Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
A Krfmna-kuHuaz gyöngyszemei Országos konferencia a munkásosztály kialakulásáról A munkásosztály kialakulása Közép-kelet-Európában címmel országos konferenciát rendez Győrött január 26-án és 27-én a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és a Győr-Sopron megyei Tanács. Az eszmecsere tudományos jelentőségéről szólva a szervezők elmondották : jóllehet a munkásosztály és a munkásmozgalom története szoros összefüggésben áll, de a kettő nem azonos. A munkásmozgalom-történetnek az eddigieknél szélesebb értelemben vett tudományos művelése nem képzelhető el anélkül, hogy a kutatók ne tárnák fel a munkásságnak mint osztálynak a kialakulását, fejlődését. Ezt szolgálja e tanácskozás is. A munkásmozgalom-történettel foglalkozók figyelme az 1970-es évektől mindinkább az osztálykutatások felé fordult, de a vizsgálódások máig kevés sikert hoztak. A győri tanácskozás feladata az eddig elért eredmények részletes elemzése, az elmaradás okainak feltárása, a módszertani követelmények tisztázása, és mindezek alapján a kutatási célok kijelölése, a további munkálatok előmozdítása. A konferencia résztvevőinek szem előtt kell tartaniuk: a munkásosztály-történetet nem lehet más osztályok és rétegek múltjától elszigetelten vizsgálni, tehát figyelembe kell venni az általános társadalomtörténeti kutatásokkal való érintkezési pontokat is. A másik fontos szempont, hogy a proletariátus nemzetközi jellegéből következően a témakört az országhatárokon túlra — legalábbis a szomszédos államok munkásosztályának létrejöttére és fejlődésére, a kapcsolatok bemutatására — is indokolt kiterjeszteni. / Elkésett csokor egy művész-tanár sírjára Ha szűkebb hazámba látogatok, a beszélgetések mindig éjszakába nyúlnak. Anyám ilyenkor elmondja, mi történt a családban, a faluban, a közeli és a távolabbi ismerősök körében, ki költözött el más vidékre a Hanság tájáról, ki távozott az eliziumi mezőkre __ Ezú ttal egy atyai barát, Győri Gallyas Frigyes elhunytáról értesültem, aki apám évfolyamtársa volt a Képzőművészeti Főiskolán, Somogy „fogadott fiának”, Rudnay Gyulának tanítványaként. Legutóbb tíz esztendeje találkoztunk gyűjteményes kiállítása megnyitóján, Kapuváron. Hogy éppen a rábaközi kisváros múzeuma adott helyet a Győrött élő művész tárlatának, annak érzelmi oka volt: Gallyas Frigyes és Kapuvár régóta szerette, értette egymást. A művész egyik nagy olajképe, a Gyöngyösbokréta című, (a harmincas években festette) évtizedek óta a jelenlegi városi tanácsháza előcsarnokában reprezentálja Gallyas ifjúkori erejét, dinamizmusát, képzeletét. Három önarckép is szerepelt ezen a kiállításon a művész különböző korszakaiból, s közülük különösen elgondolkodtatott egy finom rajzú önironikus portré, a Rajztanár című. Ez a kép mondott legtöbbet alkotója egyéniségéről, pályájáról, amelynek kezdete méltán lelkesítette a korabeli újságírókat, mükritikusokat, pályatársakat, s amely végül mégsem a festményekben, grafikákban teljesedett ki igazán, hanem az odaadó pedagógus munkában. Rudnay Gyula egyik legtehetségesebb tanítványa, tanársegéde — aki már főiskolás korában az Ernst-múzeumban mutatkozott be a többi között Rippl- Rónai József társaságában; aki ifjan a Műcsarnokban állíthatta ki képeit: aki Mal- mőben, Oslóban, Stockholmban és a barcelonai világkiállításon szerepelt, díjakat nyert — festőművészt diplomájának átvétele után hamarosan szülővárosában, Győrben telepedett le, s tanítani kezdett■ Jól tette? Rosszul tette? Alkotóművészeié kibontakozásához valószínűleg alkalmasabb atmoszférát talált volna Párizsban, Londonban vagy Budapesten. A korabeli kritikák tanúsága szerint minden reménye megvolt ahhoz, hogy egyszer nagy festő váljék belőle. „Nem tanítvány, mester. Kiforrott, rutinos és a művészetben tökéletes mester, akinek helyes meglátásai lelkének finomságán és szívének melegén nyernek tiszta életet ...” „Nem Rudnay nevelte, hanem termett...” (Idézet egy régi kritikából.) De Gallyas Frigyes otthon maradt, nemzedékeket nevelt, szétszórta, „kiosztotta” magát, tehetségeket fedezett föl, indított el, s ebben a misszionáriusi tevékenységben kereste és találta meg lelke nyugalmát, derűjét, s a nevelő — masok életében, műIndiai selyemfestmények Marcaliban Üj a műsorközvetítés Bécsi operett és Gershwin-dallam... Jelenetek Krisna isten életéből, egzotikus keleti tájak és növények, a jóga meditá- ciós ábrái és hasonló képek fogadják a marcali ifjúsági ház tárlatlátogatóját. A Budapesten működő India Klub vezetője, Bányay Géza több mint két hétre a művelődési intézmény rendelkezésére bocsátotta értékes, egyedülálló festménygyv.jteméryétAz indiai művész selyemre dolgozik — leheletfinom gézanyagra. Egy-egy festmény összehajtva elfér akár egy gyufásdobozban. A festék sem mindennapi: a kontúrt adó temperavonásokat és az aranyozást kivéve növényi kivonatokból hagyományos eljárással készült főzet. A Marcaliban kiállított két tucat festmény nagyobb része egy sorozatot alkot. A Kisanghar iskolához tartozó képek Krisna, a legnépszerűbb hindu isten életének egyes mozzanatait örökítik meg. Hogy a képeket jobban megértsük, tudnunk kell: ez az iskola a rádzsput irányzathoz tartozik, amely a XVI. századtól a legjellemzőbb az észak-indiai hindu festészetre. Udvari művészet volt, az előkelőségek megrendelésére készült, de soha nem távolodott el a népi tartalomtól. Ennek oka, hogy a hitregék, legendák, epikus művek, amelyekből a rádzsput festészet témáit meríti, az indiai nép érzésvilágában gyökereznek. A Krisna-regekör jeleneteit ábrázolva emberi közelségbe hozza az isteneszményt. Az idilli képek a hindu pásztornép mindennapjait is ábrázolhatnák, oly természetesek, közvetlenek. Mégis rejtett jelképességet hordoznak. A finom árnyalatokkal megfestett képek keleties hangulatot árasztanak. Az alakok kecsesek, az arcok, az ősi egyiptomi látásmódhoz hasonlóan oldalnézetből láthatók. A névtelen művész biztos és finom vonalvezetéssel dolgozott- Az előtérben álló istenalakot és az őt körülvevő bájos nők ábrázolását részletesen kidolgozták, a környező növények botanikai szemléltető ábrának is béillenének. A háttért inkább csak jelzik, a hegyek, távoli fák rajzát leegyszerűsíti. A képek kompozíciója — ahogy ez a rádzsput iskolára jellemző — a falfestmények arányaihoz hasonló; bármelyik alkotás kinagyítva freskóként is megállná a helyét. A Kisanghar sorozaton kívül néhány más stílusú képet is tartalmaz a gyűjtemény. Ragyogó színeivel, mi- niatúraszerű kidolgozásával hívja föl magára a figyelmet a Krisna, a misztikus tökéletességek ura és mestere veiben gyökeredző — halha- tatlansagát. Az említett kitűnő önportrékon kívül számos jól megmunkált, nagy mesterségbeli tudásról valló képet láthattam kiállításain, műtermében. Gallyas Frigyes sokat tudott az emberről, talán többet is, mint amennyit elmondott műveiben. Egy-egy portréja, vázlata nem egyszer a régi kritikákat juttatta eszembe. Tájképeit finom lí- raiság hatja át, kedvelte a pasztellt, az akvarellt, bár régebbi expresszionista olajképein talán erőteljesebbek, karakterisztikusabbak a figurái, a tájai. A művész kortársai közül — a Képzőművészeti Főiskola művészoklevelével a tarsolyukban — sokan lettek rajztanárok■ Ma gyakoribb, hogy a rajztanárból festőművész lesz. Gallyas Frigyes pályája példa is, memento is. Attól függ, ki milyen szemszögből ítéli. Szapudi András A vendéglátós muzsika nem a zeneművészet csúcsa. A zeneesztéták többnyire említés nélkül hagyják, megfeledkezve arról, hogy soksok ember szinte alig ismer más zenét Kevesen tudják értékelni a szórakoztató zenészek munkáját; minduntalan esztétikai érvekkel hozakodnak elő, ha egy-egy presszózongorista vagy dobos produkcióját kell megítélni. Pedig nem mindig a művészi teljesítményen áll vagy bukik a dolog. — Hosszú évek óta muzsikálok esténként — mondja Vágó Tibor, az Országos Szórakoztatózenei Központ somogyi kirendeltségének vezetője. — Szórakoztatom a legkülönfélébb ízlésű embereket, mégis azt mondom, hogy a rangunkkal, a megbecsüléssel nincs minden rendben ... — A szórakoztatózenészek sem egyformák, mint ahogy a kömoly zenében sem mindenki Bernstein ... — Tény, hogy közöttünk is vannak jó és rossz zenészek, de én másra gondoltam. Arra, hogy a vendéglátósokat általában a zene más területein működő kollégák a legcsekélyebb figyelemre sem méltatják. Pedig a többségük igen sokoldalú muzsikus. Gondoljon csak arra, hogy milyen változatos egy jól képzett zongorista repertoárja! A bécsi operettek kissé cukros melódiáitól Gershwin örökbecsű dallamain át a napi slágerekig szinte mindent kell játszania. Mégpedig stílusosan, és kapásból: a vendég kívánsága szerint... — Bármilyen hangnemben? — Nem éppeji. De előfordul, hogy a vendég, mondjuk, Desz-dúrban énekel, a zongoristának követnie kell... A zenészek többségének ez nem gond. Rendszeresen járnak stúdióra, tanulnak. — És vizsgáznak is. — Hivatásos zenész és énekes működési engedélyt csak akkor kaphat, ha az OSZK áltai rendezett vizsgákon A, B vagy C kategóriájú minősítést ér el. Kiadható az úgynevezett ÍME — ideiglenes működési engedély — is, előbb-utóbb azonban mindenkinek kötelező a vizsga. A stúdió célja épp a vizsgára való felkészítés, legalábbis közvetlenül ez. A közvetett cél pedig a zenei műveltség elmélyítése, a repertoár bővítése. Nálunk, Somogybán szép hagyományai vannak a stúdiónak; már 1968 óta működünk, jelenleg nyolc tanszakkal. A megyében dolgozó zenészek többsége rendszeresen tanul. Zenészeinknek csaknem fele rendelkezik kategóriával. Szép számmal vannak megyénkben „A” vizsgások is. Gondunk is akad, különösen a „diszkósokkal”. Néhány eve ők is az OSZK-hoz tartoznak. Jó néhány működik Kaposváron és környékén, sajnos, illegálisan, vagyis vizsga nélkül. Vizsgázott „diszkós” 28 van a megyében. — Nem okoz gondot a Balaton közelsége? — Különösebbet nem, mivel a fővárosiak besegítenek. A déli part üzleteiben a nyári szezonban főleg budapesti zenészek szórakoztatják az üdülőket. Mi 130—140 zenész ügyes-bajos dolgait intézzük; eddig megbirkóztunk a tennivalókkal, a jövőben több lesz a munkánk, ugyanis 1984-től műsorközvetítéssel is foglalkoznunk kell. Közben megérkeztek a „tanítványok” az OSZK — fölöttébb kicsiny — helyiségébe. A „tanár úr”, Vágó Tibor a zongorához ül, és egy bonyolult akkord alkalmazásáról magyaráz. Este a Park étteremben majd eldöntőm, hogy tetszik-e a harmónia ... Sárközi Gábor című kompozíció. A központi jelenetet az istenséggel kapcsolatos regék egyes mozzanatait ábrázoló apró mozaikok ölelik keretbe. Néhány kép az első ind műeposz, a Rámajana illusztrációja. — Érdekesek azok az ábrák, amelyek a jóga meditációit segítik. Egy „szakrajz” például az emberi testet térképezi föl, azokat a vegetációs pontokat, amelyek a koncentrációs és elernyesztő gyakorlatok végzésénél lényegesek. Ugyancsak az elmélyülést hivatottak elősegíteni az úgynevezett meditá- ciós ábrák, diagramok. (Jóllehet a mai átlagember számára nem túl sokat mond egy-egy ilyen geometriai rajz.) Elgondolkodtató, hogy az indiaiak tapasztalatok és ösztönök alapján már régen olyan következtetésekre jutottak, amelyek közül sokat azóta a tudomány is igazolt. Csak egyet említek: a Yantra mandala című ábra meleg színű, spirálisan elhelyezett négyszögeivel arra a felismerésre épül, hogy a színek vibrálásában a rendszeresen visszatérő sárga pontok vonzzák a szemet és megnyugtatóak az emberre. A kiállítás tapasztalatai azt mutatják: a látogatók szívesen fogadták e nem mindennapi látványt. A hindu világ megismerése talán fölébreszti érdeklődésünket a távoli kultúrák fölfedezése iránt. Hiszen bármennyire is idegen számunkra ennek a népnek a hitvilága, a képek bensőséges emberre koncentráló őszintesége a világ bármely pontján visszhangra ta- lálhatA tárlathoz aláfestésül indiai zenét hall a látogató. Azok számára pedig, akik közelebbről is szeretnék megismerni ezt az egzotikus országot, január 27-én este koncertet rendeznek. Ott a Calcutta Trió néven ismert csoport két tagja indiai hangszereken, szitáron és táblán tart bemutatót. Tersztyánszky Krisztina Madách-évkönyv Megjelent a Nógrád megyei múzeumok 1983. évi évkönyve: a kétszázharminc oldalas kötet tanulmányainak, cikkeinek többsége a Madách-életmű elemzésével, a Madách-kutatások legújabb eredményeivel foglalkozik. Széles körű tudományos érdeklődésre számíthat például Zolnay László tanulmányai; ebben a szerző a Madáchok eredetéről, középkori történetükről közli régészeti, művészettörténeti és okleveles kutatásainak összegezését. Kerényi Ferenc irodalomtörténész Madách Irrare hagyatékénak néhány filológiai problémájáról írt tanulmányt, sürgetve a többi között a Tragédia korszerű kritikai kiadását; egy kevésbé ismert Madách-vers, a Szegény dal elemzése s szellemi, világnézeti, társadalmi hátterének bogozása során jut újabb bizonyító adatokhoz Madách aktív, politikailag határozott reformkori szerepéről és szerepléséről. Ezt a portrét erősíti meg más oldalról Praznovszky Mihály tanulmánya, amely Madách 1847—48. évi közéleti tevékenységét elemzi, nagy alapossággal. A szabadsá»harc veresége után az élettől-em- berektől visszavonuló, önmagát már-már a reménytelenségnek átadó Madách-képet cáfolja Spáczay Hedvig munkája; ez Madách hadbírósági perének adataiból közöl részleteket Kitűnik belőle, hogy Kossuth titkárának „passzív” bújtatásán túl Madách részt vett az abszolutizmus ellen harcoló ge- rillacsapatok szervezésében is. Staud Géza Az ember tragédiája színrevitelének néhány kérdése címmel a szcenikai problémák oldaláról ad újabb adalékokat a dráma színháztörténetének jobb megismeréséhez. Tax- ner-Tóth Ernő a Mózes színrevitelének históriájáról írt tanulmányt, aláhúzva abban Hevesi Sándor érdemét, aki szerint „a Mózes a legnemesebb és leghatásosabb magyar történelmi drámák közül való ... Hogy eddig könyvdrámának nézték, arról Madách igazán nem tehet”. A kecskeméti Petőfi nyomdában készült szép kiállítású évkönyv elé Kerényi Ferenc irodalomtörténész írt előszót. SOMOGYI NÉPLAP
