Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

V v\ V !/,' A V xr7 CZJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ Ara: 1,40 Ft SOMOGíT0^ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 286. szám 1983. december 4., vasárnap iskola­szépítés A szünetek a balatonföld- vári általános iskolában el­térnek a szokványostól. Itt is látunk persze tízórait maj­szoló, civakodó vagy fuíka- rozó gyerekeket, jó néhányao azonban a virgonckodás he­lyett az emeleti előtérben gyülekeznek, nézegetnek egy tárgyat a falon, magyaráz­nak, vitatkoznak. Kecskemé­ti Sándornak, a Tihanyi-fél­sziget domborzai Viszonyait költői szépséggel megörökítő kerámiája a diákok kedven­cévé vált. Sokan közülük itt láttak először igazi műalko­tást, kaptak ösztönzést arra, hogy idővel ellátogassanak hazánk és a nagyvilág jelen­tős múzeumaiba, művészeti könyvet kérjenek karácsony­ra. Az előzményekről persze mit sem tudnak az aprósá­gok, holott ezeket is érdemes ismernie országnak-világnak. A helyi tanács, a. megyei szervek és mindenekelőtt a Képző- és Iparművészeti Lek tor átus egy üt tm ük ö d ésé - vél itt valósult meg me­gyénkben először egy kezde­ményezés, melynek célja: művészeti alkotásokkal ellát­ni az építészeti szempontból erre érdemes iskolákat. A szerző honoráriumát a lekto­rátus fizette, a szállítás és az glhclyczcs költségeit a föld­vári tanács vállalta. S az el­ső fecskét hamarosan a má- sódik is követi: a jövő év el­ső negyedétől a merrtyei is­kolások gyönyörködhetnek Szabadosé János fapla.sztiká- jtban. Á lektorátus szakem­berei pedig farad hatat Ián u! utazgatnak, vizsgálódnak, hogy festmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas isko­laépületeket találjanak. Nincs könnyű feladatuk. Iskoláinkban kevés a műal­kotás „telepítésére” igénybe vehető falfelület, vagy a szí­nezése összeegyeztemetetlen az esztétikai követelmények­kel. Szomorú példái ezek a „második otthonok”, az épí­tészét és a képzőművészet sokszor emlegetett eltávolo­dásának, annak, hogy a ter­vezők — gyakran az erszény vékonyságára hivatkozva — meg sem kísérelnek helyet teremteni egy lelket üdítő műalkotásnak. Régebben le­hetőség volt arra, hogy a költségeknek egy ezrelékét műalkotás vásárlására for­díthassák, ám a rendelet már a múlté, alig létezik hát más ösztönző erő, mint egy-egy igazgató, tisztségviselő kultu- raltsaga és a lektorátus szak­embereinek nemes megszál­lottsága. Holott — számok bizonyít­ják —, ha az illetékesek már a tervezéskor gondolnának az esztétikai szempontokra, egy-egy új alma mater csu­pán néhány tízezer, esetleg egy-két százezer forinttal ke- rulhclne többe, hiszen a tárgy a lektorátus ajándéka. Egy tanterem létrehozásának átlagos költsége manapság négymillió forint, ily módon ezt az egy-két százezer fo­rintos summát még a mai helyzetben sem volna szabid sajnálni. A földvári tapasztalat iga­zolta: a beruházás megtérül. Az a gyermek, aki nem sivár falanszlerházba lép be szo­rongva reggelenként, hanem egy szép műalkotással talál­kozhat rendszeresen, kevésbé érzi zártnak és elviselhetet­lenek az iskolát. Ha szemét és léiket pihentetheti, kev és- bé farad cl a táblára írt kép­letek, évszamok, idegen sza­vak szemlélésekor. Es bepil­lanthat egy olyan világba, amely egyébként talán örök­ig larva maradt volna előtte. Tüntetés a rakétagyár kapuja előtt Szicília nemet mond! Nagyszabású, tömeges til­takozás lesz ma Szicíliában, ahová egy hette! korábban érkeztek meg az amerikai robotrepül ög-^pek első rész­egységei. Az OK? állal szer­vezett filtafcoc.5 rrcr.tthez csatlakozták a szaks..-yvezc­tek és a részvétel merle.' foglaltak állást egyes vallási szervezetek is. Salvatore Lauricella, a szi­cíliai parlament, szocialista párti elnöke nyilatkozatban szólította fel a sziget lakos­ságát az amerikai fegyverek elleni tiltakozásra, s egyide­jűleg a fegyverzetcsökkenté­si tárgyalások folytatását sür­gette. Az olaszországi békebizott­ságok koordinációs bizottsá­ga e hét végén tartott sajtó- konferenciáján azt közölte, hogy esetleg már december közepén az eredetileg kije­lölt helyre, a comisói NÁTO- bázisra szállítják a Sjgonel- 3 ára megérkezett fegyvereket. Giovanni SpádoHni hadügyr miniszter, mint ismeretes, úgy tájékoztatta a Parlamen­tet, hogy az atftéi.hai rbisot­• repülőgépek' 13&4 ' tavaszáig Sigonellón maradnák. December folyamin egyéb­ként. további tüntetéseket, akciókat terveznek az euro- rakéták telepítése ellen. A szakszervezetek 10-én orszá­gos tilt,akozónapot tartanak, Hí—17-én Comiso közelében tanácskoznak azoknak a vá­rosoknak, községeknek a ve­zetői, amelyek nem hajlan­dók befogadni az atomfegy­vert. Ezzel egyidejűleg jo­gászkonferenciát ' szerveznek a szicíliai rakétatelepítés al­kotmányellenes voltáról. * * * „Le a szárnyasrakétákkal!” jelszóval háborúellenes tün­tetést tartottak : az " Oregon ájldrrtbeli 'Milwaukee váro­sában. A demonstrációra an­nak az üzemnek a kapuinál került soiy amely a Nyugat- Európába telepítendő nuk­leáris rakéták ai Kát részeit gyártja. A tüntetők eltorla- szoiták az üzem bejáratát és követelték a fegyverek gyár­tásának leállítását. A rend őrség, több mint- Ö.tven sze­mélyt letartóztatott. tanácskozik a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa Szombaton az MSZMP Pest megyei Bizottságának okta­tási igazgatóságán megkezdő­dött a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­gének hatodik kongresszusa, amelyen áttekintik a Ma­gyarországon élő német nem­zetiség helyzetét, a szövetség ötévi tevékenységét, és meg­határozzák további feladatai­kat, programjukat. Szende Béla, a szövetség elnöke nyitotta meg a kétna­pos tanácskozást. Köszöntöt­te a vendégeket: Aczél Györ­gyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, Bür­gert Róbertét, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazga­tóját, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Varga- Sabján Lászlót, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára*. Szentágothai János akadémi­kust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Gazsó Ferenc művelődési miniszter­helyet lest. Üdvözölte a ne­in et nemzetiségű lakosok több mint ,300 küldöttét. A szövetség országos vá­lasztmánya a kongresszus elé terjesztett beszámolójában hangsúlyozta: az országunk­ban élő német nemzetiségiek termelő, alkotó munkájukkal hozzájárulnak az ország gaz­dasági, társadalmi fejlődésé­hez, tevékenyen részt vesz­nek a közéletben, ápolják, gyarapítják kulturális örök­ségüket. A kongresszuson felszólal*: Aczél György, aki az MSZMP j Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. Beszédében hangsúlyozta országunk féltve őrzött poli­tikai légkörének alapja nem valamilyen kiegyezés, ha­nem az, hogy az itt élők kö­zössége megegyezett a szocia­lizmus építéséhen, s nemze­ti programként vállalja azt. Társadalmunk közös értéke az is, hogy a nemzetiségiek otthonra, hazára találtak Ma­gyarországon. Az egyenjogú­ságot az anyanyelv és kul­túra ápolásának, a történel­mi hagyományok megőrzésé­nek jogát alkotmányunk a nemzetiségek mint közössé­gek és a nemzetiségi embe­rek, mint egyének számára biztosítja. — Európának e táján a nemzeteic, nemzetiségek tra­gédiákkal terhes sorsából megtanulhattuk, hogy a bel­ső bajokra nem orvosság a nemzetiségit vagy vallási-cso­portok bűnbakká tétele, az indulatok el&zabadítása. Vall­juk, hogy a nemzetiségi kér­dés igazságos és tartós meg­oldását csak a szocialista társadalom fejlődése, a szo­cialista demokrácia kitelje­sedése hozhatja meg — mon­dotta Aczél György. A ma­gyarországi német nemzeti­ség ma hazájának érzi ezt az országot, amelynek társa­dalmában egyenrangú, meg­becsült helyet foglal el. — Hazánk sorsának leg­fontosabb kérdése a béke vé­delme. Béke szükséges ahhoz, hogy az utóbbi csaknem négy évtized társadalmi vívmá­nyait megőrizhessük , és a népért vállalt politikai elkö­telezettségünknek megfele­lően fejleszthessük. Ebben továbbra is számítunk társa­dalmunk valamennyi osztá­lyának, rétegének, magya­roknak és nemzetiségieknek a munkájára — mondotta be­fejezésül a Központi Bizott­ság titkára. A német nemzetiségi kong­resszus ma folytatja mun­káját. A tizenegyedik ötéves terv lakásprogram­jának megvalósulása az előírt ütem szerint halad a Szov­jetunióban. Abból a 10 millió lakásból és családi házbóL melyet a jelen tervidőszakban kell felépíteni, 1 millió még az ötéves terv első két évében elkészült. 1983 első hat hó­napjában további 640 ezer új lakásba költöztek be a lakók Pihenés, üdülés az ünnepek alatt Hazánk idegenforgalmának jellegzetessége, hogy szinte mipdenki á nyári hónapok­ban akar pihenni, üdülni, nyaralni. Az utóbbi években azonban mindinkább kezd megváltozni ez á kép. a vál­tozatos téli programok, szó­rakozási és sportolási alkal­mak mind több embert von­zanak a télen is nyitva tar­tó üdülőkbe. A SZOT 115 üdülőjébe várja- télen is a dolgozókat és családtagjaikat. Egyszer­re tízezren pihenhetnek té­len a SZOT-üdülőkben: gyógyüdülőhelyeken, hegyvi­dékeken, a Balaton környé­kén és a Dunakanyarban. Gazdag programot dolgoztak ki a vendégek szórakoztatá­sára. Valamennyi üdülőben van könyvtár, a nagyobb SZOT-száílókban kondicio­nálóterem, automata tekepá­lya, uszoda, _ szauna. Közös játékokat, vetélkedőket szer­veznek az üdülőkben, s az utazási irodákkal, együttmű­ködve rövidebb, hosszabb a utóbuszki. rándulásokra in­vitálják a vendégeket. Szil­veszterkor valamennyi üdü­lőben szórakoztató műsort szerveznek. Az utazási irodák szintén széles, kínálattal várják ven­dégeiket. A Mátrában, ahol különösen nagy az érdeklő­dés a téli üdülések iránt, gazdag programot állítottak össze az idelátogatók részé­re. Szilvásváradon például csilingelő lpvásszánoiL.1 ,.köA zelíthetik még a vendégek ; a Szalajka-völgyet. a havas hat pokön. A2Í üdülőkben korcso­lyapályává alakítják át a nyári labdapályákat, s ród- likat, síléceket is kölcsönöz­nek.- Galyatetőn és Kékeste­tőn egyaránt elvégezték már a sífelvonók karbantartását, A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a Siotour az ismert igali gyógyfürdőben kínál pihenést a gyógyvizet kedvelőknek Nagyatádon a Park-szálló- bain helyezik el a vendége­ket, akik fürödhetnek a he­lyi termálfürdőben, s kirán­dulásokat tehetnek a város környékére. Barcson a cso­dálatos ősborókásban gyö­nyörködhetnek az érdeklő­dők. Az iroda kétnapos áu- tóbusztúrákat is szervez Nyu- gat-Magyarorsaágra, a Du­nakanyarba és Eger környé­kére. A két ürmep között egyhetes üdülést ajánlanak.a Dombóvár melletti GunaraS gyógyfürdőben, ahol aerobic- tanfolyam'is szerepel, a prog­ramban. Kormos a disznó nyelve — Gyönyörű állat! — Csaknem két és }él má­zsás. — Ép a füle, farka. A kis Jutkának nem kell a füle, farka. A pecsenyét jobban szereti. Az udvarban szinte ünne­pélyes a sürgés-forgás. — Csak a zsír szalonnájára vagyok kiváncsi — mondja a nagymama. A rokon böllér kikerekiti az első sonkát. A fiatalasz- szony meggörnyedve viszi a konyhába. — Októberben még napon­ta négyszer evett — mondja. — A héten már nem volt ét­vágya. A nagymama gyönyörköd­ve nézi a hatalmas tetemet. A böllér sebesen dolgozik, néha utasításokat ad az asz- szonyoknak. — A forgácsontok — ma­gyarázza — levesbe valók. Irénke, siess a tállal! — Itt vagyok, keresztapám. A fiatal gazda a böllérnek segédkezik. — Minden esztendőben le­sem keresztapámat, amint szétszedi a disznót, de min­dig eltévesztem a sorrendet. — Valakinek pedig meg kell jegyeznie — emeli a kést a böllér. — Most aztán nevessenek ám az asszonyok, mert kü­lönben sovány lesz a hátsza­lonna. A babonában nem hisznek, de azért jókat kacagnak, mi­közben a kés régighasitja « sárgára perzselt bőrt a dísz­ítő hatan. — Ötujjnyi — mért a sza­lonnát a gazda. — Zsir lesz, amennyi kell, — Tálat a nyakapecsenyé- nek\Itt az or ja, a „hosz- szú hús”. Most pedig megkez­dődik az operáció' — figyel­meztet a böllér. Kivágja a disznó mandulá­ját. a lápét,' majd később a ,.békáját” (szívbillentyűt), s dobja a kutyának. A házőrző egy ideig jóízűen lakmározik, azután csak fanyalogva sza­golgatja a neki szánt koncot. — A nyelvét mossátok meg, mert kormos — hangzik az utasítás. — "Ellátottá a száját pörzsöléskor. Sor kerül a vesepecsenyére, falusiasán a ..pásztorhúsra’’, mely a böllér szerint azért olyan finom, mert sülve nem is zsíros, nem is száraz. A nagyapa erre megjegyzi, hogy a fronton evett ő sündisznó- pecsenyét is, és akkor az is jó volt. A máj hatalmas, betölti a lábast. Mielőtt elviszik a bon­tóasztalról, a böllér levágja és elhajítja az epét-. — Ekkora epe! — csodál­kozik. — Nagy méreg lehe­tett ebben a disznóban. — Vérmes volt — mondja a fiatalasszony. Pár perc múlva megláthat­juk a fátyolzsírt, a „júdásta- risznyát”, és egyszer csak el­fogy a disznó. A bontóaszla- lon csupán á két fatámasz- ték marad a zsír- és vérnyo­mok között. A konyhában már sül a pecsenye, friss há­zi kenyérrel tálalják majd delben. SzapsHfi András

Next

/
Oldalképek
Tartalom