Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

Az 1983-as magyar filmgyártás A Magyar Filmgyártó Vál­lalat termelési értéke 1983- ban elérte az egymilliárd fo­rintot. A vállalat történeté­ben ez rekord, s így eredmé­nyes évet zár a Mafilm. Föld Ottó igazgató elmond­ta: — A sikerekben jelentős szerepe van a több éves re­konstrukciós munkáknak. Üj filmgyári telep létesült Fo­ton. A kétezer négyzetméte­res Máriássy-csarnokban 1983-ban már készítettek fil­meket. A Pest megyei köz­ségben befejezés előtt áll egy másik hasonló méretű műte­rem. Már Foton forgatták Rózsa János filmjét, a Bo­szorkányszombatot. A tv-nek készült Fehér György mun­kája, A nők iskolája, s még ebben az évben — ugyancsak televíziós megrendelésre — megkezdődnek Szinetár Mik­lós rendezésében a Hoffmann meséinek felvételei. A Lu­mumba utcában, a Mafilm központi bázisán elkészült egy új szinkronstúdió — ne­vét a közelmúltban elhunyt Ranódy Lászlóról kapta. A Könyves Kálmán körúti film­gyárban rövidesen befejező­dik a felújítás, amelynek eredményeként létrejön a közművelődési stúdió videó- bázisa. Bővültek a népszerű tudományos és oktatófilm stúdió lehetőségei is: Gödöl­lőn több új létesítmény szol­gálja a korszerű filmkészí­tést. — Az eredmények mögött több mint ötszáz, különböző műfajú film áll. Itthon és külföldön a magyar film­gyártás általános tekintélyét a játékfilmek alapozzák meg. Most már hosszabb ideje évi 20 játékfilm elkészítésére va­gyunk képesek, hiszen a filmkészítésre szolgáló anya­giak nem emelkednek, ugyanakkor a költségek évről évre nagyobbak. A Mafilm különböző szervezési és gaz­dasági intézkedésekkel pró­bál ezen segíteni. Abból in­dulunk ki, hogy a játék-, a közművelődési, illetve a tele­víziós filmek fokozottabb fi­gyelmet igényelnek. Á nemzetiségi könyvtárügy A magyarországi délszlá­vok, németek, románok és szlovákok szövetségei ez év végén soros kongresszusukon számolnak majd be az el­múlt öt esztendő eredményei­ről, tapasztalatairól. A számvetés része lesz az anyanyelv ápolásának, az anyanyelvű könyvekkel való ed Látottságinak a kérdése is. 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium egymillió fo­rint értékű támogatást nyúj­tott a nemzetiségi könyvek könyvtári beszerzéséhez. Ez az intézkedés alapozta meg a jelenlegi báziskönyvtárak, il­letve az egyes nemzetiségi községek könyvtári állomá­nyát. 1976-ban mintegy 350 könyvtárban 120 000 kötet könyv között válogathatott a nemzetiségi lakosság. Ebből megközelítőleg 30 00 példánv- nyal rendelkeztek az iskolai könyvtárak. Ma, amikor ez a könyvtárhálózat immár tíz esztendős múltra tekinthet Örökségünk a Varjúvárból 100 éve született Kos Károly 1910-ben egy fiatal építész- mester furcsa lakóházat ké­szített magának a kalotasze­gi Sztánán. Gyönyörű, ke­mény, makacs vár volt az, tornyából a havasokra látott az ember. Ez a csodaház, ez a gondolati mentsvár évtize­dekig az erdélyi kulturális élet központja volt, gazdája pedig Kós Károly — építé­sze, szobrásza, nyomdásza, íhbja, politikusa, könyvkiadó­ja és pedagógusa a transszil- vániai népnek. 1977 nyará­nak végén az utolsó magyar polihisztort temették Kolozs­váron, a házsongárdi temető­ben. Nincsenek ma már ilyen képességű emberek. Balogh Edgár, a neves er­délyi publicista vallotta Kós Károlyról: „Ha felállítanék a romániai magyar nemzeti­ség valamelyes képletét, melyben meghatározóként kell szerepelnie tájnak és ha­gyománynak, együttélésnek és művelődési összefüggés­nek és előremutató korszerű­ségnek, s az egészet egy sze­mélybe gyúrnék és úgy vil­lantanék fel életideálul, meg­kapnék bizonyára az időtlen alkotót, aki önmagát barká­csolva közösséget teremt ma­ga köré, s el /álászt és vonz, mint a mágnes. Hát ez a bo­nyolultságában is egyszerű képlet a valóság inkarnáció­ja, mely egyben újjávará­zsolja magának a valóságot, ez a lényegünkké kitalált és megtalált ember Kós Ká­roly ..." Hogy mit tudunk ma ró­la, mi világégéseket meg nem érők, járt úton cipőbe bújtatott lábúak? Méltatlanul keveset Eszünkbe jut tán az állatkert madárháza, ha Pes­ten járunk; odasúgja az ide­genvezető a zebegényi temp­lomban nevét, sámliit időkbe szívesen pillantok emlékez­nek egy-egy történelmi fo- gantatású mesére, amely va­lami kedves, zengzetes ma­gyar nyelven íródott. Nem esett tananyagi megítélés alá, mert hiszen Erdély nagy öregje már életében legen­dává változott. Temesváron látta meg a napvilágot egy havas decem­beri napon, 1883-ban, egy postai tisztviselő egyetlen fia­ként. Kolozsváron járta isko­láit, majd 1902-ben beiratko­zott a budapesti Műegyetem­re. Onnan építészeti szakra ment át — egy évet elveszt­ve —, mert az érdekelte leg­inkább. Pályadíjakat nyert, szünidei ösztöndíjakat kapott tehetsége igazolásaként, de nevét furcsa módon mégis az írás tette ismertté. Erről így vall önéletrajzában: „Még 1909-bea jelent . meg első írott és rajzolt szépirodalmi kí­sérletem : Atila kiráiról Ének cí­mű bad ládám, fakszimile ki­adásban. őszinte bosszúságomra Sikkor nagyobb sajtó- és közön­ségsikere volt, mint építészeti alkotásaimnak, úgyhogy ezután tíz esztendeig nem nyúltam szépíród pen­námhoz. . Kóa építészeti stáluisa kez­dettől a végekig változatlan hitű bizonyosság volt a népi építészet iránt. Megfordult, jegyzetelt, tanulmányokat ké­szített Erdély minden szög­letében. A korszerű építészet fundamentuma nála a hagyo­mányokra, a népi építészet gyakorlatára épült. Elvetette a divatokat, az akkori „tuli­pános” törekvéseket. , A világháború volt számá­ra a fordulópont: döntenie kellett egy kényelmes buda­pesti professzori egzisztencia vagy az erdélyi létbizonyta­lanság mellett, három apró gyerek kenyérkeresőjeként. ö mindörökre a szülőföldet vá­lasztotta. A két világháború között ő szervezte az Erdélyi Szépmíves Céhet, az Erdélyi Helikon folyóiratot, a Bara­bás Miklós Céhet... Megírta csodálatos történelmi meséjét A varjú nemzetséget, a Bu­dai Nagy Antal históriáját, Az országépítőt. .. Katedrát vállalt Kolozsváron, a mező- gazdasági főiskola építészeti szakán ... Benkő Samu remek inter­júkönyvében kiteljesedik a Kós-képünk. Megtudhatjuk, hogy írását, betűit az erdé­lyi kopjafákról tanulta, hogy még nyolcvankét évesen is szívesen vett a kezébe ka­szát. Sok mindent az Ütünk megindításáról, Gaál Gábor­ról és a többi irodalmár munkájáról; meg hogy miért faragott sakkfigurákat. Olyan hitelességgel hozza testközel­be a gondolkodó embert, a földművest és az írót, a poli­tikust és lapcsinálót, a kalo­taszegi ezermestert, aki sze­rényen — „kicsi részem eb­ben nekem is volt” — ítéli meg munkáját Erdély kultu­rális fundamentumának épí­tésében, hogy magunk is to­rokszorító fájdalmat érzünk, amikor a tollforgató nem ta­lálja már élve beszélgetőtár­sát. Balogh Edgár másutt ezt írja Kosról: „De hát mi is ennek a ráncos szent-öreg­nek a titka? Sohasem volt a puha engedékenység, a min­denre jó nyugalom, az elvte­len és felesleges kiegyezke­dés embere. Sebet kapott és ütött, hibára mutatott rá, és maga is túlzott teremtő ha­ragjában. És éppen hadako­zásával fakasztott tisztító vi­harokat, segített elő bölcs szintéziseket a történelem való szükségletére __" A zon a hetvennyolca« őszön, amikor e sorok írója is a kegyelet virágát tette Kós sírjára, csokrának ke­vés helye maradt. Mert Er­dély nem felejtette el nagy­szerű fiát. Békés József vissza, a közművelődési könyvtárak állománya 190 000, az iskolai könyvtá­rakban pedig 35 000 kötet ta­lálható. Kétségtelen, hogy a nemze­tiségi könyvtárak fejlődését jelentős mértékben felgyor­sította, működésüket sokszí­nűbbé tette az az 1978. évi rendelet, amelyben az Állami Gorkij Könyvtár megbízást kapott, hogy legyen koordi­nációs központja ezeknek a könyvtáraknak. A könyvek előrendelését a könyvtár re­ferensei végzik, a Nemzetisé­gi új könyvek című kiadvá­nyaikkal pedig szakszerű el­igazítást nyújtanak az anya­nyelvet nem ismerő könyv cá- rosok munkájához. Mennyire sikerült a könyvválaszték bővítése? Kielégítő-e hazai nemzetiségi könyvkiadásunk? (1976—1980 között 54 kiad­vány jelent meg, 1981—85 között ennek háromszorosára számíthatunk.) A könyvár­emelkedések nem veszélyez- tetik-e a külföldről beszerez­hető kiadványok pénzügyi tá­mogatását? Mind olyan kér­dés, amely még válaszra vár. A könyvek azonban csak akkor töltik be hivatásukat, ha igénylik is őket. A nem­zetiségi olvasótáborok szerve­zői szerint a 10—14 éves gyé­reitek között kevesen akad­nak olyanok, akik úgy tud­nának anyanyelvükön, mint ahogy magyarul. A kifejező- készséget akadályozza, hogy a gyerekek ritkán gyakorol­ják anyanyelvűket családi környezetben, és ha mégis, akkor a hétköznapi és az iro­dalmi nyelv között lénye­ges eltérések tapasztalhatók. Pedig az anyanyelvi előkészí­tés több helyen már az óvo­dában megkezdődött. A gyer­mekek zöme az első iskolai év kezdetekor már rendelke­zik azzal a szókinccsel, amelynek birtokában sikerrel birkózhat meg az iskolai fel­adatokkal. Az iskolán kívüli közművelődésnek a jövőben még erősebben kellene segí­tenie az oktató-nevelő mun­kát, és ez nemcsak a gyer­mekekre, de a pedagógusok­ra is vonatkozik. A gyermekversek gyűjte­ményei, a népdalkultúra ápo­lását szolgáló kiadványok, a mesekönyvek, a helytörténeti füzetek kiváló lehetőséget te­remthetnek az olvasás, az irodalom, a kultúra kincsei­nek megkedveltetéséhez. Re­meim lehet, hogy a jövőben sem csökken a gyermekek­nek, az ifjúságnak szánt ki­adványok száma, a könyvke­reskedelem jobban alkalmaz­kodik majd a nemzetiségi te­lepüléshálózat sajátos viszo­nyaihoz, korszerűbb és fő­leg hatásosabb lesz a könyv­propaganda. Maród István Rendhagyó módon két kü­lönböző színhelyen tartandó eseménnyel kezdjük hétvégi ajánlatunkat. Amiben azon­ban e kettő megegyezik: mindkét helyen a bevételt a Nemzeti Színház fölépítésére ajánlják fel. A marcali ze­neiskola tanárai a balaton- máríai moziban adnak kará­csonyi hangversenyt ma dél­után öt órakor, a Somogy táncegyüttes pedig két fel­lépést tart szombaton a La­tinka művelődési központ­ban. Az előadások kezdete délután négy és hét óra. Ol­vasóink figyelmébe ajánl­juk ezt a két programot. A jeges sportokat kedve­lők is örülhetnek már: tü­körsima jégpáncél feszül a Balaton vizen — alkalmas korcsolyázásra, fakutyázás­ra ... A tél azonban első­sorban a művelődési házak főszezonja. Barcson ma hat órakor a Móricz Zsigmond művelődési központban a szülök kapnak ajándékot — méghozzá egy színvonalas gálaműsort gyermekeiktől. A művelődési központ és az általános iskolák gyermek­együtteseinek karácsonyi ajándéka ez. Vasárnap este hét órára a városi fiatalokat hívják ide táncestre. A Hild-emlékéremmel ki­tüntetett Nagyatád is gazdag hétvégi programokat kínál. Ma hét órakor a Gábor An­dor Művelődési Házban Mo- liére Nők iskolája című víg­játékát mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház társulata. Az előadás előtt néhány percre lépjünk be a galéria­terembe! Nem fog senki sem csalódni, hiszen Kustár Zsu­zsa iparművész kiállítása or­szágosan is sikert aratott. Textiliái, tűzzománcai és grafikai munkái tekinthetőek meg itt... Ugyancsak ma rendezik meg a bodvicai if­júsági klubban — hat óra­kor — Az év slágerei című diszkóműsort. Vasárnap ket­tőkor a gyerekeket várják a művelődési házba: karácso­nyi játszóházra. Kaposváron ma este hét órakor rangos színházi be­mutató lesz: Shakespeare Hamletje kerül színre a Csi- ky Gergely Színházban. A főszerepekben Máté Gábort, Jordán Tamást, Lázár Katit, Básti Julit látjuk. Holnap este hétkor szintén ez az elő­adás tekinthető meg, míg va­sárnap este — közkívánatra — a János vitézt mutatják be. A Killián ifjúsági művelő­dési központban szombaton délután háromkor játszóház nyílik sok-sok érdekes prog­rammal — kicsiknek, na­gyoknak. Vasárnap délelőtt az éremgyűjtők hallatnak magukról: árverést rendez­nek, s erre minden régipénz-: gyűjtőt várnak. A Somogy megyei Műve­lődési Központ ma este hat órakor karácsonyi hangver­senyt rendez a Munkácsy gimnáziumban. A gazdag programban éppúgy szere­pelnek népi karácsonyi du­danóták, mint Liszt, Orff, Schubert, Kodály és Mozart művei. Ugyancsak ma hat órakor a cseri fiókkönyvtár ifjúsági klubjában Ajándé­kozási szokások címmel já­tékos illemtanórát rendez­nek. Vasárnap délelőtt a közgazdasági szakközépisko­lában tesz diáknap; a sok­rétű programból kiemelke­dik Sándor György humo- ralista műsora — délelőtt tíz órakor. A Somogyi Képtárban Ba- gó Bertalan kiállítása látha­tó. E heti kulturális kórké­pünk utolsó ajánlatai a Mo­zimúzeum filmbemutatói: ma Jane Fondával a főszerepben a Hazatérés című amerikai filmet mutatják be fél hat­kor, holnap és holnapután a Vabank című lengyel bűn­ügyi filmvíg játékot ajánlják. A Fehérlófia című magyar rajzfilmet vasárnap délután fél négykor vetítik a kicsi­nyeknek. Ülést tartott a megyeI úttörőelnökség A kisdobosmunka hatékonyságáért A Magyar Úttörők Szövet­ségének országos elnöksége 1981 novemberében jelentést fogadott el a kisdobosmun­ka helyzetéről, különös te­kintettel az életkori sajátos­ságokra, a tartalmi és szer­vezeti kérdésekre. Feltárta a hiányosságokat is, melyek a kisdobosközösségek irányí­tásában, munkavégzésének szervezésében, folyamatossá­gának biztosításában jelent­keznek. E jelentés alapján a somogyi szakbizottság rend­szeressé tette a kisdobos kö­zösségek mozgalmi tevé­kenységének elemzését. Ki­helyezett szakbizottsági ülé­seken tájékozódtak egy-egy járás, város kisdobosainak tevékenységéről, s segítették a további munkát. A mozgalmi életre való felkészítés érdekében kezde­ményezik, hogy az óvónők ismerjék meg a kék nyak­kendőért próbát. Már több helyen kialakult a kapcsolat az elsőosztályos raj vezető és az óvónők között. A rajve­zetőket meghívták az óvodai továbbképzésekre, az óvónő­ket pedig a kisdobosfoglal­kozásokra. Ez a kapcsolat­teremtési forma elsősorban a községekben él. A nyári felkészítő tábor­ral egy időben — a jó mód­szerek továbbadásáért — az idén is megrendezik a ta­pasztalatcserét. Az előzőek jól sikerültek, az úttöróve- zetők segítséget kaptak a további munkához. A megyei úttörő-szövetség lapjából, a Híradóból ugyan­csak gyűjthetnek a mozgal­mi élet irányítására vonat­kozó ismereteket a rajveze­tők. Ahogy a Somogy me­gyei úttörőelnökség tegnap tartott ülésén elhangzott: a kisdobos- és úttörő-kapcso­lat terén nem sikerült előbb­relépni. A jó példák mellett gyakoriak a kedvezőtlen ta­pasztalatok. ' Megvizsgálták ennek okait is. Kiderült, hogy az úttörőket nem tud­ják cselekvőén bekapcsolni a kisdobosközösségek mun­kájának irányításába, szer­vezésébe — legtöbb helyen a váltakozó tanítás, a dél­utánok zsúfoltsága, az össze nem egyeztethető időbeosz­tás miatt. Előfordul az is, hogy nem megfelelőek a gyermek és felnőtt közötti személyi kapcsolatok. Ezen feltétlenül változtatni kell, hiszen csapatszintet tekintve csak a közösen végzett mun­ka lehet eredményes. Még mindig nem a gyermek élet­kori sajátosságainak megfe­lelőek a foglalkozások. (Hi­ányzik a játékos forma.) Ezért átgondoltabb terveket kell készíteni, példát kell mutatni, A kisdobosmunka föllendítéséhez szükség van a párttagok, a KISZ és a megyei tanács segítségére is. A megyei úttörőelnökség feladata, hogy vizsgái ja meg a Kis Somogy vándortábor létrehozásának, valamint a törökkoppányi csapattábor kialakításának lehetőségeit; rendezzen olyan tapasztalat­cseréket, amelyek hozzájá­rulnak a tartalmi munka ja­vulásához; készítse el a me­gye úttörőmozgalmának tör­ténetét, s ehhez kapcsolódva alakítson ki múzeumot. A fő feladat továbbra' is a nevelői hivatást vállaló úttörőveze- tők segítése, munkájuk meg­becsülése. Ä. Mi SOMOGYI NÉPLAP HÉTVÉGI

Next

/
Oldalképek
Tartalom