Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-05 / 262. szám
Tudomány- és technikatörténet Betörő a garázsban A mezőgazdasági gépek forgalmazása Somogybán A XIX. század végén használt vaseke A XIX .század végén és a XX. század elején a somogyi mezőgazdaság gépi ellátását inkább jellemezte a fővárositól irányított kereskedelmi munka, mint a helyi szervezésű forgalmazás. Ez részint azzal függött össze, hogy a századfordulón Somogybán mezőgazda- sági gépgy ártásról még nemigen lehetett beszélni. A korabeli hirdetések azt tanúsítják, hogy a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában Somogyot különösen fontos mezőgazdasági gépkereskedelmi piacnak tekintették. A szóban forgó gépgyár compound-locomo- bilakat (kiejtése: kompaiund lokamobil; jelentése: vegyes rendszerű gőzgép) és más gazdasági gépeket, pl. gőzcséplő készleteket állítottak elő. A cég vezetői a gépek megrendeléséhez a Budapesten létesített saját vezérügynökségük szolgáltatásait ajánlották. A régi megrendelési ajánlásokban természetesen több propaganda célú gépi jellemzőről is olvashatunk, amelyeket a hatásosabb reklámozás miatt hangsúlyoztak. Az azonban tény, hogy a századfordulót megelőző években az államvasúti gépgyár mezőgazdasági gépei a kiállítás okon és az üzemeltetési versenyeiken szép sikereket arattak. A külföldi elismerések egy része az amszterdami világkiállításhoz kapcsolódik. A cári Oroszországban megrendezett mezőgazdasági kiállítás versenyén pedig a neves külföldi Marchall, Robey és Homsky márkájú gőzcséplő készleteket győzte le az államvasúti gépgyár magyar konstrukciója. A nagy nemzetközi versenynek r. múlt század végén Turge- nyev szülővárosa, Orjol adott otthont. A korabeli híradások arról tudósítanak, hogy az említett oroszországi bemutatón a magyar gép többet csépelt, tisztábban dolgozott és a működése is nyuaodtabb, rezgésmente- sebb volt, mint a többi gépé. Az eredményt a kiállítás rendezői aranyéremmel ismerték el A megrendelések emelkedésének reményében, a felhasználók tájékoztatása végett az elért első helyezésről részletesen beszámolt az 1890-es évek somogyi sajtója is. A jó teljesítményt követően a gyár az üzleti versenytárgyalásokkal szemben a megyénkben is érzékelhetően kedvező piaci helyzetbe került Az orjoli kiállításon bemutatott egyéb külföldi gépek sem voltak Somogybán ismeretlenek. A budapesti Müller Adolf - féle gazdasági gépgyár és vasöntöde szintén értékesítési lehetőségekhez jutott Somogybán. A cég szöges rendszerű cséplőkészleted a századforduló előtt még általában öt lóerőnél, vagyis közelítőleg három és fél kilowattnál kisebb teljesítményűek voltak. A Müiler-féle gyár termékei között ekék és compound .gőzmozdonyok”, vagyis gőzzel működtetett meghajtó, mozgató gépek is voltak. A magvak tisztítására, szétválasztására és osztályozására szolgáló trieurök (kiejtése: triőrök) gyártásában és somogyi forgalmazásában a szintén budapesti Stahel és Lenner féle trieur- és lemezmagmunké- lási szerszámgyár volt érdekelve. A budapesti Kotzó Pál gépészmérnök és cégtulajdonos pedig különösen a sorvető és egyéb rendszerű vetőgépek forgalmazásában működött eredményesen, de érdekeltsége kiterjedt a gazdasági gépipar szélesebb területeire is. A XX. századhoz közeledve egyre több fővárosi érdekeltség törekedett arra, hogy Somogybán ne csak piaca, hanem állandó képviselete is legyen. A „Hoff- meister-motor” nagyobb forgalmazását is ettől remélte a Samgerhausi Gépgyár magyarországi gyártelepe. Ezt a mezőgazdasági erőgépet is gőz hajtotta, de a korábbi gyártmányú gőzgépekhez viszonyítva számos előnyös tulajdonsága volt. A megyénkben a megrendelési lehetőségeket néhány kisebb műszaki üzlet, illetve géplerakat jelentette. A gépjavítás mellett gazdasági gépek megrendelésével is foglalkozott Kaposváron a régi Teleky utcai elektrotechnikai üzlet és gépraktár, amely Köthler György tulajdona volt A századforduló előtt itt még a régi Schuttleworth féle magvetőgépeket is kínálták eladásra. Ez a gép nem úgynevezett sorba vetési eljárással dolgozott, hanem saétszórásos rendszerű volt. A mezőgazdaság technikai ellátásában vett részt a szintén kaposvári Damay-féle vasüzlet, továbbá a Geiszler János és Fia vaskereskedés is. A megy eszese] yen kívül többek közt Somogvszilhan volt említésre méltó forgalmazási központ: Sóhr József, később pedig fia, Sóhr Pál vasnagykereskedése. Az önállósult mezőgazdasági gépgyártás és gépkereskedés azonban még sokáig nem volt Somogybán igazán megalapozva. Dr. Rosta István Harmati Sándor MUNKÁSEMLÉKEK A Szociáldemokrata Párt városi végrehajtó bizottsági ülésén a jobboldal'iák elítélték a sárkányakciót mint kommunista manővert és nem akartak tudni semmiféle Munkanélküli Egységűi- zotteágróL Óva intettek minden párttagot az ilyen akciótól, mert — mint mondták — fölösleges ingerelni a hatóságokat. A testölet tagja volt a kiváló orvos, dr. Jáhn Ferenc is, akiről később tudtam meg, hogy az illegális kommunista mozgalom aktív harcosa. Jáhn elvtárs vitába szállít az akciót ostorosokkal és mint orvos vázolta a hónapokon át munka és jövedelem nélküli családok döbbenetes helyzetét. Szólt arról is, hogy a szeméthegyekre kényszerültek egészségi állapota egyre katasztrófálisabb. Követelte, hogy a városi képviselőtestület szociáldemokrata frakciója lépjen föl a munkanélküliek megsegítését követéivé. A vita során én is felszólaltam, hiszen jól ismertem a szeméttelepről élők helyzetét és hangulatát Javasoltam, hogy a végrehajtó bizottság képviselő frakciója feltétlenül interveniáljon. Az ülés után Jáhn elv- társ megkeresett és mivel egyfelé, a kispesti Zrínyi utcában laktunk, velem tartott Űtköziben a vita egyes részleteiről beszélgettünk. Bizonyos idő után a doktor meghívott a lakásában levő rendelőjébe, ott más elvtársaikkal is megismerkedtem, többek között Konok Ferenccel, Váradi Józseffel, Oláh Sándorral, Borsos Józseffel, Házi Árpáddal és másokkal. E találkozások során új politikai ismeretek*« tettem szert. Még 1BB0 áprflfcábam — a pontos dátumra is emlékszem, L7-en történ* — általam nem ismert emberek a szeméttelep területén röpgy illéseket szerveztek. A szónokok bírálták a kormányt és a város vezetőit, amiért semmit nem tesznek a munkanélküliek érdekében. Hangsúlyozták, hogy mindaddig semmire sem lehet számítani, amíg a munkanélküliek ki nem kényszerítik a szükséges intézkedéseket Ennek érdekében javasolták, hogy a szeméttelepre szorultak egységesen és haladék nélkül, tüntető menetben vonuljanak a Városháza elé, és követeljék a közmunkák beindítását a Lakbérmoratóriumot, a munkanélküli segélyt A kvagyrzók hangulata már napok óta feszült volt, mert az a hír járta, hogy a bányáseást önálló foglalkozásnak fogják nyilvánítani és községi adót kell utána fizetni. A tüntetés szervezői énről a hírről nyilván értesültek, így épp a legalkalmasabb időpontban indítványozták a tüntetést. Eckert barátommal természetesem én is a felvonulókkal tartottam. A Városháza előtti meglehetősen tágas térséget zsúfolásig benépesítettük. Mindenki beszélt, panaszolta tarthatatlan helyzetét A nagy hangzavar csak akkor hagyott alább, amikor Barai Gyula és Nyers Rezső, a két szociáldemokrata városi képviselő a Városháza erkélyén megjelent. Emlékezetem szerint a polgármester a küldöttség előterjesztésére a következőket válaszolta: „A közmunkák A tranzitutas Néhány héttel ezelőtt egy „jószívű” betörőről adtunk hírt, s talán nem túlzás, ha most egy „aranyos” jelzővel illetett magánlaksértő tündökléséről és bukásáról számolunk be. A zalaegerszegi Tóth Ferenc amúgy szabónak tanult. A férfiszabóság azonban nem elégítette ki. ezért magán kisipari engedélyét visszaadta, s úgy döntött, hogy jövedelmezőbb vállalkozásba kezd. A most 29 éves fiatalember 1982-ben csábító vonzást érzett az eme’letes házgk földszinti erkélyei iránt: jó néhányra fölmászott hát. s a lakásba vezető ajtót kíméletesen föl- feszitvé behatolt. Órák, ékszerek, műszaki cikkek, pénz . . . Minden érdekelte, amit hasznosítani tudott. Veszprémben volt a „premierje”, és a sikeres kezdés tapasztalatait további városokban próbálta kamatoztatni. Ahol lehetett, megkereste az eldugott lakáskulcsokat, máshol az ablakon a szúnyoghálót vágta ki. Ahol ennyire precíz módszert nem alkalmazhatott, ott feszítő- vassal tette szabaddá az utat. Később rájött, hogy a kertes családi házakban nagyobb eséllyel kutathat értékek után. Világos nappal békés járókéióként sétálgatott az utcákon, s ahol úgy ítélte meg, hogy nincsenek otthon, becsöngetett. Ha valaki mégis ajtót nyitott, a legkülönfélébb ürügyeket találta ki látogatásának igazolására. Ahol viszont a csengő hangja senkit nem riasztott, munkába kezdett. A zsákmányolt arany és műszaki áru nagy részét az óra-ékszerboltokban és bizományi áruházakban értékesítette, de a seftelésről sem mondott le. Mindent adott, mindent vett. Az „aranyos betörő” nem vetette meg a valutát sem; elfogásakor jelentős mennyiségű nyugati fizetőeszközt is találtak nála. 1982 márciusában Székes- fehérváron épp egy erkélyre akart fölmászni, amikor elfogták a lakók. A bíróság akkor betöréseinek csak csekély töredékét tudta rábizonyítani, így megúszta tízhónapi szabadságvesztéssel. A bírósági tárgyalás idején azonban szabadlábon maradt, sőt a büntetés halasztásához is hozzájárultak, úgyhogy csak júliusban kezdte meg letöltését. Előtte sem tétlenkedett Tudta • jól, hogy hamarosan bevomegáTudítását a polgármesteri hivatal már tervbe vette és az anyagi alap megteremtése érdekében a kormány illetékeseivel folynak a tárgyalások. Eredmény rövidesen várható. A többi követelést — Lakbérmoratórium, a kilakoltatások leállítása, a munkanélküli családok egészségügyi ellátása és így tovább — a városvezetés megvizsgálja és javaslatait a kormány. illetve a városi képviselőtestület elé terjesizti.” Időközben Bartics rendór- felügyelőivél az élen a városi rendőrség egységei is a helysemre érkeztek. Dolguk azonban ezúttal nem akadt, ment a polgármesteri ígéretekben bízva a tüntetők békésen eltávoztak. A polgármesteri ígéretekből — talán említeni sem kellene — semmi sem valósult meg. A hideg idő elmúltával a kvagyd eladása egyre nehezebbé vált. Az amúgy is sovány kereset tovább apadt. Súlyosbodott az országos válság is, min t több munkás- megmozdulásról érkezett hír. Különösen fokozta az izgalmakat a Ganz-gyáriak kemény küzdelme az úgynevezett bedó-munkarendszer bevezetése ellen. Többen azok közül, akik a bedó-rendszer diktálta felfokozott munkatempónak már koruknál fogva nem tudtak megfelelni és ezen a címen küldték el őket, a kvagyisok közé ke rültek. (Folytatjuk.) nul a „hűvösre”, s egy kis dunántúli körútra indult. Pécs, Marcali, Kaposvár, Budapest, Győr volt ennek egy-egy állomása, s mindenütt kifosztott lakások jelezték ott-tartózkodását.. A betörések után mindig visszatért lakóhelyére, Zalaegerszegre; ott apjánál húzta meg magát. Második feleségétől is külön élt, de — mint a rendőrségi nyomozás során kiderült — továbbra is volt köztük orgazdasági viszony. Az említett körutazás után aztán bevonult a börtönbe, s azt hitte, hogy alibije ennél tökéletesebb nem lehet. Március 1-én szabadult, és folytatta, amit abbahagyott. Az egész Dunántúlt végig járta mint tranzitutas. Szeptember 12-én Kaposvárra érkezett újra, s kedvelt városrészét. a Donnert látogatta meg. Arra azonban nem számított, hogy ezt a környéket nemcsak ő ismeri: korábbi betöréseikor rá is fölfigyeltek az arra lakók ... Az idős asszony lakásában dolgozgatott, amikor az ablakon át meglátta a gyanús fiatalembert — sötét szemüveggel és a diplomatatáskával. Eszébe jutott, hogy a korábbi betörések aikalmáApadó kínálat és már téliesen szolid minőség jellemezte a tegnapi kaposvári hetipiacot. A hosszú hétvégén sokan szerettek volna töltött káposztát táiajni, sajnos nagyítóval sem lehetett savanyított káposztát találni. Az aprókáposzta kilónkénti ára is 26 forintra szökött. Jobb híján nyers fejeskáposztát vehettünk, kilónként 6—10 forintért. 14- ért is kelendő a kel; hasonló áron akadt lila káposzta A karfiol 24 forintot kóstál. Fogyóban a zöldpaprika: már 14-ért is csak a sokad- szőri válogatás maradványait kaphattuk meg. A paradicsomon kevésbé hagyott nyomot az idő; 20-ért mérték kilóját. 7-ért a burgonyát, 12-ért a főzőhagymát; 16-ért is kapós a lila csemege. Csomónként 4 forintért előfordult még zöldhagyma is. A primőrszezon kezdetére emlékeztetett a 3—5 forintos fejes saláta és a csomónként 4—6-ért kapható piros retek. Mutatósabb vegyes zöldséget csomónként 6-ért kínáltak. Az egy év előttihez képest méltányos árat, 3—4 forintot kértek a sütőtök gerezdjéért. Ennyiért láttunk egy csomó spenótot, valamint egy közepes méretű karalábét is. 20—24-ért literenként drágállottuk a csibegombát. 50 volt kilónként a gíva. Borsos árat kémek az őszvégi csemegékért: 70 luhtartók figyelmébe! Az utolsó gyapjúátvéteil nap az évben november 11-én les*. GYAPJÜFORGALMI VÁLLALAT, KAPOSVÁR (235024) Ezer anyajuh eladó Érdeklődni lehet: Március 15. Mg. ’Is. Kánya, tsz-iroda. (235010: val is ilyen fiatalember járt a környéken. Utánaeredt, majd csöndben összehívta a szomszédokat is ... Tóth az egyik ház garázsába ment be, s ott is maradt. Az öt figyelő emberek telefonáltak a rendőrségre, egyikük pedig — biztos, ami biztos — rázárta a betörőre a garázsajtót. A rendőröknek már csak a betörő elszállításáról kellett gondoskodniuk. Idáig 32 betörés terheli Tóth lelkiismeretét, az okozott kár pedig több százezer forint. Amikor azt kérdezték tőle, hogy mire kellett neki az a sok pénz, azt felelte, hogy élni. Eredeti munkáját, a szabóságot egyébként egészségi okok miatt nem tudja — saját bevallása szerint — folytatni, ugyanis gerincsérvvel operálták. Ez azonban nem zavarta abban, hogy esetenként akrobatikus mutatványokkal jusson be mások lakásába. Az „aranyos” betörő ügyének vizsgálatát a kaposvári Városi—Járási Rendőrkapitányság hamarosan befejezi, és vádemelési javaslattal átadja az ügyészségnek. A tranzitutas következő állomása a bíróság lesz. Gyarmati László forint a mogyoró, 60 a mandula kilója. Dióbelet 100-ért adják, miközben 70-ért vették a termelőktől. A héjas dióért 30 forintot keil fizetni. A 13—22 forintos gesztenyét vásárlás előtt már nem árt kétszer is megnézni. A gyümölcspiacon már csak az alma külleme vólt kecsegtető; 10—12-ért öntötték szatyorba a javát. A 16 forintos körte sem elégít ki minden igényt A fele ennyiért tukmált már a szó szoros értelmében kemény ci‘kk. Az utószüret szerény fürtjeire 16—20 forintért tehettünk szert. Nem várhattunk ízorgiát a 12 forintos naspolyától és a literenként 10-ért kapható he- csedlitől sem. A 10 forintos birs jól tartja magát. A tojásár ismét emelkedőben van. A mértéktartóbb árusok sem engedtek a 2.60- ból. Egy pár vézna tyúkra 150-ért alkudtak. 260 forint már csak azért is soknak látszott egy szürke kacsáért, mert mellette pucolta* árultak ugyanannyiért. 60 forint a pecsenyejérce kilója. Már hiába kerestünk élő halat A virágpiac csaknem teljesen elsorvadt a hét eleji ádáz adok—veszek után. Figyelmességünk jelét most csak a 12—14 forintos szegfűszálakból kötött csokorral adhatjuk. B. F. AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT értesíti Kaposvár lakosságát és közéletei*, hogy 1983. november 8-án 7 órától 15.30-ig a Szalma I. u.-ban, a Szalma I. közben, a Németh I. fasorban a páros oldalon a Virág utcától a Szalma I. utcáig, a Pázmány P. u.-ban, a Németh I. tasortól a 61-es útig, a Damjanich u.- ban a Pázmány P. u - tól a Kertalja u.-ig, a Virág u.-ban a Május 1. u.-tól a Voröstelek u.- ig, valamint a Bajcsy- Zsilinszky u.-ban mindkét oldalon a Virág u.- tól a Szalma I. u.-ig áramszünet lesz (81967) PIACI KORKÉP rr Oszvégi csemegék Követelnek a kvagyisok
