Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-13 / 293. szám
Jó véleménycsere — hasznos tapasztalatok FeieEűsség és szenvedély Termelőszövetkezeti vezetők találkozója Kéthel/en A szolgáltatások javítására törekszenek A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat somogyi munkája A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökei, a szövetkezeti párta lapszervezetek titkárai elkötelezettséget éreznek a gazdaság, a gazdálkodás iránt, s ennek megfelelően munkálkodnak és mozgósítanak a közösség előtt álló célok elérésére. Megalapozott elképzeléseik vannak a jövőről; kellő bátorsággal, kezdeményezőkészséggel rendelkeznek az újszerű — és a korábbinál nagyobb — feladatok megoldásához. Megfelelő szellemi és anyagi koncentráció ment végbe a közös gazdaságokban, de ezen az úton tovább kell haladni, hiszen a fejlődés mértéke és üteme jelenleg még eltérő az egyes üzemekben. Ebből következik, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani például a helyi szükségleteket kielégítő szakemberbázis kialakítására, hiszen ilyen gárda nélkül a gazdaság nem juthat ötről a hatra ... A megállapítások, igények azon a beszélgetésen hangzottak el a közelmúltban Kéthelyen, amelyen a marcali járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek elnökei és párttitkárai találkoztak; ezen az összejövetelen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. A résztvevők kicserélték véleményüket számos, a téeszeket érintő időszerű kérdésről, A kölcsönös tájékoztatás és tájékozódás valamennyiük számára hasznos volt, hiszen olyan időszakban ültek össze, amikor már nagyjában-egészében tiszta kép alakult ki az év gazdálkodásáról, megközelítő pontossággal összegezhetők az eredmények, a kiesések és mindezeknek okai. A kötetlen beszélgetés módot adott, hogy a megyei pártbizottság 1 első titkára megfelelően tájékozódjon, mondhatnánk úgy is, „első kézből” értesüljön a megye e térségében gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetéről, sikereiről és gondjairól, de arra is jó alkalmat adott, hogy a gazdaságok vezetői megbeszéljék, milyen lépéseket kell tenni gazdaságukban ahhoz, hogy eredményeikkel a megye előtt álló feladatok megoldását is szolgáljak. Ezelőtt nyolc évvel telepítették Barcson a Fővárosi Kézműipari Vállalat legnaFiatal szövetkezeti vezetők együtt ültek olyan idősebb, nagy gyakorlattal rendelkező elnökökkel, mint amilyen például Balogh Andor, a vései, Király István, a somogysámsoni és Mura József, a fonyódi téesz elnöke; felelősségtudattól és szenvedélytől áthatott véleményt hallhattunk tőlük éppúgy, mint a járás többi közös gazdaságát képviselő vezetőtől: a buzsáki Kcséri Lászlótól, a lengyeltóti Böröndi Sándortól, a szőlősgyöröki Komáromi Ferenctől, a tap- spnyi Németh Gábortól, a böhönyei Illés Lászlótól, a somogyvári Buzsáki Kálmántól, a sávolyi Bozsoki Lászlótól, a balatonszentgyörgyi dr. Knoll Lászlótól, a meszteg- nyői Vasvári Jánostól, a pusztakovácsi Balogh Józseftől, a kéthelyi Kovács Zoltántól, illetve a marcali téesz elnökhelyettesétől, Németh Ferenc tői. Tervtnlteljesítések és lemaradások, fejlesztési elképzelések, termelést segítő módszerek és az erőfeszítéseket keresztező visszásságok kerültek szóba; partneri kapcsolatokat értékelteik a kiéit - helyi véleménycsere résztvevői, s válaszoltak a megyei pártbizottság első titkárának azokra a kérdéseire, melyekből kitűnt: „a továbblépés utjanak-módjának keresése közös cél; a feladatok végrehajtásában messzemenő egységre kell törekedni, mert enélkül a gondok nemhogy csökkennének, inkább sokasodnak. Érteni — és megérteni — a gondokat, az esetleges bajok eredőjét csak úgy lehet, ha senki sem rejti véka alá, hol szorít a cipő, tehát elengedhetetlen a kapcsolatokból a nyíltság, a kritika mellett az önkritikát sem nélkülöző őszinteség. A megye termelőszövetkezeteiben a többre, a jobbra való törekvés tapasztalható — s ez indokolt is, hiszen a somogyi közös gazdaságok az eddig elért eredményeknél többre és jobbra is képesek —, ezt a törekvést azonban célhoz kell juttatni, s ez aligha képzelhető másként, mint az erők összefogásával, új lehetőségek és módszerek felkutatásával, illetgyobb vidéki ruhaipari gyáregységét. Felsőruházati termékeket, kötött- és konfekratizmus szélesítésével. A közösség jelentős értékteremtő erő, s ha a vezető demokratikus keretek között nem ért szót a tagsággal, ezzel kizárja azt a lehetőséget, hogy a gazdaság előre lépjen. Ugyanilyen szempontból nélkülözhetetlen egy-egy fontos gazdasági döntés előtt a kommunisták, a választott testületek véleményének ismerete is: a kontroll megerősítheti, de kétségessé is teheti az elképzelés helyességét, még azt megelőzően, hogy annak érvényt szereznének, tehát megvitatása éppen az elérendő cél érdekében elengedhetetlen. Idézhetnénk a szövetkezeti vezetők által elmondott, az idei év gazdálkodására vonatkozó ígéretes és kevésbé bíztató kilátásokból — a többi között például Korács Zoltán kéthelyi és Németh Gábor tapsonyi elnök igencsak kritikus észrevételeit —, a jövőre vonatkozó elképzelésekből, ami azonban az elhangzott véleményekből közös megállapításként summázható: ma olyan gazdasági helyzetben vannak a termelőszövetkezetek, hogy a döntések gyorsasága meghatározó lehet az eredmények alakulására. A kockázatvállalásra való ösztönzés nagyon fontos feladattá vált, ennek megfelelően dolgoznak a szövetkezeti vezetők a megyének ebben a térségében — ez tűnt ki az elnökök szavaiból a kéthelyi összejövetelen. Arról is hallhattunk, hol milyen termelésszerkezeti váltást kívánnak megvalósítani az eredményesebb gazdálkodás érdekében, s hogy a célok eléréséért együtt munkálkodnak a gazdasági vezetők a pártvezetőségekkel, jó partnerként segítik egymást a kommunisták és a pártonkívüliek a közös feladatok megoldásában. Több szövetkezeti elnök szólt elismeréssel erről a jó együttműködésről, mely a jövőben is záloga lehet a sikeres munkának. A kötetle« beszélgetés olyan, a résztvevők számára kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokat nyújtott, melyek jól gyümölcsöztethetők minden résztvevő számára. cióárut készítenek itt. A kezdeti sikerek, eredményes évek után ez év januárjában újabb üzemcsarnokkal is bővítették a telephelyet. Az első félévben azonban, úgy látszott, mintha fölösleges lett volna a fejlesztés, az „anyaüzem'’ nem tudott elegendő munkát biztosítani az itt dolgozóknak. A szervezés hiányosságai miatt sokan elmentek a vállalattól. A kényszerű elvándorlás arra késztette a Kézműipari Vállalatot, hogy felülvizsgálja »ddigi intézkedéseit; ennek következtében a második fél- h/től — ha nem is gyökere- fcn —, de javult az aiap- ellátás es ptatei tg A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat nem az egyetlen olyan szervezet, amely a Dél- Dunántúlon s közelebbről Somogybán az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Ebből adódik, hogy az üzemek választhatnak, melyikkel alakítanak ki partneri kapcsolatot. Dr. Inhof József, a vállalat igazgatója a közelmúltban a Somogy megyei Tanács Mezőgazdasági Bizottságának fejlesztési albizottságát tájékoztatta a SZÁV tevékenységéről — és ezen belül a vállalat kaposvári állomásának munkájáról —, s kitűnt: számoltak azzal, hogy bizonyos szolgáltatásokkal versenyezniük kell a piacon, ám ügyelnek, hogy a hasonló rendeltetéssel Somogybán dolgozó vállalatok, társulások köreit ne zavarják, ezért is kötöttek együttműködési megállapodást ezekkel a szervezetekkel, s igyekeznek úgynevezett kiegyenlítő, hézagpótló tevékenységet is ellátni, illetve önálló szolgáltatást nyújtani. A többi között a szekszárdi vállalat végzi a legszélesebb körű munkát; a törzskönyvezéstől a teljesítményvizsgálatokon át felvásárlással és tenyészapaállat-gaz- dálkodással és még sok más, az állattenyésztéssel kapcsolatos tennivalóval foglalkozik Baranya, Somogy és Tolna megyében. Ahhoz, hogy feladatait elláthassa, képzett szakemberekkel, korszerű műszerekkel, és természetesen jó genetikai értékű apaállatokkal rendelkezik. A három megyében egy-egy állattenyésztő és teljesítményvizsgáló állomás oldja meg a vállalat feladatait, közülük a kaposvári néhány tekintetben megelőzi a másik kettőt — itt ismerték föl például legelőbb, hogyan kell az átszervezést követően vállalati felfogásban gazdálkodni; számos kezdeményezéssel álltak elő, s ezeket a másik két állomáson is alkalmazzák. A vállalatnak a szolgáltatások nyújtása a fő célja — ehhez igazították anyagi kapacitásukat, a szakemberek fölvételét —, a jövőben a szolgáltatások minőségének javítására törekszenek. Most dolgozzak ki a biztosítottak az itt készült termékeknek. Jelenleg szovjet megrendelésre bőrkabátokat szabnak és varrnak az asszonyok, s már a jövő évre is visszaigazolták a megrendeléseket. Ennek értelmében százezer kétrészes munkaruhát készítenek belföldi megrendelésre és ötezer nadrágkosztümöt varrnak tőkés-bérmunkában. Két hónapig dolgoztak egy új NSZK-vállalatnak, amely jövőre megállapodást kötött velük egy teljes gyártószalag termelésére. Ezen női ruhákat készítenek bérmunkában, az alapanyagot, a technológiát és a gépi berendezést partnerük adja. Már az idén is kapcsolatban álltak a Szezon GT-¥«L szarvasmarha-telepek összetett ellátásának módozatait. Ami a kaposvári állomás munkáját dicséri: a tehénállománynak csaknem 70 százaléka törzskönyvezve van — az ilyen tehenek száma Somogybán meghaladja a 30 ezret —: a sertéstenyészetekben 3100 törzskönyvezett kocát tartanak számon, a ju- hászatokban pedig az anyaállatok száma megközelíti a 15 ezret. Az állomás az idén — a tehénállomány létszámának állandósítására — kétezer borjút vásárol Somogybán és a társmegyékben, s értékesít a gazdaságoknak, hogy ezzel is segítse a nagyüzemi állomány fejlesztését. Kétnapos szakmai tanácskozás es számítástechnikai bemutató kezdődött tegnap Pécsen. Az első napon Baranya, Somogy, Tolna állami és társadalmi vezetőinek részvételével munkaértekezletet tartottak, s dr. Tóth Tibor, a Mezőgazdasági ügyvi- telszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat igazgatója tájékoztatta a megjelenteket az eredményekről és a feladatokról, valamint ismertette a közös vállalat szervezeti felépítését. — Elsődleges feladatunk — mondta az igazgató —, hogy a mezőgazdasági üzemek szervezettségi színvonalának emelését segítsük. Partnereink igénylik a segítségünket: 1969-e§ megalakulásunk óta az akkori alapító termelőszövetkezetek száma 9-röl 185-re emelkedett. Ezenkívül a területi szövetségekkel, állami gazdaságokkal és jó néhány ipar- vállalattal vagyunk szerződéses kapcsolatban. PartneSzámukra belföldi értékesítésre, férfinadrágot, dzsekiket, anorákokat és átmeneti kabátokat gyártottak. A varrodai dolgozóknak biztosítják a jövő évi munkát, ám a kötődé kapacitását egyelőre nem tudták teljesen lekötni; a fő ok az, hogy a jelenlegi technika nem alkalmas a legfrissebb divatú kötött áruk mintázatának kialakítására, A javuló munkaszervezés következtében a jövő évben várhatóan egyenletes lesz a munkavégzés, s így a jelenleginél nagyobb béreket is tudnak fizetni. Ezért remélik, hogy a mintegy 350 dolgozó mellett újabbakkal is bővül a gyáregység. M, 2a Kozmosz — az új őszi mák Kozmosz néven államilag muiösitatrték az első hazai nemesítés ü őszi máikfajtát. A szakembereik, ettől várják a nagyobb hozamot és az ellátás további javítását A kozmoszt a gyógynövénylku- taló intézet két munkatársa, Lórin ez Gyuláné és Tétényi Péter nemesítette ki. A munka 1.972-iben kezdődött és tizenegy év után végülis teljes sikerrel járt. Olyan télálló őszi fajtákat igyekeznek előállítani a szakembereik, amelyek kitűnnek a tenmőképesség dolgában és ugyanakkor megfelelő minőséget is biztosítanak. Mivel a mák nem csak élelmezési célokat szolgál, hanem fontos felhasználási területe az alkaloida- gyártás, a kutatók ezt a követélményt is figyelembe vették; a kozmosz fajta ipari feldolgozásra is ajkai reink soronkívüliséget élveznek a különféle ügyviteli és adatfeldolgozó gépek vásárlásánál, azok bérbeadásánál, a nyomdai termékek készítésénél, s különböző szervezési munkáinknál díjkedvezményt kapnak. A továbbiakban dr. Tóth Tibor elmondta, hogy 11 géptípusra 180 programot dolgoztak ki, s ezeket forgalmazzák. Az idén összesen 750 gépet adtak el, ebből 420 személyi számítógép, 180 mikrogép. Kísérletképpen ez évben 25 gépet adtak bérbe. Az érdeklődést az magyarázza, hogy szolgáltatási körüket bővítették: ügyvitelszervezési programot: és üzemgazdasági elemzések mellett a termelést közvetlenül is segítő programokat is kidolgoztak. Űj szolgáltatásuk a számítógépbörze is. Ennek keretében a MÜSZI vállalja többek között a piacszervezést és a tartalékok feltárását. A tapasztalatok szerint a börze növeli a gépek és a programok forgási sebességét, költségcsökkentő és nyereségnövelő szerepe is van. A szaktanácsadói szolgálatot a tevékenységükben kiemelten kezelik, mert a mezőgazdaság fejlődését nem követte kellőképpen az információs háttér fejlesztése. A tanácskozás résztvevőinek egybehangzó véleménye: a számítástechnika elsősorban nem a könyvelési feladatok megoldását szolgálja,. bár ma még inkább ez a gyakorlat. Ahhoz, hogy a közvetlen termelésben is mind nagyobb tért hódítson, a termelésirányítóknak jobban meg kell ismerniük ezeket az eszközöket. Elhangzott az is, hogy az egyetemek és a főiskolák nagyon sokat segíthetnek a számítógépek elterjesztésében — a számítástechnikai alapismeretékkel rendelkező közgazdászok, mezőgazdászok képzésével. A MÜSZI kezdeményezésére a gödöllői és a keszthelyi agráregyetemen a következő tanévtől kísérletképpen már mintegy hatvanan tanulnak számítástechnikát. Tegnap a szűkebb körű szakmai tanácskozás után ma az érdeklődés fölkeltését is szolgáló fórumot és kiállítást rendeznek. Itt mintegy 300 résztvevőt tájékoztatnak a közös vállalat tevékenységéről, s bemutatják gépeiket, valamint a MÉM, a TOT, az MNB és PM illetékesei válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. SOMOGYI NÉPLAP ve alkalmazásával, a demokmész Ferenc Szerződés az NSZK-va/ Bérmunkát is vállalnak a barcsi kézművesek Számítógépek a mezőgazdaságban Kiállítás és fórum Pécsen
