Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y I S Ü L J i T i 11 IPOW ikV Ara: 1,40 Fi SOMOG/I NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 292. szám * T983. äecemb-H 11., vasárnap Kockázat és felelősség Megkezdődött az úttörővezetők Vili. országos konferenciája Szombaton Miskolcon, a Sorsod megyei Pártbizottság székházában több mint 500 küldött és meghívott részvételével megkezdődött az úttörövezetök Vili. országos konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a küldöttek megvonják az úttörőmozgalom mintegy ötesztendös munkájának mérlegét és megfogalmazzák a társadalom követelményeiből és a gyermekek igényeiből adódó időszerű tennivalókat. Jégpálya nyílt Kaposváron a városi sporttelepen. A korcsolyázók a pályát sötétedés után is használhatják, mivel megfelelő villanyvilágítás is a rendelkezésre áll. Egész népünk ügye Kádár lános látogatása a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Még az országgyűlés őszi ülésszaka előtt, az ipari bizottság ülésén mondta egy képviselő: nálunk csak pozitív kockázat létezik. A vállalatvezetőnek ugyanis csak akkor érdemes valami újba kezdenie, ha biztos lehet a sikerben. Csak azért vállalhat felelősséget, ami százszázalékosan bejön. Többen egyetértő leg bólintottak erre, mert az ilyen magatartáshoz vezető szabályozók — ha valóban ennek rovására írandó e jelenség — is hozzájárulnák ahhoz, hogy kevés az iparban az úgynevezett vállalkozó vállalat. Kevés az olyan vezető, aki a bizonytalannak látszó új mellett kiáll, felelősséget vállal. Az ilyenfajta vezetési magatartás tovagyűrűző hatását nehéz fékezni, egy személyre korlátozni. A beosztott pontosan látja, hogy főnöke megkerüli az esetleges döntést, már hetek—hónapok óta nem mond határozott választ, nem vállalja a döntésből ra háruló felelősséget .. Egy idő után a munkatársak, beosztottak is belefáradnak, és hasonló halogató taktikába kezdenek, ha nekik keil dönteniük. A halogatás, menekülés minden fajta kockázattól, felelősségtől, persze nem mai probléma. Tény azonban, hogy amikor minden nehezebben megy, amikor minden fillérre szükség lenne, akkor élesebben vetődnek fel a gondok. Amikor a magyar gazdaság élvezte a fölfelé ívelő kereslet, az élénk piaci helyzet előnyeit akkor csak halkan hallatszott egy kel kritikus szó. Most viszont nagyító alá kerültek a bajok, és megszüntetésükhöz valóban másfajta vállalati magatartásra volna szükség. A népgazdaság érdeke is azt követeli, hogy minél jobban ki kell használni a rendelkezésünkre álló termelőeszközöket, s minden vezető nyújtson maximumot a munkában. S minél fejlettebbek a termelőerők, annál fontosabb volna. bogy a dolgozók ott fejtsek ki képességeiket, ahol annak technikai feltételei fejlettebbek. Vagyis hivatalosan bejegyzett munkahelyükön — a nagyvállalatoknál —. ne pedig a háttér- szolgáltatóipar kisvállalkozásaiban. Persze az is igaz, hogy a nagyvállalatnál, a gyáregységben egy zseniális, kiváló eredmény nem jelent hasonló értékű elismerést a véghezvivő számára. Nagy közösségi eredmény — szolid, egyéni haszon? Érdemes akkor egyáltalán? Amikor tehát a kockázat-, a felelősségvállalást kérjük számon a vállalati középvagy éppen felső szintű vezetőkön, a munkatársakon, akkor egyúttal azt is vizsgálni kell, megvannak-e hozzá a feltételek? Ha nem, miért nem? Mit lehetne javítani? Szerencsére, a negatív tapasztalatok mellett azért a kedvező, az előremutató példák sem ritkák. A hagyományosan vállalkozónak nevezett ismertebb cégek mellett — Medicor, Magyar Vagon es Gépgyár, Magyar Hajó- « Dar úgy ar, hogy csak a legnagyobbakat említsük — mások is a kezdeményezőbb magatartást választották. A nehezebb gazdasági helyzetben ugyanis nincs más reális megoldás. Haraszti István, az úttörő- szövetség titkára köszöntötte a konferencia küldötteit és vendégeit, köztük az elnökségben helyet foglaló Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a párt-, az állami és a társadalmi élet számos vezető személyiségét. Crósz Károly, az MSZMP Borsod—Aba- új—Zemplén megyei bizottságának első titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a tanácskozást, majd a konferencia elfogadja napirendjét, ügyrendjét, s megaiakította munkabizottságát. Az országos tanács írásos beszámolójához Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondta, hogy az úttörövezeloi közössege*, tes'ületek alkotó módon, nagy körültekintéssel vitatták meg az országos tanács levelét, illetőleg a konferencia előre kiadott dokumentumait. A kritikus és önkritikus elemző, értékelő és tervező munkában több tízezren vettek részt, s az igy szerzett tapasztalatok feljogosítják az országos tanácsot arra, hogy felelősséggel jelentse: a mozgalom a kijelölt úton halad, s a vártnál nagyobb nehézségek között is eredményesen vett részt a gyermekek nevelésében, szolgálta életük gazdagabbá, tartalmasabbá tételét. Az úttörőszövetség főtitkára fontos feladatként jelölte meg egyebek között azt, hogy a mozgalom szervezői Kora este van, az órámra nézek: nincs még fél hat. Egy középkorú férfi öngyújtót csihol a Camea előtt. Többször próbálkozik, mire felcsillan a fény, de nem gyújt rá, csak a kirakathoz szorítja homlokát. Rábámulok, aztán megyek tovább. Sétálok a sétálóutcában. Az egyik oldalon oda, a másikon vissza. Nézném a kirakatokat, de nem látom. Megdörzsölöm a szemem, nem segít. Unalmamban számolni kezdek. A páratlan oldalon tizenkét, a pároson tizenhat üzletet adok össze, ámbár meglehet: valamit nem vettem észre a sötétben .. . Újra kezdem, de most azokat is számolom, amelyek nem működnek. Tíz boltból azért ásít a sötétség, mert éppen — ki tudja, mióta — építik, felújítják őket. Fényt keresek a kaposvári sétálón. Az utcai lámpák égnek, zsiráfnyakuk — érzem — egyre kevésbé való oda. Emberek sokaságával találkozom, és feltűnik: nem sétálnak. hanem rohannak haza, sietnek a dolgukra. Miért is sétálnának? Az utca borús hangulata rátelepszik az emberre. Alig van hol es miért megállni... Most csak néhány benyomás riaszt. Az Elegant kirakata jeUarulkvuk uttmn, a rendezvények arányos elosztásával segítsék a családokat, az értelmes hétvégi program kialakításában, kiválasztásában. Jó példaként említette: az ötnapos munkahét bevezetése óta tett kezdeményezések — tapasztalatai azt igazolják, hogy a szülők egy része szívesen bekapcsolódik az önmaga és gyermeke számára egyaránt vonzó programok szervezésébe. Varga László kifogásolta, hogy a piros- és kéknyak- kendűs pajtások még mindig kevés szerepet kapnak, vállalhatnak lakóhelyük társadalmi életében. Ezután megkezdődött az országos tanács beszámolója feletti vita. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjúkommunisták véleményét tolmácsolva hozzászólásában úgy értékelte: az úttörőszövetség betölti hivatását, semmivel sem pótolható szerepet vállal a gyerekek szocialista nevelésében, eredményesen munkálkodik társadalmi értékeink, normáink közvetítéséért, a gyermekek öntevékenységének kibontakoztatásáért. A KISZ KB titkára szólt azokról a sürgető teendőkről, amelyek eredményeként kiegyensúlyozottabbá és arányosabbá válhat a gyermekek nevelésében kialakult munkamegosztás. Szorgalmazta az úttörőmunka új, iskolán kívüli kereteinek és formáinak kimunkálását, s az ezt tükröző szervezeti módosításokat. de <tz Ofotért, az Omnia sötét. . Egyik másik helyen — biztonsági berendezés híján — belül világít a neoncső vagy villanykörte. A kirakatokba azonban árnyak telepedtek. De hirtelen szemembe ötlik egy csoda. „Európai színvonal” •— gondolom, és felderül a lelkem. Gyökeret eresztek a virágüzlet előtt. Mintha meseországban lennék. Vagy ez volna a valóság? A sétáló egyetlen vonzereje? A virágok, a zöldek csodásak, és ahogy megvilágították őket! Nahát, mégis csak van ízlés, öntudat, jó szándék és üzleti szellem a mi kis városunkban ... Megyek tovább. A vadonatúj, gyönyörű cipöüzlet még nyitva. Szép lehet a kirakata is, ám csak sejtem, inert árnyképeket látok, ellenfényben. A kirakatokban is van valami, de azt, ami reklám, azt belülről, kifelé néz ve sem lehet megnézni, Mégis földerül az arcom, A zöldségboltban három hatalmas káposztafej világít a kirakatban... Két vagy három hete sétáltam a sétaion, de kiábrándító emleketm azóta tem — A KISZ szükségesnek tartja a család, az iskola, a közművelődési és a sportin- tózmények, valamint a tömegkommunikációs eszközök gyermekneveléssel ösz- szefüggő feladatainak újragondolását, jobb összehangolását, bizonyos értelemben újraelosztását — mondotta, majd említést tett azokról a törekvésekről, amelyekkel az ifjúsági szövetség igyekszik segíteni az úttörőmozgalmat és az egész gyermekkorosztályt, (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János szombaton délelőtt Budapesten felkereste a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát elkísérte Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Eriid, a KB osztályvezetője. A vendégeket Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Zinaida Kruglova,' az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnökségének elnöke, Ivan Ba- gyűl, * nagykövetség tanácsosa, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság magyarországi képviselője, Anatolij Bormotov, az SZKTH igazgatója és Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára fogadta. A ház tevékenységéről — éppen tíz esztendeje nyitotta meg kapuit — Ivan Ba- gyui tájékoztatta Kádár Jáhalványultak. Közeledik « karácsony. Tele reménnyel, bizakodással indultam újra sétálni a sétálóra. Napközben ellestem: jő néhány kirakat képe megváltozott. Most aztán írhatok majd a fényekről, választhatok ajándékokat, gyönyörködhetem a szebbnél szebb holmikban — gondoltam magabiztosan. Órámra néztem, fél hét volt éppen: az Omnia és a Sportbolt korán fekvő lehet, kirakatai most is sötéten ásí- toztak. Az Elegánt tartja a színvonalat, és lám: az Ofotért is kitárulkozott. Melegség önti el szívemet, de átnézek a Vasipari Műszaki Ktsz feliratára, és képtelen vagyok kitalálni: ki felejtette ott ezt a céget a sétáló egyik legszebb üzlethelyiségében, ha egyszer niyics is mit kiraknia a kirakatba. A dohánybolt ablaka sötét, a Cameáét most rendezik, s remélem, nem tekintik majd pazarlásnak a fényt. A vases háztartási bolt látványa földerít, de az „Elekt” után a „rika”, mintha sztrájkolna, visszavonult. Kt rakatfényei i* pislákolnak: szemüveget teszek az orromra. Az ÁB wsm fiókja m módámésA nőst. Mint elmondotta: mindenkor és minden rendelkezésre álló eszközzel a szovjet—magyar barátság elmélyítését szolgálják, legfőbb törekvésük, hogy minél átfogóbb, gazdagabb ismereteket nyújtsanak a világ első szocialista államának életéről, népeink eredményeiről, a Szovjetunió békepolitikájáról, ily módon is ápolva a hagyományos szovjet—magyar együttműködést. S hogy jól ápolják, arra néhány, önmagában is sokat mondó tény: statisztikáikban majd tízezer rendezvényt jegyezhettek fel, filmbemutatókat, kiállításokat, tudományos konferenciákat és előadásokat, baráti találkozókat A ház növekvő népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy e tíz év alatt ötmillió vendéget fogadtak. Zinaida Kruglova megköszönte az MSZMP KB első titkárának, hogy elfogadta irattal, te kirakattal nem akar csalogatni. A ruhagyár mintaboltja kirakatának egyik fele látható, a másik nem (mintha ide akasztották volna a selejteket!). A csemege, a cipőbolt, a női divat, az Opera, az élelmiszer- és a papírbolt, a méteráru-, a fényképészüzlet, a népművészeti és a kézimunkabolt kirakata koromsötét, és megdöbbenek: pénteken este már a káposztafejek sem világítottak a zöldségbolt homályba borult kirakatában. Nem kínálnak semmit a neon- vagy világítani képes reklámfeliratok, csak egy kicsit följebb a CASCO meg a Restaurant fényei ötlenek szemembe. A Corso előtt lenézek a Dózsa György utcába. Halványan világít valami az üzlet belsejében, mégis láthatatlanok a könyvesbolt kirakatai, pedig tudom és fáj a szívem miatta: száz és száz lámpásnak oltották ki a fényét. Szomorúan indulok hazafelé. Eszembe jutnak gyerekkori élményeim: előttem a nyugdíjas bácsi képe, aki tíz óra után végigjárta az üzleteket, és kívülről oltotta te a k&akatok lámpáit. Ki meghívásukat, s egyben az* is, hogy ezúttal Magyarországon rendezhették meg a szocialista országok szovjet baráti társaságai képviselőinek most zárult tanácskozását Hasznos, s mindenképp szükséges összejövetel volt ez, mondotta — jó lehetőség arra, hogy véleményt cseréljünk, s felvázoljak azokat az elképzeléseinket, amelyekkel támogathatjuk pártjaink békepolitikáját, azokat a célokat, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnök« körvonalazott legutóbbi nyilatkozatában. Kádár János tat követően megtekintette azt a kiállítást, amelyen a lézertechnika e* a holográfia szovjet kutatási eredményeit tárják az érdeklődők elé. Felsorakoztatták itt az új típusú műszereket. (Folytatás a 2 oldalon) kívánja, hogy egész éjszaka égjenek? Aztán gazdaságpolitikai törekvések jutnak a» eszembe, és megfogalmazom szerény magánvéleményer met: nem hiszem, hogy ezt az üzletpolitikai magatartást tartjuk takarékosságnak ... Battyogok lefelé, és tíz — fából, vasból, alumíniumból tákolt — sátorvázat számlálok össze; ijesztő, városképet romboló ágaskodásukat átkozom, pedig nappal még rondábbak a város szívében. Megállít egy ismerős, és azt mondja: — Nem gondolod, hogy elférne egy ringlispü a Kossuth tér közepén? Szó nélkül otthagyom, » bár tudom, hogy tart még a felújítás, az építkezés a Május 1. utcában, nem hiszem, hogy ezzel indokolni lehetne a sanyarú képet. Mint egy megszállott, azon kapom magam, hogy hangosan beszélek: — Tessék mondani: miért sétáljak én a sétálóutcában ...! És akkor eszembe jut az a középkorú férfi, aki a múltkor öngyújtóját csiholta a Camea előtt. Flomlokát a vastag üveghez szorította, s valaminek az árát akarta megtudni nehezen felvillanó öngyújtójának fényénél... ~ Mmri Béig SÉTA A SÉTÁLÓN
