Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

Az SMK tervei Hatékonyabban segítik a hálózati munkát Kiállítások a gimnáziumban Üzenetek Jáváról és Fonyódról A Somogy megyei Művelő­dési Központ ezekben a na­pokban készíti 1984-re szóló munkatervét. Szerteágazó te­vékenységét nem könnyű né­hány mondatban összegezni, mégis arra kértük Szaba­dos Péter megbízott igazga­tót. szóljon a múlt év ered­ményeiről, a továbblépés irá­nyáról. — A központ leglényege­sebb tevékenysége eddig is a hálózati szervezőmunka volt, erre idén is sok gondot fordítunk, összesen kétszáz­ötven művelődési bázis tarto­zik irányításunk alá a me­gyében,, ezeket januártól tíz módszertani alközpont fogja egybe, így kisebbek a terü­letek, a körzetben dolgozó népművelő jobban fel tudja mérni az igényeket, megis­meri az embereket és a köz- művelődési munka feltételeit. — Hogyan segítik az al­központok tevékenységét? — Igyekszünk színesebbé tenni a művelődési otthonok munkáját Ezt segíti pél­dául a központ által tavaly kiadott programajánló jegy­zék, mely részletesen közli a megrendelhető műsorokat, valamint a filmtári címkata­lógus, ami a nálunk kölcsö­nözhető filmekről ad tájé­koztatást. Két év óta új for­mában jelenik meg — min­Mint rossz álom után a megszabadító ébredés, úgy tör az olvasóra a megköny- nyebbülés, hogy vége. Ez nem lehet igaz — motyog­juk magunk elé —, pedig tudjuk és érezzük, hogy nem jártunk hazug utakon egyet­len percig sem. Mégis furcsa álomjátéknak és nem való­ságnak fogjuk fői Oláh Já­nosnak, Az őrült című regé­nyét Sötét világot rajzol elénk, rég olvashattunk már ennyi kis-ildott, zsákutcába jutott emberről. Ha visszapergetjük az eseményeket, olyan min­dennapinak hat az egész. Ve­lünk is megeshetett volna. A cselekmény fő vonala pár szóban összefoglalható. Egy fiatal egyetemista — Sü­ket Sándor — albérletet ke­res és talál, zsörtölődik és veszekszik a háziakkal, meg­nősül, gyermeke születik, dol­gozik, felmondanak neki a munkahelyén, végül drámai fordulatként sorsát betetőz­ve, megöli főbérlője máso­dik feleségét Az események közben Süket változik: egyre jobban bezárul önmagába, de nem igazgyöngy terem ben­ne, hanem az őrület hatal­masodik el rajta. Más ez az őrület, mint amit a köznapi fogalom takar; nincs köze az őrjöngéshez — nem párná­zott szoba és rácsos ablak jelenik meg képzeletünkben az olvasás közben. Csendes visszafejlődés ez, a személyi­ség széteséséig. A könyvet ezért visszafejlődésregénynek, leépülésregénynek is nevez­hetnénk. A lélekrajz hiteles­ségét fokozza, hogy Süket ér­zi: valahol célt tévesztett s görcsösen foglalkoztatja a megváltozás gondolata. „Más­nak akart látszani, nem an­nak, annak semmiképpen sem, aki volt” — mondatja vele az író egy helyütt. Kép­telen azonban kitörni önma­gából, menekülései csak ba­rátjához, Nagyhoz vezetnek. Benne keres támaszt, rá há­rítja életének irányítását, mentőövként kapaszkodik be­lé. A főhős a lézengő fiatalok egy jellemző mai képviselője. Igaz, a cselekmény politikai eseményekre utaló félszavai­ból az szálazható ki, hogy a hatvanas években járunk, ez azonban annyira halvány, hogy kortalanná teszi a tör­ténéseket, így azokat közvet­lenül a mával azonosíthat­juk. Süket azonban rokon­ságot nem a nyolcvanas, in­kább a hetvenes években született irodalmi művek hő­seivel mutat. Itt élhetne közöttünk nem­csak ő, hanem a regény va­lamennyi szereplője. Mégis mások — egyetlen kivétellel den második hónapban — a hálózati tájékoztató, ezt ez­után is megküldjük minden egységünknek. Módszertani segítséget, szakirodalmi út­mutatást kapnak így a nép­művelők. Ezenkívül szakfel­ügyelőink rendszeresen láto­gatják a művelődési házakat, a népművelőknek tanfolya­mokat, továbbképzéseket szervezünk. — Milyen eredményeket ért el tavaly az amatőrmű­vészeti mozgalom? — Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk menedzselt Fonómunkás Kisszínpad és a Pacsirta bábcsoport örökös kiváló együttes, a berzencei népi együttes és a Pedagó­gus férfikar pedig kiváló együttes lett. — Mit jelent ez esetben a menedzselés? — Vannak olyan művészeti csoportok a megyében, me­lyeknek fontos kultúraközve­títő szerepük van, ezeknek támogatjuk a működését, fel­lépési alkalmat biztosítunk számukra, vállaljuk az ezzel járó közlékedési költségei­ket. Ezen túl rendszeres szakmai segítséget adunk a megyében működő összes amatőr művészeti csoportnak, bábosoknak, színjátszóknak, népi énekeseknek. A köz­Az őrült könyvespolc —, mint mi. Léteznek, sod­ródnak egyik napból a má­sikba, a körülöttük levő vi­lágból alig vesznek észre va­lamit; az eseményeknek in­kább elszenvedői, mint ala­kítói. A felszín alatt mégis titkos áramkör köti össze őket: képtelenek a szeretet­ne, a megértésre, jobbára gyűlölik a világot, és egy­mást is. A háziúrnak, Dö­mének már ismeretlenül el­lenszenves Süket, de a másik sem képes elfogadni őt. A regény többi szereplőjének is ez a baja; képtelenek az őszinte megnyilatkozásra. Az író a hőseivel szembeni el­lenszenvet azzal is fokozza, hogy rosszul hangzó vagy gúnyosan csengő névvel lát­ja el őket. A kivétel csak a főbérlő felesége, Éva, akinél a fogal­maink szerinti örök asszony nevére asszociálunk, ö az, aki kívül áll az embertelen világon. Kegyetlen halállal el is kell pusztulnia rövidé­A napokban felvételiznek a külföldi egyetemekre, fő­iskolákra pályázó magyar fiatalok. A Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köz­társaságban, Romániában továbbtanuló fiatalok lét­számát, tanulmányaik szak- irányzata a népgazdaság speciális szakemberigényén túl a látókör bővítése, egy idegen nyelv szinte anya­nyelvi fokon való elsajátí­tása, emberi kapcsolatok te­remtése is indokolja. A Mű­velődési Minisztérium tájé­koztatása szerint több mint félezer jelentkező közül mintegy kétszázat vesznek föl. A pályázók többségének érdeklődése változatlanul a divatos szakok felé irányul, e szakokra nem ritka a 4— 5-szörös túljelentkezés. A sokéves tapasztalat szerint a pályázók száma többszörö­sen meghaladja a felvételi lehetőségeket, például a Szovjetunióban az elektro­nika, a műszergyártás, a pont szakemberei eljárnak a próbákra, tanácsokat adnak. Az idén is megrendezzük az amatőr képzőművészeti tá­bort Nagybajomban, a falusi színjátszók találkozóját; „Hajlik a meggyfa” címmel gyermek- és ifjúsági népze­nei versenyt hirdetünk. — Üjdonság a program­ban, hogy felkarolják a ci­gányság művelődését. — Tizenöt cigány művelő­dő közösség alakult tavaly a megyében. Ezekben összefo­nódik a kultúra ápolása az ismeretek szerzésével. Első jelentős lépésünk a fonyódi cigánytábor szervezése volt, mintegy hatvan gyerek rész­vételével. Jól sikerült a kez­deményezés. ezért erre az év­re is tervezünk hasonlót a szokásos szakmai továbbkép­ző táborok mellett. — Milyen újdonság várha­tó a szabadidőközpontban? — Továbbra is működnek a már ismert klubok, tanfo­lyamok. Januártól fonotéka- kontónert alakítunk ki; ez lehetővé teszi, hogy látoga­tóink tíz fejhallgatón párhu­zamosan négyféle programot hallgassanak. Nyáron pedig ismét megrendezzük a tavaly jól sikerült Margit téri na­pok eseménysorozatát. sem, mert vele nem indulhat­na el a történet a szörnyű vég felé, hisz sugárzó sze­mélye képes bevilágítani, szea-etetével átmelegítemi a sötétséget. Ennek ellenére nem kétséges bennünk, s az olvasásban előrehaladva egy­re jobban megerősödik, hogy a főhős sorsát az ókori tra­gédiák mértéke szerint már élőmé megszabták, s előle nincs menekvés. Igaz, a tra­gédia bekövetkeztével nem érzünk sem megtisztulást, sem részvétet Mondanivalójához egyéni formát is teremtett e regé­nyében Oláh János. Az ese­ményeket úgy írja egymás mellé, hogy élesen nem vá­lasztja el, bár a könyv feje­zetekre tagolódik. A szerep­lők mondatai átszövik egy­mást, s ezzel a módszerrel olyan hatást ér el, hogy a szövegei álomszerű lebegés­nek fogjuk fel. A nagyberki származású iró pályáján Az őrült az ötö­dik könyv; két verses kötet mellett a harmadik regény. Az önéletrajzi fogantatású Közel és Visszatérés után Az őrült az elmozdulás regénye — a jó' értelemben vett vál­tozásé. Erős szín műveinek palettáján. nemzetközi kapcsolatok, Csehszlovákiában a számí­tástechnika, a Német De­mokratikus Köztársaságban a villamosmérnök és a köz­gazdász szakon. Ezért gyak­ran előfordult, hogy néme­lyik szakról helyhiány miatt kiváló pályázókat kellett el­utasítani, más szakterülete­ken viszont szerényebb fel­vételi eredménnyel is el le­hetett nyerni az ösztöndíjat. Az utóbbi években csök­kent a külföldi ösztöndíjra pályázó magyar diákok szá­ma; a szakemberek ezt ré­szint a demográfiai vissza­eséssel magyarázzák. Ezen belül kisebb lett a műszaki pályák iránti érdeklődés is. Ez érződik egyébként a ha­zai műszaki egyetemekre felvételizők csökkenő számán is. A felvehetők számát mérsékli, hogy különösen a már korábban érettségizett • vagy a szakközépiskolákból pályázóknak gyenge az orosz vagy német nyelvtu­dása. Gyakori eset, hogy szakmailag jó alapokkal A tanulóifjúság vizuális neveléséhez hozzátartozik, hogy a diákok rendszeresen lássanak kiállításokat, közel­ről, megismerkedjenek a képzőművészet remekeivel. Ezért értesültünk örömmel arról, hogy a Munkácsy gim­náziumban kamaratárlat nyílt a Fonyódi Iskola alkotásai­ból. — Intézményünkben ko­rábban rendszeresek voltak az ilyen rendezvények, éven­te tíz kiállítást is tartottunk mondta Szörényi Jánosné, az iskola rajztanára. — Sajnos, ez a lehetőség tavaly meg­szűnt, mert az eddigi zárha­tó kiállítási helyiséget nyelvi laborrá kellett átalakítani ; most csak az aula áll ren­delkezésünkre és az emeleti UNESCO-faL A helyhiány miatt nem tudjuk előre ter­vezni a tárlatokat. Az aulában felállított pa­ravánokon a Fonyódi Iskola festőművészeinek tizenegy képe látható. A diákok szá­mára az eligazodást rövid áttekintés segíti — az alko­tóházban kialakult csoporto­sulás történetéről, munkájá­ról. Az ismertetőből megtud­ják. hogy a nyolc festőt közös szemléletük, a valóságból va­ló kiindulás, az élő gondolat közvetítésének igénye kap­csolta össze. A képek egy része valóban segítheti a gyerekek látás­módjának fejlődését, művé­szet iránti fogékonyságát. Szabados János festményei például egy mindannyiunk számára ismert életérzést fo­galmaznak képpé: a faluról városba költöző, új életfor­rendelkező pályázók a meg­felelő nyelvi felkészültség hiánya miatt nem nyerhetik el a szovjet vagy az NDK- beli ösztöndíjat. A beiskolázás a környező szocialista országok egyete­meire, főiskoláira nemzeti­ségeink anyanyelvi képzését is segíti. Elsősorban a nem­zetiségi iskolák pedagógu­sai, a művelődési házak, a tömegkommunikációs intéz­mények jövendő munkatár­sai tanulnak Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romá­niában. Az eddig hagyomá­nyos nemzetiségi humán- ■ képzés mellett a környező szocialista országok orvosi, állatorvosi és műszaki jel- I legű egyetemeire és főisko- I Iáira is lehet pályázni. A diákok a felvételi ered­ményeiktől függően már­ciusban felvételi beszélgeté­sen vesznek részt, s azután döntenek arról, hogy meg­kezdhetik-e tanulmányaikat a külföldi felsőoktatási in­tézmény általuk választott szakán. A döntésről április »égéig értesítik a jelölteket. mát vállaló ember nosztal­giáját, az ‘átállás fájdalmát. Elgondolkodtató T. Molnár Zoltán Drámai helyzet című képe; egy lágy ívelésű, fi­nom árnyalatú, törékeny el­liptikus foltba a valóság ke­gyetlenségével tör be egy szabályos, merev fekete négy­szög. A gyerekeknek egy hétig itt tartják a rajzórákat; szaktanár segítségével tanul­mányozzák, elemzik az alko­tásokat. Kár, hogy a váloga­tásba néhány olyan munka is belekerült, amely a diákok számára nehezen érthető, meg lehet kérdőjelezni, hogy a festmény a közönség szá­mára egyáltalán mond-e va­lamit. (Például; Torzó) Az időszaki kamarakiállí- tás mellett az iskola UNES- CO-falán egy különös építé­szeti és képzőművészeti re­meket csodálhatnak meg a diákok. A szöveggel ellátott fotók az egyedülálló szép­ségű műemlék, a Jáva szigeti Borobodur szentély helyreál­lításának mozzanatait kísérik végig. A buddhisták ezerkét­száz évvel ezelőtt épült val­lási központját századokig pusztította a csapadék, a (Folytatás az 1. oldalról.) Dobos István athéni ma­gyar nagykövet kedden dél­előtt Hrisztosz Lambru am- fisszai ügyésztől a görög csendőrség biztonsági szol­gálatának athéni épületében felelős őrzésre átvette a Szépmű vészéti Múzeum Gö­rögországban megtalált hat világhírű festményét. A hi­vatalos átadási dokumentu­mot Dobos István, Hrisztosz Lambru és H. Fallaora* burjánzó növényzet, míg vé­gül 1006-ban egy vulkánki-; törés végleg maga alá te­mette. A világhírű műemlék restaurálását 1968-ban, ENSZ- összefogással kezdték el. Napjainkban már ismét ere­deti szépségében látható a piramisszerű 123 méter szé­les és 40 méter magas szen­tély, körkörös teraszaival, rengeteg Buddha-szobrával, reliefjével, sztupájával. A helyreállítás 24 millió dollár költségéből 6,5 milliónyit az ENSZ és más szervezetek ad­tak össze. — Hogyan jutottak hozzá a kiállított anyaghoz? — A képeket és a magya­rázatokat minden UNESCO- tevékenységet vállaló iskola megkapta. A bemutatott anyagot a gyerekekkel közö­sen rendeztük, tanárok és diákok együtt fordították le a német és francia nyelvű szövegeket. Hosszú előkészítő munkával sikerült az iskola minden diákja előtt bemu­tatni ezt a „kőbe vésett köl- temény”-t, amely a képzőmű­vészeti érték mellett a nem­zetek közötti önzetlen össze­fogásnak is szép példája. Tersztyánszky Krisztina amfisszai esendőrparancí- nok írta alá dr. 6aras Klá­ra, a Szépművészeti Múze­um főigazgatója, dr. Borba­rát Béla rendőr ezredes és dr. Konczer István rendőr ezredes, valamint a magyar, a görög és az olasz sajtó képviselőinek jelenlétében. SOMOGYI NÉPLAP T. K. Magyar pályázók külföldi egyetemekre MAGYAR KÉZBEN A KÉPEK Dobos István, hazánk görögországi nagykövete felelős őr­zésre Athénban átvette a Szépművészeti Múzeum Görögor­szágban megtalált hat világhírű festményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom