Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Dr. Botfa Bereue bevezetőt A Százados gondolkodóba esett. Ha valóban „forró nyomról” van szó, ahogy a doki mondja, akkor gyorsan kell cselekedni. Az ablakon át látta a magas, keszeg em­bert, amint a falubeliek kö­rében tanácstalanul álldo­gált. Arcára ráfagyott a döb­benet, megkeseredetten néz­te a földet. Ez az ember azt sem hallhatja, amit körülöt­te beszélnek — gondolta a Százados. — Miért gyanakszanak az itteniek a raktárosra? — kérdezte a körzetist. — Számomra is rejtély, Százados eivtárs. — Ismeri valamennyire? — Valamennyire — ka­pott a Százados szaván a törzsőrmester. — Harminc­kilenc éves vénlegény, me­zőgazdasági technikumot végzett, két éve a közös tsz- nél ágazati raktáros, meg tiszteletdíjas könyvtáros. Magának való, furcsa férfi, a falusiakkal keveset érintke­zik. Nem italozik, nincsenek afférjai, legtöbbször olvas. A törzsőrmester az aszta­lon fekvő három-négy könyvre bökött. — Még munkaidő alatt is. A százados felvett egy könyvet Robert Merle: Vé­dett férfiak. C is olvasta, eszébe jutottak a francia író furcsa kitalációi. — Hétvégeken rendsze­rint elutazik a faluból — folytatta a törzsőrmester. — Hogy hova, senki sem tudja. Bezárja a házat,. megköti a kutyát, és viszontlátásra ía- lu ... — Maga mindenkit eny- nyire ismer? — kérdezte a Százados. — Kötelességem — mond­ta leheletnyi büszkeséggel az idős rendőr A Százados belenézett az arcába. Bizonyára ki nem állhatják szegény törzsőr­mestert a faluban, hacsak nem iszik — gondolta. Min­den lelkiismeretes embernek ez a sorsa. Kilépett az ajtón, érezte, a falusiak lélegzetvissza­fojtva várják, hogy mondjon valamit. Szét kellene rán­tanom a függönyt, és egy szemvillanás alatt bilincset kattantani a gyilkos kézéi e. ön volt az, ne is tagadja ... — Elvtársak, borzasztó eset történt a falujukban. ról tartott előadást, megidéz­ve a kortársak tucatjainak értékelését is e költészet je­lentőségéről. Az úri világot — szögezte le — talán csak Ady Endre támadta merészebben. Plasztikusan állította elénk a „Hangommal meg kell véde­nem hazámat" ars poeticájú költőt. Dr. Tasi József, a Petőfi múzeum hangtárának tudo­mányos munkatársa szintén kevéssé ismert területet vá­lasztott, amikor Gábor An­dor publicisztikai tevékenysé­gét méltatta. Emögé rajzolta fel a kort, melyben a mü­vek születtek. Ugyanígy járt 100 éve született Gábor Andor öröksége „Te vagy-e az, kit annyira szerettem, Hogy húsz évig sajogtam, mint a seb? Hogy hasztalan volt bármi szép köröttem, Tenálad nem volt semmi, semmi szebb!” (Hazámhoz) Üjnép — ma Rinyaújnép — szülötte mintha csak most tért volna igazán haza; száz évvel születése után. Költő, publicista, kritikus, regény­író, kabarészerző, az iroda­lom mindenese volt egysze­mélyijein. Távol állt tőle a műfaji sznobizmus. Életmű­vét megismerni kötelessé­günk. Az ünnepi eseménysorozat a barcsi városi tanács nagy­termében kezdődött tegnap délelőtt 10 órakor, amikor dr. Németh Jenő tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben he­lyet foglaló dr. Horváth Sán­dort, az MSZMP Somogy me­gyei Bizottságának osztály- vezetőjét és Süveges Sándort, a barcsi városi pártbizottság első titkárát. Ezután dr. Bot­ka Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mon­dott bevezetőt. Az ünnepelt minden bizonnyal berzen­kedne az ünnepléstől ; min­dig a lüktető, sokszínű, tel­jes életet élte — hangsúlyoz­ta, Gábor Andort is idézve szavai igazolásául. De az is nyilvánvaló, hogy az elégté­tel jár neki, hiszen életé­ben kevés elismerés övezte. Életműve szinte áttekinthe­tetlen, mert a legromléko­nyabb dokumentáció, az írott sajtó számára írta munkái egy részét, s az idő árja el­sodorta a lappéldányok so­kaságát. Az emigráció évei alatt született írásai közül is sok-sok kallódik még. Alap­Koszorúzás a szülői háznál műként említette Diószegi András kismonográfiáját, mely a mai kutatásoknak is bő vizű forrása lehet. Nemes G. Zsuzsa kandi­dátus, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum könyvtárának tudomá­nyos munkatársa a kabaré­író Gábor Andort állította elénk színvonalas előadásá­ban. Megrajzolta a műfaj hőskorát, elhelyezve benne az ünnepelt munkásságát. Felidézte Vidor Ferike alak­ját, aki a korabeli kabaré vonzó egyéniségévé nőtte ki magát Gábor Andor cseléd- kupiéinak segítségével, hogy aztán négy évig feleségként éljen a szerző»iftellett. Az író igényessége . szinte .páratlan volt: ismeretek légiójával gyarapította tudását egy-egy kabarédal megírásához is, egy-egy hétköznapi, egyszerű fogalmat vékonnyá kalapálva így tudott az irreálisba nö­veszteni. Az előadó sok idé­zettel színezte elevenné a kabarészerző Gábor Andor portréját. Czére Béla az irodalmi múzeum tudományos munka­társa a prózaíróról értekezett, három regényt állítva vizs­gálódásai középpontjába: az Untauglich urat, a Doktor Senkit és A hét pillangót. Ezeken bizonyítva, hogyan jutott el a háborús tabló- képtől a lélektani ábrázolá­sig. Előadásában különösen rokonszenves volt, hogy a műveket kritikailag is ele­mezte. Dr. Szíjártó István, 3 Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola docense, irodalomtör­ténész Gábor Andor lírájá­Véresik a funéron FORRÓ NYOMON el dr. Petrányi Hona, az iro­dalmi múzeum kézirattárá­nak munkatársa, aki a ma­gánembert is érzékeltette le­velei egy részének ismerte­tésével. Azt vázolta fel, ho­gyan lett tudatos marxistává, harcos kommunistává Gábor Andor. Bécs, Párizs, Moszk­va voltak az emigráció hely­színei, s a levelek egy tar­tással rendelkező ember ké­pét bontják ki előttünk. Dr. Szilágyi János kandidá­tus, az irodalmi múzeum kéz­irattárosa a költő 1945 utáni pályáját tárta elénk; megfo­galmazva azt az elkedvetle- nedést is, mely lírájában is tapasztalhatóvá vált a szemé-' lyi kultusz éveiben. Mellő- zöttnek tudta magát, s csak halála után tüntették ki Kos- suth-díjjal. Mikes György humorista, a Ludas Matyi főszerkesztő- helyettese munkaviszonyuk­ról, emberi kapcsolatukról vallott oldottan, szellemesen. Délután á rinyaújnépi szü­lői ház emléktábláját koszo- rúzták meg, itt András Zol­tán, a babócsai községi kö­zös tanács elnöke mondott beszédet. A babócsai körzeti iskola a költő nevét vette fel; dr. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője egy Gábor Andor-tárca segítsé­gével hívta fel a figyelmet, mennyire fontosnak tartotta az író az iskolát. Tegnap két kiállítás is nyílt Barcson: a Dráva Múzeumban a költő személyes tárgyai, s fotók szemléltetik az életű tat, a művelődési központban pedig a Ludas Matyi karikaturis­tái bizonyítják, nem méltat­lan utódok. A szerzőgárda Arkus József főszerkesztő vezetésével este műsorral já­rult hozá a méltó ünneplés­hez. L. L. Élete dokumentációiból nyílt kiállítás. Felvételi tájékoztató Hétfőtől már Budapest né­hány nagyobb könyvüzleté­ben, a következő napokban pedig országszerte kapható az 1984. évi felvételi tájékozta­tó. A vaskos kötet az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatá­si intézmények kínálta to­vábbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai kép­zés néhány újdonságával is­merteti meg a fiatalokat. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a Művelődési Miniszté­rium a korábbi évekhez ké­pest előbbre hozta a jelent­kezés határidejét a felsőok­tatási intézményekbe: a di­ákoknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, on­nan pedig március 15-ig kül­dik el azokat az egyetemek­re és a főiskolákra. Az esti­levelező oktatásnál a júent- kezési határidő minden in­tézményben március 30. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira fel­vételüket kérhetik a középis­kolák utolsó éves tanulói, il­letve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töl­töttek be. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szüksé­ges: a jelentkezési lap és a jelentkezési adatlap. Mind a kettő már beszerezhető a bu­dapesti (XIII., Hegedűs Gyu­la utca 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. Ki­töltésüket a kötet végén uta­sítás segíti, és közük azokat az egyetemi és főiskolai kód­számokat is, amelyeket a nyomtatványok rovataiba ki­töltéskor be kell írni. A fel­vételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzett­séget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (óklevelet) a középiskolai tanulmányi érte­sítőt, az önéletrajzot, az 1983- ban vagy korábban érettsé­gizetteknek (képesítőzöttek- nek) a hatósági erkölcsi bi­zonyítványt, és a tanul­mányok folytatására alkal­masságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erköl­csi bizonyítvány beszerzésé­hez szükséges igazolást a je­lentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezést lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyít­ványát és tanulmányi értesí­tőjét a szóbeli felvételi vizs­gán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiál­lító középiskola igazgatójá­hoz kell benyújtani. A mun­kaviszonyban állók kérel­mükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellé­kelni. Az egészségügyi alkal­masságot igazoló rovatot ki­zárólag az erre kijelölt in­tézmény töltheti ki: Buda­Egy újszülött kisgyermek te­teme van a talált szatyor­ban. Feltehetően egynapos kis cigánygyerek. Ha valaki ezzel kapcsolatban tud vala­mit, az köteles elmondani, és várom személyes meghall­gatásra ... A hadnaggyal alapos szem­lébe fogtak ott, ahol a ku­tya kiásta a zacskót. A Szá­zados a kotoréklyukban fi­noman fellazította késével a földet. Semmi . nyomot vagy. jelet nem találtak, de a nedves földben jól látszott a gödörszél egyenessége az ásónyomtól. — Kérjen ki a másik ko­csival kutyát. Lehetőleg a Csillagot — adott parancsot a hadnagynak. Alig telt el öt perc, a törzsőrmester jelentette, hogy az egyik asszony ész­revett valamit. A magtár hátsó végéhez vezette a szá­zadost, ahol a nő is várta. — Látja, százados úr eze­ket a csíkokat? Itt járunk a vécére, hát ahogy men­tem, ezt vettem észre a fu­néron. Biztosan vér... — Kétségkívül — erősí­tette meg a hadnagy. — Szerencsére Csillagot Kene- si zászlós hozza, ő felvételi­ző. A százados hitetlenkedett, hogy lehe,t valaki ilyen ba­lek, hogy i ötven méterre a tetthelytől beletörli valamibe a kezét. Jól láthatóan férfi hüvelykujj festette a tizen­pesten a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete (VII., Kertész utca 32.), vi­déken pedig a szakorvosi rendelőintézetek munkaalkal­masságot véleményező orvo­sa. Ha a jelentkező a közép­iskolát 1982-ben vagy koráb­ban, illetve esti vagy leve­lező tagozaton végezte — köz­vetlenül a felsőoktatási in­tézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőokta­tási intézmények csak az elő­írt határidőig beérkező, pon­tosan kitöltött, és az előírt mellékletekkel ellátott felvé­teli kérelmeket fogadják el. A jelentkező ugyanazon tan­évre csak egy hazai felsőok­tatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egy­idejűleg pályázhat művésze­ti főiskolára, a Testnevelési Főiskola tanári szakára, a néphadsereg katonai főisko­láira, külföldi egyetemre,, A tudományegyetemek ter­mészettudományi karain az utóbbi évek tapasztalatai sze­rint Budapesten a legna­gyobb a túljelentkezés és itt a kollégiumi férőhelyek szá­ma is erősen korlátozott. Ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik lakó­helyükről legjobban megkö­zelíthető vidéki egyetemen nvújtiák be felvételi kérel­müket. A tanárképző és ta­nítóképző főiskolákra, illet­ve óvónőképző intézetekbe jelentkezők csak az intéz­ménynél feltüntetett felvéte­li körzet szerint kérhetik felvételüket. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerű­en' előterjesztett felvételi ké­relem alapján — legalább 8 nappal a kitűzött vizsgaidő előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgá­kat — kivéve a matematika, a kémia, a fizika és a bioló­gia írásbelit — június 23. és július 8. között tartják. Az érettségi és a felvételi közös írásbeli vizsgák időpontja 1984. május 21. és május 22. E vizsgán részt kell vennie mindazoknak a felsőoktatá­si intézménybe pályázóknak, akiknek matematikából, fizi­kából, kémiából vagy bioló­giából írásbeli felvételi vizs­gát kell tenniük. A felvételt elutasító hatá­rozat ellen, a határozat kéz­besítésétől számított 8 na­pon belül az illetékes mi­niszterhez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, akik a felvételhez szükséges pont­számot elérték, eredményes felvételi vizsgát tettek, de felvételi kérelmüket a bi­zottság egyéb okból nem ta­lálta teljesíthetőnek, és a fellebbezési lehetőség szere­pel az értesítőben. ötcentis megbámult csíkot. Nem ment a fejébe. Ha az embernek koszos a keze, először mindig az ügyesebb fogóujjakat törli le. Ez pe­dig mind a két csík vér­nyom, ráadásul mintha vá- laki először odanyomta vol­na a hüvelykujját. — Éjjel az ember azt se tudja, hova törli a kezét — összegezte a hadnagy. — A gyilkos elásta a tetemet, majd ahogy lopózva végig­osont a raktár mellett, a kezére pillantott, és hirte­len ötlettel letörölte. Min­denesetre rosszul tette . .. A raktár végénél felbuk­kant a raktáros. Egyszerre néztek a magas férfira, aki biztos lépésekkel jött felé­jük. Megállt, majd a két csíkra mutatott: — Ez a nyom lehet, hogy félrevezeti magukat... A hadnagy diadalmasan a Századosra nézett. Szemük összetalálkozott, de főnöke arcáról nem tudott olvasni se jót, se rosszat. így aztán ő nyitott: — Semmiképpen sem ve­zet félre bennünket. Egy órán belül kiderül a csíkhú­zó személye... (Folytatjuk.) Rekes József SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom