Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

720 gyerok birodalma Iskolaavatás a Madár ulcian Az ország egyik legmodernebb intézménye Népbetegség — az életmód miatt Is Reumatológusok tanácskoztak Nagyatádon Szeptembertől folyik az oktatás a kaposvári Madár utcai Gárdonyi Géza általá­nos Iskolában. Az ünnepé­lyes felavatásra azonban teg­nap délelőtt került sor. Tizenegy órakor lelkes gyermeksereg fogadta a ven­dégeket. A megye és a vá­ros párt-, állami és társadal­mi szerveinek képviselői gyülekeztek a modern, 16 tantermes iskola aulájában. Jordanics József igazgató kö­szöntötte a vendégeiket, a tanárokat és a tanulókat Ez­után dr. Véghelyi József, a Művelődési Minisztérium terv- és közgazdasági főosz­tályának vezetője mondott ünnepi beszédet — A közoktatásért felelős szakembereknek figyelembe kellett venniük, hogy ma Magyarországon az általános iskolába kerülő gyerekek egyre többen vannak. Ez az átmeneti demográfiai hul­lám fontos feladatokat tű­zött ki elénk, ezért soha ennyi tanteremmel nem gya­rapodott a magyar oktatási intézményrendszer, mint eb­ben az évben — hangsúlyoz­ta az előadó. Megtudtuk, hogy sokat javultak az „egymű- szakos” tanítás körülményei, a tanerő szakképzettsége, jobbak az oktatást segítő tár­gyi feltételek. A megnyitó után az isko­la énekkara, néptáncosai, szavalói kulturális műsorral bizonyították új otthonuk szeretetét. A hivatalos prog­ram után nyüt órákon me­hettünk be az osztálytermek­Idelent a tüzéreknek már nincs ágyújuk. Viszont meg­találják az italraktár ajtaját, amelyet most csak egyetlen ember véd: Feri. Nem a nyi­las karszalag miatt. Hanem mint londiner. — Ide nem lehet bemen­ni — mondja kétségbeesett buzgalommal. — Takarodj innen — üvöl­ti egy csapzott hajú, kormos őrvezető. — Kinek őrződ? És félrelöki Ferit, mintha ott sem volna. A katonák le­törik a lakatot. Negyedóra múlva badacsonyi kéknye­lűt, konyakot, gint és whis­kyt nyakainak. És esznek is, mert a raktár tele van első osztályú konzervekkel, a do­bozos sonkától a libamájpás­tétomig. — Jól éltek itt — mondja szakértő csettintéssel az egyik katona. A másik nem felel, mert egy rekeszes lá­dát cipel, húsz üveg Törley be, a szakköri szobákba és tornaterembe, bepillantást nyerve a negyvennégy peda­gógus munkájába. A televí­ziók, az audiovizuális eszkö­zök mellett jól fölszerelt or­vosi rendelő, korszerű ebéd­lő, tágas udvar biztosítja a gyerekek jó közérzetét. Az iskolalátogatás után tanárok­tól, diákoktól, vezetőktől és tervezőktől kértem egy-egy mondatot az új iskoláról. Kiss Katalin tanítónő: — Remek hangulatban fo­lyik a tanítás, a gyerekekkel együtt mi, tanárok is most fedezzük fel új birodalmunk csodáit. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese: pezsgő van benne. A pince- lépcsőn egy csupaszakáll kis- katona ül, és rohamkésével szakavatott módon bont fel egy teknősbékaleves-konzer- vet. — Elég vacak — mondja az első korty után. Mások egy nagyobb, s jóval masszí­vabb „konzervet” próbálnak felbontani. A széfet. Eddig eltakarta a portásfülke zöld függönye. A széf nem nyí­lik. Hát neki gépisztollyal. Kik bontogatják? Ott áll előtte Padlizsán, Arany Dénes, Radocsai és Winkler. Csak az utóbbinál nincs fegyver, sosem fogott még fegyvert semmiért. Pattognak a sorozatok. — Nem bírtok vele? — kérdi egy gúnyoros hang a füstben. Senki sem tudja, honnan, de váratlanul ismét itt van részegen és fegyver­rel báró Petneházy Alex. Beáll a többi közé. Kimegyek az utcára, hogy teleszívjam a tüdőmet friss levegővel, már amennyibein ezt a levegőt frissnek lehet — Kívánom, legyen a mun­ka is olyan, amilyenek a fel­tételek. Görög OU6, a Somber igazgatója: — Öröm volt részt venni és közreműködni a Sáév épí­tőivel ennek a Clasp-iskolá- nak a létrehozásában. Ambruj Ildikó negyedik A osztályos tanuló: — Nagyon szeretünk itt tanulni, büszkék vagyunk er­re a szép, új iskcxlánkra. Jordanics József igazgató: , — Köszönjük a tanulók és a tanárak nevében, hogy méltó körülmények között nőhet, nevelődhet fel a jövő generációja. nevezni. Elmerészkedek a Mária Valéria utcáig. A Vi­gadó felől a házak mellé la­pulva nyilas karszalagos utó­védek rohannak a Lánchíd- felé. Pestről menekül a régi Magyarország. A tűzszünet rövid. Vissza a pincéhez! Annak a falai már forrósodnak. Vastagok és erősek, a bombáktól vé­denek. De nem a tűztől. Emelkedik a hőmérséklet, mind forróbbak a falak és mind keserűbb a füst. — Segítsen már, az isten­ért — mondja egy szőke asz- szony. Egy férfihang rákiabál: — Adja ide azt a bőrön­döt! — és a férfi már löki isi élre az asszonyt. Szórja ki a bőröndből a gyermek­holmikat, és tömi tele a ma­ga zsákmányával. — Értsétek meg, ez most fontosabb — magyarázkodik :—, a kezemben nem vihe- tem. — Tegye le! — szólal meg Daróczy háta mögött egy nyugodt hang. A hang gaz­dája szürke overallt visel, fején légósisak. És kezében jókora vasrúd, szaknyelven pajszernek nevezik. Ez már sok a harácsolónak. Nála csupán kétezer fontsterling van és egy csomó aranyrúd. Még háború van, de már csak percekig, legalábbis a Belvárosban. Ekkor minden eddiginél iszonyatosabb robbanás resz­ketted meg a levegőt. — Ez mi volt? — kérdezi valaki. — A hidak — né* fel a Egy tizenhat évvel ezelőtt megjelent egészségügyi 6zak- könyvben olvasható az aláb­bi megállapítás: „A reuma minden életkorban nőknél és férfiaknál egyaránt elő­fordul, városban több a reu­más mint falun ... Statisz­tikai adatok szerint lakossá­gunk tíz százalékának van vagy volt reumás panasza, tehát a reuma elterjedt nép­betegség .. Mindezek hallatán felme­rül a kérdés: változott-e a kép az eltelt másfél évtized­ben? Sajnos nem. A megbe­tegedések még gyakoribbak, mint eddig voltak. A miért­re figyelemreméltó válaszo­kat kaptunk dr. Angyal Zol­tántól, a nagyatádi kórház reumától ógusátöl. A pana­szok okaként először is az életmódváltozást kell említe­nünk. Elken yel meredtünk, nincs mozgásigényünk, a szabad időnket nem osztjuk be ésszerűen, erőnket meg­haladó terheket vállalunk, rosszul táplálkozunk. Nagyatádon tavaly kilenc­ezer, mozgásszervi bántal- malokal jelentkező járó bete­get kezeltek, míg a harminc­ágyas, megyei feladatokat el­látó osztályon félezer pá­Kevés település van olyan áldatlan helyzetben, mint Kutas. Nincs egy alkalmas helyiség, ahol kibővített ta­nácsülést, falugyűlést tart­hatnának, fölléphetnének az öntevékeny művészeti együt­tesek. A tájoló színházak, az or­szágot műsorral járó zeneka­rok, énekesek emiatt már rég elkerülik a községet, • mozi épülete olyan állapot­ban van, hogy az eredeti célnak sem felel meg. A könyvtárban, illetve a párt- székházban van egy kisebb terem, aki azonban igazi mozit akar látni, átmegy Kisbajomba vagy Belegre. Ha több emberrel kell ta­nácskozni, akkor az iskola zsibongóját veszik igénybe. Ez azonban hosszú távon nem megoldás. Valamikor, még az ötve­nes években elhatározták, hogy művelődési házat épí­tenek. Az idősebb kutattak légvédelmi tüzérek őrmestere — Vége a hidaknak. Téli kabátom gallérját fel­gyűrve hagyom magam mö­gött az egykori szállodát. Poggyászom nincs, még a ka­lapom is az égő szobában maradt. De ezzel most nem törődöm, a lényeg, hogy át­vészeltem ezt a borzalmat. Nem tudom, hova menjek. Budai lakásomba nem mehe­tek. A hidak a vízbe roskad- tak, de különben is, Budán még harcok folynak, és ta­lán a ház, amelyben lakom, romba dőlt. Néhány akna a Belváros­ba csapódik. A németek lő­nek a Várból, ahol most utolsó harcukat vívják. Ta­lán szobrászművész barátom­hoz mehetnék, az nem lakik messze. Csak el innen. A saroktól visszanézek. Világo­san látni a félig rommá vált szállodaépület falát. Bí­borvörösen izzik. Négy eme­let parázs. A Vörösmarty téren holt­testek, döglött lovak, lesza­kadt villanyvezetékek és ren­geteg üvegcserép. A szomszé­dos úttorkolatnál prémsapkás szovjet katonák. Nézik a té­ren bukdácsoló embereket. Valószínűleg már volt hason­ló látványban részük. A Zserbóból két ványadt, csa­takos katonaló botorkál ki. A téren csak Vörösmarty szobra ép. Mögötte égő há­zak. Szomjasan szívom be a kormos, füstös pesti levegőt, amely számomra mégis olyan, mint a friss szellő, amely elfújt egy lidérces ál­mot. / (Vége.) cienst gyógyítottak rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött. A Széchenyi téri gyógy­fürdő felújítása miatt a szak- rendelésnek ideiglenes hely­re kellett költöznie, ahol meglehetősen nagy a zsúfolt­ság. Dr. Nyeső József osz­tályvezető főorvos elmondta, hogy nemcsak ez nehezíti munkájukat. Hiányzik a gyógyvíz, mely semmiféle gyógyszerrel nem pótolható. Kedvező változásra esaik a fürdő rekonstrukciójának be­fejezése után lehet számíta­ni. Könnyebbséget hozhat az az elképzelés is, miszerint a kaposvári kórházban a nagyatádiak megsegítésére kialakítanak egy negyven­ágyas reumatológiai osztály*. Minderről szó esett tegnap délelőtt a dél-somogyi kis­városban, ahol a reumatoló- gusok részvételével tudomá­nyos tanácskozást tartottak a korszerű gyógymódokról és eljárásokról. Elsőként dr. Balogh Zol­tán, az Órfi főigazgató-he­lyettese kért szót, aki a rosszindulatú ízületi gyulla­dás gyógyszeres kezelésének új módját mutatta be angliai tapasztalatainak felhas zná­úgy emlékeznek, hogy a ka­vics, a tégla és más szük­séges anyag agy részét be­szerezték, ám az elhatáro­zásból semmi sem lett. Nem­csak a pénz hiányzott, ha­nem a bátorság is. Most viszont, úgy tetszik, »kerül változtatni az áldat­lan helyzeten — erről győ­zött meg az a beszélgetés, amelyet a községi pártveze­tőség titkárával, a tanács elnökével, az állami gazda­ság igazgatójával folytattam. A kutastak fölmérték anya­gi lehetőségeiket, a várható segítséget és azt az erőt, amelyet az ott élő emberek­nek községük iránti szeretete jelent. Az elmúlt évék so­rán ez társa da Imi munkában is számtalan alkalommal megnyilvánult. Évek óta fél reraikosgatták a községfejlesztésből össze­jött pénzt, s tanácskoztak mindazokkal, akiktől támo­gatást reméltek. A józan mérlegelés alapján úgy ha­tároztak, hogy nem művelő­dési házat, hanem nevelési központot létesítenek: ebben nagyobb tanácskozás céljára alkalmas helyiség is lesz, lásával. A fonyódi dr. Kot- tász László az egyik legkel­lemetlenebb betegség, a koszvény gyógymódjáról be­szélt, megemlítve egy fontos tényt: a köszvény kialakulá­sában jelentős szerepet ját­szik az alkohol és a túlzott táplálkozás. Siposné Nagy Ibolya, a harkányi gyógyfür­dő gyógytornásza az úgyne­vezett Bechterew-kói'ban szenvedők kezeléséről be­szélt, míg dr. Angyal Zol­tán munkatársát, Kovácsáé Tibáld Juditot segístégül hí­va annak fontosságát ecse­telte, hogy az időben fölfe­dezett rendellenességekkel megelőzhetjük a súlyosabb eseteket Szükséges a gyer­mekorvosok, iskolaorvosok és a testnevelő tanárok össze­fogja. Csupán egyetlen pél­dát a miértre. A háti isko­latáska viselése is okozhat olyan elváltozásokat, ame­lyeket a kellő időben kezdett kezeléssel még gyógyítani le­het Dr. Nyeső József hét betegnél szerzett tapasztala­tok alapján a krónikus váll- fzületi gyulladásban szenve­dők általános gyógytomázta- tással való kezelésének lehe-' tőségeit összegezte. N. J. helyeit kap a mozi is, Vütörri böző színházi rendezvénye­ket tarthatnak itt, sőt lako­dalmait is. Az iskolásoknak tornatermet alakítanak ki, a kisebb szobákat a szakkörök kapják. (Később esetileg bő­vítők az épületet.) Már készülnek a tervek; hamarosan bemutatják ókét a község lakóinak. A megyeá tanács anyagi támogatást ígért, a moziüzemi vállalat szintén — sót a mozi beren­dezését is vállalta. Az álla­mi gazdaság a pénzbeli tá­mogatáson kívüli — ezt ha­tározták el az ott levő szo­cialista brigádok — az épít­kezésben is segít, a termelő­szövetkezet szintén. Az építkezést tavasszal kezdik, s minél előbb ba akarják fejezni A hónap végén falugyűlé­sen ismertetik a tanács ve­zetőd a nevelési központtal kapcsolatos terveket. El­mondják, mit várnak a la­kosságtól. A tanácstagok már tudnak erről, s az em­berekkel folytatott beszélge­tésekből az tűnt ki: a lakos­ság összefog a cél érdeké­ben. S*. L. A Vlllány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát kaposvári pincészete a Damjanich u. 8. sz. alatt december 7-től megkezdi a szőlőollvány értékesítéséi A választék több fajta fehér és kék borszőlőfajta. Az oltványok ára 16 és Í6 Ft között les*. Nyitvatartás hétfőtől péntekig 8 órától 15 óráig. Érdeklődni lehet a 11-290 telefonszámon. (235322) A Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Somogy megyei üzemigazgatósága a Kaposvár, Berzsenyi u. 18. szám alatt — a volt Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — iroda- és üzemviteli épületét gazdálkodó szerv részére eladja illetve a kezelői jogot átadja. Érdeklődni lehet naponta 7.30-tól 10 óráig a 13-375-ös teleíonszámon dr. Király Istvánnál. (235313) Négy emelet parázs Nevelési központ épül Kutason

Next

/
Oldalképek
Tartalom