Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
Folytatta munkáját a stockholmi konferencia Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt a stockholmi Európa-konferencián. (Telefotó — AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gromiko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga iránti bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyújtott. Washington titkos aknamunkába kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országokkal szemben. A szovjet diplomácia vezetője ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséiről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásának elvetését, a katonai költségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyver-mentes övezetek létesítését. Kibővítésre és továbbfejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1975- ös helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte, hogy előzetes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakorlatokról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi ' konferencián egyoldalú jtatonai előnyszerzésre törekedjenek, hogy „a réseket keressék a kerítésen, amelyeken keresztül megleshetik, mit csinál a szomszéd" Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági, kulturális, történelmi kap- csolatainaik összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködésben... A népek remélik, hogy itt, Stockholmban felülkerekedik a józan ész, az értelem, és, hogy a konferencia minden résztvevője politikád akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot”. LAZAR MOJSZOV jugoszláv külügyminiszter a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott, hogy „a tömbök közötti rivalizálás”, amelyet fokozott az európai rakétaversengés és propagandaháború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erőszak elvetése, a katonai beavatkozás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, valamint a gazdasági problémák. Szólt az európai biztonság katonai és politikai vonatkozásainak szétválaszthatatlanságáról. „Európa az a térség — mondotta —, ahol annak idején kitört és tetőzött a hidegháború, ahol megkezdődött és csúcspontját érte el az enyhülés.” A jugoszláv küldöttség vezetője szoros összefüggést mutatott ki Európa és a Földközi-tengeri térség biztonsága között és utalt a térség nem európai országai szerepének fontosságára is ERWIN LÁNC osztrák külügyminiszter felszólalásában rámutatott: a semleges Ausztria számára Stockholm kínálja az első alkalmat, hogy bekapcsolódjék egy intenzív és messzemenő tárgyalási folyamatba, az európai biztonság katonai vonatkozásairól. „Ausztria szövetségi kormánya — mondotta — nemcsak kívánatosnak, hanem abszolút szükségesnek tartja a mielőbbi megállapodást egy katonailag jelentős, politikailag kötelező, megfelelő módon ellenőrizhető és egész Európára kiterjedő, összefüggő és átfogó bizalomerősítő in- tézkedésrends zenről.” A.J. MACEACHEN „Nem véletlenül akarunk rábukkanni a bizalomra. Meg akarunk dolgozni érte. Meg kell teremtenünk. Êz a folyamat azonban hosszú és fáradságos lesz” — mondotta felszólalásában Allan J. MacEachen. A kanadai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter részletesen foglalkozott az európai hagyományos haderők helyzetével és csökkentésük feltételeivel. PETR MLADENOV a bolgár diplomácia vezetője beszédében kemény szavakkal ítélte el a Reagan- kormányzat által a szocialista országok ellen meghirdetett „keresztes hadjáratot”, „a szovjet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és Washingtonnak a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteit. „Akik készek becsületes döntésekre és kompromisszumokra, azokkal aktívan együttműködünk a ránk váró nehéz munkában” — jelentette ki Petr Mladenov. A délutáni ülésen két küldöttség — a máltai és a spanyol — ismét felvetette a földközi-tengeri térség biztonságának kérdéseit. STEFAN OLSZOWSKI lengyel külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Lengyelország egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek. Kifogásolta, hogy a Nyugat Lengyelország elszigetelésére törekszik, s hogy a NATO — túl a katonai előnyszerzési törekvéseken — kísérteteket tesz Európa politikai-társadalmi körképének átrajzolására. Revansszándékokat táplál. A NATO-államok külügyminiszterei — mindenekelőtt az olasz és a belga külügyminiszter igyekeztek válaszolni Andrej Gromiko egyes megállapításaira. Mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását sürgették, de arról nem szóltak, hogy a NATO 'kész-e visszaállítani a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzetet. Ugyancsak Gromiko megjegyzésének szánták válaszul azt a kijelentést, hogy a NATO tavaly decfemberi brüsszeli ülésszakán .megerősítette: nem alkalmaz katonai erőt, „csupán támadásra válaszul”. Ismét a Szovjetuniót hibáztatták a felszólaló NATO-minisaterek, amint nem fogadta el az amerikai „nullamegoldást”, illetve Washington úgynevezett közbülső javaslatait, amelyek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió leszerelt volna, a NATO pedig rendszerbe állította volna új rakétáikat. A délutáni ülésen utolsónak felszólaló spanyol külügyminiszter, * FERNANDO MORAN jelképesen átadta Madrid „stafétabotját” Stockholmnak, síkraszállt a földközitengeri térség biztonságának intézményesítése mellett és a stockholmi konferencia végső céljára — az európai haderők és fegyverzet lényeges csökkentésére — irányította a figyelmet. Szerda este Stockholm vezetői adtak díszvacsorát a konferencia delegátusai tiszteletére, akik csütörtökön plenáris üléseken hallgatják meg további 12 külügyminiszter bevezető nyilatkozatát. Ma délután hangzik el dr. Varkonyi Péter külügyminiszter beszéde. * * • Dr. Vánkonyi Péter magyar külügymimisizter az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések - . kel és a leszereléssel foglalkozó konferencián találkozott és véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uffe Ellemann-J ensennel, Dánia külügyminiszterével, valamint Paavo Vayrynennel. Finnország külügyminiszterével. Gromiko—Shultz találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban találkozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a .világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát ' tekintették át. Szovjet részről a megbeszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Juríj Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozatainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rámutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai Irányvonalára mindinkább a miiitarizmus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájának nyílt megvetése jellemző. Az Egyesült Allá- mok külpolitikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével, nehezítik a megérett problémák megoldását. Gromiko különösen arra a felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel a Nyu- gat-Európában megkezdett amerikai rakétatelepftés veszélyes következményeiért. A telepítés megkezdése lehetetlen né „ette a közepeshatótávolságú nukleáris fegy- vei ékről szóló genfi tárgyalások folytatását és általában kérdésessé tette a nukleáris fegyverzetek korlátozásának folyamatát. Ezzel • kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta, hogy a tárgyaláaokát csak abban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készséget mutat arra, hogy visszaállítsa az amerikai rakéták telepítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz; egyebek között más szocialista országokkal egyeztetetteket is, amelyekről egyébként már korábban nyilatkozott. Mindazonáltal a Szovjetunió, míg egyrészt minden szükséges intézkedést megtesz a maga, valamint barátai és szövetségesei biztonságáért, a továbbiakban sem fogja sajnálni erőfeszítéseit PÄLYÄZATI FELHÍVÁS! Pályázatot hirdetünk energetikus munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: szakirányú középiskolai végzettség, valamint felső- vagy középfokú energetikusi képesítés. Pályázatokat a Somogy Kereskedelmi Vállalat személyzeti vezetőjéhez (7400 Kaposvár, Ady E. u. 2.) kérjük beküldeni. (78357) a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségeben, újabb konfliktushelyzeteket teremt és a meglévőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok belügyeibe — egyebek között katonai erők. kel —, mint ahogy az a Közel-Keleten és Közép-Ame- rikában, Afrika déli részén és több más helyen történik. ^George Shultz állítására, miszerint az Egyesült Államok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékelését osztja a világ államainak túlnyomó többsége, ami szemléletes megerősítést nyert az EnpZ közgyűlésének nemrég befejeződött ülésszakán A találkozón áttekintették a stockholmi konferencia munkájái érintő kérdéseket is. Vállalunk vas- és fémesztergályos munkát rövid határidővel. UNIVER/AL Vas- és Faipari Kisszövetkezet Kaposvár, Achim j\. u. 2 Teleion: 13-690, 13-790 (235391) A vegyiháború éllovasai A Varsód Szerződés tagállamai a közel múltban azzal a javaslattal fordultak a NATO -országok kormányaihoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét" Európa vegyifegyver-mentesítéséről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön járulnak hozzá a biztonság, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, hanem világméretekben is lehetővé tehetné a világháború kockázatának csökkentését. Sokaikban joggal merül fel a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan kerül napirendre ez a probléma? Erre az egyeztetett szocialista indítvány maga adja meg a választ: ,A, nemzetközi helyzet mostani éleződő körülményei közepette dául a tabun, majd pedig a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket. És a fejlődés, itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyi harcanyagokat kísérleteztek ki és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annakidején Roosevelt elnök az embertelen fegyverekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszközök bevetését a civilizált emberiség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban hamar elfelejtettek az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább Vietnamban széleskörűen alkalmazták a békés Az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél-Viet- namban. elsősorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye.” Hogy ez a megállapítás minden szempontból helytálló, arra az utóbbi időik fejleményei szolgálhatnak meggyőzó bizonyítékot. Minter nyilatkozata A tények tanúsága szerint az Egyesült Államok — a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-eu-, rópai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek kialakítására is. Erre világosan és féleérthetetlenül utalt Biiliy Minter amerikai tábornok, a NATO középeurópai egyesített légierőinek főaprancsnoika az Armeo Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mondotta, a NATO-nak „megbízható, támadó jellegű vegyi fegyver- potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű munka folyik” e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az isimert adaték szerint az Egyesült Államokban eddig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok meny- nyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas készlet több millió tüzérségi gránát, akna, légibomba és más, speciális célba juttató eszköz fel-töltéséhez elegendő. . Agent Orange De hát végül is milyen jellegű és hatású fegyverekről van szó? Hogy erről némi fogaimat alkothassunk magunknak, elég emlékeztetnünk az első világháború emberveszteségeire. A háború alatt a .hadviselő felek összesen 100 ezer tonna, job. bára fojtó vegyi harcanyagot haszná'tak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1.3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szuperhatású kémiai vegyületeket. A foszgén, djfoszgén után megjelenő idegmérgek — pélÉrtesítem kedves vendégeimet, hogy „ALFÖLD” vendáglöjnel megnyitottam Házias ételek, pacal, halászlé állandóan kapható. Udvarias kiszolgálás, zene. Nyitva 9-től 22 óráig, szerdán szünnap. Siófok. Wesselényi u. 40. (111-es kni-kővel szemben. (69167/a) lakosok egészségét és a természeti környezetet károsító különféle vegyszereket. Amerikai cinizmus Ami a Reagan-kormány- zatot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger hadügyminiszter I állítása szerint az 1969-et megelőzően előállított vegyi harcan.va- gok nagyrésze már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítására. Emögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek többszáz millió ember életének kioltására elegendőek lennének. A szakirodalomban mostanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközökről. Amint az elnevezésből kitűnik, ezek két komponensnek, ami azt jelenti, hogy két — külön-külön nem, vagy viszonylag kis mértékben veszélyes — anyagot töltenek a megfelelő tartályokba Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba repülésekor, illetve a célba éréskor ösz- szekeverednek, kémiai reakcióba lépnek egymással es így már rendkívül mérgező hatásúak. A légutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva, néhány perc alatt végeznek áldozataikkal. A halálos dózis nem több, mint 0.6 milligramm! A bináris GB—2 és VX—2 típusjelzésű idegmérgek tömeges alkalmazása esetén — és erre a légierőn kívül a nagyűrméretű tüzérségi lóvegek, sorozatvetők és harcászati rakéták egyaránt fel- használhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesége. Az amerikai katonai tervezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűségű Európa fokozott fenyegetettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX-anyag gyártása csupán 5—6 dollárba kerül, pusztító képessége viszont annál nagyobb Amoretta Hoeber, a hadügyminiszter tanácsadó-helyettese egy ízben határtalan cinizmussal ezt mondta: „Egy esetleges európai háborúban a polgári lakosság feltétlenül elpusztulna. függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán félelmetesebbek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisoknál.’’ Mindezek után aligha kell különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának jelentőségére, időszerűségére. Serfőző I,ászlé alezredes
