségre is fölfigyeltek a vállalatoknál. Mivel az áttérés nem általános, hanem fokozatos, a közlekedésben előfordulhatnak átmeneti nehézségek, ütközhetnek a különböző érdekek. De o helyi tanácsokkal, illetve a Volán vállalattal előzetesen mindenütt egyeztették az elképzeléseket a negyvenórás munkarendben dolgozó vállalatok, így a vártnál ezek a gondok is kisebbek.
