Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

HELY ES IDO Azaz két olyan tényező már a címben, mely vala­mennyiünk életét meghatá­rozza. Olykor harcra kelünk Ugyan e kettős meghatáro­zottság ellen, a szerencsések­nek vagy kiválasztottaknak hébe-hóba meg is adatik a hely tágításának vagy a tör­ténelmi idő siettetésének le­hetősége, többségünk azoib ban alkura kényszerül, vagy egyszerűen kényelemszeretet­ből, gyengeségből, becstelen­ségből vállalja a „modus vi­vendi” következményeit ak­kor is, ha személyiségünk legnemesebb tulajdonságai sikkadnak el az egyezkedés során. S az erkölcsi társa­dalmi, anyagi kényszerűség­ből elkövetett hétköznapi bű­nök azután kísértetekként jelennek meg újra, ébrenlé­tünk és álmaink óráiban, a jobblétre szenderülés elke­rülhetetlen pillanatáig. Egy „zanzásított” mondani­valót követelő tankönyv szá­mára így összegezhetnénk a csaknem három esztendeje elhunyt, hazánkban ts hallat­lanul népszerű Jurij Trifo­nov életművének lényegét. Ennek a hőskuMusztól világ- életében irtózó, a mindenna­pok apró mozzanataira az emberi viselkedésformák leg- ptarónyibb változásaira ofly érzékeny írónak mo6t — hála a Magvető kiadónak és a ki­tűnő fordítónak, Szabó Má­riának — utolsó regénye je­lent meg a magyar könyv­piacon, ismét nagyszerű cse­megét hozva azoknak, akik­nek ízléséhez a pontos lélek- ábrázolás, a históriai folya­matok lakkozatlan megörökí­tése áll a legközelebb. A hős itt is, mint Trifonov oly sok művében, a környe­zettel békés koegzisztenciát kereső értelmiségi. Az ő sor­sát kísérhetjük figyelemmel a harmincas évek második felétói a hetvenes évek vé­géig. A szerző korábbi — la­könyvespolc púnkban is méltatott — al­kotásait ismerő olvasók szá­mára az sem maradhat só­imig titok: a regény valóság­gal hemzseg az önéletrajzi ■elemektől. A gyermek Szása Antyipov apjában nem nehéz felismernünk az író édesap­ját, Valentyin Trifonovot, a forradalom és a polgárhábo­rú kiemelkedő hősét, aki a „tisztogatások” idején tűnt el nyomtalanul. Fiának i;óla ké­szített könyve, Máglyafény címmel, annak idején órák alatt fogyott el könyvesbolt­jainkból, De olvastunk már más Trifonov-művekben a Hely és idő többi helyszíné­ről is: a második világhábo­rú éveiben működött moszk­vai repülőgépalkatrész-gyár­ról, a Gorkij Irodalmi Főis­koláról, s nem ismeretlenek jórészt az „antihősök” sem: a sztálini korszakban csu­pán „balos” megnyilatkozá­saikkal és „megrendíthetet- len hitükkel” karriert csiná­ló álszent konjunktúralova­gok, a tollbamondás- vagy formanyomtatvány-szövege­ket lelkiismeret-furdalás nélkül futószalagon gyártó, szerkesztőségekben és más ti­tokzatos közhivatalokban sza­kadatlanul kuncsorgó írócs­kák, a társbérlőkkel „kon­szenzusban” élni kénytelen munkásemberek, nyugdíja­sok, kishivatalnokok. Közöt­tük vezet Antyipovnak, az elhurcolt bolsevik fiának út­ja a gyermekkor magányos­ságától a viszonylagos írói kibontakozásig olyan „állo­másokon” át, mint a háború, a személyi kultusz évei, az „olvasás”, a konszolidáció. Feltűnőén emlékeztet a re­gény cselekménye, szerkesz­tésmódja, jellemábrázolás! módszere egyaránt egy ko­ÖT PERC Mosóczi Istvánnal Van, akit csöndesen izzó határozottságáról ismernek. Mosóczi István, a Somogy táncegyüttes koreográfusa ilyen ember. Neve jól cseng a hazai néptánckaroográfusok között Elképzelé­seit újszerűén ágyazza az ősi táncmozgalomba. Hogy csak a Ki mit tud? döntőjé­ben nagy sikert arató Ballada cí­műt említsük, amelyben a ha­gyományosat re­mekül ötvözte kor­szerűvé. — 1979 óta ve­zeti a Somogy táncegyüttest, de most már ingázó koreográfus ként. — Családommal a Gödöllő mellet­ti gyönyörű kisközségben, Bagón lakunk, onnan járok hetente kétszer Kaposvárra. Nem tudnám itthagyni a So- mogyot Talán kissé roman­tikus dolgot mondok: ezek­nek a fiatal táncosoknak a szeme, ez a kérő-bíztató-sze- retó tekintet ide köt. — Az idén sikeres évet zárt a Somogy. — Talán a tavalyi szegedi „arany-kettő” minősítéssel kezdeném. Most érkezett a meghívásunk a jövő évi ver­senyre, Célunk az előbbrelé- pés. Szolnokon májusban ki­emelt nívódíjasok lettünk, és ennek a Sikernek a tetézése- ként koreográfusi nívódijat is kaptam. Egy hete az or­szág tizenkét legjobb együt­tesének a föllépésén a Buda­pest sportcsarnokban alig akartak leengedni bennünket • színpadról. S hogy ne csa.< a nagyegyüttesről beszéljünk, hiszen 150-en vagyunk a gyerek- és az utánpótlás csa­pattal együtt: a gyerekcso­port acBwcá a Népművelési Intézet nívódíját nyerte el. — Fiaskónak érzi-e a ki­mit-tudós szereplést? — Ezt a kérdést már so­kan föltették nekem. Én so­sem a szakmának akarok dolgozni, uem a kritikusok­nak akarok jófiú lenni: a néző, a táncszerető ember érdekel. Persze az előbbit sem hagyom figyelmen kívül, hiszen akkor vaktában vag- dalkoznék. A Ki mit tud ? eredményét mi sikernek könyveljük el. — Melyek a Somogy és Mosóczi István tervei? — A tervek azonosak. El kell érnünk, hogy megoldód­jék a fenntartás gondja; a mi éves költségvetésünk egy­negyede csak a többi orszá­gos együttesének. Mecénáso­kat kell keresnünk és talál­nunk, s őket mi is honorál­juk eredményeinkkel. — Szombati önálló estjük első előadásának teljes bevé­telét a Nemzeti Színház épí­tésére ajánlják fel. — Az ötlet a társadalmi vezetésünktől származott, de nem volt egyetlenegy táncos sem, aki ne lelkesedett volna érte. Reméljük, nagyon so­kan lesznek kíváncsiak ránk. B. J. rábbi, hatalmas visszhangot keltett Trifonov-műére, a Ház a rakparton címűére. Ott Glebovnak, az alacsony sorból kiemelkedett írónö­vendéknek kell tanúskodnia egy koncepciós perben ked­ves professzora, Gáncsuk el­len — itt Antyipovot, a zöld­fülű írót „kérik meg” arra — a negyvenes évek végén — hogy szakértőként működ­jön közre egy „megbízhatat­lan” kiadóigazgató „plágium­perében”. A hasonlóság azonban csupán látszólagos. Amíg a mérlegelő, befolyá­solható Glebov — a várható tündökletes pályafutás érde­kében — edmondja a mások által fogalmazott tanúvallo­mást, Antyipov nem kér a becstelenséggel kikövezett diadal útból: a bíróságon ha­tározottan szembeszegül azokkal, akik az eszmei tisz­taság legfőbb létesítménye- seinek érzik magukat, ■ in­kább veszni hagyja egy kia­dóhoz frissen benyújtott re­gényét, inkább szenved újon­nan alapított családjával egy szűk társbérletben. Attól sem „riad vissza”, hogy „gyanúba keveredett” professzorát meg­látogassa, tanácsait kérje. Annak a saját útját járni akaró, alkalomadtán a heiy- lyel és idővel is szembeszáll­ni képes írótípusnak a jelle­mét fejlesztette hát tovább Trifonov, mely — még ke­vésbé kidolgozottam kevésbé árnyaltan — utolsóelőtti re­gényében, Az öreg-ben je­lent meg, a polgárháborúnak egy rejtély« eseményét ken­dőzetlenül megismerni akaró ifjúként. Kincstári ssocreáli — !e- gyinthetne gúnyosan az elő­ítéletektől terhelt szemlélő — tiltakozni mert a sztálini korszakban, mégis befutott író lett a hősből!? Csakhogy a Hely és idő szerzője a hu­szadik kongresszus utáni év­tizedeket is eléggé sok szín­nel festi ahhoz, hogy regé­nyét feltétlenül a címben jel­zett két tényező által megha­tározottnak tekinthetnénk. Palettájáról bőségesen ada­golja a szürkét, sőt a feke­tét is. Optimizmusa nem el­sősorban helyhez és időhöz kötött, inkább általános. Egy sokat szenvedett, sokat ta­pasztalt nagy író hite abban, hogy tisztességgel, nyíltsággal és bátorsággal siettetni lehet a nehéz időket, hogy a falak ledöntésével tágítani lehet az emberi mozgáshoz szükség« helyet. Lengyel András Egvháztörténeti kiállítás ayüt Kőszegen — Luther Márton születésének 508. év­fordulója alkalmából. A XV. századi bibliától, az ötvösművészeti remekekig, levéltárt anyagokig számtalan érdekességet láthatnak itt az érdeklődők. (MTI-fotó — Czáfca László felvj A p&da góg ússzak szervezőt tárgyalta A bérpolitika a gyakorlatban A pedagógusok szakszer­vezetének központi vezetősé­ge 1981 márciusában adta ki bérpolitikai irányelveit és azt a határozatot, melyben a központi irányelvek helyi körülményekhez igazodó ki­dolgozására kötelezte á me­gyei bizottságokat Megyénk­ben ez már a határosát meg­eveoell megtűr ­téftt Mi lett * bérrendezés­ből, hói vannak még hiá­nyosságok? Erről tárgyait a héten Kaposváron a Pedagó­gusok Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága. A tanintézetekben az idén 2,9—3,5 százalékos a bérfej­lesztés. Ezt a pénzt teljesen felhasználták. Bémzamd- vány akkor keletkezik, ha egy pedagógus magasabb bérrel megy nyugdíjba, mint amennyivel a pályakezdőt alkalmazzák. A különböze­tni esak bérezésre, fizetés­emelésre vagy jutalmazásra lehet fordítani. A munka anyagi elismerésének tehe­tőségei lényegesen szűkül­tek, több helyen mégis a szociális helyzet, nem pedig a munka minősége határoz­za meg a juttatást. Az ész­szerű elosztásra javaslatot tett a Kaposvári Városi Ta­né« művelődési osztálya, de több esetben nem talált megértésre. A bérmaradvány negyven százalékával gazdálkodik az intéamény, a fennmaradó hatvan százaikkal pedig a tanács művelődésügyi osztá­lya. Ezt a pénzt ott használ­ják föl, ahol a legnagyobb a bérfeszültség. Az óvónők fi­zetése megyeszékhelyünkön példáiéi elmaradt az országos, és a megyei átlagtól. Ezt most már rendeztek, do to­vábbra is figyelemmel kell kísérni bérük alakulását. Az idén béremelésre kö­rülbelül fele annyit fordí­tottak, mint a múlt évben. A bérfejlesztés fezért a* idén nem a bér, hanem a létszám arányában osztották el az In­tézmények — ezzel a keve­sebb munkaerőt foglalkozta­tők rosszabb helyzetbe ke­rültek. Gondjukon a városi művelődési osztály segített Általános tapasztalat az Is, hogy az intézményben több éve dolgozó és az új pedagógusok fizetése közölt nagy a különbség. Előfordul viszont ennek a fordítottja is: a fiatal szakember csak több bérért vállalja el az át­lóst Ez — különösen, ha gyakran Ismétlődik — nóta isak a bérezésben okozhat feszültségeit... A kaposvári pedagógus szakszervezeti bi.zotthág ta­pasztalata az, hogy a helyet­tesítést a jogszabálynak meg­felelően díjazzék. Előfordul azonban ettől eltérő gyakor­lat is. Egyedi példa volt, dfe figyelmet érdemel: a feó- vábbtanuló pedagógust he­lyettesítőnek az intézmény nem fizetett — arra hivat­kozva, hogy a továbhtaisdé- sát nem javasolták. Fizessen tehát réz, aki ilyen eaétocn főiskolára, egyetemre jéri Új reprint A téh könyvvásár amúgy­w gazdog választékáit bővít­ve az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat Repriiü-sorozata is hét új kötettel jéteiatfce- zett a napofeban. Pák Dienes Vadászattad ornány című mű­ve 1829-ben hagyta el elő­ször a nyomdát; szerzője az első magyar nyelvű vadá­szati szakikönyv összeállító­ja. Az egyes fejezetekben ismerteti a korabeli vadász­fegyverekéit, a puskapor és a golyóbis ok készítését a lővésrnódokat és a vadáéz­kutyáfc fajtáit, és gyógyításukat. A műnű- soddk felében vadászati ka­lendárium található, a köte­tet bibliográfia és szakszó­tár zárja. Magyarországi tnrtng« nö­vénye": a elme Ksbvspf Ágoston 1842-ben kJadbÜt könyvének, amely most is­mét széles körben HazráMr- hetővé válik. A könyv djutf- ciófc keresett darabjában KubSnyi Ágoston 51, Jte- gymrorsvágon honos mérgező növénnyel fagfedhoeSk, Tv-filmsorozat Wagnerről A Magyar Televízió is műsorra tűzte az angol— magyar koprodukcióban ké­szült filmsorozatot Richard Wagnerről. December 20-án kezdődik, és február végéig tart a tízrész« szuperpro­dukció sugárzása, amely a zeneköltő halálának 100. év­fordulója alkalmából idézi életútját. A külföldi sajtó mamthoni filmnek nevezte el, premier­jét tavasszal tartották Lon­donban. A mintegy 2000 em­bert befogadó moziban, telt ház előtt, délelőtt 18 órától, este 11-ig vetítették, és a kö­zönség mindvégig kitartott. A belépőjegyek szokatlanul magas (20—25 font közötti) árát, a forgatási költségek rendkívüli növekedésével in­dokolták, amely végül is 28 millió márkára rúgött Azóta több európai városban mu­tatták be mozifilmváltozatát, köztük Velencében Wagner halálának színhelyén, és az ünnepi játékok alatt Báy- reuthban is. A tengerentúlon az amerikai Tv kezdte meg először a sugárzását, majd követte az NDK-televíziö. ahol hetedként két folytatás­ban láthatja a közönség. A Pannónia Filmstúdióban, Mohácsi Emil rendező irá­nyításával több hónapig dol­goztak a Wagner filmsorozat magyar nyelvű televízió* vál­tozatán. — Szerencsésnek és baádog­nak éreztem magam, amikor megkaptam ezt a feladatot. A stábbal együtt tudtuk, hogy bravúros szakmai anya­got vehetünk kézbe; ismer­tük az alkotókat, hiszen együtt dolgoztunk a film technikai munkáin. Meglepe­tést okoztak a látványos, freskóhatású képkompozíciók a feszített, izgalmas rende­zés, lenyűgöző Wagner ze­néje. — A színkronmunka alfája és ómegája a jó szöveg. Charles Wood angol forgató- könyvíró munkája alapján ■Szőnyt Klára írta a magyár változat szövegét, a jól mondható, plasztikus, filozo­fikus gondolatokkal fűszere­zett dialógusokat. A Wagnert alakító Richard Burton ma­gyar hangja Szabó Gyula lesz. Ez a szerep szellemileg is, fizikailag is telj« mű­vészt kíván. Tony Palmer az angol rendező amikor meg­hallgatta a magyar nyelVű változatot, elismeréssel szólt a szinkronizálásról, mert szá­mos jelenetben jobban érvé­nyesül a pergő dialógus, mint az enedett uyetaeo. Saabé Gyula mellett a főszereplők magyar hangjai: Földessy Margit, Szakács Eszter, Áta­dói Györgyi, Fülöp Zsigmorui, Tyll Attila, Képessy József és Benkó Gyula, A nemzetközi filmvilágban kétkedéssel vegyes érdeklő­dés kísérte — és fogadta —' Tony Palmer rendkivúfl vál­lalkozását, a Wagner-fftnet A rendező kijelentette, hogy Wagnert személyének és mű­vészétének jobb megértése érdekében a masa ellent­mondásosságával kívánja megidézni. Rendezői koncep­ciójában Wagner alkotói módszerének elemeit fedez­hetjük föl. A fOm zenei anyagát Wagner válogatták. roKirao nicnsra megjelenítésébe* Burtont választotta, aki kd­je sen azonosait a művészi nagyságáról, szertelen termé­szetéről hír« zsenivel. Kül­sőleg, belsőleg cgyaiJkit át­alakult A Nordbayeri scher Kurier azt írta róla, hogy r premieren a legedzettebb fii meeek fel megkönnyezték Burton torokszorító fsfej« tett. Mind a kritika, mind a közönség dicsérte a It. Iája bajor királyt alakító G&ffy Lászlót Vittorio Storaro Osear-dt- jas operatőr káprázatos ké­peket varázsol a vászonra, mestere a természete* ők mesterséges fényhatásoknak. Színorgiát »Prat, a paszták­tól, a lángoló vörösig, lenyű­göző hatással. A filmsorozat az egész vt-; lág elé tárja kontinensünkét ötezer szereplő fél Európán át 208 helyszínre vezeti á közönséget A mű az írorszá­gi partokon tomboló tengeri vihart is megörökítette. K zord légkört enyhíti Windsor Párizs, Zürich, Luzern, Irfb- sehen, Velence, Firenze, Ra- vrilo, Siena, München, Bay- reufl, Béc* pompás látványa. A palotákban, múzeumokban, királyi várakban és hazánk számos városában forgatott képsorokon át kísérhető vé­gig a XIX. század legvita­tottabb művészének, Richard Wagnernek emberi ée alkotói küzöebnel, Mkeret Erdőst Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom