Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
Nagyiizem a gépműhelyekben Intenzív gabonaprogram Megyénkben — hasonlóan az ország más területeihez — a különböző termelési rendszerek is igyekszenek biztosítani a növénytermesztés megfelelő műszaki hátterét: gépeket — és ezekhez alkatrészeket — forgalmaznak, segítenek a célnak legjobban megfelelő berendezések, munkaeszközök kiválasztásában, illetve beszerzésében. Ahhoz, hogy a gazdaságok termelési terveiket teljesítsék, fontos a gép; enélkül az intenzív gabonatermelés-fejlesztési program sem hozza a kívánt sikert. A műszaki, technikai színvonal javításában bízva csatlakozott huszonhárom somogyi termelőszövetkezet a programok valamelyikéhez, s az- 1GP keretében 29 naçtyteljesitmé- nyű traktort, ugyanennyi gabonakombájnt és számos munkagépet — összesen 166,5 millió forint értékben — vásárolnak ezek a közös gazdaságok. Néhány állami gazdaságunk is részt vesz a programban; együtt csaknem harminc somögyi mezőgazda- sági nagyüzem több mint 347 A megyében az egyik legkorszerűbb gépjavító bázist a kéthelyi termelőszövetkezet alakította ki, Péterfi László műszáki vezető véleménye szerint mióta elkészült a beruházás, sokkal szervezettebben, pontosabban megy a munka, összehasonlíthatatlanul kevesebb műszaki probléma fordul elő az év során. Irodájából üvegfalon át látni lehet a hatalmas szerelőcsarnokot, ahol már december óta nagy igyekezettel folyik a téli nagyjavítás. A biztonságért millió forint értékű gépberuházást valósít meg, s e költségek csaknem- 40 százalékát saját erőből fedezik. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, hogy az erő- és munkagépek nagyobb része a téeszekben már rendelkezésre áll, azokat tavaly is használták, a többi pedig folyamatosan érkezik. Ez a „váltás” annál is inkább indokolt, mert megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben az erőgépeknek több mint 42 százaléka, a kombájnoknak pedig 27 százaléka papíron már teljesen amortizálódott, a gyakorlatban viszont szükség van munkájukra. Elképzelhető, milyen többletkiadást jelent üzemanyag-felhasználásuk, alkatrészigényük. .. Ami a gépvásárlások költségeihez való hozzájárulást, a beruházások támogatását illeti, tavaly a kedvezőtlen termőhelyi adottságú somogyi téeszek 28 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kaptak — Az ősszel véget értek a munkák a határban, így mi is jó- két héttel korábban kezdhettük el a javítást. Ez előny, bár előfordul, hogy a kidolgozott ütemezésen, javítási terven menet közben módosítani kell az üzemben bekövetkező technológiai váltás miatt. Döntés született, hogy' a Balaton védelmével összefüggésben az idén a fejtrágyázásnál is teljes egészben áttérünk a folyékony műtrágyázásra. Legelőször is ezeket az eszközöket javítjuk, tesszük üzemképessé. Különösebb alkatrészgondja nincs a műszaki vezetőnek, dicséri az IKR- rendszert, mely különösen sokat tesz a rendszergépek ellátásáért, s dossziét mutat, hogy szaporodnak az utóbbi időben a különféle gazdasági munkaközösségek, kisvállalkozások ajánlásai. Ráadásul ezek többsége hiánycikkekre, fehér foltnak számító szolgáltatásokra vonatkozik. — Fődarab-felújítást mi is végzünk — teszi hozzá — döntő módon a saját részünkre. De hagyományosan erre a célra, ? további 6,5 milliót kapott nyolc téesz a gépártámogatás pótlására. Az idén a tavalyihoz hasonló nagyságú keretösszeg áll rendelkezésre, melynek egy részét szintén gépvásárlásra lehet igénybe venni. Az IGP jelentős terméstöbblettel számol, a meglevő tárolótérben azonban a megtermett gabonának csak 65— 75 százalékát lehet elhelyezni. — Elengedhetetlen szükség van tehát újabb tárolóterekre. A program keretében tíz téesz összesen 30 840 tonna termés tárolására alkalmas létesítmény építésére nyújtott be pályázatot, s három kivételével megkapták a támogatást a beruházás indításához. A több mint 67 millió forintos költségű munkából tavaly 6,1 millió valósult meg, s az idei feladat' meghaladja az 50 milliót. Ba- teban, Kaposmérőben már épül a háromezer, illetve ötezer tonnás csarnok, s kijelölték a létesítmény helyét a homokszentgyörgyiek, a so- mogyváriak és a somogyszi- liek is. jó kapcsolatunk van a körzet szövetkezeteivel, természetesen igény szerint nekik is dolgozunk. * A nagy csarnok elválasztó palánKokkal részekre van osztva, minden egységben más és más munka folyik. Amikor a műszaki vezető az új műszaki bázis megépítésének előnyeit dicsérte, arra is utalt, hogy ez teremtett feltételt a szakosodásra. Arra, hogy egy-egy géptípust mindig ugyanaz a szerelőcsoport javít, ezzel önmagában is szakszerűbbé válik a munka. Másrészt ez a módszer tette lehetővé, hogy módosítsanak, ösztönzőbbé tegyék a bérezést. — Ahol lehet, célprémium-rendszert alkalmazunK. Korábban egy műszaki vizsgára való felkészítés két hónapig is eltartóit. Most kimondtuk, ha tizenkét rtiuu- kanap alatt elvégzik a feladatot, a csapat kétezer forintot kap. De említhetném a pótkocsijavítást, ahol két hétről nyolc munkanapra csökkent a javítási idő. Ez a kiscsoportos bérezés bevált, csak ajánlati tudom másnak is. Egymás mellett dolgozik a darabjaira szétszedett MTZ mellett Láng István szerelő és Vadál József traktoros. — Ilyen tengely kellene — mondja a szerelő a kollegájának. — Majd megoldjuk valahogy. Mesztegnyőn a téli javítások idején minden traktoros ott van a műhelyben, részt vesz saját munkaeszköze kijavításában. Vadál József azt tartja, hogy fontos ez, hiszen Í ők a legjobb ismerői az eszköznek, rejtett gyengéivel is tisztában vannak, s az ő érdekük elsősorban, hogy ha indulni kell, valóban tökéletes legyen az eszköz. — így megszűnt az egymásra mutogatás is — jegyezte meg Lajtai István műszaki vezető — nem hivatkozhat a traktoros a szerelő mula&z,tásaira, hiszen ő is ott volt. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése különösen jelentős olyan gazdaságban, mint az övék, ahol a kistraktorok 47 százalékát már nulla értékben tartják nyilván, s az anyagiak egyelőre nem adtaik lehetőséget pótlásukra. Marad az évenkénti gondos főjavítás, a rendszeres szerviz, a körültekintő pontos karbantartás. Csak így biztosítható, hogy az elöregedett eszközök győzzék és ellássák a mindig soron következő feladatokat — Kialakítottuk azt a módszert — jegyezte meg Lajtai István —, ha az erőgép vezetőnek elfogy az egy hónapra szóló üzemanyag-mennyisége, akkor a raktáros addig nem ad újabbat, amíg nem történik meg a kötelező szerviz, illetve karbantartás. Eleinte emiatt voltak viták az agronómiával, mert a szoros munkaidőben ők szerették volna, ha ez vagy az a feladat még a szerviz előtt elkészül, de hát végül is az ő érdekük, hogy folyamatosan üzemképesek legyenek az eszközök. Mesztegnyőn ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy jelentősebb kiesések nincsenek -az év során. — Milyen műszaki háttérrel lát a gazdaság áz idei feladatok elvégzéséhez? — kérdeztük Vasvári Jánostól a szövetkezet elnökétől. — Az igaz, hogy két áj Dominátor 106-ossal egészül ki kombájnparkunk, és tavaly ősszel vettünk egy Rábát és IH-vetőgépet, viszont selejteztünk is. Mennyiségileg nem gazdagodtunk, viszont a minőségben, a teljesítményekben javultunk. A mai követelmények, termelési színvonal mellett ezt fontos lépésnek tartom. Ösztönző bérezés gott, alapvető érdek a beszerzést saját erővel, „házi megoldásokkal’' helyettesíteni. A biztonságos műszaki háttér döntően hat az egész termelésre. A betonozott placcon sorakozó kombájnok mellett ott áll az új Fiat traktor, a gabonaprogram keretében rövidesen megérkezik hozzá az új vetőgép is. Az új eszköz biztonságot jelent, ám semmivel sem csökken ezáltal a meglevő erő- és munkagépek kijavításának fontossága. — Ütem szerint dolgozunk — mondta Gerse György. — Mint mindig, az a legfontosabb, hogy a tavaszi induláshoz szükséges eszközök megbízható minőségben, a szükséges időben rendelkezésre álljanak. A harmincnyolc erőgépből, amelynek február végéig el kell készülnie, hatnak a javításával végeztek, munkára kész már két ve- tegep, két műüágyaszóró es hét pótkocsi. Az állandóan itt tevékenykedő harminchét dolgozó helyett most csaknem ötvenen szorgoskodnak a műhelyekben. Traktorosok, szárítókezelők is segítenek, hogy a felkészülés minél gondosabb legyen. Hiszen a mostani munkák pontosság* egyik bizéobítek a holnap jó teljesítményeihez. idén? A kérdésre Pacsai László, az Agroker csoport- vezetője válaszolt: — Január első felében nőtt az alkatrészforgalmunk, lényegében -fennakadás nélkül kielégíthetjük a téli gépjavítás során felmerült igényeket. A múlt év első hónapjában 39 millió forint értékű alkatrész talált gazdára, most, a csonka hónapban mái 29 milliónál tartunk. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok, ennek megfelelően értesítjük a gazdaságokat, hogy jöhetnek a kért áruért. A napokban kaptak nyolcmillió forint értékű rakományt az öreglaki Állami Gazdaságtól: hidraulika-tömítőket küldtek. A gazdaság a múlt év utolsó negyedében kezdte el ezeknek a cikkeknek a gyártását, s rendszeres szállítója az Agroker- nek. — Az alkatrészgyártásra számos új partnert szereztünk, például kaposvári és a megyeszékhely közelében dolgozó kisiparosokat. Csavaranyákat, csapokat és más tartozékokat készíttetünk velük, csupa olyan terméket, amelyet máshonnan — főként importból — nem' tudunk beszerezni. A kaposfüredi té- esztől tömítő gumigyűrűket kapunk. Az erre az évre szükséges cikkek importból származó részének 80 százalékát, a hazai gyártók pedig a kért termékek teljes egészét visz- sza igazolták a vállalatnak. Ami még bizonytalan: egyes, külföldi gyártmányú szerkezeti egységek sorsa. Megtakarítás felújításból —■ Az MT7, 550-es kivételével az összes keresett trak- tortipusból kielégíthetjük a mezőgazdasági nagyüzemek igényeit — tájékoztatott Balogh Ernő, a Kaposvári Mezőgazdasági Termelőeszközkereskedelmi Vállalat osztályvezető-helyettese. Hasonló kilátások vannak NDK és lengyel gyártmányú kombájnokból, valamint egyéb, önjáró betakarítógépekből is. Sőt, traktorokból még túlkínálat is van: az Agrokernél 230 darab várja a vevőt.. Igény viszont csak 180-ra van. Igaz, még nem minden somogyi közös gazdaság közölte gépvásárlási szándékát, vásárlásait anyagi helyzetétől teszi függővé, és még nem alakult ki tiszta kép a pénzügyi lehetőségeiről. Tíz téesz jelezte, hogy visszaáll a korábban tervezett vételtől, s ebben nemcsak a pénzszűke játszik szerepet, hanem az is, hogy közben belépett valamelyik növénytermesztési rendszerbe, s annak keretében oldja meg gépparkjának fejlesztését. így aztán előfordulhat, hogy a vállalat mégiscsak találkozik az adott gazdasággal, mint vevővel, ha . közvetett úton is, mert például a KITE az Agrokertől szerzi be partnergazdaságainak az erő- ( és munkagépek egy részét. Az utóbbi években enyhültek az alkatrészellátási gondok — mi várható az — Hogyan állunk a javításokkal? — a szokásos hétfő reggeli megbeszéléseken kérdezte Horváth László, a nagybajomi Lenin Tsz elnöke. Gerse György műszaki főágazatvezető tön|pren tájékoztatott, s mivel ütemezés szerint, rendjén mennek a dolgok, inkább az ágazat más feladatairól esett több szó. A műszakiak ugyanis nem kevés részt vállaltak abban, hogy a borjúnevelő elengedhetetlenül szükségessé vált bővítését minél olcsóbban elvégezhesse a szövetkezet. A költségtakarékosságra való törekvés nem csupán itt, hanem a gazdálkodás mind kiterjedtebb területein jellemző. — Ez az év az első, amikor az alkatrészek felújításával legalább félmillió forint megtakarítást szeretnénk elérni — mondta a főágazatvezető. Egy év óta sikerült erősíteni a műszak „lelkét”, gépekben, felszereltségben gazdagodtak. Ez teremt lehetőséget arra, hogy az alkatrészköltségeket mérsékeljék, amit csak lehet, házon belül tegyenek újra használhatóvá. — Sok a hiánycikk? — Valójában talán nem annyi, mint korábban. Mostanában inkább az a naponkénti bosszantó gond, hogy apróságok, filléres dolgok hiányoznak, például egy gumigyűrű. A másik gond pedig, hogy a minőséggel vannak problémák. Tavaly például a hidraulikus gumigyűrűvel. Reklamáltunk — természetesen nem csak mi —, most megjelent a piacon egy új, jobb — de többszörös áron. Ezzel a gondolattal a beszélgetés visszakanyarodott ahhoz, hogy a mai gazdasági környezetben jól felfo■ A mezőgazdaságban a tél a gépek, a munkaeszközök kijavításának időszaka. A felkészülésé; hogy ha megszólal a pacsirta, üzembiztosán láthassanak hozzá a határban a munkákhoz. Ahogy a szüret valójában a metszéssel kezdődik, a nagyüzemi növénytermesztés eredményessége jórészt a műszaki felkészültségtől függ, ezen belül is a gondosan, alaposan elvégzett javításoktól. összeállításunkban a mezei munka mai színtereire, a gépműhelyekbe látogattunk tapasztalatokat szerezni: hogyan, milyen feltételek között végzik ezt a fontos tennivalót, illetve — a gabonaprogrammal összefüggésben — milyen műszaki háttérrel indulnak gazdaságaink idei nagy feladataik teljesítésének. Alkatrész Somogybái I
