Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

A harangok szerelmese Az irkutszki Vlagyimir Tetyenkin festőmű­vész műterme különös gyűjtemény otthona. A művész több mint kétszáz harangot tudhat magáénak. Van itt toronyból való templomi, és hajóharang, súlyos öreg'harang és apró csengettyű. Mindegyiknek más-más hangja, mérete és rendeltetése volt: távoli ősök kel­tek és feküdtek a harangok hangiára, gyűl­tek az ünnepekre össze, de még a kenyér tésztáját is harangszóra vetették kemencébe. A festőművész, vendégei kívánságára, olykor különleges koncertet rendez műtermében. A Szovjetunióban az állami múzeumokon és képtárakon kívül számos olyan magán- gyűjtemény van, melyeket tulajdonosaik szí­vesen mutatnak meg az érdeklődőknek. Ilyen magánmúzeum Tetyenkin haranggy űj termé­nye is, de vannak, akik jégkorongot, babá­kat, já lék katonákat gyűjtenek. A farmernadrág története Regény — képekben elbeszélve Ha találomra belelapo­zunk képesújságainkba, nem egyben ott sorakoznak egy-egy folytatásos képre­gény ábrái. Egyforma koc­kák követik tehát egymást, és ezekben a négyszögekben úgy láthatjuk egy kalandos — vagy legalábbis annak szánt — történet jeleneteit, mintha egy film celluloid szalagját vizsgálgatnánk. Mint minden ilyen szelle­mi divatnak, ennek is fel­kutatták a történetét. Mű­vészettörténészek, kultur- historikusok sokasága foglal­kozott s foglilkozik ma is a képregény eredetének meg­fejtésével. Még egy tudo­mányos ülésszakot is rendez­tek Nyugat-Berlinben a comics-szakértők. Ezen az eszmecserén aztán sok mindenre fény derült. Egyebek között arra is, hogy a képregény szinte egyidős az emberiséggel. Már bar­langlakó őseink — azok, akik a francia földi Pech-Merle barlangjában időszámításunk előtt jó harmincezer évvel vertek tanyát — fölvázoltak néhány olyan jelenetet rideg otthonuk falára., amely ké­pes kockákból áll. COMME >JN BULLDOZES?, NELA/S>í>AMT OU£ L *, .V«- Eeet&r Jellegzetes külföldi képregényjelenet. Üzletté nem egészen száz éve, 1896-ban vált. Richard Outcault ugyanis ekkor át­lőtte ki Yellow Kid (Sárga Kid) alakját, amely a World (Világ) című lap mellékleté­ben jelent meg újra és újra, mindenféle kalandok hőse­ként. Yellov Kidnek aztán sok Most, hogy az úgyneve­zett military stílusú, tehát a zöldes, drappos anyagok­ból varrott, s csillagos, sá­vos „rangjelzésekkel” ékí­tett ruhadarabok divathullá­mát is átvészelte a hagyo­mányos farmeröltözet, el­mondhatjuk: a blue jeans (ejted: bhi dzsinsz), tehát ez a kékvászon nálunk is újból kiiktathatatlan ruha­darab lett. Koptatja javában öreg és fiatal, ám amíg tesz-vesz benne, aligha érdekli, ki­nek az agyából pattant ki a farmemadrág-csinálás két­ségkívül zseniális ötlete. Nos, a blue jeans — ez a czókettős egyébként o Ge­novában gyártott kékvászon angolos elnevezése — atyja Levis Strauss bajor fiatal­ember volt, aki 1854-ben ha­józott át az Újvilágba, s ahol aztán ama genovai fe­hér, illetőleg indigóval kék­re festett vásznakkal keres­kedett. Kereskedett is, de megvarratásukra sem volt rest, s lévén ezek a matéri­ák tartósak, erősek, elsősor­ban nadrágokat készített be­lőlük. Strauss úr, mint afféle nyughatatlan sikervadász, hamarosan áttelepült az USA nyugati partvidékére, ahol jósorsa összehozta egy rigai származású szabómesterrel, Jacob W. Davissal. Mister Davis megrendelőinek zö­me marhahajcsárokból, aranymosókból és más ha­sonló alkalmi pénzkeresők­ből került ki, akik azt sze­rették, ha minél tovább hordhatják ruhadarabjaikat. Davis egy napon — talán azért mert a vastag vászon varrására ráunt — tű he­lyett apró szögecseket vett a kezébe, és azokkal kezd­te összeerősíteni a pantallók darabjait. Újításával óriási sikert aratott: minden va­lamirevaló cowboy és she­riff ilyen szegezett viselet­ben akart díszelegni. Ez az eljárás napjaink farmerjai­nak díszítésében, él tovább. Levis Strauss ebben az újításban fölismerte a nagy- nagy üzletet, és a pofonegy­szerű eljárást megvásárolta Davistól. Szabóságokat, majd áruházakat nyitott Minek kerteljünk: San Francisco egyik leggazdagabb embere lett. Ezek az ős-farmerek per­sze nem egészen úgy festet­tek, mint mai társaik, de a lényegben megegyeztek: a célszerű szabás, a tartósság, no és nem utolsó sorban az olcsóság jellemezte. Érdekes megfigyelni a blu jeans világhódításának az útját Az Egyesült Államok nyugati partvidékéről — ahol elsősorban munkaruha volt — az 1930-as években került át a keleti partvidék­re, ahol viszont kellemes és kényelmes kirándulóöltö­zetként viselték. Még körül­belül húsz év, és szerte a földgolyón föltűnik. Első­sorban az ifjú értelmdségiek, egyetemisták, főiskolások kaptak rá, olcsósága mellett azért is, mert használata kifejezett valami lázadást. 'Aki farmert öltött, arról tudni lehetett, hogy okkal, ok nélkül, de elégedetlen. Az 1960-as, 1970-es évek­ben vált annyira népszerűvé, hogy alig győzték a farmert szabni, varrni, no és termé­szetesen szegecselni a gyá­rak. Ontották nem csak a kékvászon nadrágot, de a hozzája illő dzsekiket, inge­ket is. Ez a szó szerint értendő tömegtermelés folyik ma is. Hiszen a farmerviselet­nél aligha volt általánosabb divat: hordhatja — s hord­ja — ezt a nagypapa éppúgy, mint a tipegőjéből még ép­pen csak kibújt leányunoka. á sárga bestselt®r Az NDK-ban kétévenként az egyik legkapósabb könyv­újdonság a távbeszélő-név­sor. Példányszáma megha­ladja a kétmilliót. Tizenöt kötetben jelenik meg, ebbő! tizennégy a megyéké, . egy pedig a fővárosé, Berliné. A sárga bestsellersorozat ösz- szesen több mint 1,1 millió hívószámot tartalmaz; a ber­liniben például mintegy 210 ezer főállomás száma talál­ható. A legvékonyabb a Suhl megyei telefonkönyv — érthető, hisz’ ez az ország legkisebb, mindössze 3856 négyzetkilométer területű. 549 ezer lakosú megyéje. Százkét esztendővel ez­előtt létesítették az első- te­lefonállomásokat Berlinben. Az akikor kiadott első táv­beszélő-névsor csupán 27 ol­dalas volt. Érdekességképpen — gyűjtők számára — újra­nyomták az első névsort. Annak ellenére, hogy az NDK-beli telefonkönyvek átdolgozott, javított kiadásai 24 hónaponként megjelen­nek, nemegyszer elavult ada­tok egész sorát is tartalmaz­zák. A nagyarányú távbeszé- lőhálózat-fejlesztés miatt gyakran egész városrészek, települések összes telefon­száma megváltozik. Drez­dában például a legutóbbi három évben sok ezer öt- és hatjegyű teiefonszám hét számjegyűre változott. Miként a magyar telefon- könyvekben százával talál­hatók Kissek, Nagyok, Hor- váfchok, Szabók, akként az NDK-i távbeszélő-névso­rokban is nyüzsögnek a Mülierak, Sehnizok, Schmid- tek, Meierek, Schnei derek. Neumannok, Kochok. A ber­lini sárga könyvben például 1306 Müller található, közü­lük 47-nek a keresztneve Heinz! A távbeszélőnévsor- szenkesztés „csodáival” a különben nagyon is prakti­kusan gondolkodó-cselekvő németeknél is találkozha­tunk. így például azt hinné az ember, hogy a taxi hívó­számát a T betűnél illenék keresni. Nem így van, mert a K alatt található, ugyanis a taxi a Berlini Közlekedési Kombinát egyik vállalata. A könyvtár németül Bibliothek vagy Bücherei. Nosza, föl­ütjük a Bé-néi a telefon­könyvet, könyvtárnak azon­ban nyomát se leljük. Meg­találjuk viszont az A betű­nél, mert általános köz­könyvtárként jegyezték be. Ha a telefonálni szándékozó valamely számot nem talál a könyvben, fölhívhatja a tudakozót: Auskünfte. De a világért se ott, hanem a D- nél — Deutsche Post — ke­Kedvezményes zsírszalonna- vásárlási akció 1984. március 31-ig. Zsírszalonna, háj, kockázott zsirszalonna az akció ideje alatt 2#,— Ft/kg. Kapható a megye egész területén, előrerendelhető húsboltokban, ABC-áruházakban, élelmiszerboltokban és vegyesboltokban. Megéri: házi zsír és friss tepertő otthon készítve! Liza, a sztár KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT (235026) A magyar közönség a Ka­baré Sallyjaként ismerte és szerette meg Liza Minnellit A nagyon tehetséges és nép­szerű színésznő neves mű­vészházaspár gyermeke. Édesapja Vincente Minnelli rendező, édesanyja a világ­hírű Judy Garland. Liza sztárgyerek volt, akit édes­anyja kosztümjeinek mini- változatáha öltöztettek, és aki vele lépett először a kamerák elé, mindössze két­évesen. Karrierje egyenesen ívelt felfelé, egyénisége, tehetsége segítségével sikerült önma­gaként érvényesülnie. Kitű­nő rendezőkkel dolgozott, ragyogó partnerei voltak; érdekes, változatos figurá­kat keltett és kelt életre. 1970-ben Pakula filmjével Mar Del Platában a legjobb színésznő díját nyerte, 1972- ban a Kabaré Sally Bowle- sé-ért megkapta az Oscar- díjat. Azóta igazi sztár, aki a tévében is sokat szerepel, kabarécsillag, aki bejárja a világot. 1975-ben Stanley Donén rendezésében Gene Hackman és Burt Reynolds oldalán a Lucky Ladyban arat' sikert, 1976-ban Ingrid Bergman és Charles Boyer partnere az Idő kérdése cí­mű amerikai’—olasz pro­dukcióban. Martin Scorsese rendezi a New York, New York-ban, Robert De Niró- val együtt. Az egyik új ked­venc, Dudley Moore és a ve­terán John Gielgud a part­nere az Arthur című, 1981- ben készült produkcióban. Magánélete kevésbé mond­ható sikeresnek. Első férje Peter Allen ausztrál énekes volt. Másodszor Jach Haley felesége. A rendező-produ­cer édesapja valaha Liza édesanyjának, Judy Gar- landnak partnere volt az Óz, a csodák csodája című film­ben. Ez a házasság csak hó­napokig tartott Aztán együtt emlegették Barisnyikovval, a neves balett-táncossal, majd rövid ideig Peter Sel- lersszel. 1979-ben ment férj­hez Mark Goto producerhez. Élete nagy tragédiája, hogy bár imádja a gyereke­ket, terhességeit nem sike­rült kihordania. Sok időt tölt legjobb barátnője, Goldie Hawn gyermekeivel, és tár­sadalmi munkát vállalt a hátrányos helyzetű gyerme­kek otthonában, Philadel­phiában. Második megszakadt ter­hessége után a munkában keresett vigaszt. Joel Gray­jel, Kabaré-beli partnerével koncertezett, egyszemélyes show-müsorával turnézott, filmtervekről tárgyalt John Travoltával. Alan J. Paloul rendező egy alkalommal ezt mondta ró­la: „Sok mindent megta­nulhat egy színésznő, de az a képesség, hogy valaki lel­ket leheljen egy figurába, olyasmi, ami vagy van, vagy nincs meg. Ez a tehetség Li­zában megvan”. Meggyő­ződhettünk róla. rokona született. Hogy csak az egyik leghíresebb leszár­mazottját említsük. 1929-ben meglátta a napvilágot Tar­zan, a leopárdbőrbe öltözte­tett őserdei félember, aki megszámlálhatatlanul sok kaland főhőseként foglalta el az amerikai újságok ha­sábjainak tekintélyes részét. Ám Tarzant is lepipálta minden idők leghíresebb képregényhőse, a Superman! Jerry Siegel szövegíró és Joe Shuster rajzoló fejéből pattant ki ez a kettős életű valaki, aki egyrészt jámbor polgár, másrészt viszont egy­személyes „világcsendőr”, s mint ilyen, millió és millió tájékozatlan ifjú kétes hírű példaképe. A magyar lapokban, tisz- tesebb alakpk vonják maguk­ra a figyelmet: hol Verne Gyula, hol Jókai hőseinek kalandjait kísérhetjük figye­lemmel. Mindez annak kö­szönhető, hogy amikor az 1950-es évek végén — a Fü­les jóvoltából — az első kép­regények határainkon belül is megjelentek. Akikor a jó- ízlésű szerkesztők olyan tör­ténetek feldolgozására ad­taik megbízást, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de szellemi épülésünkre is van­nak. Ez a tiszteletreméltó ] hagyomány azóta is él, s re­mélhetőleg élni Is fog. A. L. Szafari, napfény, homok Kilimandzsáró Heming­way által is megcsodált hava nemcsak egyik ékköve, ha­nem egyik fontos bevételi forrása Tanzániának. Fel­lendülőben van a turizmus az afrikai országban. „Sza­fari, napfény és homok” — így hirdetik a tanzániai ter­mészeti látványosságokat. Évente vagy hatezer turista vállalkozik arra, hogy meg­mássza az 5 963 méter ma­gas Kilimandzsárót. Legalább ennyire népszerű a Crater Lodge, a 2 350 méter magas­ságban található, óriás mar­garétákkal benőtt, nádtetős szálloda is, ahol a vacsorá­ra felszolgált gnú-bélszínt dodoma nevű helyi borral öblíthetik le a turisták s eközben gyönyörködhetnek a hatszáz méterrel alant lévő Ngrorongorőban, a világ má­sodik legnagyobb, 250 négy­zetkilométer kiterjedésű krá­terében. Az Árusától 300 kilomé­terre fekvő serengeti park a gnúk paradicsoma, közel 1 300 OOO példány található ebből az afrikai bölényfaj­tából. A park egy része át­nyúlik Kenyába, és a gnúk a zebrákkal minden évben átvándorolnak. A szafari kedveit, de egy­általán nem olcsó szórako­zás. Maga a részvétel na­ponta több mint 700 dollár. Hatvanötféle állatra lehet vadászni. A legdrágább a víziló, értéke 2000 dollár. SOMOGYI VS NÉPLAP Is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom