Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

Interjú Zdzislaw Lucinskivel Testvérmegyéink életéből Á normalizálás útján kerékvágásba kér bitünk. Van liszt, gabonafélékből gyártott áru, de attól tar­tunk, a mai árak mellett ta­karmánynak is felhasználják őket Más fogyasztási cik­kekből folyamatos az ellátás, különösebb nehézség nélkül lehet vásárolni. Csak szer­vezési hibákból lehetnek be­szerzési gondok. Az áraik megváltoztak, fokozatosan megszűnt az állami dotáció. Piperecikkekből tartaléka­ink vannak és exportálunk; fokozatosan megoldjuk a gyermekruha-, a cipőellátást is, amelyből az idén már 1+0 millió párat gyártunk, s adunk könnyűipari terméke­ket. A piacon továbbra sincs meg a teljes egyensúly, de a kormány tudatosan és fo­lyamatosan oldja meg az egyik problémát a másik után.- Hogyan értékeli testvér- megyei kapcsolatunkat? — Harmadszor vagyok So­mogybán, mindegyik látoga­tásom más volt. Először is­merkedtünk: másodszor a hazánkban zajló feszültség idején jártam itt, és másfél nap múlva meg kellett sza­kítanom látogatásomat. A mostani tapasztalataim iga­zolják: jól választottak, ami­kor a mi megyéinket válasz­tották ki együttműködésre. Kapcsolatunkról csak jót mondhatok. Ügy gondolom, sokat tudunk már egymás­ról, sok személyes barátság alakult ki, hiszen csak a kö­zelmúltban művészeti együt­tes, mezőgazdasági, népfront- és ifjúsági delegációnk járt önöknél. De nem kétséges: többet is lehet tenni ... Se­gítene az is, ha a két megye lapja kapcsolatot teremtene, altkor az egész lakossághoz eljutnának együttműködé­sünk eredményei. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk a mostani láto­gatás alkalmával. Teljeseb­ben megismerhettük egy­mást; most tudtuk meg iga­zán, hogyan élnek a somo­gyi emberek. Számos prob­lémát hasonlóképp oldun-k meg, de észrevettünk egy sor — nálunk még ismeretlen — eredeti megoldást is, mint például a gazdasági munka- közösségek tevékenysége. Ezek nemcsak a mi vajda­ságunkat fogják érinteni, ha­nem az egész társadalmat. Szívélyesen fogadtak ben­nünket mindenütt; kertelés nélküli, őszinte és teljes vá­laszt kaptunk kérdéseinkre. Elmondhatom, nagyon jól si­került ez a látogatás. S ha lehetőség van rá, szeretném a Somogyi Néplap hasábja­in is megköszönni minden­kinek a hagyományosan ba­ráti fogadtatást, a sok infor­mációt. J. B. A múlt héten megyénkben járt Zdzislaw Lucinski, a Ciechanowi vajdasági Párt- bizottság első titkára. Ünne­pi, testvérmegyei összeállítá­sunkhoz kértünk tőle inter­jút. — Vajdasági első titkárként élte végig a lengyel vál­ságot. Közvéleményünk tájékozott a lengyel párt és kormány erőfeszítései­ről, de kevés informá­ciónk van arról: hogyan küzdenek meg a gondok­kal Ciechanowban? — A ciechanowi vajdaság elég speciális helyzetben van, bár átélte ugyanazokat a ne­hézségeket, amelyeket az or­szág. A nyugodtabb megyék közé tartozik a mienk: a feszültséget és következmé­nyeit azonban nem kerülhet­tük el. Most az a dolgunk, hogy lehetőségeinkhez mér­ten kivegyük részünket a normalizálásból, amelynek alapeleme a munka, a ter­melés. Nagy figyelmet for­dítunk a pártmunkára, a meggyőző politizálásra. Elmondhatom, hogy vajda­ságunk minden vállalata, üzeme folyamatosan termel, és jól látja el feladatát Az utóbbi két évben igen jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is. Ez azért fontos, mert Varsó közelé­ben élünk, tehát számotte­vően hozzá kell járulnunk a főváros ellátásához.- Mi a legfontosabb tenni­való az eszmei, ideológiai harcban? Milyen mód­szereket követnek a párt­munkában? Ami a kérdés második fe­lét illeti: igyekszünk minél többet az emberek között lenni nemcsak a pártértekez­leteken, a taggyűléseken, ha­nem a munkahelyeken, a gyárakban, a gépek mellett is. Azután értékeljük majd kádereinket, hogyan végez­ték el ezt a sokrétű fevilá- gosító munkát. Most ez a mi legfontosabb harci frontunk. Hasonlóképpen nélkülözhe­tetlen a szakszervezetek fel­építése. Ebben nagyon jó eredményeink vannak. A vajdaságban már a dolgozók 40 százaléka az új szakszerve­zetekhez tartozik, az orszá­gos szám 9 százalék .. . Fon­tos feladatunk továbbá a nemzeti egység megteremté­se. Ügy gondolom, ezek a tudat átalakításának, az élet normalizálásának legfőbb elemei.- Hogyan alakul a lakos­ság életszínvonala a vaj­daságban, milyen az áru­ellátás? — Ami az életszínvonalat illeti, sajnos jóval alacso­nyabb, mint a krízis előtt volt. Igaz az is, hogy a 70-es években mesterségesen fel­tornászták: a hitelek nagy ré­szét a fogyasztásra, az ellá­tásra fordították. Most, ami­kor a hiteleket vissza kell fizetni, s a termelés Sem volt zavartalan, csökkent az életszínvonal. Sokkal kisebb a húsfogyasztás, mint ko­rábban, a cukor továbbra is jegyre kapható. Minden más fogyasztási cikkel normális — Önök jól ismerik, hogy a Szolidaritás tevékenysége, propagandahadjárata milyen zűrzavart idézett elő a la­kosság gondolkodásában. El­vetették mindazt, ami az előző időszak szocialista eredménye, vívmánya volt, félretettek mindent é^~min­denkit. Arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy lehet és kell követelni a kormánytól, mert megvan a lehetősége a követelések kielégítésére. Elültették a fe­jekben, hogy csak a sztrájk lehet a jóléthez vezető út. Ez a hamis jelszó sokféle anarchiához vezetett, és nem­egyszer összeomlással fenye­getett. Hatása a mi nyugodt vajdaságunkban is megmu- tatatkozott. Ahhoz, hogy tartós ered­ményeket tudjunk elérni, nagy változásra van szükség az emberek gondolkodás­módjában. S mert sokkal könnyebb valamit elpusztí­tani, mint felépíteni, nem I könnyű a dolgunk. Azon fá­radozunk. hogy visszaállít­suk a normális életet, hogy az emberek újra megtanul­ják tisztelni a munkát, a rendet, a fegyelmet KARDZSAU HÉTKÖZNAPOK Sikeres az ipar, teljesíti tervét a mezőgazdaság Kardzsali — bulgáriai test­vérmegyénk a Rodope he­gyei között fekszik; a szem­re szép táj kemény erőfeszí­téseket követel az ott élő emberektől. Ezekről az erő­feszítésekről, a társadalom- - építő munka hétköznapjairól kérdeztük Neso Pavlovot, a Kardzsali megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárát. — Mit tart ön az év leg­fontosabb eredményénei: Kardzsali megyében, és mi okozta a legtöbb gondot? — Bulgáriában december 4-én tanácsválasztások lesz­nek. Ez az esemény lehető­séget nyújt arra, hogy átte­kintést adjunk a megyei ta­nács munkájáról, az 1981. júniusától 1983. végéig ter­jedő választási ciklusban. (Erre az időszakra esik ha­zánkban a nyolcadik ötéves terv három esztendeje is.) A legfontosabb eredmény a megyében, hogy teljesítettük a termelés hatékonyságának növeléséről és a minőség ja­vításáról intézkedő párthatá­rozatot. A tiszta jövedelem a tervezettnél 13,8 százalék­kal lesz több, a társadalmi össztermék pedig 7 százalék­kal haladja meg a múlt évit. Az ipar termelése 7,6 száza­lékkal magasabb az elő­irányzatnál. Megyénk dolgo­zói több energiát, nyersanya­got és alapanyagot takarí­tottak meg, mint amennyi az állami követelmény volt. A megye az intenzív fejlődés útján halad, és tökéletese­dik a gazdaság irányítása. A megye ipara ma 18 száza­lékkal több terméket állít elő, mint 1980-ban. A gép­ipar vezető ágazattá vált. Ki­emelkedő a momcsilogradi Granyicsár (Határőr) Gép­gyár az ivarjlovgrádi se­lyemszövő üzem, illetve az ipari vizek tisztítására al­kalmas gépek előállításával foglalkozó Bisztrec Gépgyár munkája. Nemrég fejeződött be több üzem felújítása. Ti­zennégy olyan község van a megyében, ahol műhelyek és kisebb-nagyobb vállalatok működnek. Ezekben főleg nők dolgoznak. A mezőgaz­daság legfontosabb terménye jelenleg nálunk a dohány. Termesztése azonban évente csak hat hónapig ad mun­kát. Tavaly a megye a do­hánytermesztésben az ország élenjáró területévé vált. Az idén az aszály — majd az esőzés — nagy gondot oko­zott. A mezőgazdaság tervét ennek ellenére túlteljesítet­te. — Kardzsali megyében — akárcsak Somogybán — sok a kis település. Hogyan él­nek itt az emberek, milye­nek az életkörülményeik? Hogyan közeledik az apró­falvak lakosságának élet- színvonala és életmódja a városokéhoz? — Kardzsali megye nagy területen fekszik és sok az apró lakott település. A köz­lekedés fejlesztése révén rendszeres kapcsolatot te­remtünk a falvak és a me­gyeszékhely között; az el­múlt időszakban az autó­buszvonalak száma egyhar- madával növekedett. A járá­sokon belül most újabb köz­lekedési vonalakat hozunk létre. Elsősorban kisebb jár­műveket használunk a gaz­daságosság érdekében. A me­gye nagyobb forgalmú útvo­nalain egyébként sok Ika­rusz autóbusz is közlekedik. Start előtt az atomerőmű Nem nézik az órát Szovjet testvérmegyénk közvéleménye nagy figye­lemmel kíséri az udomeli atomerőmű építését. Ez az év nagyon fontos a beruhá­zás történetében, mivel ez az üzembe helyezés esztendeje. Szovjet testvérlapunk, a Kalinyinszkaja Pravda rend­szeresen foglalkozik az épít­kezéssel. Legutóbb Sz. Po­pov brigádját mutatta be. A Hidroelektroszerelö Tröszt speciális beállító részlegének közössége nagy tapasztalatot szerzett a Szovjetunióban, ez a kilencedik atomerőmű, ahol dolgoznak. A brigád feladata az elektrotechnikai berendezések beszabályozá­sa és kipróbálása. Jól kép­zett szakemberek vannak eb­ben a közösségben, általá­ban műegyetemet, energeti­kai főiskolát, technikumot végeztek. Most, amikor közel van az indulás, senki sem nézi az óráját, annyit dolgozik, amennyire szükség van. Nemrég végeztek a szabad­téri elosztóberendezés be­szabályozásával, aztán be­állították a különféle transz­formátorokat, kipróbálták az áramfejlesztőt. Az 5 munká­juknak köszönhető, hogy üzemképesek a kerengtető szivattyúk. Sajnos, van olyan berendezés, amelyik gyári hibával érkezik az atomerőmű építkezésére, így aztán sok időt vesz igénybe, amíg ezeket kiigazítják. A közlekedés megszervezése mellett a kereskedelmi ellá­tás a legnagyobb feladati Ma már a falvak lakói a megyeszékhelytől legtávolibb területeken is megvehetik a boltban a legalapvetőbb cik­keket. Az eliátás biztosítá­sában jelentős szerepet vál­lalnak a téeszek és a szö­vetkezeti üzlethálózat — Miként biztosítják eze­ken a településeken és má­sutt is az oktatás feltétele­it? — A megyei tanács fel­adata a közművelődés és az oktatás anyagi feltételeinek biztosítása. Az alapfokú kép­zéshez megvannak a szemé­lyi és tárgyi feltételek. Az utóbbi években jelentősen javult a pedagógusok mun­kájának minősége. Az idén már 259 iskolaigazgatónak van magasbb képzettsége, ta­valy még csaik 188-nak volt. A pedagógusok pedig rend­szeresen részt vesznek ki­egészítő képzésen, ismeret- felújító, bővítő tanfolyamon. Bulgáriában most folyik egy mélyreható oktatási reform: ettől azt várjuk, hogy az oktatás az eddigieknél job­ban vegye figyelembe a ter­melés szükségleteit. — Megyéink között foko­zatosan szélesednek a kap­csolatok. Hogyan értékeli ön ennek az együttműködésnek a tartalmát, és milyen lehe­tőségeket lát a kapcsolatok további szélesítésére? — A két megye pártbi­zottsága között létrejött együttműködés alapján egy­re jobban fejlődnek a kap­csolatok. Legfontosabb meg­nyilvánulási formái ennek az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi küldöttségek cseréje, de cserélünk értékes tapasztalatokat is. A két lap közötti baráti kapcsolatok révén pedig a testvérmegyék lakossága kap információt a másik ország életéről, az ott élő emberek tevékenységéről. Jelentősek a kapcsolatok az irodalmi életben. Hamarosan elkészül Kardzsaliban az a kiadvány, amely a somogyi szerzők alkotásaival ismer­teti meg az itt élő embere­ket. Hasonló lesz ez a Ro- dopei üzenet című antológiá­hoz, amely magyar nyelven már megjelent. Ügy gondolom, erősíteni és szélesíteni kellene és lehet­ne a kapcsolatokat tudomá­nyos—technikai területen is. Érdemes volna megfontolni szakemberek cseréjét is oly módon, hogy egy-két hónap­ig szerezhessenek tapasztala­tokat a másik megye vezető vállalatainál. A sport- és tu­risztikai kapcsolatok fejlesz­tésében is jelentősek a tar­talékok. K. T. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom