Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

7ermékeink külföldön Húszszázalékos növekedés Négyezer vagon külföldre gurult... Az idei utoJsó külföld­re induló kamion ked­den délben gördült ki a Kaposgép központi gyá­rénak udvaréról. Az úti cél az NSZK volt, a rako­mány pedig Atlas darualvá­zakból állt; lícenc alapján a kaposváriak gyártják ezl a híres NSZK-beli cég szá­mára. Ezzel azonban még nem fejeződtek be a válla­lat más gyáregységeinek ex­portszállításai. Mernyén pél­dául tegnap, illetve ma vár­ták a kamiont. Végüli* az utóbbi hetek meglehetősen nehéz szállítási adottságaitól függ, hogy 44.5 vagy 46,5 millió forint értékű tókésex- portot sikerül-e teljesíteni A terv 37,8 millióval szá­molt, így annyi máris biztos, hogy a vállalat mintegy 18— 20 százalékkal túlteljesíti tó­kés exporttervét. A 225 milliós — összter­melésük 22 százalékát kite­vő — szocialista export s tervezettnek megfelelően ala­kult. A Kaposgép emblémás termékek az idén 12 ország­ba jutottak el. — A tőkésexport túltelje­sítése rendkívüli erőfeszíté­sek eredménye volt — mond ta Bajzik Tamás, a vállalat főosztályvezetője. — Partne­reink nemegyszer a mi adott­ságaink közt teljesíthetetle­nül rövidnek látszó határ­időket szabtak. Szeptember 7-én kötöttünk például szer­ződést 75 körbálabontó hol­landiai szállítására; ugyan­ekkor kaptuk meg a műszaki leírásokat is. Ismeretlen, so­ha nem gyártott gépről volt szó; november 12-én mégis elindult az uto^ó vagon is A következő évre ugyanez • cég már 150 hasonló gép gyártására jelezte igényét Ugyancsak komqly siker volt, lóikor a Csepel teher­autóra szerelt KCR 5000-es darunkkal a Datsünt és a Fiatot / megelőzve nyertünk meg egy egyiptomi verseny- tárgyalást. Ennek a győze­lemnek azonban korántsem csupán a szállítandó 20 gép a tétje. iU elért eredményünk ugyanis jelentősen javítja esélyeinket a jövő évi ver­senytárgyalásokon. — Az éleződő nemzetközi versenyben milyen szintet képviselnek a Kaposgép- gyártmányok? — A svéd Cranab, az NSZK Atlas licence alapján készülő, részben saját fej­lesztésű KCR típusaink nagy része például jó lehetősége­ket ad arra, hogy új piaco­kat nyerjünk meg. Igaz, vannak életpályájuk leszálló ágába levő termékeink A, ezek leváltására azonban már fejlesztés alatt állnak az újabb típusok. Széles ter­mékskálánk is módot ad a piaci igényekhez való rugal­mas alkalmazkodásra. Ügy is mondhatnánk, vállala­tunk több lábon áll. Sikeres gyártmánynak tekinthetjük BNV-díjat is nyert KCR 8001, illetve 8014-es Atlas modelleket. A 8000-es csa­ládnál '22 altípus gyártására van lehetőség, melyek közül még csak kettő készül. Ex is utal a lehetőségekre. A VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyára megalaku­lása — 1067 — óta tervszerű piacpolitikát folytat, össze­hangoltan a műszaki fejlesz­tésnél. Ez jelentős üzleti kap­csolatok kialakulásához ve­zetett. Legismertebb termé­kei az erősáramú -berende­zések, a nagyfeszültségű vil­lamos készülékek, a transz­formátorok és a különböző irányítástechnikai berendezé­sek. — Termelésünk csaknem egynegyedét tőkés piacokon értékesítettük az idén — mondta Bognár Imre főmér­nök. — Bevételünk több mint kétmillió dollár. Állan­dó kereskedelmi partnereink között vannak a skandináv országok és az NSZK-ból négy vállalat; vásárol tőlünk Franciaország, Ausztria, Olaszország és Görögország több cége. Az Egyesült Arab Emirátusokkal 1975 óta va­gyunk szerződéses kapcsolat­ban. — Milyen lehetőségeik vannak a piac bővítésére? — Rendszeresen részt ve­szünk a Transelektro külke reskedelmi vállalat által hír detett pályázatokon. Az idén megnőtt az érdeklődés tér mékeink iránt, ennek követ­keztében a pályázatokon való részvételünk másfélszeresére nőtt, a múlt évhez képest Ezeknek a pályázatoknak a beküldési határideje -megle­hetősen rövid: általában csak egy-két hét áll rendel­kezésünkre a kidolgozáshoz Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, elengedhetetlenül szükséges a folyamatos mű­szaki fejlesztés és természe­tesen a napra kész piacku­tatás. Külföldi partnereink­nek elsősorban villamossze- relési cikkeket szállítunk, ezen belül is becsavarható biztosítóbetéteket és kiegé­szítőt, valamint erősáramú sorozatkapcsolókat. Az előb­biek egyrészt közvetlen la­kossági igényeket elégítenek ki, másrészt az építőiparban a villamosberendezések vé­delmét szolgálják. Másik ter­mékünk kifejezetten ipari jellegű feladatokat lát el: különböző gépek és berende­zések vezetékeinek összekö­tésére használják. — Jövő évi terveik? — Exportbevételi tervünk 2,6 millió dollár. Piackutatá­saink szerint partnereink többet vásárolnak majd; en­nek ismeretében fő felada­tunk, hogy olyan termékkel induljunk a pályázatokon, amelyek megfelelnek a part­nerek igényeinek, műszaki -s pénzügyi szempontból egy­aránt. Ennek feltétele a jó piacszervezési és a műszaki fejlesztési munka. Célunk a? elkövetkező években is az, hogy a szükségletekhez iga­zodó, korszerű termékekkel jelentkezzünk a piacon. Milyen somogyi zöldséget, gyümölcsöt kedvelnek legin­kább külföldön? — Vannak régi, bevált i az utóbbi években bevezetett termékeink; befőttek, kon- zervek, savanyúságok. Elő­fordult az is, hogy évekkel korábban már gyártottunk valamit, de — mert nem volt rá igény —, abbahagytuk Azután ismét keresték. Így voltunk az idén a szilvaízze) és a szilvapudinggal. Izbql például 250 tonnát készítet­tünk, 200 literes műanyag hordóban bantuit forgalomba: holland vevő vásárolta meg. Különben ez az esztendő az exportot tekintve kedvezően alakult, főként azért, mert több nyugati országban a ko­rábbi éveknél rosszabb volt az idén a gyümölcstermés, el­sősorban almából termett ke vés. Nálunk az év ilyen te­kintetben sikeresnek mond­ható. Jéger Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója ada­tokat sorol: almasűrítmény, bői, amit elsősorban Auszt­riába. Hollandiába és az NSZK-ba szállítanak, tavaly 900 tonnát készítettek, az idén viszont 1460 tonnát. Nö­vekedett termelésük alma­pudingból, ezt az angolok veszik, de az NSZK-ba, Svéd­országba, Dániába is szállí­tottak. Ebből, valamint a szílvapud ingből összesen 700 tonna készült. Ezt 3,5 kilós fémdobozokban hozták for­galomba. Tavaly a tőkés országokba 2791 tonna konzervgyári ter­méket küldtek, az idén a terv 3150 tonna volt, s ezt S4.8 százalékkal túlteljesítették. Bevételük a tervezett 1,5 mil­lió dollárral szemben'1,7 mil­lió lesz. Az idén ötezer va­gon különböző savanyúság, főzelék, vegyes és „szóló” be­főtt készült a Nagyatádi Konzervgyárban, ebből négy­ezer vagon külföldre gurult: 3500 vagon a szocialista or­szágokba, legnagyobb vásárló a Szovjetunió, a szocialista exportnak mintegy 70 száza­lékát vette meg, de az NDK- ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban árusítanak Nagyatádon készült konzer- vet. Kevés az elszállításra váró áru már a konzervgyár rak­táraiban. A legtöbb szállít­mány pontosan indulhatott el a megrendelőhöz. Az idén jobb volt az együttműködés a vasúttal mint a korábbi években, a legtöbb esetben időben megkapták a vagono. kai. Jéger Ferenc Igazgató a jövő évre gondol már, úgy kell munkájukat végezni, szerződéseiket megkötni s a megrendelt terméket elszállí­tani, hogy a gyár a tőkés- piacról 1,84 millió dollár be­vételt érjen el. — Ez az Idei tervnél 20 százalékkal több. Elérni csak úgy tudjuk, ha jó minőségű termékeinkkel l régi vásárló­ink mellé újakat is szerzünk. Az év utolsó szállítmá­nyait indították ezen a hé­ten külföldre. Rakták a ka­mionokat, a vagonokat, mert e napok az utolsók, amikor még időben célhoz érhetnek a rakományok. Az export fokozása alap­vető népgazdasági érdek és gazdaságpolitikai fel­adataink sorában az elsők között áll. Az üzemeknél, a vállalatoknál, a gazdasá­goknál ezekben a napok­ban már biztonsággal tud­ják, mennyire sikerült elér­ni - megközelíteni vagy túlteljesíteni - az 1983-ra kitűzött célokat A megyei pontos összkép még nem áll rendelkezésünkre. Osz- szeállitásunk ilyen szem­pontból bizonytalan, mun­katársaink egy-egy üzem­nél, vállalatnál kopogtatva nem tudhatták, jó vagy rossz tapasztalatok kerül­nek-e majd a jegyzetfü­zetbe. A kép a megye egészé­ről tehát nem teljes. A pillanat összeállítása ez: az utolsó exportrakomá­nyok indulásakor hogyan vélekedik az év exportta­pasztalatairól néhány je­lentős somogyi vállalat Ismeretlen a reklamáció A Kaposvári Ruhagyár számára szinte ismeretlen a reklamáció. Másként nem le­hetne tartósan a külföldi piacon maradni. A hírnevei/ könnyebb megszerezni, mint megtartani. A Kaposvári Ruhagyárat ismerik Kuvait- ban, a Szovjetunióban és az NSZK-ban is; összes terme­lésének 35 százalékát teszi ki az export. Ebből 18 szá­zalék a tőkés és 17 százalék a szocialista országokba ke­rül. Legnagyobb, megrende­lője a Szovjetunió; szerződé­si kötelezettségeinek a gyár december 31-ig hiánytalanul eleget tesz. A ruhagyár ebben az év­ben 50 százalékkal növelte tőkés exportját, de elmaradt a maga által kitűzött céltól: 13 millió forint értékű árura kötött szerződése azért hiú­sult meg, mert a belföldi alapanyagot szállító partne­rek késtek két hónapot. A munka egy részével hiába végeztek, a megrendelt meny nyiséget nem tudták határ­időre átadni. Ha a csúszás nem is az ő hibájuk, a kárt maguknak kell elkönyvelni A meglevő árut ugyanis már csak engedménnyel veszik át a partnerek. A külföldi piac törvényei szigorúak, a határidő sérthetetlen —. ezt a termelők megtanulták. Va­jon hogyan engedhetnek meg maguknak kéthónapos késést a belföldi alapanyag­készítők ? A bosszúságok ellenére is jó évet zár a ruhagyár; a dolgozók bére négy százalék­kal nő az idén. Termelési értékük 460—470 millió fo­rint lesz. A legrégibb — és Keresett villamossági cikkek legnagyobb tőkés — partner­rel már megkötötték a jövő évi szerződést; januárban az amerikaiakkal is le akarják kötni az 1984-es kapacitást — úgy látszik, betörtek a tengerentúli piacra. Európá­ban Anglia, az NSZK, Hol­landia és Svájc lesz jövőre a jelentősebb megrendelő. Dolgoznak hazai és külföldi alapanyagból, évente 500— 550 modellt készítenek gyer­mek- és felnőtt-felsőruhák­ból. Hazánkban a Kaposvári Ruhagyár az egyedüli, ame­lyik a felsőruházati termé­kek teljes skáláját gyártja. Túl a mélyponton a fapiac Tavaly a fa és a fatermé­kek világpiacon történő ér­tékesítésének lehetősége kedvezőtlen volt — Hozott-e változást az idei év az exportban? Takács László, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság igazgatója: — A papírfa most is ol­csó volt ahhoz, hogy export- bevételünket teljesítsük, jó­val többet kellett kiszállíta­ni. Hozzáteszem: most, az végén, a jövő évi szerződé­sek ismeretében némi javu­lást tapasztalunk, kezdenek emelkedni az árak. A MÉM az idén összesen 181 millió forint értékű tőkés export teljesítését várta tőlünk. Ez­zel szemben — nem kis erő­feszítés árán — 240 millió forint értéket exportáltunk. A cserearányromlás mel­lett nehezítette a helyzetet, hogy későn kötötték meg a szerződéseket és igen rossz volt a vagonellátás is, bár t Dunántúlon a mi gazdasá­gunk volt a legkedvezőbb helyzetben. — Volt-e hatása a párhu­zamos exportjognak, vagyis annak, hogy több külkeres­kedelmi cég is szállította terméküket külföldre? — A ml tapasztalatunk szerint eddig nem érte el a várt eredményt: a meglevő piac felosztását jelentette, x ezért inkább hátrányos voll számunkra. Százhúszezer négyzetmé­ter panel parkettából kilenc- venkétezer négyzetmétert Hollandiába szállítottak, a többit Ausztriába. Az oszt­rák piac új, de ígéretes, meri jövőre folytatódnak a szál­lítások. — Melyek a jövő év fel­adatai ? — Mint a gazdasági élet minden területén a mi ese­tünkben is nőnek a követel­mények. Jövő évi feladatain­kat 5,2 millió dollár értékű exportban határozták meg ismételni az idei magas tel­jesítményt. A feltételeink annyival lesznek jobbak, hogy emelkedett a papírfa és a bútorléc ára, s szerződése­ink döntő részét megkötöt­tük már. Egyetlen gondunk a fizetési kötelezettség ké­sői teljesítése, a szállítástól számítva csak kilencven- száz nap után kapunk pénzű és ez nagy gondot okoz a pénzgazdálkodásunkban. Most is ötvenmillió forint a kint­levőségünk, s közben a folya­matosság érdekében, ma­gas kamattal kényszerülünk hiteleket felvenni. Fontos lenne, hogy 1984 ebben is változást hozzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom