Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
A kótaji Egyesült Erő MGTSZ-ben 3 évvel ezelőtt alakítottak ki gépkocsiabroncs újrafutőzó üzemet. A nyereséges mcllékiizemegységet most továbbfejlesztették. Az eddigi évi 10 ezer személygépkocsi gumikülső felújítása mellett, már az idén mintegy 10 ezer darab tehergépkocsi gumiabroncs újrafutőzását tervezik. Kötik a szerződést a cukorrépára Tavaly a kedvezőtlen időjárás következtében a tervezettnél 2000 vagonnal kevesebb — 44 000 vagon répa érkezett a feldolgozd üzemekbe —, ám a magasabb cukortartalom, a kedvezőbb tárolási lehetőségek, s a rö- videbb betakarítási-feldolgozási időszak eredményeként összesen 454 000 tonna cukrot állított elő az iparág 11 gyára, s ez fedezi hazánk lakosságának igényeit. A feldolgozás befejeztével a cukorgyárakban megkezdődtek a karbantartási munkák. Szétszedik, kitisztítják a berendezéseket, kicserélik az elkopott alkatrészeket. Több helyen folytatódnak a rekonstrukciók; Petőházán az elöregedett bepárlóállomást újítják föl, Ácson és Ságvá- ron energiatakarékos kazánokat állítanak be. A gyárak a mezőgazdasági partnerekkel ezekben a napokban kötik meg a termeltetési szerződéseket. Nehéz feladat vár a termelőkre, hiszen a tartós csapadék- hiány miatt még mindig csekély a talaj víztartalma, s ez csökkenti a gazdag termés esélyeit. Ugyanakkor csupán 25 ezer hektáron teremtették meg az öntözés feltételeit. A termelés költségei növekednek, s a betakarító gépsorok egy része elöregedett, s mindez visszaveti a termelési kedvet- Épp ezért az üzemek kedvezményeket adnak mezőgazdasági partnereiknek. A gyárak részt vesznek a vetőmag beszerzésében, segítik a kemikáliák vásárlását, s több üzem a modern gépek megvételéhez anyagilag is hozzájárul. A gyárak a melléktermékek átadásával értékes takarmányhoz juttatják partnereiket. Az 1984-re tervezett 115 000 hektár cukorrépatermő terület nagy részére már megkötötték a szerződéseket. Az állami gazdaságok, tsz-ek elképzelése szerint az idén más éveknél korábban, már március msáodik felében megkezdődnek a vetések, hogy a talaj nedvességtartalmát mindjobban hasznosíthassák. (MTI) Emelik tik termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A kormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a Pénzügyminisztérium az alábbi intézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1984. január 23-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágulnak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a marhahúsé az átlagot meghaladó mértékben, a baromfihúsé és a halé pedig átlagosan 10 százalékkal emelkedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogrammonkénti ára 90 forintról 110 forintra, a marharostélyosé 62 forintról 78 forintra, a sertésmáj 72 forintról 76 forintra emelkedik. A párizsi ára kilogrammonként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint lesz. A negyven dekagrammos . sertéahúskonzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú tartósítóipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Például a 24 forintos (5/4 üveges) őszibarackíz ára 30 forintra, a zöldborsó konzerve (5/4 üveges) 15,20 forintról 17,20 forintra, a 0,5 literes palackos rostos gyümölcsitalé 5,80 forintról 7,40 forintra emelkedik. 1984. január 23-tól emelkedik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény élelmezési költségnormája (átlagosan mintegy 10 százalékkal), valamint a munkahelyi étkeztetés költségnormája. A költségnormák növekedésével azonos mértékben emelkednek a lakosság által fizetett térítési díjak is. Az ingyenes ellátást nyújtó intézményekben (például kórházak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átlagosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes SOMOGYI KRÓNIKÁJA Sok kiemelkedő esemény nyújit fogódzót e hét végén a ferónikaírómak. A stockholmi bizalom- es biztonságerősíitő konferencia kívánkozik ösz- szeíogJaiónk elejére. Ha ennek hatását keressük, talán nem túlzunik, amikor leírjuk: nyugodta b ban ébred és megy dolgozni itt is az ember, amikor tárgyalóasztalnál tudja azokat, akik a nagy dolgokról dönthetnek. Óvatos derűlátást keltő lehet — egészein más ,szféráikban” — a ború is: sok- sak hónapja tartó aszály, úgy látszik, véget ért. Hó és eső áztatta a héten a földet! Bár a mezőgazdák tudják: még mindig nem pótolta a mulasztást a felhős ég, de ha tovább tart a komor idő, Bitókor idei esélyeink jobbak lesznek a tavalyinál, A csapadékosabb hét az utakon, sajnos, sok balesetet okozott, különösen, ha az emberi felelőtlenséggel is összetalálkozott. így a közlekedésrendészetnek a szokottnál is több dolga volt. A gyerekeknek a héten a kaposvári Csiky Gergely Színház nagyszerű mesemusicalje. a Diótörő jelentet: a szenzációt. S van, aki be vallja, van, aki nem: az ap rónépen kívül sok felnőttnek ta maradandó élményt nyújtott Szakértők es szakertatlenek szerint a nagy előadások közé sorolható Gothár Péter mostani rendezése. Figyelmet keltő és elgondolkodtató a Gábor Andorra víziló emlékezés. Megyénk nagy szülöttét méltó sorozattal ünnepeljük; ez Barcson kezdődött a héten. A szenzációiktól és „lefflkd táplálékoktól” vissza az anyagibb világba, de annak is az ünnepibb pillanataiba! A hét elején a Balatonboglá- rd Állami Gazdaságból inát lett ez nemcsak elnevezésbeli változás, hanem az eddigi fejlődés koronájaként még magasabb szintű munkálkodás kezdetét is jelenti, hagy ezentúl Balatanboglári Mezőgazdasági Kombinátként kell „jegyeznünk” a patinás céget. Tart a mezőgazdasági nagyüzemekben a gépek nagyjavítása, egészoldalas összeállításban foglalkoztunk e témával a héten. Országos híradás szólít arról, hogy az idén a korábbinál jobb lesz a műtrágyaellátás. Mindez kapcsolható a téeszek küldötteinek a minap ^zajlott gyűléséhez, ahol fő .éppen arról beszéltek, hogy a nagyabb gazdálkodási fegyelem most kétszeresen is szükséges, és a következő időszak termeset mar meet kelti énletad a fejekben. A számvetés a vártnál kedvezőbb. a nehéz 1983-as esztendőben keményen helytálltak a falvaik lakói, ez jó jel 1984-re. A téeszek fiataljai is tanácskonak e hét végén; ma zárul a mezőgazdasági KISZ alapszervezetek titkárainak kétnapos eszmecseréje, amelynek során többek között arról beszélgetnek a somogyi ifjúkommunisták, hogy a KISZ-szervezetek miként járulnak hozzá a gazdaságosság javításához. Ismerve a falu elöregedésének gondjait a fiatalok mostani vitája sizintén a biztató jelek közé sorolható. A lakás- és villatulajdono- soknaik nyári előjelzés volt a fizető vendég - szolgálat új rendszeréről szóló tájékoztató, amely kedvező adóztatással teremt a réginél jobb feltételeket a magán- házaknál idegeneknek szállást adó emberek számára, de szigorúbb szankciókkal sújtja az ügyeskedőket. Közvetve összefügg az idegenforgalmi idénnyel az is, hogy a héten megalakult a megyei alkoholellenes bizottság. Ál- ’andó dolga is sok lesz en- iek a testületnek, s a Balatonnál nyáron fokozódó szezonveszélyekkel is meg kell küzdenie. Leffiáf Petet kőbányai világos ára 7,50-röl 9-re, a 0,5 literes kinizsié 9,50-ról 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 forintról 4,80 forintra. Az éjszakai áram tarifája 50 százalékkal, kilowattóránként 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Az építőanyagok közül átlagosan 20 százalékkal emelkedik a téglafélék, 30 százalékkal a cement és a cserép, 11 százalékkal egyes cement- álapú termékek fogyasztói ára. A személygépkocsi fogyasztói ára — a beszerzési árak növekedése miatt — átlagosan 6-7 százalékkal emelkedik. Az áremelés az egyes típusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygépkocsi ára 125 ezerről 134 ezerre, a Trabant Limousiné 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak differenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—15 forint többletkiadást jelent. (Ez az áremelés az állami bérlakásokban lakókat nem érinti.) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alapján, központi ellenőrzés mellett, a piaci viszonyaik függvényében, az előző éfci'ek gyakorlatának megfelelően változnak a továbbiakban is. » * » Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénzjövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bérek és keresetek 4,8—5,0 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások mintegy 12 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szociális juttatást növelő intézkedésekre is sor kerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj- szerű szociális ellátásban részesülők, akiknek a nyugdija, juttatása 1983, decemberében a havi 2800 forintot nem haladta meg. A kiegészítést azok is megkapják, akiknek a nyugdíját, juttatását 1984. január 1. után állapítják meg, és annak ösz- szege nem éri el a havi 2800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1- től havi 70 forinttal magasabb lesz a nyugdijak legkisebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltartott hozzátartozóra jaró ellátások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segély. Január 1-től gyermekenként havi 70 forinttal emelkedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövedelempótlék is. A gyermekgondozási segély összegét — a gyermekek számától függetlenül — ugyancsak 70 forinttal egészítik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek — külön kérelem nélkül — már az 1984. január hónapra járó ellátásúkhoz megkapják. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyag- árak emelkedése miatt az 1984. január 1-e után megkötött lakásépítési (vásárlási) kölcsön- (adásvételi) szerződéseknél az eltartott gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer forintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpolitikai kedvezmény pedig 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik. PÁRBESZÉD — EGYMÁS KÖZÖTT Okkal vagy ok nélkül? A legújabb árintézkedéseknek senki sem örül. A párt és a kormány sem. Rákényszerült. A lakosság — érthetően — nem lelkendezik. Mégis mindenki megértésünket kéri. Emberközelből. Valamennyiünkét. A kérést tiszta szándék, megfontoltság és jövőbe vetett hit sugallja. Az a több évtizede élő felismerés, hogy egymás nélkül semmire sem mehetünk. A ránk kényszerült átmeneti megoldások elkerülhetetlenek, az objektív valóság szüleményei, s nem valamiféle elhibázott tervezés, megfontolatlan irányítás vagy kapkodás következményei. Kár, hogy hozzá kell tennünk : időnként magunk sem fukarkodunk a „cselekvéssel”, helyesebben annak gyakran föllelhető hiányával, amely nem éppen népszerű intézkedésekre készteti az ország vezetőit... Ki vitathatná, hogy a mai napon szívesebben hallottunk volna az árak csökkenéséről, mint emelkedéséről? Ki kívánná, hogy ne akarjunk egyre jobban és kiegyensúlyozottabban élni? Badarság volna azt hinni, hogy az áremelések bejelentése kapcsán bárki lelkendező nyilatkozatokat, lelkesedést, vastapsot vár az intézkedések kísérőjelenségeként. Ez legalább olyan megfontolatlanságot tükrözne, mint azt gondolni, hogy a tömegek nélkül — azaz nélkülünk — valaha is kilábalhatunk a gazdasági nehézségekből ... Folytassunk hát párbeszédet! Naponta, óránként, percenként. Nemcsak az újságok hasábjain, hanem az utcasarkokon, az üzletekben, a magánlakások esti összejövetelein, a munkahelyek fórumain és folyosóin; a magán- és közélet valamennyi színterén. Arról váltsunk véleményt, hogy mi miért van, mi miatt lehet, s mit tehetünk azért, hogy másképp legyen... A megértés és a belenyugvás nem azonos fogalom. A szenvtelen belenyugvás ugyanis borongást, elkeseredést, tehetetlenséget szülhet, a megértés viszont tettekre sarkall. Régóta nem volt akkora szüksége hazánknak ez utóbbira, mint most. Hazánknak? Igaz. De talán túl széles ez a fogalom ahhoz, hogy közelről érzékeljük lémyegét. A tettekre nekünk van szükségünk. ’ Mindannyiunknak. Aa ősztönzés termékeny hatására, ömmaiguntonalk, családunknak, munkahelyi közösségeinknek. A pártnak, a kormánynak és minden sejtjének: az alapszervezeteknek és a tanácsoknak, a vállalatoknak és szövetkezeteknek, a közintézményeknek és valamennyi dolgozójuknak. Megértést és tetteket várnak tőlünk. Okkal és joggal. Érveket, amelyek mindenek fölött azt bizonyítják — és e tekintetben nem lehet kételkedő szűkebb hazánkban sem —, hogy biztonságban élünk, és nem is a legrosz- szabbul ezen a földtekén; s hogy a lehangoló és visszahúzó külső hatások ellenére ezernyi tartalékot rejt még hátizsákunk, amellyel csaknem negyven éve felszabadultan indultunk útnak. Országunk gazdasági helyzete nem romlott, ezt mindenki jól tudja. Gazdaságunk fejlpdése azonban még mándiig nem elég ahhoz, hogy gyökeresen — és egyenletesen — javuljanak életkörülményeink. Fontos és nemes célokat közelítünk. Csakhogy a maratoni futónak — az elszántságon, az állóképességen kívül — időre is szüksége van ahhoz, hogy győzedelmesen fusson be az agórára ... El akarunk jutni oda. Szándékunkat ezernyi akadály keresztezheti, de nincs erő, amely végképp meggátolná törekvésünket ... Konkrétabbra fordítva a párbeszédet. A lakosság fogyasztása elsősorban a nemzeti jövedelem alakulásától függ. S bár a hetvenes évek végéig évről évre számottevően nőtt ez a jövedelem, az elmúlt öt évben lassult a növekedés. Oka egyrészt a világgazdasági válság, amely megnehezítette termékeink kivitelét (ehhez többek között a mezőgazdasági termékek világpiaci árának visz- szaesése is hozzájárult). Másrészt az, hogy a gazdaság lassan átalakuló termék- szerkezete mellett csak úgy lehetne nagyobb mértékben növelni a termelést, ha fokoznánk az energiafelhasználást, s a korábbinál lényegesen nagyobb importot bonyolítanánk le. Ezt viszont a devizagazdálkodásban kialakult helyzet nem teszi lehetővé. Így nem csoda, hogy számos népgazda sági ágazat csak mérséke ten növelhette termelését, ezzel együtt a nemzeti jőve delemhez is csekélyebb mér tekbea tudott hozzájárulni, Beszélhetnénk természetesen a felhalmozás és fogyasztás arányáról, meg sok másról, amely átmenetileg hat egész gazdálkodásunkra, s ennek következtében az életszínvonal alakulására is. De párbeszédünk lényegét illetően talán az a legközérthetőbb, hogy a fogyasztást a pénzbeni jövedelem vásárlóértéke (reáljövedelem) szabályozza. Ha tehát a lakosság fogyasztását szinten akarjuk tartani, akkor a pénzjövedelmeknek és az árszínvonalnak együtt kell mozognia... Nos, hát folytatjuk majd a sört, a nyílt színi eszmecserét. Most csak azt szerettük volna elmondani, hogy a nem éppen kellemes hatású árintézkedés nem egyéni vagy kisebb közösségi elhatározás dolga volt Külpiaci viszonyaink és belső helyzetünk éppúgy követelte, mint a vásárlóerő és az árualap közötti összhang megtartásának törvényszerű igénye, amely össztársadalmi érdek, azaz mindany- nyiunk érdeke. Hogy változhat-e a helyzet? Ehhez nem férhet kétség. A vezető Szervek úgy látják, hogy javuló munkahelyi teljesítményekkel (a gazdálkodás javításával, a hatékonyság fokozásával, takarékossággal; az erők és képességek kibontakoztatásával — tehát a nagy egészben ugyan cseppként megjelenő, de épp ezért nélkülözhetetlen egyéni teljesítményekkel — fokozatosan változhat a helyzetünk. Megértésre és nem belenyugvásra (legkevésbé pesz- szimizmusra vagy háborgásra) van szükség ahhoz, hogy ha nem is máról holnapra, de belátható időn belül kilábaljunk nehézségeinkből. A mostani áremelés sem ok, hanem okozat. Jó, ha a külső hatások fölismerésén (és kényszerű tudomásulvételén) kívül töprengéseinkkel eljutunk önmagunk napi munkájáig, amely a szervezőkészségtől a munkafegyelemig, az anyagellátástól a’ hozzáállásig, a hátizsákban még megbúvó tartalékok felszínre hozásától a közösségi tett és felelősség vállalásáig ezernyi dologra kiterjed. önmagunkért. SOMOGYI NÉPLAP
