Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'XinybA' _________ * ^4P-0S^ Ara: 1,40 Fi NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■ “ t y" XL. évfolyam, 16. szám 1984. január 20.. péntek Stockholmi konferencia Általános nyilatkozatok Hollandia, Svájc, Svédország, Ciprus, az NSZK és Görögország külügyminiszterei szólaltak fel csütörtök délelőtt a stockholmi konferencia plenáris ülésén. A tanácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvéteiével január 17-én kezdődött, első szakaszában Európára vonatkozó államközi bizalom- és 'bizionságerősítö intézkedéseket dolgoz ki. Koolajkuta ások. S^g-halin északkeleti partvidé-’ kén tovább folynak a kőolaj- és földgázlelőhelyck feltárási munkái. Az Ohotszkij-tenger partvidékén uralkodó rendkívül nehéz körülmények között a geológiai kutatásokat a távol-keleti tengeri kőolajkutató expedíció végzi. A szovjet szakemberekkel a kutatófúrásokban részt vesznek a japán „Sodeeo" cég szakemberei is. A kontinentális talapzaton az „Oha” típusú úszó fúróberendezéssel dolgoznak a kutatók — ezzel 5—6 ezer méteres tengermélységig biztosítható a feltáró fúrás. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Az idegenforgalomban javult az ellátás minősége A csütörtöki általános nyilatkozatok sorát VAN DEN BROEK holland külügyminiszter nyitotta meg. Többek között idézte Kennedy elnököt, aki szerint „ne félelemből tárgyaljunk, de ne féljünk a tárgyalásoktól”. Megállapította, hogy a stockholmi konferencia a jelek szerint nem fog csodát művelni, s nem lesz gyógyír minden problémára. PIERRE AUBERT svájci külügyminiszter megállapította, hogy néhány tárgyalás megszakadása a bizalom hiányának a jele. A tárgyalások nem folytathatók azon a pánton, amelyen abbamaradtak, de folytatni kell őket. A harmadikként felszólaló svéd külügyminiszter, LENNART BODSTRŐH az enyhülési szakasz ererl- mgnyeinek és kihagyott lehetőségeinek áttekintése utanW mostani tárgyalások YÂRKQNYI PÉTER: Elnök Űr! Tisztelettel köszöntőm önt, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítö intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjét. Megelégedésünket fejezem ki, hogy a madridi találkozón létrejött megállapodásnak megfelelően a konferencia első szakasza megkezdi munkáját. Véleményünk szerint e tanácskozás jelentőségét, egyben felelősségét is növeli, hogy külügyminiszteri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fogva támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes lesz, s a svéd főváros neve fontos állomásaként kerül majd be az európai biztonság és együttműködés történetébe. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem elefántcsont-toronyban zajlik, nincs elszigetelve a külvilágtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácskozás a kedvezőtlen nemzetközi feltételek mellett is eredményes munkát végezhet. Valjuk, a jelenlegi helyzetben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentőségé, hogy Stockholm példát mutasson, konstruktív eredményre vezessen. A Magyar Népköztársaságok az « szilárd meggyözőkövetelményeiről szólt. Lépesről lépésre keli haladni — mondotta —, azonnal hatályba kell léptetni azokat az intézkedéseket, álnevekben megállapodás jön létre. Arra kell törekedni, hogy már 1984-ben eredmények szülessenek. Ciprus és Görögország képviselője jelentős teret szentelt beszédében Törökország fegyveres akciójának, amelynek következtében Ciprus területének immár több mint egyharmada „idegen megszállás alatt van”. Mindketten. szóba hozták a földközi-tengeri térség biztonsági problémáit. HANS-DIETRICH GENSCHER nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy különbséget tett a konfrontáció politikája és a konfrontáció nyelvezete között. Szólt Németország „megosztottságáról’. a decemberi NATO- ülesszak ajánlatairól, s ,,a kinyújtott kéz elfogadását’ dése, hogy a helsinki folyamat megfelel az európai népek alapvető érdekeinek. Kormányom mindig cselekvőén támogatta a záróokmány elveit és ajánlásainak megvalósítását, s ennek megfelelően jár el mind hazai gyakorlatában, mind nemzetközi kapcsolataiban. A madridi találkozó eredményes befejezését fontos tanulságnak tartjuk a tekintetben, hogy még nehéz nemzetközi körülmények között is lehetséges a közös érdekeknek megfelelő célok megfogalmazása és megállapodások elérése. Ezért a mai feszültebb helyzetben is azt valljuk, hogy a helsinki folyamat lehetőségei még távolról sem merültek ki, s hogy minden résztvevő állam együttes erőfeszítéseivel ez a konferencia — mandátuma szerint és rendeltetésének megfelelően — fontos szerepet tölthet be. Ugyanakkor sajnálattal tapasztaljuk, hogy az enyhülési folyamat előrehaladásában megtorpanás állt elő, mivel egyes aláíró államok a hetvenes évek végétől olyan lépéseket tettek, amelyek nem az egy ü tton üköd est és a kölcsönös bizalmat, hanem a feszültséget és a bizalmatlan-iá- got növelik a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezek váltották ki a fegyverkezési hajsza új fordulóját. Az európai helyzet kedvezőtlen alakulatnak fő oka biztonsági rendszert csak Amerikával lehet megvalósítani, nem pedig Amerikának Európából való politikai és katonai leválasztásával” — mondotta. Genscher beszédében két ízben is hitet tett a „keleti szerződések” mellett, ugyanakkor a szovjet rakétapotenciálra utalva kijelentette, hogy az NSZK „lemondott az atomfegyver birtoklásáról, de nem mondott le arról az igényről, hogy atom- fenyegetéstől szabadon éljen”. Végül kijelentette, hogy „a béke biztosítása, az együttműködés, az enyhülés, az önrendelkezés és az emberi jogok együvé tartoznak”. Törökország külügyminisztere, a délutáni ülés első felszólalója nem kívánt válaszolni a ciprusi és a görög külügyminiszter megjegyzéseire, csupán azt hangoztatta, hogy országa maradéktalanul tartotta és tartja magát a helsinki záróokmány betűjéhez és szelleméhez. Monaco képviselőjének formális felszólalása után Luxemburg külügyminisztere arra szólította fel a delegációkat, hogy Stockholmban senki ne próbáljon ..pontokat szerezni az ideológiai harcban”. A délutáni ülés negyedik felszólalója a magyar külügyminiszter volt, akinek beszédét a konierencia résztvevői nagy érdeklődéssel követtek. az, hogy a NATO vezető körei a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontására és katonai erőfölény megszerzésére törekednek. Ennek konkrét megnyilvánulása az amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenése lehetetlenné tette az európai nukleáris fegyverzetről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások folytatását, s negatívan befolyásolja több más fegyverzetkorlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapozottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visz- szaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakétate- lepités megkezdése, figyelembe véve annak következményeit, több szempontból új helyzetet teremtett Európában, Politikai és taton* értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e változás elkerülhetetlenül hatással van az európai biztonsági folyamat továbbvitelének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban részt vevő államok előtt az a kérdés vetődik fel, hogy milyen úton haladjanak tovább. Az egyik lehetőség az, hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányuló negatív irányzatok jutnak érvényre, amelyek a katonai szembenállás kiéleződéséhez, a bizalmatlanság növekedéséhez vezethetnek kontinensünkön, és visszavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk részéről változatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehetőségben: a feszültség enyhítésében, az európai biztonsági folyamat továbbvitelében, a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésében és normális nemzetközi együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockholmi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékenykedni. Meggyőződésünk: most arra van szükség, hogy a katonai szembenállás fokozódása helyett a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz és az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapjanak elsőbbséget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsolatok gyengítése vagy a párbeszéd hiánya megnehezíti a kölcsönös érdekek érvényesítését, a jelenlegi feszült helyzetből való kibontakozást. Döntő mértékben a résztvevők politikai akaratán és megállapodási szándékának komolyságán múlik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén sikerül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak tekinthető eredményt elérni ezen a tanácskozáson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy maximális mértékben ki kell használni a stockholmi konferencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figyelembe kell venni az összeurópai érdekeket. A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a politikai és a katonai feszültség csökkentésére, valamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit Arra törekszünk, hogy a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Magyarország kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Ügy véljük, hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A fokozódó veszélyek csökkentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló leszerelési egyezmények elérése csak a kormányok közös erőfeszítésével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban arra kell irányulniuk, hogy a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, érdemi tárgyalások útján CFofptttlés s 2, oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait és megerősítette az idei teendőkre kidolgozott programot. Megállapította, hogy a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának növekedésével együtt — érzékelhetően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belMarjai József miniszterelnök-helyettes a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának meghívására január 17— 19. között látogatást tett Jugoszláviában. Jugoszláviai tartózkodása során megbeszélést folytatott Petar Sztamboliccsal, a JSZSZK elnökségének tagjával és Dobrivoje Vidiccsel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagjával. Tárgyalt Boriszlav Szrebriccsel, a szövetségi végrehajtó tanács alelnőké- vel, Braniszlav Ikoniccsal, a Szerb Szocialista KöztársaHazaérkezett Moszkvából Kapolyi László ipari miniszter, aki szakértői delegáció élén a partner szovjet ágazati ipari minisztériumokban tárgyalásokat folytatott a magyar—szovjet ipari együttműködés időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken kiemelt figyelmet fordítottak az 1986—90. évi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés konkrét kérdéseinek és konzultációk megszervezéföldi turizmws feftéteiemek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központ fejlesztési program végrehajtásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerejjet^ töltöttek be az ipar fejlesztésében és hozzájárulták a népgazdaság egyensúlyának javításához. A kormány úgy határozott, hogy 1983. december 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvánítja. A fejlesztés további feladatait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni. (MTI) ság Végrehajtó Tanácsának elnökével, Nedeljko Mandics- csal, a kormány tagjával, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv társelnökével és találkozott a szövetségi szerveik, valamint a szert szocialista köztársaság más vezetőivel is. A tárgyalásokban részt vett Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes. Jelen volt ár. Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete is. Marjai József csütörtökön este hazaérkezett Budapestre, sének, amelyek az ezredfordulóig kijelölhető közös ipar- fejlesztési feladatok összefüggéseit tárjak fel. Kapolyi Lászlót fogadta Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára, Alekszej Antonov, Nyi- kolaj Talizin, Leonyid Kosz~ tandov és Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettesek. A megbeszéléseken jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. szorgalmazta. „Az európai Európa és a világ népeinek közös érdekeit vegyék alapul Mórjai József belgrádi tárgyalásai Kapolyi László hazaérkezett Moszkvából
