Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Megkezdődött harmincöt ország stockholmi konferenciája Tegnap délben Stockholm kulturális központjában 33 európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdődött a konferen­cia „az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekről, valamint a le­szerelésről”. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott záródoku­mentum alapján a stockholmi konfe­rencia a katonai enyhülést, a szemben­állás csökkentését, a békeidőben folyó jelentősebb katonai tevékenység helyes értelmezését hivatott előmozdítani. A küldöttségeket Lennart Bodström svéd külügyminiszter köszöntötte, majd Olof Palme kormányfő mondott meg­nyitó beszédet. , francia külügyminiszternek adta meg a szót. Á francia diplomácia ve- selöje azt fejtegette, hogy az államok közötti bizálmat nem lehet egyszerre és dek­Ebbcn az épületben kezdő­dött meg tegnap az európai bizalom erősítési és leszere­lte konferencia. À svéd miniszterelnök em­lékezte tett arra, hogy az európai biztonságot több mint egy generáción keresz­tül az „elrettentés" eszköz- rendszerében keresték, amelynek ugyan volt bizo­nyos szerepe a beke fenn­tartásában, de távlatilag nem szolgálhat a béke, a stabilitás és az egyenlőség alapjául a nemzetközi tár­sadalomban. Utalt a vezető atomhatalmak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek” fontos­ságára, a nukleáris háború kérdéseiben és hangsúlyoz­ta, hogy „nem lehet tényle­ges biztonság csupán az egyik fél számára”. Olof Palme rámutatott, hogy a nagyobb bizalom lég­köre termékeny alapot te­remthet a politikai párbe­szédhez és a létfontosságú eszmecseréhez. „Senki sem kívánja, hogy a népek sza­kítsanak ideológiai felfogá­súkká, . és megváljanak aLzpky^l az értékektől, ame- lyekbcn őszintén hisznek”.-• A kormányfő kifejezte re­ményét, hogy a stockholmi tajalkozo elősegíti az őszinte párbeszédet, a félreértések es a téves értelmezések ki­küszöbölését az országok ké- kápességedf és szándékait il­letően, Fordulópontot, új indulást jelent Stockholm, amelyben a népek a remény jelét lát­ják és amelytől konkrét eredményeket várnak — mondotta végül Olof Palme syéd miniszterelnök, alá­húzva, hogy a biztonsági problémák megoldása csak politikai akarattal és gya­korlati együttműködéssel le­hetséges. „A békét és a biz­tonságot a tárgyalóasztalnál kell keresni” — hangoztatta. Délután a stockholmi kon­ferencia a küldöttségvezetők nyilatkozataival megkezdte érdekli munkáját. A legyező­alakú hatalmas ülésteremben, amelyet a 35 résztvevő or­szág zászlaja .díszít, az álla­mok svéd nevének abc-rend­jében kaptak helyet a de­legációk. Mindegyik küldött­ségben a külügyminisztériu- ■ mok "Vezető" tisztviselői mel­lett magas rangú katonatisz- I tek is jelen vannak, rajtuk kívül természetesen szakér­tők es tanácsadók. A svéd miniszterelnök ál­tal a küldő ttségvezetők tisz­teletére adott ebédet követő­en pontban 3 órakor nyitot­ta meg az elnök az ülést és elsőként CLAUDE CHEYSSON Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Olof Palme svéd miniszterelnök megnyitóbeszédéi hallgatja. (MTI Külföldi Képszolg. — Telefaló — KS) larációkkal helyreállítani. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európában levő szövetségek tényét. Minde­nekelőtt meg kell akadá­lyozni a meglepetésszerű tár madást, csökkenteni kell az ettől.1 való félelmet, ki kell kapcsolni a megfélemlítő erő­demonstrációkat, majd a ha­gyományos fegyverzet szint­jét kell jelentősen leszállíta­ni. Claude Cheysson a hel­sinki folyamat szellemének megfelelő pragmatikus lépé­sek megtételét ajánlotta a konferenciának ahhoz, hogy elérje célját. Az első ülés szónokai kö­zött volt GEORGE SHULTZ, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere. Viszonylag mérsékelt hangvételű beszé­dében bejelentette, hogy az amerikai küldöttség Stock­holmban javaslatokat készül előterjeszteni a katonai erők­re vonatkozó tájékoztatás­cseréről, a hadgyakorlatok éves előrejelzéséről, a szá­mottevőbb katonai tevékeny­ségre utaló előzetes értesí­tésekről, a megfigyelők cse­réjéről, a kormányok közötti „válságkommunikáció” javí­tásáról. Jelezte, hogy más országok pozitív szellemű ja­vaslatait is készek a Madrid­ban körvonalazott ismérvek alapján megvizsgálni. A Külügyminiszter sürgette áz erőszak kizárását a nem­zetközi «viták megoldásának eszközei közül, a világban felhalmozott fegyverzet csökkentését, „jobb munka- kapcsolat” kialakítását az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között, ami szerinte fokozottabb együttműködést és kölcsönös megértést je­lenthetne. Az amerikai delegáció ve­zetője áttekintette az utolsó tízegynéhány év szovjet- amerikai fegyverzetkorláto­zási tárgyalásait, ezek néme­lyikének megszakításával a Szovjetuniót vádolta, holott e tárgyalások érdemi folyta­tását éppen Washington lé­pései tették tárgytalanná és lehetetlenné. „Mindennek el­lenére az ajtó nyitva van” — mondotta Shultz, azonban anélkül, hogy jelezte volna az Egyesült Államok készségét a rakétatelepítés előtti hely­zet visszaállítására. Utált arra, hogy a genfi leszerelési bizottság tavaszi ülésszakán az amerikai kül­döttség szerződéstervezetet fog előterjeszteni a vegyi fegyverek világméretű teljes és ellenőrizhető kiküszöbölé­séről. Ismeretes, hogy a kö­zelmúltban hangzott el a szo­cialista országok javaslata Európa vegyifegyver-mentesí- téséről és a genfi bizottság előtt átfogó szovjet szerződés- tervezet is fekszik, amelyet mindeddig a nyugat obstruk- ciós magatartása miatt nem lehetett elfogadtatni. Két szocialista ország, az NDK és Csehszlovákia kül­ügyminisztere szólalt fel a kedd délutáni ülésen. Szorgalmasan dolgoznak a babócsai Határőr Ter­melőszövetkezet traktorosai a téli hidegben is. Jelenleg negyven hektárnyi terület feiszántását végzik. OSKAR FISCHER, IMF-hitel A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ügyvezető igaz­gatósága 425 millió SDR (kö­rülbelül 450 millió dollár) összegben elfogadta a Ma­gyarországgal kötött újabb hitelmegállapodást. Az egy év alatt igénybe vehető, hét­éves lejáratú hitel az 1984. évi gazdaságpolitikai célok eléréséhez nyújt pénzügyi támogatást 1982 és 1983 decembere I között az IMF két összesen körülbelül fi00 millió dollár összegű középlejáratú hiteit nyújtott Magyarországnak. Üdvözlő távirat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Bendzse- did SadUt, az FIJM-párt fő­titkárát az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság elnökét újraválasztása al­kalmából. Marjai József Jugoszláviába utaioH Marjai József miniszterel­nök-helyettes a JSZSZK 1 szövetségi végrehajtó taná­csának meghívására kedde* hivatalos látogatásra Ju­goszláviába utazott. az NDK diplomáciájának vezetője rámutatott, hogy az amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítésének megkez­désével sokszorosára nőtt a békét fenyegető veszély. Utalt a szocialista országok lesze­relési javaslatainak folyama­tosságára, egyebek között a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való összekap­csolását célzó kezdeményezé­seikre. Beszélt az államok katonai tevékenysége „meg- jósolhatóságának”, „kiszá­míthatóságának” problémái­ról. Az NDK külügyminisz­tere akárcsak csehszlovák kollégája, BOHUSLAV CHNOUPEK síkraszállt az erőszak kizárá­sának nemzetközi jogi erejű rögzítése, az atomfegyver el­sőként történő alkalmazásáról való lemondás, az atomfegy­vermentes övezetek témájá­nak azonnali és céltudatos megvitatása mellett. Mindketten helyeslőén szól­tak arról a svéd javaslatról, amely az úgynevezett harc­téri atomfegyverektől mentes övezet létrehozását célozza Közép-Európában. Az NDK és Csehszlovákia külügyminisztere egyaránt érzékeltette, hogy nem moz­dítható elő a kölcsönös biza­lom, ha egyesek a háttérben továbbra is a katonai erő­fölény elérésére törekednek. A NATO középhatalmait a keddi felszólalók között a norvég és a dán külügymi­niszter képviselte. Mindket­ten a bizalomerősítő intézke­dések elsőbbségét igyekeztek kimutatni a biztonságerősítő intézkedésekkel szemben. (Folytatás a 2. oldalon) Export-vitafórum A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Országos Ve­zetőképző Központ vitafóru­mot rendezett az exportnö­velés lehetőségeiről a Ka­mara székházában. A ta­nácskozáson vállalati szak­emberek megvitatták az alapanyag- és energiaipar, az elektronika, a gépipar, a könnyűipar, az építőipar, a vegyipar, a fuvarozás és szállítmányozás, a mezőgaz­daság és az éteimisaeiipar idei exportfeladatait és az idegenforgalom kérdéseit. Â vitában részvevők hang­súlyozták, hogy a külkeres­kedelmi egyensúly javítása, az export további növelése a vállalatok közötti együtt­működés szélesítését kívánja meg. Az ágazatok képviselői VILÁG PROLETÁRJAI ,EQ YESULJETEKI Arai 1,40 R SOMOGYI NÉP“P AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA:Í>JA ■ s • XL. évfolyam, 14. szám 1984. január 18., szerda A textilszakszervezet állásfoglalása Megszűnik a kalapgyár A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksé­ge tudomásul veszi, hogy az ipari miniszter a kalapgyá­rat alacsony hatékonysága és veszteséges gazdálkodása miatt megszünteti és az Ori­on Rádió és Villamossági Vállalatba beolvasztja. Egye­bek közt ezt tartalmazza az a testületi állásfoglalás, amelyet kedden a szakszer­vezet elnökségi ülésén fo­gadtak el. Ugyanakkor az elnökség kifogásolja, hogy a kalapgyárral kapcsolatos intézkedések elhúzódtak. A döntés hosszadalmas előké­szítése károkat okozott, bi­zalmatlanság alakult ki a gyári vezetők és a beosztott dolgozók között, felgyorsult a létszámcsökkenés, ami a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit tovább rontotta. Az elnökségi pésen « Ipari Minisztérium képvise­lője a kalapgyár megszünte­téséről szóló javaslatában elmondta: a gyár az iparag árbevételének három szá­zalékát biztosította, nagyon magas eszközállománnyal és igen alacsony nyereségszint­tel. A gyár 1977-ig viszony­lag stabil körülmények kö­zött fejlődött, ezután pénz­ügyi helyzete kritikussá vált. A gyár vezetői megpróbál­koztak kivezetni a vállala­tot a rossz helyzetből, cél­jaikat azonban nem sikerült megvalósítaniuk. 1A KÖZÉLET '1 HÍREI ; Bizalom, biztonság, leszerelés beszámoltak több, arankáin­kat nehezítő tényezőről Is. Az ülésen Beck Tamás, a Kamara elnöke hangsúlyoz­ta, hogy az exportfeladatok teljesítéséhez szükség van a vállalatok felkészültségé­nek javítására, a termelés és a kereskedelem tevé­kenységének az eddiginél hatékonyabb összehangolá­sára. A feladat mindenek­előtt . a termelés és az ex­portérdekeltség közötti szo­rosabb kapcsolat kialakítá­sa. A vitafórum záré ris ülésén — amelyet Úor- vátk László, az OVK főiigáz- gatója vezetett — részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom