Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
Megyénk termelőszövetkezeteinek túlnyomó többségében nagyjában-egészében már tudják, milyen eredményekkel zárul az 1983-as év. Amikor számot vetnek, mi valósult meg a tervekből és mi az, ami nem jött be, nem rejthetik véka alá: sok kárt okozott az idén az aszály, de az is igaz, hogy nem írható minden kiesés az elemi csapás rovására. Nem írható például az időjárás rovására — ha csak nem a „gazdasági időjárás”-éra — az, hogy a melléküzemági munka, 02 ipari tevékenység nem mindenütt hozta a várt eredményt ... Jegyzetfüzetemben tallózva ilyen, a szövetkezeti elnököktől hallott megállapításokra bukkantam. Buzsákrót származó idézet: „Áramváltókat gyártunk, s az idén csökkent a kereslet ezekre a termékekre, így okkal mondhatom: ipari aszály is sújtott bennünket ebben az esztendőben.” Ez a közös gazdaság évekkel ezelőtt berendezkedett a táskát meleg víz kertészeti hasznosítására, nagyszabású programot doägozoht 'ki az üvegházas kertészeti kultúra fejlesztésére — most kezükben van a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélye a mintegy 28 milliót érő beruházás szanálására. Tojóházakhoz vezérlőberendezéseket, konzervgyári automatikákat és más termékeket készítenek, kondenzátorokat tekercseinek a sző- lősgyöröki téeszben, ám ezekre a cikkekre, akár csak a parképítőrészleg szolgáltatásaira, 1983-ban megcsappant a kereslet. — A kondenzátortekercselő üzem csak arra volt jó — mondta az elnök, —, hogy lekösse a fölös munkaerőt, anyagi haszna nem származott belőle a gazdaságnak. A böhönyei Szabadság Tsz-nek régi, jó partnere a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. A községben működő ipari üzem eredményeiből a szövetkezet is részesedik, több dolgozója itt jut munkalehetőséghez, s közös érdekük fűződött az üzem fejlesztéséhez — erre az idén került sor, a bővítést a vállalat költségén végezték el. f A példák tanúsítják: a somogyi mezőgazdasági termelőszövetkezetekben eltérő eredményeket hozott az idén a kiegészítő tevékenység, főként az ipari termelés. Néhány gazdaságban a telephelyen kívüli részlegek kézbentartása, elszámoltatása, máshol a piac megtartása, új partner keresése vagy az alapanyagellátás okoz gondot. Egyes gazdaságokban maguk a vezetők sem tudnak közös véleményt kialakítani arról, folytassa-e, illetve bővítse-e a szövetkezet ezt a tevékenységet. A tervek készítése során minden esetre el kell dönteni: mi az, ami egy-egy téeszben az alaptevékenység mellett jövedelmezően továbbvihető vagy indítható. Fontos ugyan a munkaerő megtartását célzó törekvés, az a szándék, hogy a faluban élő munkabíró emberek a lakóhelyükön találjanak munkát, kereseti lehetőséget, de egyre inkább előtérbe kerül az igény: a kiegészítő tevékenység hozzon megfelelő nyereséget, mert a gazdaságok hovatovább képtelenek arra, hogy a növénytermesztés vagy az állattenyésztés eredményeiből pótolják a máshol mutatkozó kieséseket. Számolni kell azzal — erre épp ez az esztendő adott sok példát —, hogy a piacon igencsak megnő a verseny. Az az üzem, amelyik későn ébred vagy olyan termékkel rukkol elő, amilyen nem keld — esetleg annyi van belőle, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni — lemarad a versenyben, illetve áron alul kénytelen túladni gyártmányain. Ezt elkerülendő igencsak indokolt a megfontoltság. Különösen most, amikor az 1984-re szóló tervek készülnek. h. r. Téli Balaton Pihenőben a halók Ebben a tavaszáasra fordult télben kissé megváltozott a Balaton is. A nemrég még vastag jégtakaró — ha nem is teljes egészében — megrepedezett, olvadni kezdett és mái- szó sincs arról, hogy kocsolyázni, vagy éppen fakutyázni lehetne a tavon. Az időjárás most kedvez a part menti kikötőkben veszteglő balatoni hajóknak. Nem kell félni attól; hogy a jég szorítása kárt tesz bennük. A javítás, felújítás is könnyebben megy a megenyhült időben, ami munkát lehet, azt a szabadban végzik el a szerelők. (Gyerlyás László felvétele) Új eljárás Üj mangánérc-feldolgozó technológiát dolgozott ki a Vasipari Kutató-Fejlesztő Vállalat. Az eljárás máris nagy nemzetközi érdeklődést keltett. A csehszlovák Tesla és a bolgár technikai külkereskedelmi vállalat a közelmúltban kötött szerződést a magyar vállalattal, és érdeklődnek a technológia iránt NDK-beli vállalatok is. Az eljárás termékeinek megvásárlására igényt jelentettek be az NSZK-beli Varta és BASF cégek. Az új technológia az alacsony mangántartalmú ércek sokoldalú, minden eddiginél gazdaságosabb hasznosítására nyújt lehetőséget. Hazánkban a bányászott ércek mangántartalma igen alacsony, átlagosan 22 százalék, s ezért a kohósítás már nem gazdaságos. Az új eljárások segítségével a benne levő fémek vízoldhatóvá lesznek és további feldolgozásuk lehetővé válik — a külföldön ismert eljárásoknál olcsóbb módszerrel Hat könyv sorakozik az asztalon Tervek a nyugdíjas évekre A megyei tanács vezetői és az együttműködő szervek tegnap köszöntek el Farkas Bélától, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat nyugdíjba vonuló igazgatójától. Több évtizedes nyomdászanúlttal maga mögött kezdi el megérdemelt pihenőiéit az az ember, akiről nehéz elfogulatlan arcképet „rajzolni”. A szerkesztőség és a nyomda mindennapi kapcsolata ugyanis az örömökkel és gondokkal együtt minduntalan „belóg a képbe”. Ezért maradnak el most a kérdések; legyen a mai búcsúzó üdvözletünk egy monológ, amelyet Farkas Béla mondott el magáról. — Sokaknak kívánok olyan sorsat, amilyen az enyém. Nem mintha a világ legsikeresebb emberének érezném magam, de nyugodt szívvel adom át a munkát az utánam következőknek. Nincs bennem hiányérzet vagy keserűség. Hatéves koromban voltam először nyomdában, ahol bátyám dolgozott Cell- dömölkön. Akkor, gyerekfejjel elhatároztam, hogy semmi más nem leszek, mini nyomdász. Pedig apánk, ak’ hat gyerekes mozdonyvezető volt, vasutasnak szánt engem is. Később áttelepültünk Kaposvárra, mert itt több volt a munkalehetőség. 1939. július 1-én írtam alá a tanonc- szerződést a bátyámnál, aki akkor a Szalai-féle nyomda bérlője, később tulajdonosa volt. Kicsi nyomda volt az és nem tette könnyebbé a munkát, hogy a testvérem a főnök. Sokat követelt. A szedéstől a könyvkötésig mindent meg kellett csinálnom. Bár az igazi szakmám kéziszedő (azt szeretem 8 legjobban), de kényszerűségből mindenbe belekóstoltam. Megszereztem a mesterleve let, mert már akkor eldöntöttem: egyszer nyomdát fogok vezetni. A vágyaim végül teljesük is. — Mindig hiú ember voltam. Fogalmazhatnék körmönfontabban, körülírhatnám a szót enyhébb kifejezésekkel, de attól a tény tény marad. Ügy érzem, nem szégyen ez. A hiúság sokszor vitt előre, már a mesterlevél megszerzésekor is, mert szégyelltem volna, ha nem tudom letenni a vizsgát. Azután 1950 táján, amikor az államosított nyomdában voltam középvezető és a főnököm nem szeretett. Azt írta a jellemzésembe: „Szereti a szép ruhákat”. Gyanús volt ez akkor. De tényleg szerettem. És nem mondtam le az öltözködésről; viszont úgy dolgoztam, hogy a munkám ellen ne legyen kifogás. Ugyanez a főnök azt írta, mert kénytelen volt: „A munkáját példásan, jól látja el.” Most is biztatom a fiatalokat: legyen bennük egy kis hiúság, akarjanak ezáltal többre jutni. Nem mondom, hogy veszélytelen, mert hamar áteshet az ember s ló másik oldalára . .. —■ A műszakvezetéskor érett be annak a gyümölcse, amit tanonckónt és inasként nyűgnek éreztem. Mindéi; műveletet ismertem, így aztán mindenki elfogadott vezetőnek, mert tudták, hogy értek ahhoz, amiről beszélek. Sokféle beosztásban dolgoztam még; hazudnék, ha azt mondanám, hogy sose gondoltam: vissza kellene menni kéziszedőnek. De mindig megtaláltam a dolgok szebbik oldalát. Szakmai sikerekre is vágytam. A vezető munkája nemcsak nyom- dászmumika, hanem egy sor adminisztráció, gazdálkodási feladat... Ezeken ikívül mindig szereztem magamnak olyan elfoglaltságot, amilyennel közel maradhattam eredeti foglalkozásomhoz. Sok könyv műszaki szerkesztését láttam el, most is itt sorakozik az asztalon hat kötet kézirata. Ezeket a nyugdíjas időre tartogatom, mert nem akarok elszakadni a nyomdától. Mondtam: néha keseregtem, miért csinálom ezt. Dt azért szakmailag is, vezetőként is a hetvenkettő februárjától mostanig tartó igazgatói poszt hozta számomra a legnagyobb sikert. Fölépült az üj nyomda és minőségileg is megközelítjük a régi, magas színvonalon dolgozó nyomdák teljesítményét. Háromszáz tagú nyomdászgárdától búcsúzom. Sohase akartam elszakadni ettől a szakmától. Arra vágytam, hogy vezetőként is tegyek valamit a somogyi nyomdaiparért, az emberekért. Ügy érzem, sikerült. Megnyugtat az, ahogyan elköszönhetek innen... Lejegyezte: Luthar Péter Kaposvár az elsők között flramtakarékosságra ösztönöznek A jó munkát a fények jelzik. Ha égnek, akkor nincs semmi baj az elektromos- energia-szolgáltatással. Emö- gött azonban sok ember megfeszített munkája rejlik. A Dedász kaposvári üzemigazgatóságának pártszervezete fő feladatának tekinti, hogy ezt elősegítse politikai eszközökkel. A beszámoló taggyűlés tükrében beszélgettem erről Bogdán Ottó párttitkárral és két vezetőségi taggal: Erdélyi Ferenccel, Czéh Ernővel. Gazdasági beosztásuknál fogva is jól ismerik ezt a területet. A párttitkár városi kirendeltségvezetőhelyettes, Erdélyi Ferenc hálózatépítési osztályvezető, Czéh Ernő pedig személyzeti és oktatási vezető. — Az üzemigazgatóság a viilamosenergia-szolgáltatás biztonságát szolgálja —kezdte Czéh Ernő. — A lakosság nálunk nem tapasztal semmilyen nagyobb zavart. Politikai kérdésnek tartjuk, hogy folyamatosan és biztonságosan kiszolgáljuk a fogyasztókat. ' A párttítkár veszi át a szót: — Ez a, vállalat az egyike azoknak, amelyek a legtöbb fogyasztóval foglalkoznak. A kaposvári üzemigazgatóság egyébként Pécs után a legnagyobb a Dédász területén. Épp ezért a pártszervezet, a vezetőség nagyon figyel arra, milyen a szolgáltatás, a kiszolgálás kulturáltsága. Úgy érezzük, hogy nagy az előrelépés a korábbi évekhez képest. Nemzedékváltás volt a vezetői posztokon, s ez elősegítette a munkát az üzem- igazgatóság területén. — Ennek bizonyítéka — mondja Erdélyi Ferenc — hogy elsők között vagyunk a nyolc üzemigazgatóság között. A már ismert eredményeink bizakodóvá tesznek bennünket. Ehhez természetesen nagy erőfeszítésre volt szükség. Az időjárás is segített. Ami a mezőgazdasag- nak rossz volt, rajtunk segített: egyrészt kevesebb kárt tett a hálózatban, másrészt az epítesek is zavai talanul folytak. A negyvenöt tagú pártszervezet tagjai ott vannak a termelés és az irányítás minden posztján. Találhatók 'közöttük gépkocsivezetők, szerelők, raktárosok, termelésirányítók, így elsősorban a saját területükön képviselik a párt politikáját. Sok függ tőlük, hiszen az ipari üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek fogyasztása alig, a lakosságé viszont ütemesen nő. Ez jövőre szintén nagy erőfeszítést kíván az üzem- igazgatóságtól. S nem maradhat el a felvilágosító szó, az agitáció sem. — Van olyan igény — magyarázza Erdélyi Ferenc —, amelyet például nem mindenütt lehet kielégíteni. Ezek közé tartozik a hőtárolós villanykályha engedelyezese. Néhány éve még negyven kW volt egyidejűleg egy ezerlelkes falu fogyasztása ma egyetlen ikerház igényelne ennyit az ilyen fűtőtestek működtetéséhez. A terveink szerint sem tudjuk kielégíteni a korlátlan igényeket. — Az üzemigazgatóság az alapvető igényt ezután is kielégíti — teszi hozzá a párttitkár. — Ide tartozik a háztartásban a világítás, a kisgépek, a bojlerek energiaellátása. — Figyelembe vesszük — folytatja Czéh Ernő —, hogy a népgazdaság és a vállalat érdeke nem esik egybe automatikusan. Nem növelhetjük mindenáron a bevételt, épp ezért csak a népgazdaság érdekével egyező jogos igényeket elégíthetjük ki. Erdélyi Ferenc a félreértés elkerülése végett elmagya— Természetesen most is van bevételi Utv. Ennek alakulása a fogyasztóktól függ Korábban dotálták a túlteljesítést, most azonban már nem, elsősorban a takarékosság a cél. Az például hogy csökkentsük a hálózati veszteségeket. — így ismét felhasználjuk a még alkalmas villanyszerelési anyagokat. Ezzel egyetértett a beszámoló taggyűlés is — mondja a párttitkár. Egyre többet tesznek a szociális körülmények javításáért. A kaposvári Noszlopy Gáspár utcai telepet 13 millió forintos költséggel teljesen felújítják. A kommunisták is amellett szólnak, hogy mindenki legyen türelmes hiszen az üzemelésnek folyamatosnak kell lennie közben a nehézségek ellenére is. A beszámoló taggyűlés a káder- és a személyzeti munka rendszeres értékelését es az utánpótlás erősítését is bevette a feladatok közé. A viilamosipar bonyolult, automatikus berendezések vannak, épp ezért fölkészült szakemberekre van szükség. Az üzemigazgatóság azonban nincs könnyű helyzetben, hiszen a központi bérszínvonal-gazdálkodás miatt nem versenyképes az üzemekkel, még a költségvetésiekkel sem. A kommunisták, a KISZ- íagok sokat tettek azért a példamutatásukkal, hogy a nehéz körülmények között is előrelépjenek. Ennek köszönhető a nyolc üzemigazgatóság közötti jó helyük az élen. — A fiatal munkások között vannak, akik érdeklődnek a politika, a közélet iránt — emelte ki Czéh Ernő. — Közelednek a párt- alapszervezet felé. Ez jó érzéssel tölt el bennünket. Lajos Géza 9600 tonna burgonyát ígérnek jól haladnak a szerződéskötések A megállapodások szerint nincs baj a megye lakosságának jövő évi zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásá- val — erről tájékoztatott tegnap Báli Gyula, a somogyi Zöldért vállalat igazgatója. A felvásárlási előirányzat 94 százalékára — 23 052 tonna terményre már megvan a szerződés: a termelőkké) folyamatosan tanácskoznak a vállalat munkatársai, s egyre több területen jutnak egyezségre. Tavaly ilyenkor a felvásárlásra tervezett cikkeknek csak 56,9 százalékára volt aláírt megállapodása a Zöldértnek; ez is jelzi, hogy most gyorsabb a szerződés- kötések üteme. Burgonyából 9600 tonnányinak az átvételében állapodott meg a vállalat a gazdasagokkal, ez a mennyiség már a felvásárlási terv 5,4 százalékos túlteljesítését jelzi. A jövő évi termésből a legtöbb étkezési krumplit az inkei, a vízvári, a homok- szentgyörgyi, a berzencei és a mikei termelőszövetkezet adja. A zöldségnek 88,6 százalékára — 10 457 tonnára — szerződött le eddig a vállalat; itt a kaposmérői, a nagyatádi, a nagybajomi téesz a legnagyobb szalllító. A somogyi termés kiegészítésére más megyéket is fölkerestek, például a Bács-Kis- kun és Pest megyei kistermelőket, szakcsoportokat. Az átvétel könnyítésére és gyorsítására hozta létre Bács- Kiskun megyében a Somogy megyei Zöldért vállalat saját felvásárlótelepét. Ami a gyümölcsöt illeti 3000 tonnára kötöttek eddig szerződést (ez a tervezett mennyiségnek 83,2 százaléka). A legtöbb termést a fogyasztási szövetkezetek — főként a böhönyei, a marcali és a kaposvári áfész —, illetve a két gyümölcstermelő állam: gazdaság, a bogiári meg a siófoki kínálta. A somogyi szükségletek kielégítésére barackot Csongrád megyéből is vásárol a Zöldért. Noha zöldségből, gyümölcsből még nem kötötték le szerződésekkel az élőirányzott mennyiséget, az eddigi kínálat alapján — úgy látszik — nem lesz hiány. SOMOGYI NÉPLAP Útkeresés közben
