Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
Merre tart az egészségügy? Mint a népgazdaság egyen ágazatai, az Egészségügyi Minisztérium is elkészítette — szakértőcsoport bevonásával — szakterülete fejlesztésének 2000-ig szóló koncepcióját. A tömör, mindössze hetvenoldalas anyag néhány csomópontját szeretném megragadni az alábbiakban. Természetesen számoltunk a következő évtized társadalmi igényeivel. Azzal, hogy a hatvan éven felüliek száma körülbelül 200 ezerrel emelkedik, beleértve a 75 év felettiek jelenlegi férmilliós számát is. Növekszik a nők aránya a népességen bélül. S ami aggasztó, kedvezőtlenebbek életkilátásaik: a kettős terhelés — a munkahelyi és családi — egészségi állapotuk romlását vonta maga után. A természeti környezet negatív tendenciái erősödnek. Csak erélyes intézkedésekkel lehet megállítani az ivóvíz, a talaj, a levegő állapotának romlását. Az új vegyi anyagok elterjedése, a gyomirtó és növényvédő szerek alkalmazása távlatilag nem belátható veszély forrását hordozhatja magában. A sugárzási technológiák elterjedése csak igen fegyelmezett és kulturált munkavédelem mellett nem lesz ártó tényező. A lakosság többet vár A társadalmi és gazdasági előrehaladás következtében a lakosság ma már többet vár az egészségügytől, mint akár ötven évvel ezelőtt, de többet mint öt-tíz évvel ezelőtt is. A távlati koncepció összeállításakor számolnunk kellett azzal, hogy növekszik a különbség a lakosság anyagi ellátottságában: mind nagyobb a magasabb kulturális és anyagi színvonalon élők aránya, akik többet törődnek egészségükkel, igyekeznek kiiktatni életmódi j ükből az ártó tényezőket. A skála másik végén pedig továbbra is újratermelődnek a hátrányos helyzetűek, akiknél a kulturális elmaradottság kártékony életmóddal párosul. A tudományos technikai haladás az egészségügy területén ma is és a jövőben is érezteti hatását. Az alapkutatásokban elsősorban a nemzetközi összefogásra támaszkodunk és csak azokon a részterületeken fejlesztünk, amelyeken az országnak jó hagyományai vannak. Az orvostechnikai eszközök területén további fejlődés várható az elváltozások láthatóvá és így közvetlenül vizsgálhatóvá tételében. Robbanásszerű változást hoz az egészségügyben is a számítástechnika feltartóztathatatlan elterjedése, fordulatot jelent a diagnosztikában, a leietek kiértékelésében, de a kórházi, területi és országos adatszolgáltatásban is. Tovább fejlődik a mikrosebészet és az érrendszeren belüli beavatkozás. Hatásosabb eszközök a gyógyításban Jelentős előrehaladás várható a gyógyszerterápiában. Az emberiséget tömegesen sújtó érelmeszesedés kifejlődését gátló gyógyszer megjelenésére számíthatunk. A biotechnikai forradalommal hatásos eszközökhöz jutunk a fertőző és daganatos betegségek gyógykezelésében. Az interferon jövője bizonytalan, de speciális immunanyagok kifejlesztése, esetleg géntechnikai úton, még ebben a században bekövetkezik. Ojabb hatásos gyógyszerek alapvetően módosíthatják az elme- és idegbetegségek gyógykezelését. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a küzdelemnek két irányba kell hatnia: a megelőzés és az ellátás irányába. Az elsődleges a megelőzés, ami a károsító tényezők távoltartásával javítja az emberi lét feltételeit. A szélesebben vett környezetvédelem a modern élet ezernyi károsító anyagát és hatását igyekszik távol tartani, így például sugár-, kémiai. és zajártalmat. A szív. és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében el kçll érni az életstílus változását. Csökkenteni kell az energia- és zsírfo- gy ászt ást, a dohányzást, a mértéktelen alkoholfogyasztást. A szívizominfarktus és az agyérbetegségekben — a megelőzésen kívül — a hatékonyabb kezelési módok, gyógyszerek és tehermentesítő műtéti eljárások terjednek majd el. A daganatos betegségek gyógykezelésében — ameny- nyiben fordulat nem következik be, s ennek lehetősége csekély — erősíteni kell a szakmák együttműködését, a team-munkát, főleg a korai diagnózis érdekében. A társadalmi változások, ellentétek és feszültségek hatása az általános egészségi állapotra még nincs kellően tisztázva. De az már világos, hogy a változó élet- körülmények, a munkahelyek nagyfokú gépesítése egyre nagyobb lelki megterhelést jelentenek. Ezért fokozódik a pszichoterápia iránti társadalmi igény. Az elmeellátásban a kórházközpontúság helyett az ambuláns ellátás és a csoportterápia kerül előtérbe. Jól felkészült,-a területi egészségügyi szolgálattal egyesített gondozóintézetek létesülnek a lelki krízisben levők és az alkoholista betegek ellátására. Évente több mint negyvenmillió esetben veszik igénybe a körzeti egészség- ügyi szolgálatot. Ez a szám az időskorúak arányának növekedésével a jövőben még emelkedni fog. Ez megkívánja az alapellátás szakmai színvonalának emelését, a körzeti orvos nagyobb felelősségét és szakmai tudását. A kórházkultúra fejlesztése A fekvőbeteg-intézetekben egyre csökken a heveny betegségekben szenvedők aránya, ugyanakkor mind több a csupán ápolásra, gondozásra szoruló. A baj megállapítás többnyire a járó- beteg-ellátés keretében történik. Az átlagos ápolási idő csökkentésének feltétele a kórházkultúra fejlesztése, ami sürgetőbb, mint az ágyak számának gyarapítása. A sürgősségi ellátás súlypontja a mentőszolgálat. A jövő növekvő feladatai szinte kikényszerítik az alapellátás orvosaira épülő ügyeleti rendszer és a mentőszolgálat kapcsolatát, egységét. A távlati koncepció a szocialista társadalom egyik alapvető vívmányát, a magas színvonalú ingyenes egészségügyi ellátást minden körülmények között fenntartja. De vizsgálandónak ítéli a hatékonyság fokozása érdekében a finanszírozás módosítását, korszerűsítését. Dr. Hutás Imre miniszterhelyettes A somogyi világ Farkas Béla festményein Fény és árnyék A somogyi embert ismerős tematikájú képek fogadják, ha ellátogat a kaposvári Damjanich kollégium kiállítására. Farkas Déla festményeit a megye tájai, jellemző hangulatai, falusi pillanatai ihlették. „Somogy megye a tágabb, Kaposvár a szűkebb pátriám" — vallja magáról a festő. Itt, élte le életét, kivéve azt a néhány évet, amit az egri pedagógiai főiskolán töltött. A művész 1961 óta szerepel kiállításokon, 1971-ben Székely Bertalan-díjat kapott, majd 1972-ben Kaposvár művészeti díját érdemelte ki. A kiállított képek nagy része a somogyi ember talán legalapvetőbb, legkedvesebb természeti élményét, a Balatont választotta témául. A tó sok festőnek adott arra alkalmat, hogy érzéseit, gondolatait a tájba kivetítve tárja elénk. Farkas Béla Balatonja nem az üdülőkkel telezsúfolt, tündöklő napfényben fürdő tópart, inkább meditációra indító, csendes, nyugodt. A Tóparton, a Boron- gós Balaton, a Balatoni éj és megannyi társa a fény és árnyék szelíd játékával, a víztükör és az égbolt halvány, de határozott színeivel szemet nyugtató látvány. Mintha csak az elnéptelenedett, őszi Balaton partján sétálnánk: a csillámló víz hátteréből élesen rajzolódik ki a nádas, a sötétlő kövek, a kékesfekete, szélben hajladozó kopár fák. A festőt különösképpen foglalkoztatják az ősz színei. Több alkotásán eljátszik a sárguló lombok vad színka- valkádjával. Az Október I. című képen érdekes módszert választ: őszi erdőt rajzol, de az előtér fái úgy hatnak, mint három nagy, sárgára, vörösesbarnára rozsdásodott levél. A festő alapvető ihletője a természet, de képein megjelennek olykor a ' falu, a városszél földbe süppedt házsorai is. Az öreg ház előtt határozott vonalaival, a fény és árnyék éles ellentétével a fotóművészeire jellemző pontossággal adja vissza a látványt. A Külvárosi délután című kompozíción a házsor előtt megjelennek ismét a balatoni tájképekről ismert kopasz fák — hatásukat megkétszerezi élesen kirajzolódó árnyékuk. A Múltat idéző porta jellegzetesen somogyi hangulatot áraszt. A megyét járó ember sokfelé láthat ehhez hasonlót, elvadult parkban álló kastélyt, kőkerítést, díszes kaput. A festő csendéletei is a színek harmóniájává, erős kontrasztokkal hívják föl magukra a figyelmet. Vad sárga. kócos napraforgói szolid, sötét háttérből emelkednek ki. Farkas Béla — mint vallja — festményein a szülőfölddel kapcsolatos emlékeit, élményeit fogalmazza képpé. A zselici világ titkai foglalkoztatják, az itteni tájat, az egykori kisvárost, a falut örökíti meg festményein. Valósághűen tárja elénk a somogyi világot — s azt hiszem, épp ebben rejlik az erénye. Nem törekszik rendkívüli megoldásokra, a szemlélő sokkolására. Ezáltal alkotásai egységes hangulatúak, természetesek, közérthe- tőek. Közel állnak a megyét ismerő és szerető emberhez. T. IC Andocs helytörténésze Tiszta udvar, rendes ház Környezetvédelem társadalmi összefogással Ot generáció a tanítói pólyán Andocson szinte mindenki ismeri Egerváry Ferenc bácsit. A 87 éves nyugdíjas pedagógus több mint negyven évig tanított. Arra kértük, beszéljen tanítói pályájáról. — Magyarkesziben születtem, aztán Nyimbe neveztek ki tanítónak. Ott dolgoztam harminckét évig. Akkor még nem voltak elkülönítve az osztályok: körülbelül ötven gyerek tanult egyszerre, egy tanteremben. Az államosítás után kettéosztották az alsó és a felső tagozatot; attól kezdve már két csoportban, két pedagógussal folyt az oktatás. — Mikor került Andocs- ra? — 1951-ben költöztünk ide; itt tanítottam hat évig, aztán még három évig Miklósiban. Ahol dolgoztam, ott mindig én voltam a népművelő is ..1960-ban mentem nyugdíjba. Feri bácsi régi iratok között keresgél. — Nézze, mutatok magának valamit! Ez a nagyapám oklevele. — Az elsárgult okmány azt tanúsítja: Huber Máté Pécsen végezte a tanítóképzőt, 1843. szeptember 17-én. — Nemcsak a nagyapám. az apám is tanító volt — fűzi hozzá. — Két gyermekem is tanító, s ezt a szép hivatást választotta az unokám is ... öt pedagógusgeneráció nőtt fel eddig a családunkban. — Ügy hallottam, Feri bácsi helytörténettel is foglalkozik. Hogyan kezdett ez iránt érdeklődni? — Épp Andocson tanítottam, amikor a megye pályázatot hirdetett. Az volt a feladat, hogy minden község írja meg a történetét. Így kezdtem hozzá. Lapozgatom a tanulmány kéziratát, Feri bácsi 1954-ben második díjat nyert vele a pályázaton. Alapos munka: részletesen bemutatja Ándo- csot, foglalkozik a környék földrajzi tényezőivel, a lakosság életformájával, gazdaságával. Pontos adatok vannak benne arról is, hogy mikor volt itt nagy vihar, rendkívüli hideg, fagykár ... — Hogyan gyűjtötte össze ezt az anyagot? — A történelmi adalékokat, a számok nagy részét a helyi plébánia bocsátotta rendelkezésemre, sokat segítettek azonban a falu akkori öregei is. A beszélgetések során nagyon sokat megtudtam régi életükről. Részletesen ír például — az egykori szemtanúk fiainak, unokáinak közvetlen elbeszélése alapján — az 1848-as forradalom andocsi eseményeiről: „Az emberek kalapa településfejlesztési tervekkel összhangban szervezzék. Az értékelés módja változatlanul társadalmi jellegit; pontozásos rendszerű. A kiváló minősítés ötszöri elnyerésekor adható a Tiszta udvar, rendes ház elismerő tábla. Ha az utca lakóházainak nyolcvan százaléka öt éven át kiváló minősítést ér el, akkor nyerik el a Tiszta utca címet. A vöröskeresztes vezetőség javasolja a tábla és a cím visszavételét abban az esetben, ha az adott ház vagy utca huzamos ideig nem felel meg a kiváló minősítés követelményeinek. A Tiszta, virágos város vagy község címhez a lakóházak ugyancsak nyolcvan százalékának kell megszereznie a kiváló minősítést. Vonatkozik ez a település intézményeire, üzemeire is. Somogybán eltérő sajátosságokkal rendelkező településeken szervezik az alapszervezetek a tisztasági mozgalmat. A lakóhelyi vöröskeresztes vezetőségeknek meg kell hagyni az önállóságot, hogy területük jellegzetességeit, hagyományait, lehetőségeit figyelembe véve, saját tapasztalataik felhasználású, val fejlesszék a környezetvédelmi tevékenységet. A Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért, rendjéért megyei környezetvédelmi, településfejlesztési és -szépítési mozgalomhoz 1978- tól kapcsolódtak a vöröskeresztes alapszervezetek. Ez bizonyos mértékben a helyi adottságokhoz való igazodást, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek által végzett környezetvédelmi tevékenység jobb összehangolását jelentette. A VI. kongresszus határozata alapján 1983-tól a tisztasági mozgalom szervezésében, értékelésében á korábbinál több lehetőség nyílt a területi sajátosságok, az alapszervezetek véleményének, javaslatainak figyelembevételére. A tisztasági mozgalom szervezésén kívül részt vesznek a különböző környezetvédelmi akciókban (fásítás, virágosítás, őrjárat, parkok feletti védnökség vállalása). Tavaly a Hazafias Népfront irányításával a hulladékgyűjtésben is feladatot vállaltak a vöröskeresztesek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tisztasági mozgalom szervezésének és értékelésének rendszerére most változtatásokat javasoltak. Például' azt, hogy a mozgalom járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez valamint az egységesebb, kulturáltabb lakó- és munka helyi környezet kialakításé hoz. A tisztasági mozgalma:. ben Tenta József, aki akkor 94 éves volt — mondja az •öreg tanító. — Sok olyan szokásra emlékezett, amely ma már nem él a faluban, mint például a betlehemezés. A lakodalmi rigmusokat Tolnai Józseftől jegyeztem le. Nem csekély fáradságba kerülhetett ennek a monográfiának az összeállítása. Őrzi a falu múltját. Ám ahelyett, hogy legalább a helybeli fiatalok forgatnák, egy fiók mélyén hever. A pályázatra beküldött példány — képekkel illusztrálva — a megyei levéltár tulajdona. Tersztyánszky Krisztina jaikat, fövegjei- ket nemzetiszínű kokárdával ékesítették. Az elöljáróság lééit nemzetiszínű. zászlót hozatott Pápáról : az egyiket a kot ostor kapuja előtt, a másikat a kocsma előtti téren állították föl. Nagy vollt az öröm, főleg a robot és a dézsma eltörlése miatt. Mise után a nép nagy része zeneszó mellett lakomát tartott a kocsmában a község kontójára”. A dolgozatban külön fejezet foglalkozik a község műemlékeivel, néprajzával, szokásaival. Megismerjük belőle a régi házak építésmódját, a gyerekek névadásához kapcsolódó szokásokat. A Luca- napi hagyományt ízesen meséli el: „December 13-án hajnalban a surgyóka gyerekek házról házra járnak, bezöf- getnek, és megkérdezik : »Szabad-e kotyulni?« Azt tartják, ha Lucakor a kotyoló- fával megpiszkálják a tyúkokat az ólban, jobban fognak tojni...” — Különösen nagy segítségemre volt az anyaggyűjtés-
