Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
A naptári év végéhez közeledve, az MSZMP szervezeti szabályzatának megfelelően sor kerül a pártalaps tervezetek éves beszámoló taggyűléseire. Az oktatási intézményeket kivéve a beszámoló taggyűlést valamennyi alapszervezetben november 15-e és december 15-e között kell megtartani. A feladat most is az, hogy a pártalapszer- vezet tagsága elmélyült vitában tárgyalja meg a vezetőség beszámolóját és meghatározza a következő időszak pártalapszervezeti te- ■ -dóit. Már hagyományuk van a beszámoló taggyűléseknek pártunkban. Ez az időszak mindig együtt jár a párttagság aktivitásának növekedésével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A jelenlegi taggyűlések a korábbi éveknél feszültebb nemzetközi légkörben ülnek ösz- sze, de ez nem térítheti el feladatuk betöltésétől. A beszámolókban nem az a legfontosabb, hogy a nemzetközi élet eseményeit taglalják, mert erről a párttagság más alkalommal — pártnapon, a nemzetközi élettel foglalkozó fórum- gyűléseken — is hallhat; most inkább annak van kiemelkedő jelentősége, hogy lehetőség legyen a párttagság véleményének elmélyültebb megismerésére. Kiváló alkalom nyilik e taggyűléseken, hogy a központi határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrácia elvei a gyakorlatban. Mindenekelőtt abban, hogy az alapszervezet vezetősége kritikusan és önkritikusan számot ad munkájáról. Ezt követi a vitában a párttagság őszinte véleménynyilvánítása, esetleg bírálata, illetve javaslatai. A vezetőségek a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról adnak számot, természetesen az egy évvel ezelőtti beszámoló taggyűlések határozata alapján. Ugyanígy feladatuk, hogy számot adjanak az idei januári-februári taggyűléseken elfogadott alapszervezeti munka tervek végrehajtásáról is. A gazdaságpolitikai, a pártéletre vonatkozó tennivalók egyaránt az alapszervezeti rmm katerv efc ben kapnak helyet. Joggal elvárható, hogy az évközi taggyűléseken elhatározott feladatok végrehajtásáról és tájékoztatást kapjon a párttagság. Az alapszervezeti beszámolók középpontjában pedig — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikai céljainak, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gondja* állnak. Ezzel egyenrangúan vitatják meg a munkahelyi közösségek tevékenységeit, össze- forrottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet vezetősége — a párttagság és a tömegszerveaetek vezetőségeinek véleményét ismerve — a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámolót terjesszen a párttagság elé. A nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelembe véve kell föltárni azokat a lehetőségeket, a termelési, a gazdálkodási szférákban, az emberi tényezőkben hasznosítható tartalékokat, amelyek hatékonyabba teszik a munkánkat a gazdaságban és a közéletben. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetőségeket, eszközöket — beleértve a káderkiválasztásbán rejlő igényességet is —, amelyek elősegíthetik a termelékenyebb, gazdaságosabb munkát, amelyek minden területen erősíthetik a népgazdasági és a helyi érdekek összhangját. Általánossá kell tenni — s nemcsak a párttagok körében — azt a szemléletet, hogy a gazdasági fejlődést a hatékonyság javulásával mérjék- Vagyis: a gazdálkodás értékelésének alapja — e* d vonatkozik e yyakorlaV munkára is —, hocy miként szolgálja a népgazdaság egyensúlyának javítását. Ennea az élvnek érvényesülnie kell minden munkaterületen, az anyag; és erkölcsi elismerés tekintetében is. Az ideológiai, politikai neveléssel összefüggő feladatok megbeszélése valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap a korábbi éveknél a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken. Az elvszerű viták, a tömegek közötti meggyőző munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párttagságnak a párt politikája melletti fokozott kiállása ugyanis olyan jellegű alapszervezeti feladat, amelynek megvitatása még tartalmasabbá teheti ezeket a taggyűléseket. Az alapsaervezet működési területén dolgozó szak- szervezeti, KISZ, a népfront- szervek munkáját is értékeli a taggyűlés. Az alapelv mindenütt az, hogy az ott dolgozó kommunisták milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízatásukat. Az a cél, hogy legyen még előbb az együttműködés a tömegszervezetek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és pártála pszervezetek vezetőségei között. A munka színvonalát emeli az is, ha erdemben visz- szatémek a beszámolók a pártmegbizatások értékelésére, folyamatos segítésére. Pártmegbizatást egyébként magán a beszámoló taggyűlésen is lehet adni, de mindenképpen kívánatos, hogy jobban kapcsolódjék az alapsaerveaet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Hangsulyoeandó, hogy a párt politikájának végrehajtásában elsődleges szerepet tulajdonítunk az alapszerveze- teknek, amelyek a politika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtók Az alapezerveaetek szerepe abban is fontos, hogy részt vegyenek a politika alakításában. Az irányító pártbizottságoknak pedig az a feladata, hogy az alapszervezetek munkájában is fokozódjék a jó értelemben vett operativitás. ami természetesen ne jelentsen beavatkozást es mások feladatának átvállalását. Mindenekelőtt készségét jelentsen a megérett problémák megismerésére és eredményes megoldására. Nagyobb eredményre számíthatunk, ha az alapszervezetek munkájában is általánossá válik, hogy becsülete van az élő szónak, a meggyőzésnek, a helyszíni segítő munkának, az emberi problémák meghallgatásának és megértésének. A politikai munkában a közérthető érvelés, a tényszerű következtetések ezt segíthetik elő. Minden szintre vonatkozik ez, de az alapszervezeteknél — ahol a legközvetlenebb és a leggyakoribb az emberekkel való együttlét, találkozás — ezt különösen érdemes szem ©lőtt tartani. A z irányitó felsőbb pártszervek képviselői is részt vesznek a beszámoló taggyűléseken. Ez alkalmat ad az alapszervezetek számára, hogy az irányító pártszervek munkájáról is mondjanak véleményt, * ahol indokolt, bírái janak is, de tárják elő, milyen segítséget kívánnak. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az irányító párisaervek a taggyűlésen minősítik, értékelik az alap- szervezeti munkát, méghozzá az idén megnövekedett követelmények alapján, összhangban a magasabb igényekkel. Jelentős esemény tehát nemcsak az alapszervezetben, hanem az egész pártéletben a beszámoló taggyűlés. Akkor éri él célját, ha nemcsak a vezetőség, hanem minden kommunista, tehát a párttagság egésze elmélyült felelősséggel készül e fontos, évente ismétlődő rendezvényre. *r. Ara* Maqnéziumos mésziszsp — talajjavításhoz. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete, a tiszavárkonyi Magnezitipari Müvek és a bábolnai IKR kísérletet folytat a magnezittartaJmii mésziszap mezőgazdasági hasznosítására. Az eddigi eredmények ugyanis ezzel a mésziszappal kezelt földeken jelentős termesnövekedést jeleztek. A laboratóriumi kísérletekkel egy Időben most már a nagyüzemi kísérleteket is megkezdték a mésaszap hasznosítására. Képünkön: a hatásfok laboratóriumi ellenőrzése. (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felv. — KS) Tárgyilagosan a gmk-tó! Helyes volt a létrehozás, a fejlesztés Napjainkban sok ®ő esik a kisvailalkozaaokjol, a gazdasági munkaközösségekről. Vannak, akik vitatják létükéi, s vannak, akik irigy lik a résztvevők jövedelmét, túlzottnak tartják. Mások helyeslik működésüket — Végrehajtó bizottságunk, majd a pártbizottság ezért tűzte napirendre a gazdasági munkaközösségek tevékenységét Vállalatunknál a múlt éviben kezdődő előké- seítö munka után az év elején tizennégy gazdasági munkaközösség alakult Eziekröl nagyon sokféle vélemény jutott el hozzánk. Szükségessé vált elemezni, értékelni az elmúlt hónapok során végzett munkájukat s meghatározni a velük kapcsolatos tevékenységünket — mondotta dr. Halmos László, a siófoki Kőolajvezeték -építő Vállalat pártbizottságának titkára. — Alapos vita után határoztunk. kijelöltük kommunistáink és az alapszerve A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezet is kerülhet olyan helyzetbe, hogy saját erőforrásai kevésnek bizonyulnak tervei megvalósításához vagy éppen átmeneti nehézségeik miatt anyagi támogatásra szorul. Ilyen esetben a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy megyei Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alaptól, a KTA- tól kérhet segítséget. Fóbri Béla, a tsz-szövetség főmunkatársa foglalkozik a kérelmekkel. — Kik és milyen célból kémek támogatást? — A területi alapnak — négy kivételtől eltekintve — valamennyi Somogy megyei termelőszövetkezet tagja, szám szerint hetvennégy. Közülük bármelyik kérhet — kellő indokkal — rövüdebb vagy hosszabb lejáratú kölcsönt, hiszen évente befizetett, kötelező tartalékalapjuk 25 százaléka képezi a KTA saját pénzalapját. Ez az idén 74,4 millió forint. A fenti összegei 1981-töl — az Országos Kölcsönös Támogatási Alap megalakulása óta — még az országos alaptól fölvett kölcsönnel is ki tudjuk egészítem, ha szükséges. Az idén 26 millió forintot kaptunk. vagyis több mint százmillió forinttal gazdálkodtunk. — Ez már tekintélyes ösz- szeg. Eütsk-e a segítségnyújtás lehetősegével a gazdasagok? Zeitek feladatait Kommunistáink nem kerülhetik el a választást, ha a gazdasági munkaközösségek tevékenysége valamilyen fórumon szóba kerül. Főként azért volt fontos, hogy foglalkozzunk vele, mert több kommunista részt vesz ezekben. Olyan módszereket kellett javasolni, hogy a politikai munka, az alapszervezetek tevékenysége, a rendszeres pártélet a gazdasági munkaközösségek miatt ne szenvedje» hátrány*. Az eltelt néhány hónap természetesen, nem bizonyítja még valamennyi közösség életképességét, illetve azt, hogy tevékenységük mennyire segítette a vállalat eredményes működését. Az azonban, sóikat mond, hogy az év kilenc hónapjára nyolcmillió foránt értékű munka elvégzésére kötöttek szerződést, ezt a munkát a vállalat más módon nem tudta volm elvégeztetni. —* Az elmúlt tíz hónap adatra alapján elmondhatom: a tavalyinál többen kértek kölcsönt. Gyorssegélyt elsősorban a melléküzemággal rendelkező tsz-eknek adtunk, vásárlóik fizetési határidejének csúszása miatt vagy mert a munka folyamatosságának biztosítása érdekében módosították készleteiket. Ilyen jellegű kölcsönt 17 termelőszövetkezet kapott, összesen 26,3 millió forintot. Hosszú lejáratú kölcsönt — 44,9 millió forintot — 30 tagnak utaltunk át, fejlesztésre. Ezt részben új gépek vásárlására, részben építkezésekre, illetve melléküzemágak bővítésére vagy újabbak létesítésére fordították. Eddig hét tsz kérte, hogy az ez évben esedékes kölcsön visszafizetését ütemezzük át 1984-re. Somogy megyében 1875-ben alakult meg a KTA. Hogy szükség van rá, azt bizonyítja nagy számú tagságunk. — Mii yen terveik vannak? — Tulajdonképpen nem több, mint eddig: tagságunk igényű a segítséget, és számít is rá Főleg a mellék- | üzemággal rendelkezők és a kedvezőtlen adottságúak. Igyekszünk minden hozzánk forduló tsz-nek pénzügyi lehetőségeink szerint a lehető legnagyobb hasznara lenni, N. Zs A tizennégy gmk többsége Siófokon tevékenykedik, s mintegy ISO embert érint. Csőidomgy óriásra, csővezetéki műtárgyak és szerelvények tervezésére, kivitelezésére, valamint üzemanyag- bemérésére, szabályozására, gépek gyártására, felújítására és javítására vállalkoztak, hogy csak néhányait említsünk. A vb és a pártbizottság meg a ’lapította, hogy a gmk-k létrehozása, fejlesztése helyes volt Még akkor is, ha az ezekben résztvevők a vállalati átlagbérnél magasabb órabérben dolgoznak. Működésük ugyanis kedvezően hat a vállalati eredmény alakulására. Tavaly még csak a vállalaton belüli munkavégzést engedélyeztek, az idén hozzájárultak, hogy előzetes egyetértést követően jogúk legyen külső megrendelővel is megállapodást kötni. A csöidomgyáirtő gmk: által a mült év utolsó negyedeben exportra gyártott csö- készítmények anyag nélküli számla értéke egymildió-öt- venhateaer forint A gmk- nak 3Ű2 ezer forintot fizettek ki, az igénybe vett eszközök üzemelési költsége mintegy 350 ezer forintra tehető. Egyébként ezt a munkát a vállalat létszámhiány miatt nem tudta volna elvégezni. Meg kell teremteni a kisvállalkozások és a további gmik-k létrehozásának lehetőségét. Persze az új gazdasági fonnák új politikai módszereket is igényelnek. Az alapszervezetek, a kommunisták feladata, hogy segítsék a közösségek munkájának javítását. nyújtsanak tevékenységükhöz politikai segítséget. A szakszervezet és a KISZ segítségével olyan szemléletet akarnak a vállalatnál kialakítani, hogy tárgyilagosan ítéljék meg a kisvállalkozások, a gazdasági munkaközösségek tevékenységét — Azt javasoltuk az alap- szervezitteknek, kísérjék figyelemmel e munkát, s biztosítsanak mindenkinek egyenlő esélyt a kisvaillallfco- zás, a gmk létrehozására, alapítására. Bár működésük vállalati érdek, növeK a vállalat eredményét; segít a tartalékok feltárásába», a teljesítőképesség jobb lo- használásában — mondotta dr. Halmos László. — IBM, főként este, szombaton éa vasárnap dolgoznak, de nem engedhetjük meg art sem, hogy háttérbe szoruljanak hízom yos rendezvények, szervezett párt-, KISZ-, szak- szervezeti oktatás. Szalai László Százmilliós segítség Támogatás kölcsönös alapból I k<^ynentárimk Meghívó a jelölésre Sok ajtón bekopogtatnak a kővetkező napokban a nép- frontaklívák, a tanácsok dolgozói, ma kezdődik ugyanis a jelölő gyűlések sorozata megyénkben. Kaposváron és máshol is ..ki pinkától tá k*1 már hol és mikor várják a választópolgárokat, meghívókat is küldenek, a legeredményesebb módszer azonban a személyes meghívás. Évek tcpaszta’atai alapján meg- gv&zödtek erről mindazok, akik hivatalból vagy társadalmi munkában segítenek, a különféle gyűlések megszervezésében. Volt egy időszak, amikor nem fordítottak akkora figyelmet az úgynevezett időközi választásokra.. Ez azonban már a múlté, hiszen a megfelelő tanácstag jelölése és megvalasztasa ugyanolyan fontos a lakosság szempontjából az általános vagy az időközi választások idején. Most különösen nagy gonddal készítették elő a jelölő gyűléseket Somogybán is. Ez természetes is, hiszen ötvenegy tanácstagi hely üresedett meg különböző okok miatt. A közélet fejlettségét mutatja, hogy több településen szóvá tették egy-egy körzet képviseletének hiányát. Egyre jobban érdekelve van minden lakos, hogy milyen döntéseket hoz a tanács, előtte miként gyűjti össze a véleményeket. A jelenlegi gazdasági körülmények között nem egyszer a lakosság anyagi hozzájárulását kérik a fejlesztésekhez, éppen ezért különösen fontos a tanácstagok és a lakosság szoros kapcsolata. A mérce azért is magasabb most, mert a választójogi törvénytervezettel kapcsolatos társadalmi vita somogyi résztvevői mindenhol kié mellék milyen fontos, hogy ne a vtatisztiliai szemlélet. érvényesüljön. Elsősorban a közéletben tapasztalt, a saját vagy a környezet véleményét ha.tarozottwn képviselni tudó férfiak és nők legyenek a jelöltek. Ha nem is mindenki, a hozzászólók többsége támogatta a majd bevezetendő kötelező kettős jelölést. Most már érezhető lesz ennek a hatása ugyanis több jelölő gyűlésen két tanácstagjelöltet ajánlanak az egybegyűlteknek. Persze az is lehet, hogy a választópolgárok ott is két jelöltet támogatnak, ahol csak egyről van szó. Ennek eldöntése ugyanis a jelölő gyűlés tiszte. Szinte elemi erővel tört fel az az igény a társadalmi vita napjaiban, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg a tanácstagságra jelöltet vagy jelölteket. Tulajdonképpen a november 11-e és 16-a közötti jelölő gyűléseken először van rá mód és lehetőség, hogy mindenki éljen a lehetőséggel a saját körzetében. Nemcsak a szervezéstől, hanem az emberek igényétől is függ, menynyien vesznek részt egy-egy gyűlésen, mennyire élnek a véleményalkotás, a jelölés jogával. Ezek a fórumok alkalmasak arra is, hogy mindenki véleményt formáljon a tanács munkájáról, szóvá tegye a hiányosságokat. Ez egyébként űtravaló is a leendő tanácstag tevékenységéhez. Ma hét helyen tartanak jelölő gyúlási a megyében. Reméljük, hogy népes közönség előtt, hiszen a meghívó mén- dertkmek tzaL u a AaArés Beszámoló laiyálések
