Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
Arafat-nyilatkozat Folytatjuk a harcot Véres szilveszter Franciaországban A rendőrség tehetetlen Nigéria — újra egyenruhában A fegyveres harc és a független palesztin államért vívott küzdelem folytatását, az ezzel összegyeztethetetlen Reagan-terv. elutasítását hangsúlyozta idei első nyilatkozatában Jasszer Arafat, a RFSZ VB elnöke. A WAFA palesztin hírügynökség által hétfőn közölt üzenetben Arafat hangsúlyozta. hogy a palesztinok folytatják erőfeszítéseiket a független államért, azért, hogy minden palesztin ennek az 1 államnak a polgára legyen. A , megszállt területeken a pa-í lesztin ellenállók minden esz-1 közzel fokozni fogják harca-1 kát, beleértve annak fegy -t veres formáját is. Arafat palesztin ellenfeleié egyebek között azzal indo-1 kolták ellene való fellépésű-« két, hogy a PFSZ vezetője! hajlik a fegyveres ellenállási háttérbe szorítására és az| amerikai rendezési elképzelé- í sek elfogadására. A palesztin vezető jelenleg Tuniszban van. Franciaországban nagy é megdöbbenést keltett a szilveszter éjszakáján elkövetett i~ kettős menenylet : előbb a 'Marseille és Párizs között közlekedő f expresszvonatban robbant eigy bomba, majd pedig a imaraeille-i pályaudvaron. A két merényletnek négy halálos áldozata volt, s 46-an megsebesültek. Az áldozatok iszáma jóval nagyobb ite lehetett volna, szerencsére az expresszvonat — amelyen kevés utas volt— nem siklott ki. A kétí merénylet után megerősítettek a biztonsági intézkedéseket a vonatokon és a pályaudvarokon, de a rendőrség elismeri, gyakorlatilag tehetetlen az ilyen jellegű merényletekkel szemben, mert nem ellenőrizhetnek ^minden utast és poggyászt. Még nem tudni, milyen terrorista csoport követte el a merényleteket. Több francia lap emlékeztet arra, hogy az „Iszlám szent háboÚjévi beszélgetés Havannában és Varsóban Az Egyesült Államok a több mint két évtizedes blokáddal sem volt képes megakadályozni, hogy a nyugati félteke egy országában konszolidálódjék a szocialista forradalom — jelentette ki vasárnap Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke a forradalom győzelmének 25. évfordulója alkalmából Santiago de Cubában megrendezett ünnepségen. Castro Reagan elnököt tette felelőssé a világban kialakult feszült helyzetért, elítélte Washingtonnak azt a törekvését, hogy az európai rakétatelepítések révén megbontsa a katonai erőegyensúlyt. Fidel Castro részletesen beszélt az elmúlt negyedszázadban Kubában végbement fejlődésről is. Megállapította: annak ellenére, hogy jelentős anyagi eszközöket kell fordítani az ország védelmére, évről évre egyre többet szánnak az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra, es a technika fejlesztésére. Washingtonnak bele kell törődnie, hogy más társadalmi-gazdasági rendszerű országokkal is együtt kell élnie a nyugati féltekén. Kuba soha nem fog elzárkózni attól, hogy a békeért munkálkodjál, és hogy a nézetelté- I réseket (tárgyalások útján rendezzék — hangsúlyozta a Kubai vezető. * * * Fontos beí- és külpolitikai kérdésekről nyilatkozott WojciecJi Jaruzelski hadseregtábornok az elmúlt év utolsó napján. A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke a lengyel televízió munkatársait fogadta. Beszélgetésük szövegét vasárnap este hozták nyilvánosságra. Jaruzelski a szükségállapot bevezetése előtt kialakult helyzetről szólva megállapította: meg kellett állítani az események veszélyes, lavina- gyorsaságú rohanását. A szükségállapot elrendelése elkerülíbetetlenül szükségessé vált a belső zűrzavar továbbterjedésének megakadályozása, az európai dessta- bilizálódás elhárítása érdekében. Az azóta eltelt időszak igazolta a döntés helyességét. Lengyelország ma már előre halad, igaz, lassan és óvatosan, de következetesen, összhangban a LEMP IX. kongresszusának elveivel, a szocialista építés érdekeivel. A KB első titkára, a minisztertanács elnöke leszögezte: „Mindent megteszünk, hogy kevesebb legyen a hiányosság, következetesen küzdünk a negatív jelenségek kiküszöböléséért. Ennek a célnak az érdekében már eddig is számos határozatot hoztunk. Feladataink megoldása közben nyílt, őszinte, bíráló és önbíráló hangvételt alkalmazunk. Nincs olyan társadalmi erő, amely oly kritikusan tárta volna fel a hibákat és gyengeségeket, mint tette és teszi azt mind a mai napig a LEMP, a népi hatalom. Brunei független Vasárnap kikiáltották Brunei függetlenségét, ezzel hivatalosan is véget ért a csaknem évszázados brit uralom. Hasszánéin Bolkiah, Brunei szultánja kinevgzte országa első, családi alapokon nyugvó kormányát. Brunei Ázsia leggazdagabb országa. Lakóinak száma mindössze 200 ezer, területe kevesebb mint 6 ezer négyzetkilométer, Borneo észak- nyugati partjainál fekszik. Gazdagságát elsősorban a kőolajnak és földgáznak köszönheti. A függetlenség kikiáltása alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége táviratban üvözölte Brunei szultánját, aki egyben az ország miniszterelnöke, pénzügy-, valamint belügyminisztere is. A táviratban a szovjet vezetés készségét fejezi ki Brunéivel a diplomáciai kapcsolatok felvételére. rú” nevű libanoni szervezet éppen tíz nappal ezelőtt jelentette be: amennyiben a francia csapatok tíz' napon belül nem hagyják el Libanon területét, „ismét vér fog folyni’' és „valóságos földrengés rázza majd meg lábuk alatt a talajt”. A Les Echos azt írja: Franciaországnak ezekkel a merényletekkel kell fizetnie libanoni politikájáért. Több kommentátor rámutat: a merényleteket éppen akkor követték el, amikor a televízióban elhangzott Mitterrand elnök újévi üzenete, amelyben az elnök leszögezte, a francia csapatok csak akkor hagyják el Libanont, ha ott „küldetésüket már teljesítették”. Egy névtelen telefonáló bejelentette, hogy a merényleteket a „Nyugat” nevű szervezet követte el. Ezt a szélsőjobboldali terrorista szervezetet még 1968-ban 1 feloszlatták, azóta nem hallatott magáról. A l’Humanité hangsúlyozza: még nem tudni, hogy kik e gyáva merényletek j tettesei, de céljuk nyilvánvalóan az, hogy a bizonytalanság és félelem légkörét teremtsék meg az országban. Egyesek semmitől sem riadnak vissza, s a faji gyűlölködés szításától az antikom- munizmusig minden eszközt megragadnak arra, hogy destabilizálják a kormányt. 1983 utolsó napján katonai hatalomátvétel zajlott le abban a Nigériában, amelynek „megszilárdult” polgári kormányzatát a fél évvel ezelőtti választások után annyira magasztalta a világsajtó. A hírek szerint Nigériában nem volt olyan nagy a meglepetés, mert ott sokan sejtették már, hogy a rohamos gazdasági hanyatlás közepette — az ismert fekete-afrikai recept szerint — a hadsereg, az ország megmentőjének szerepében, előbb-utóbb visszatér a politikai porondra. A hadsereg — a jelek szerint — úgy értékelte, hogy a tavaly nyáron újraválaszShagari volt elnök tott Shagari elnök kormányzata képtelen megbirkózni az ország gazdasági válságával, amely a legsúlyosabb a függetlenség elnyerésé óta. A hatalomra jutott katonák — ugyancsak a szokásos recept szerint — kiváltképpen a korrupciót ostorozzák és kereszteshadjáratot hirdettek meg a visz- szaélések ellen. Valószínűnek tűnik, hogy a legnépesebb — becslések szerint csaknem százmilliós — fekete-afrikai ország gazdaságának tőkés jellegében, a nyugathoz kötöttségében nem lesz lényeges változás. A hazánknál tízszer nagyobb ország új vezetője, Mohamed Buhari dandártábornok, aki Angliában járt tisztiiskolára, tagja volt mind a hetvenes évek katonai kormányainak, mind Shagari első kabinetjének. Megfigyelők szerint a független Nigéria történetének ötödik államcsínyével hatalomra jutott katonai vezetés profilját leginkább annak alapján ítélik majd meg, hogy milyen lépéseket fog tenni a gazdasági válság enyhítésére. Számos gazdasági szakértő hangsúlyozza: az olajeladás vészes csökkenése miatt az elmúlt két évben kibontakozott válság olyan súlyos, hogy a hadsereg sem tehet sokat. Legfeljebb annyit, hogy az egyenruha tekintélyével néÁ stockholmi konferencia nem helyettesítheti Genfet Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírügynökség az amerikai külügyminisztériumnak azzal a bejelentésével, hogy Gromiko szovjet és Schultz amerikai külügyminiszter találkozik egymással az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban januárban kezdődő konferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló — mutat rá a szovjet hírügynökség —, hogy sem a stockholmi konferencia, sem a kétoldalú érintkezések nem helyettesíthetik a genfi tárgyalásokat, amelyek az Egyesült Államok hibájából szakadtak meg. Washington ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne szülessen kölcsönösen elfogadható megállapodás az európai nukleáris fegyverzetről. Az Egyesült Államok által létrehozott helyzetből való kijutás módját legutóbb épp a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata mutatta meg. Ez hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok és a NATO más országai késznek mutatkoznak visszatérni a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz ezt megtenni. A NATO részéről egyelőre semmiféle jele sincs az ilyenfajta készségnek. Sőt, még azt is bejelentették, hogy 1984 első napjára az NSZK- ban és Angliában lévő új amerikai nukleáris eszközöket harci készültségbe helyezik. A TASZSZ végezetül emlékeztet rá, hogy a stockholmi konferencia első szakaszának napirendjén csupán a bizalomerősítő intézkedések áttekintése szerepel. A Gromiko—Shultz találkozóról, s a fegyverzetkorlátozási kérdések áttekintéséről szólva tehát Washington olyasmiről beszél, ami valójában nem is létezik. Ezeknek a nyilatkozatoknak nyilvánvaló célja a nyugat-európai és az amerikai közvéleménynek a megnyugtatása, annak elhite- tése, hogy a békére nézve rendkívül veszélyes amerikai rakétatelepítés lényegében mit sem változtatott a nemzetközi helyzeten — mutat rá a szovjet hírügynökség. Chilében egymást érik a junt&etlenes megmozdulások. A képen a santiagói színházban asszonyok tiltakoznak a Pinochet-rezsim terroruralma ellen (Telefotó — AP _MTI_KS B uhori, az új vezető mileg „ráncba szedik” a korrupt, a bürokráciától, a nemtörődömségtől megbénult állami gépezetet. Nigéria, hála olajkincsének, Fekete-Afrika leggazdagabb országa. De éppen azért került válságba, mert az ország gazdasága túlságosan függővé vált az olajtól. Nigéria export jövedelmének 90 százaléka a nyersolaj eladásából származik. Az olaj iránti kereslet csökkenése miatt Nigéria devizajövedelme az utóbbi években rohamosan apadt. Az életkörülmények romlása közepette a lakosság egy része abban reménykedik, hogy a katonák hatalomra jutása valamiféle javulást hozhat helyzetében. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1966 és 1979 közötti időszakban, amikor katonai kormányok váltották egymást, Nigériában gazdasági felvirágzás volt — persze elsősorban az olajárak emelkedésének köszönhetően. A polgári kormányzásra ■ való visszatérés 1979-ben I pontosan egybeesett az olaj világpiaci árának esésével, és így Nigéria gazdasági bajainak kezdetével — mutat rá a londoni The Guaardian első kommentárja. De a nigériaiak nyilván arra is emlékeznek, hogy a katonai kormányzat idején az egyenruhás politikusok közül is sokan korrupttá váltak, és az államgépezet ugyanolyan tehetetlen volt, mint a polgári kormányok idején. 1979-ben a hadsereg nem utolsósorban azért adta vissza a hatalmat a%>olgári politikusoknak, mert felismerte lehetőségeinek korlátáit. Most a polgári kormányzás négy évének kudarcára hivatkozva térnek vissza a katonák az ország élére — a siker erősen megcsappant esélyével. J apán felderítő műhold Katonai hírszerző képességének javítása céljából japán felderítő műholdat kíván kifejleszteni. Magas rangú, tokiói hadügyminiszté- riumi források tegnap ennek kapcsán azt hangoztatták, hogy az ország számára — úgymond — létfontosságú megfelelő katonai információk gyűjtése, s ez megköveteli az állítólagos távol-keleti szovjet fegyverkezés „szoros figyelését” az űrből. Értesülések szerint a hadügyminisztériumban ' az elmúlt hónapokban fokozato- san erősödtek a saját felde- . rítő műhold kifejlesztését követelő hangok, s a hatalmon levő liberális demokrata párt, illetve a kormány is foglalkozik a tervvel. A „szovjet veszély” hangoztatása ehhez szolgáltat ürügyet. A műhold gyártásának szószólói azt állítják továbbá, hogy japán — noha mind elkötelezettebb szövetséges — nem jut hozzá az amerikai műholdak által gyűjtött információkhoz, amelyeket az Egyesült Államok „szigorú katonai titokként” kezel. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy 1969 óta érvényben ' van egy parlamenti határozat, amely Japán számára a világűr használatát csakis békés célokra engedélyezi. t
