Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

Egerek a színházban Pótka rácsony, diótörővei Zavarban van a kritikus, ha gyerekeknek szóló mű­vekről kell színt vallania: a gyerek még nem olvas kri­tikát, a felnőtt meg tovább­lapoz, mert nem ismeri a művet. Gyermek- és ifjúsá­gi irodalommal foglalkozó műelemzés gyakorlatilag ma nincs is. Gyermekszínházi bemutatókkal is nyúlfarknyi terjedelemben foglalkoznak a lapok. Pedig éppen ezeken kovácsolódik a holnap fel­nőtt közönsége. Szerdán a C6iky Gergely Színházban bemutatták a Hoffmann műből írt Diófcő- rő című mesemusicaJt. Bon­tom a formát: szólaljanak meg a legérdekeltebbek, a premierközönségből néhá- nyan! Tegnap a Tóth Lajos iskola másodikosai lerajzol­ták, leírták élményeiket. Szé­linger Lilla tömör műkriti­kusi véleménye: „Az tetszett legjobban, amikor a lázmé­rőt Fricinek beledugták a popsijába.” Ilistes Gábor íté- szi véleménye: „nekem az egész tecet.” Beréti Aladár ifjú zenekritikus: „Szép volt a zene.” Horváth Adrienn, aki az ámyalatokra_ is fogé­kony: „Nekem a pösze ege­rek tetszettek, meg az ege­rek, amikor ijesztgettek.” Azt, hogy „nem tecet”, nem írta senki a 31 műítész kö­zül. Harminckettediknek én sem cáfolom „kollégáimat”: a Csiky Gergely Színház évek óta magas színvonalú, jó gyerekelőadásokat produkál, de véleményem szerint elő­re nem lépett ezekkel a Pi­nocchio, Micimackó óta, Mu­sicalt pedig csak egyszer mu­tatott be a mostanin kívül, a Muzsikus Pétert. A Dió- töróvel ismét magasabb osz­tályba léphet, s ez az elő­adás ugyanolyan mérce lesz majd, mint a Pinocchio. Pedig rosszul indult a be­mutató. Csajkovszkij zenéje szólal meg, majd amikor a gyerekidegek már feszesre húrozódtak, még egy nyi­tány következik, de ezt ter­mészetesen elnyomja a vára­kozás moraja. A startpisz­toly futóversenyen csak ak­kor dörren másodszor, ha „visszalövik” a mezőnyt. De hát itt sikerült az első rajt.. Kapecz Zsuzsa és Gothár Péter — a szerzőpár — ugyanolyan alkotó módon bánt Hoffmann meséjével, mint annak idején V. I. Vaj- nonnen, aki átszabta az ere­detit Csajkovszkij számára, sőt hozott anyagból (Dumas műveiből) meg is foltozta egy kicsit A Diótörő itt és most egyszerre hoffmanni és magyar mese; ez akkor kezd derengeni nekünk, amikor a karácsonyvárás 40 fokos lá­zában az atya — jellegze­tes bcamUr, német hivatal­nok — rázendít a Stille Nachtra, míg a színpadi gye­rekek a dallamhoz a Kiska­rácsony, nagykarácsonnyal simulnak. És Selmeezi György telitalálat zenéjének ez csak az egyik remeke. Mert úgy teleaggatja esillogó-villogó szellemes betétdalaival a darabot, ahogy az apa dí­szekkel a fenyőfát. Idemacs­kakörmöz charleston-stílust, verbunkot, magyar népdalt, Hungária-együttes perszif- lázst, mozarti zenemotívumot, s ki tudná még elősorolni, mi mindent! Dióhéjban a mese, törjük fel rögvest. Marika és Frici áhítattal várja a karácsonyt. A babák, játékhuszárok kö­zött Marikának leginkább a diótörő bábu tetszik. Egy vi­harként érkező vendég csa­lád legifjabb tagja azonban sérülést okoz a diótörőnek. Kapecz és Gothár végpoén­nak tartogatja — s így mint­egy visszafelé nyer értelmet e vonzalom — azt, hogy Ma­rika a bábuban annak a fiú­nak a hasonmását látja, aki­hez gyengéd érzelmek fűzik. A diótörő sérülése ezért okoz­za a sokkos álmot, melyben szörnyű háborúság támad az egémépség és a huszárbabák között, mígnem Diótörő her­ceg diadalmaskodik, meg­szerzi a varázserejű Kraka- tuk diót, s ezzel felszabadít­ja a gonosz varázslat alól Egérkirály népét. Gothár Péter pazar elő­adást rendezett. Bátran aján­lom felnőtteknek is, mert stílusidézeteit ők értékelik majd igazán, a gyermekek pedig épp e motívumok se­gítenek befogadni egykor ezeket a műveket. A pro­dukcióban csodálatos egy­séggé szervesül a hoffmanni, horrorelemektől sem mentes fantasztikum és a magyar gyermeki folklórkincs, ez utóbbi gyermekmondókák,-játSkok, -dalok szintjét. így lesz köze a gyerek nézőnek a meséhez. Kétségeimet ki­söpörte, amikor beszéltem néhányukkal : értették, mitől válik egyszerre óriásiává ami eddig emberméretű volt. Ez az egérszemszögbeliség egyébként a legnagyobb bra­vúr a szenzációs díszlet- és jelmezvilágban, melyet ked­ves ismerősünk, Pauer Gyula álmodott színpadra. Fuchs László macskamaszkban ret­tegett tekintélye volt az ege­reknek, akik rendkívül mu­zikálisan cincogtak a zene­kari árokban. Furcsa, milyen magunkba néző pillanatokra is hangol­hat egy ilyen „horrorstílusú” előadás. Amikor megáll az idő a szépségtől. Máskor meg egy-egy bravúros stíl- paródiától könnyünk csordul jókedvünkben. (Cserna Csa­ba ihajcsuhajos mezei po- cokja, Tóth Eleonóra egér- vampja, Kristóf Kata bőr­egere, Cselényi Nóra bon­bonja ilyen.) Micsoda freudi gondolat volt az ellenszenves családot — Gyuricza István, Tapodi Gabriella, Varjú Ol­ga — egérkirály családként újra színpadra küldeni!) Va­lamennyien remekelnek, a bájos Németh Judittal — va­jon mennyi terhelést bírna felnőttdarabokban? —, Dunai Károllyal, Dánffy Sándorral, Krum Ádámmal és a Diótö- rőt alakító Kamondy Imré­vel együtt Ök a főszereplők. FORRÓ NYOMON A KamonSak Perifériális bűnözés, az életmódból fakad, gondolta. Nincs munkahelyük vagy ha van, az az erdészet, a tsz, ahová munkaerő híján könnyen visszakönyörgik magukat. Fát vág valame­lyikük az öregeknek egy százasért. Visszamegy, mert már tudja, hol a buksza, még egyet követel, jövőre is ő vágja. Ezeknek a mamák­nak meg a rettenet ül a kendőjük mélyén. Hogyan tudnánk egészséges, normá­lis mederbe terelni ezt az életvitelt? — kérdezte a százados önmagát. Aztán lemondott a raktá­rosról. Ezt az embert maga­mutogató ftílműveitsége mi­att utálják a faluban. Nem gyilkos típus, kétségkívül valami lelki tévútra téved­hetett. A családdal, a bete­ges anyaszeretettel vagy ép­pen az impotenciával kap esolatban valami titkolt ba­ja van. Talán homoszexuali- tásra is hajlamos a megje­lenéséből ítélve, de egy gyermekgyilkossághoz na­gyon kenyérbél ember. A be­vándorlók kezdték érdekel­ni, a Kamoniak. A raktáros szinte szociológusként be­szélt róluk : — Szám szerint kilencen vannak, férfiak. Hogy va­lóban hány család, azt sze­rintem maguk sem tudják. Papír szériát, ha jód tu­dom négy. Karnoni József, aztán az öccse, Sándor, meg Gáspár A Gáspár fia, az megint Gáspár meg Korbé Ferencé«;. A Sándor a leg­rendesebb, az juhász. Gye­rek van minden évjáratból. Iskolába is jár néhány, Kor- báék pásztorok, velük van öt-hat kinn a mezőn. A pénzt nem a postára hord­ják, hanem a kocsmába, isz­nak már a kicsi gyerekek is. Az alsó utca szinte telep, pedig azt mondták, valami­kor tehetős parasztok lak­tak ott. A házak düledez- nek, a tyúkok az utcán ka- pirgálnak, a malac meg a fához van kötve. Engem ép­pen elégszer bosszantanak, mert mindig jönnek búzáért könyörögni, hogy adjak in­gyen. Ha vesznek is, az egyik szemem rajtuk, a má­sik a kölykökön, mert csu­damód tudnak lopni. Mos­tanában már csak ruhase­gélyt oszt a tanács, mert a pénzbelit rögtön elinnák, így még rosszabbul járnak, mert a nadrágéi vagy a ka­Megyei bizottság az alkoholizmus ellen Az Egészségügyi Világszer­vezet 1979-es genfi közgyű­lésén a világ legsúlyosabb közegészségügyi problémái közé sorolta — népbetegség­nek nyilvánítva — az alko­holizmust. S hogy mennyire égető probléma ez ma Ma­gyarországon : hazánkban az egy főre jutó szeszfogyasztás megengedhetetlenül magas, nagy, 11,5 liter. A súlyosan veszélyeztetett, rendszeres ivók száma 600 ezerre, az alkoholbetegeké pedig 300 ezerre tehető. A népgazda­ságnak is az alkoholizmus­ból fakadó gazdasági kára évente 14—15 milliárd fo­rint ... Ezeknek a statisztikai ada­toknak a megismerésével kezdte munkáját tegnap dél­előtt — alakuló ülésén — az alkoholizmus elleni megyei bizottság. Elnöke dr. Balassa Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese, titkára pedig Honfi Istvánné, a Vöröske­reszt megyei titkára lett. Milyen célokat tűzött ki ma­ga elé a huszonegy fős me­gyei szervezet? Február 10- ig részletes, pontos munka­tervet dolgoz ki r tagjainak bevonásával. Ezek; a megyei tanács, a rendőrség, a bíró­ság, a KISZ-bizottság, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa, a Mészöv, a Teszöv, a néphadsereg, az egészségügyi szervek, a na­gyobb létszámú munkálta­tók vezető munkatársai. Az évi munkáról 1985. január 31-ig tesz jelentést. Mind­össze három tanácskozást tart évente, ebből egy mindig ki­helyezett lesz. A munkaterv szerint az idén nyáron Nagy­atádon tartanak ülést. Mód- sezrtani körlevelet küldenek a társadalmi és tömegszerve­zeteknek, s felszólítják őket a komplex tevékenységbe va­ló bekapcsolódásra. Alkohol elleni bizottságok létrehozását, megújítását tervezik a megyei és a ka­posvári központon kívül Nagyatádon és Siófokon, s lehetőség szerint — ha ideg- és elmeszakorvost kapnak — Barcson, Marcaliban és a megye négy jelentősebb nagyvállalatánál is. Hangsú­lyos szerepet kap az ez évi munkatervben a megelőző te­vékenység, a munkahelyi szeszmentesség és a fiatalok növekvő italfogyasztása okai­nak vizsgálata. bátot negyedéért eladják, az árát megvedelik, és ócska rongyokban járnak tovább. Itt nincs olyan, aki kordá­ban tartná őket, ha csak a törzsőrmester nem. ötöle félnek nagyon. A Százados meghallgatta a beszámolót, aztán a körze­tissei meg a hadnaggyal ko­csiba szálltak. A raktáros­nak meghagyták, hova men­nek, ha kijönnének a me­gyétől. Amint a kocsival végig­szaladtak a kanyargós, dö­cögős főutcán, a hadnagy a bámészkodó emberek láttán epésen megjegyezte: — Mennyi ráérő ember lakik ebben a faluban! Az utcán négyes, ötös csoportokban figyelték e kék-fehér autót. Az út vé­gén földes utcába kanya­rodtak. Már csak az egyik felén voltak házak. — Itt lakik a juhász — mondta a törzsőrmester. — 0 valamennyire ezeknek a képviselője, de falra hányt borsó minden szava. Karnoni Sándort nem ta­lálták otthon. A felesége — alacsony fekete asszony — ebédet főzött a füstös kony­hában. Láthatóan megijedt a rendőröktől, mert a főző­kanalat váratlanul az asz­talra dobta. — Jaj, istenem — nyö­gött fel falfehéren. — Mit csinált az uram? — Semmit, Rózsi — nyugtatta meg a körzetis. — Farsang közeledtével a mű­velődési intézmények ébre­deznek téli álmukból. Igaz, szervezett szabadtéri program egyelőre nem szerepel a kí­nálatban, de tavaszi előze­tesként közlünk egy képet a most készülő somogyudvar- helyi tájházról. A falu ap- raja-nagyja már rendezi a kis múzeum anyagát, s ha minden jól megy, márciusra elkészülnek. Barcson a művelődési köz­pontban a fiatalok vasárna­pi táncestjéhez a bonyhádi Szignál együttes szolgáltat zenét. Hétfőn este hétkor a komolyzene kedvelőit várják. Filharmóniai hangversenyt rendeznek a zeneiskola nagy­termében a budapesti Bach Trió közreműködésével. A barcsiak két kiállítást is megnézhetnek : a Dráva múzeum­ban a száz éve született Gábor Andor életútját kísérhetik végig fotók és a mű­vész munkássá- gávaJ kapcsola­tos tárgyi emlé­kek segítségével, a művelődési központban pe­dig a Ludas Ma­tyi kairika/búr ál­ból láthatnak vá­logatást. A siófokiak vi­dám szombat délutánnak néz­nek élébe. Ket­tőtől a gyerekeké lesz a Dél-bala­toni Kulturális Központ. Bohóc­műsor, kaszka­dőrök és Walt Disney-film vetí­tése szórakoztat­ja őket; az eme­leti galérián bá­bokat és farsangi maszkokat ké­szíthetnek. Lesz ezenkívül tánc­ház, cserebere­akció, éremgyűj- gyűjtők bemutatkozása, far­sangi előzetes, és a közönség megismerkedhet a Volán Dixivel. Este a felnőtteknek tartanak revüműsort, majd bált. Itt az Originál együttes húzza a talpalávalót. Hétfőn este a művelődési központ­ban a kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégszerepei Miljutyin—Dunaj evszkij Filmcsillag című zenés bohó­zatával. Nagyatádon, a Bodvicai Klubkönyvtár ifjúsági klub­jában ma este ismét popsa­rok lesz. A diszkó előtt, hat órai kezdettel, félórás össze­állítást játszanak az István, a király című nagysikerű le­mezről. Ezúttal a Gábor An­dor Művelődési Házban lesz játszóház: a gyerekek népi gyerekjátékokat készítenek szombat délután kettőtől. Marcaliban két, egymástól merőben eltérő kiállítás vár­ja az érdeklődőket. Az ifjú­sági házban indiai selyem­festmények ábráin mereng­hetnek el az egzotikum iránt érdeklődők, a múzeumban erdélyi tájakat járhatnak be Péter János fotói segítségé­vel. Egy kis előzetes: Csurgón a Csokonai művelődési köz­pontban hétfőn kezdődnek a Borsod- Abaúj-Zemplén me­gyét bemutató napok. A programban kiállítás, termék- bemutatók és vetélkedők sze­repelnek. Felhívjuk ismét a Egy pici gyerek meggyilko­lása ügyében nyomozunk. Tudsz-e ilyenről? — Én nem csináltam sem­mi olyat, meg a férjem se, esküszöm rá! — Volt-e terhes asszony valamelyik családnál? — kérdezte váratlanul a szá­zados. — Az Erzsi öthónapos, a Gáspár élettársa. A másik házban van, beteg, reggel vittem hozzá levest. — És más ? Az asszony gondolkodott, majd így szólt: — Itten nincs több, mert hazament a Jóska felesége, az apósa hazazavarta. Reg­gel vitte haza motorral a Jóska. Annak nem sok van már vissza. A húga is igen ordított reggel, hogy miért viszik el, mert nagyon sze­rette az Erzsit. — Hova vitték? — kér­dezte a Hadnagy. — Biztos a pusztára; on­nan hozta a Jóska. A százados a hadnaggyal átsietett a másik Kamoniék- hoz. Az öreg volt otthon, a tyúkok szállását foltozta deszkával. Józsi bácsi, hol a fia? — kérdezte a körzetis. — Nem láttam — mond­ta —, az ő dolga. Ide töb­bet a házhoz nem jön. meg­ütött reggel. Fejszét vágok bele, ha még egyszer haza­jön. (Folytatjuk.) Békés Jóasef figyelmet a Csurgói műsor­ban megjelent totóra, mely a megyével kapcsolatos kérdé­sekre vár választ; a helyes megfejtők között díjakat sor­solnak ki. Kaposváron a Somogyi Kép­tárban az Adolphe Appia munkásságát bemutató Szí­nész — tér — fény című ki­állítás látható. Az SMK sza­badidőközpontjában Borsos Lajos montázsait nézhetik meg, az Édosz művelődési házban ma és holnap még megtekinthetők Baksa Fe­renc fotói. Ma kiállítás nyí­lik a Munkácsy Mihály gim­náziumban is: Marxyn Fe­renc tollal és tussal készített rajzai Berzsenyi életével kapcsolatosak. A Killián György ifjúsági házban pszichopatológiai rajzgyűjtemény látható Pszichorealizmus címmel. Ma délután kettőtől érdekes mű­sor és egyben izgalmas ver­seny zajlik itt. A gyermek- bábosok országos fesztiváljá­nak, a Játsszunk bábszínhá­zát! vetélkedőnek megyei bemutatóján Somogy legjobb csoportjai mérik össze felké­szültségüket A programban szerepel az örökös kiváló együttes címet elnyerő Pa­csirta bábegyüttes ; ezenkívül fellép a megye majdnem egy tucat amatőr együttese. Szom­bat délelőtt pedig a megyei bábosparlament ülésezik, megvitatva a műfaj helyze­tét országos és megyei szin­ten. A Csiky Gergely Színház­ban ma a Hamletet játsszák, szombat délután háromkor pedig az előző évad egyik kiemelkedő darabját Gogol Revizorát. A Mozimúzeumban ma es­te angol tudományos fantasz­tikus filmet vetítenek, címe: A 3. számú űrbázis. Ezt sem ajánlják tizenhat éven aluli­aknak, mint ahogy a szom­bat-vasárnapi krimit sem. Az angol bűnügyi történet címe: Tű a szénakazalban. A gye­rekeknek vasárnap délután a Diótörő fantáziát vetítik. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom