Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
Hol tart a magyar gazdaság? Javuló egyensúly - bővülő erőforrásokból Az egy évtizeddel ezelőtt zárult korszakot a termelés szinte korlátlan növekedése jellemezte. A dinamikus fejlődésnek minden feltétel kedvezett; a szabad munkaerőtartalék, az olcsó, gyorsan bővülő szocialista energia- és nyersanyagimport, a konjunktúra, a kedvező exportlehetőségek Keleten és Nyugaton. A termelés szokatlanul gyors növekedését nem az adott korszak sajátosságának, hanem a szocializmus velejárójának tekintettük. Ezt a dinamikát előre vetítettük, ehhez igazítottuk szocialista jövőképünket, az elosztás, a felhasználás rendszerét. Illúzió és valóság A gazdasági fejlődés és a termelés növekedése közé egyenlőségi jel került, a mennyiségi lehetőségek háttérbe szorították a minőségi követelményeket. Jelenleg is él és hat a mennyiségi szemlélet, a látványos sikerek hajszolása. A merőben új követelmények a gondolkodásmód, a szemlélet, a gyakorlat gyökeres megváltozását igénylik. Az 1970-es évtized kettős (bel- és külgazdasági) hatása felerősíti egymást. A tennivalók képletszerűen így rögzíthetők: Az intenzív fejlesztés belső követelményének megfelelni és a világ- gazdasági kihívásra válaszolni egyenlő a meghatványozott hatékonysági feladattal. A hatékonyság nem javult ugrásszerűen, a gazdaság lendületes növekedése pedig nem fékeződött le 1978-ig, tovább nőtt a belföldi fel- használás, vagyis a felhalmozás, a fogyasztás. A gazdasági fejlődés intenzív forrásait, az új minőségi tényezőket a növekvő külföldi hitelforrások pótolták. A gazdasági növekedés és az életszínvonalemelés politikájának folytatása a megváltozott helyzetben nagyarányú eladósodáshoz vezetett. A külkereskedelmi cserearány romlásból származó árveszteség és a felvett hitelek kamatterhei 1974. és 1982 között elérték a megtermelt nemzeti jövedelem 11 százalékát. Fokozatosan romlott az ország külkereskedelmi mérlege, s 1978-ban már 57 milliárd forint passzívummal zárult. Ez az év volt a mélypont. Amikor felvettük a hiteleket, nagy volt a bankok kölcsönkínálata, alacsony a kamatláb, az eladósodás nyomasztó hatását nem érzékelhettük. Később a hitelpiac beszűkült, a, szocialista országokkal . szemben pedig pénzügyi blokád alakult ki. Űj hiteleket tehát egyre nehezebben kaphattunk, a korábbiakat viszont törlestteni, visszafizetni kellett és kell, méghozzá megnövekedett kamatos kamatjaikkal együtt. A kamatok közben ugyanis 6-ról 12-re, majd 15 százalékra emelkedtek. A korábban viszonylag alacsony adósságszolgálati terhek az ugrásszerűen megnövekedett kamatokkal tetézve nyomasztóvá váltak. A fordulat éve Az MSZMP KB 1978 decemberi határozata nyomán az ország egyensúlyi helyzetének romlása lefékeződött, majd megállt, a nem rubel elszámolású forgalomban már több mint 500 millió dollár aktívum keletkezett 1982-ben. Az egyensúly javításának egyik átmeneti lehetősége a belföldi felhasználás visszafogása. Az első eredményeket döntően ezzel a módszerrel értük el 1979—80- ban. Ezek a tartalékok azonban jórészt már kimerültek. Nem csökkenthetők a beruházások tovább a jövő fejlődésének veszélyeztetése nélkül (Jelenleg a nemzeti jövedelem 12—13 százaléka kerül felhalmozásra.) Az életszínvonal megőrzése pedig a fogyasztás mérséklése útjába állít korlátokat. Biztató fejlemények — szépséghibával Az egyensúly javításának tartós lehetősége: többleterő- források feltárása és hasznosítása a termelésben, a gazdálkodában. A következő időszakot már az erőforrások szerény növekedése jellemezte. Két év alatt — 1981 —82-ben — mintegy 5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem és az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés 7—9 százalékkal, a kivitel volumene 10, a nem rubel elszámolású export pedig 13 százalékkal. Az 1983. esztendő várhatóan az előző két évnél szerényebb erőforrás-növekedést. hoz. Az aszály miatt a növénytermelés 3—4 száza- lókkal csökken a tavalyihoz képest, s az ipari termelés növekedése is elmarad a tervezettől. A ném rubel elszámolású külkereskedelem egyensúlya várhatóan így is ■ valamelyest tovább javul, bár nem éri el az előirányzatot. Eredményeink értékét növeli, hogy romló külgazdasági feltételek közepette értük el őket. Az elért eredmények szépséghibája, hogy az iparilag fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalomban — a javulás ellenére — még mindig jelentős az import- többlet, a passzívum. Kovács József (Folytatjuk.) Kiesések és eredmények Megkezdődött az első létesítmények kivitelezése Kaposvár, új szennyvíztisztító telepén. A megyeszékhely szempontjából fontos beruházás fővállalkozója a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. A szociális épületet, a transzformátor állomást, a diszpécser- központot, a kazánházat és a portát, valamint a rács- és homokfogó vázszerkezetét alvállalkozóként a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat készíti Képünkön az épülő rács- és homokfogó látható. Pályakezdő munkahelyek A pályakezdő, első ízben munkába álló fiatalok az idén csaknem négyezer munkahely közül választhattak Somogy megyeben. Eddig 2686-an léptek munkába és várhatóan még valamivel több inint száz fiatal helyezkedik el az év végéig. A megyei tanács felmérése szerin t — az elmúlt éveikhez hasonlóan — most sem okozott gondot a pályakezdők elhelyezkedése, vagyis kellő számú munkahelyet tudtak felajánlani részükre. Az is igaz, hogy néhány szakmában nehezebb volt az elhelyezkedés. Kevés helyet kínáltak azoknak a gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek, akik adminisztratív-alkalmazott munkakörben kívántak elhelyezkedni. Keresettek viszont a szakmunkások, különösen a hegesztők, lakatosok, az asztalosok. A helyi adottságoknak megfelelően tervezett önjáró és vontatott cukorrépabetakarító gépsorokat szállít Csehszlovákiába a szekszárdi Mezőgép' vállalat. A megrendelők legfontosabb kikötése az volt, hogy a gépek minden vonatkozásban alkalmazkodjanak a cukorrépatermő területek náluk kialakult átlagos táblanagyságához. Az egyik típus e követelménynek megfelelően 50—100 hektáros táblán használható a leggazdaságosabban. KiVálogathatnak a helye* között a nehéz fizikai munkai va Hatók is. A megyei tanács munkaügyi osztálya még a tanév befejezése előtt összegyűjtötte a pályakezdők számára alkalmas munkahelyeket és megküldte a munkaközvetítéssel foglalkozó tanácsi csoportnak. A helyi tanácsok valamennyi iskolát tájékoztatták az elhelyezkedési lehetőségekről. Az újonnan alakult munkaerő szolgálati iroda közvetlen kapcsolata az iskolákkal segítette a pályakezdők munkába állását. Ennek az előkészítő munkának köszönhető, hogy kevés fiatal — összesen 54 — kereste fel az irodát azért, mert az előzetes információk alapján nem taláK megfelelő munkahelyet. Általános tapasztalat, hogy a középfokú szakképzettsészántó, fejező, felszedő és rakodó gépsora egyetlen 160 lóerős traktorral egyszerre működtethető. A hasonló vontatott berendezésekhez még általában két traktorra van szükség. A másik gépet sokkal nagyobb teljesítményűre: 400— 500 hektáros cukorrópatábget adó iskolatípusban — szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola — végzett fiatalok kedvezőbb helyzetben vannak az általános képzést biztosító iskolákból. Megyénk felsőoktatási intézményeiben végző hallgatók elhelyezkedési lehetőségei kedvezőek. A főiskoláktól kapott információk szerint a végzősök döntő többsége már munkába állt. Az idén végzett 157 pedagógus közül eddig 130-an kezdtek dolgozni. Ennek ellenére nőtt a képesítés nélküliek száma. A falvak mellett a városok is egyre nagyobb létszámban alkalmaznak képesítés nélküli pedagógusokat. A mezőgazdaságban foglalkoztatott szakemberek száma néhány éve növekedést mutat. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok szolgálati lakás biztosításával, a lakásépítések anyagi támogatásával, letelepedési segélyek nyújtásával segítik a pályakezdő szakembereket. A tanács felmérései szerint megyénkben egy-két esetben fordult csak elő, hogy vegyész és növényvédő elhelyezése több időt vett igénybe, néhány felsőfokú képzettséget igénylő munkahely — közgazdasági, számviteli, szakorvosi — betöltése viszont hosszabb idő elteltével sem biztosítható. 250 mázsa garda Kétszázötven mázsa gardát fogtak a napokban egyetlen hálöhúzással a balatoni halászok. Egy másik napon — Balatonszemes környékén — 180 mázsa keszeg keiül t hálóba. A ma már ritkának számító bőségű zsákmány természetesen nem volt véletlen. A halászok tudják, hogy az ideihez hasonló, mint ők mondják „tétovázó” időjárás esetén a „bandázó”, tehát nagy rajokban vonuló halaik később, és óriási tömegbe verődve vonulnak telelőbe. A szerencsés garda-halászok egy ilyen, a tétovázó idő miatt tétova halrajt emelteik szárazra. A gardából pácolt hal készül, a keszeget pedig a jövő nyárra tárolják. Bliccelők és ellenőrök A korábbinál többször állapítják meg pontatlanul a Volán-buszoikon a viteldíjat, panaszolják egyre gyakrabban az utasok. A tavalyi tarifaemelés óta az utasok is többet blicceltek, kihasználták az ellenőrzés gyenge pontjait. Ezek miatt — a becslések szerint — évente több tízmillió forintos kár éri a Volán-váiilaiaitökat — állapította meg a viteldíjak körüli szabálytalanságokat, visszaéléseket elemző vizsgálat. Naponta 80 ezer volán- járat fuvarozza az utasokat, ezek mindegyikét szinte lehetetlen ellenőrizni, annál is inkább, mert mindössze 270 függetlenített ellenőrre hárul ez a feladat. A visszaélések megakadályozására s egyben a bevételkiesés csökkentésére intézkedéseket hoztak a Volán-vállalatoknál: társadalmi aktivistákat, nyugdíjasokat, diákokat vonnak be az ellenőrzésbe. Van, ahol néhány napon belől minden járatot ellenőriznél-,; a tapasztalatok máris azt mutatják, hogy ezeken a vonalakon ilyenkor megduplázódik a bevétel. Mindezeken túl felülvizsgálják a vállalatok pénzügyi és ügyviteli szabályait, s ennek nyomán megfelelő ösztönzési -rendszer kialakításával fokozzák az ellenőrzés hatékonyságát. laka terveztek. Nagy Zsóka Keresettek a labdák és a munkavédelmi kesztyűk Külföldön veszik az árut Cukorrépabetakarító gépek Csehszlovákiába 11,6 millió forint értékű áru exportra A sport labdákat és munkavédelmi kesztyűket készítő kaposvári Delta Sportáru- és Börkonfekció-szövetkezet a legrégebben működő cégek egyike. A több mint harmincéves fennállása óta profilja nem sokat változott, de partneri kapcsolatai sokszorosára nőttek ez idő alatt. — Milyen a kereslet a termékeik iránt? — kérdeztük Zsdlakovics Lászlót, a szövetkezet elnökhelyettesét. — Jelenleg a Szovjetunióval, több nyugat-európai országgal, Líbiával és Kubával vagyunk kereskedelmi kapcsolatban, hogy csak a legnagyobb külföldi megrendelőinket említsem. Ezen kívül belföldi megrendeléseknek is eleget teszünk — bár jóval kisebb mennyiségben. Az idén százezer bőr-, illetve műbőrlabdát és egymillió pár munkavédelmi kesztyűt gyártottunk. Ezt az utóbbit egyedül a mi szövetkezetünk szállítja tőkés exportra. A megrendelők igényeihez való rugalmas alkalmazkodással szereztük meg ezt a lehetőséget. Mivel a magyar szabványoktól eltérő kesztyűket kértek a tőkés partnereink, ezért a SZOT külön engedélyét kellett megszerezni, hogy a szabványtól eltérő kesztyűket is készíthessük. — Sok más szövetkezethez hasonlóan a Delta is foglalkoztat bedolgozókat — Elsősorban a labdavarrásban. A megyében Lengyeltótiban és Kadarkúton van még egy-egy központi elosztónk, ahonnan alapanyagot szállítunk a közeli településekre, és összegyűjtjük a késztermékeket. Kesztyűket a kaposvári üzemünkön kívül még Somogy váron varrnak, az ottani építőipari szövetkezet melléküzemágában. Ez évben, nagyon jó minőségben több mint kétszázezer pár kesztyűt varrtak bérmunkában szamunkra. és további nyolcszázezret a kaposvári üzenvünkben készítettünk. Ez a mennyiség mintegy 140—15(1 típusból áll: ebből 15—20 féle kerül a hazai megrendelőkhöz, a többit külföldre szállítjuk. Jövőre két új — egy francia és egy osztrák — megrendelőnek készítünk labdákból mintakollekciókat. Még nincs konkrét megállapodásunk, de várható, hogy egy nagyobb tételt kérnek, ezért 1984-ben 20 ezer bőrlabdával többet készítünk, mint az idén. Szövetkezetünk egyike a legkorszerűbben felszerelt üzemeknek, dolgozóink háromnegyed része a törzsgárdához tartozik, tehát kellő szakmai hozzáértéssel rendelkezik. Minden feltétel adott ahhoz, hogy jó minőségben, a jelenleginél több terméket gyártsunk. N. Zs. A barcsi áfész igazgatósága a napokban értékelte a/z idei termeltetés és felvásárlás ta- pmsaíaliaitiaiit. A szövetkezet Oktober végéig 20,2 millió torimt értékű áruit vásárolt fel a kiisgazdaságotkfól, 1 millió forinttal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. Figyelembe véve az utolsó két hónap felvásárlását várhatóan ugyanekkora összeggel mairadmiak el az év végén is a múlt évi tény- számtol. Ebben nagy része van az aszálynak, amely különösen az uborkánál és a burgonyánál akozott jelentős kieséseket. A barcsi szövetkezethez tartozó községekben és Barcs városában 33 felvásárló tart szoros * Usumlőiklkel: méretes uborkáit burgonyát, nyuliait mézet adtok eL A soöveitkezetnék, a termeltetés segítése érdékében a szakcsoport tizenegy tagja részére biztosítottak kedvezménnyel fóliasátrat, adott tenyésznyutaíkiajt és nyulikat- receket. Területükön 6 méhész, 2 zöldséig-gyümölcs, 1 kertbarát, 2 nyúl- és egy gátam,b- tenyésatő közösség dolgozik, összesen mintegy négyszáz taigiglal. Növekszik az állattenyésztési kedv a szövetkezet körzetében. Ezt igazolja, hogy 10 hónap állatit 18,7 millió fo- rimit értélkiben adtak él tápot és szemesitafcainmáinyt, amely nemcsak értékben, hanem mennyiségiben is több minit az elmúlt év hasonló időszakában. A szövetkezet erőfeszítéseiket tett olyan cikkéi'. termeltetése erdekeben, amelyek exportra is seáPliit- hattók. Ezék közül a legjelentősebb a méretes uborka, amelyből Somogy megyében az átestek között, a legtöbbet, 77 vagonnal szállítottak a nagyatádi és szigetvári kon- zervgy árakmaik. Mézben gazdag esiatendö volt az idei év. A Barcshoz tartozó méhésizsizakcsoportok tagjai 11 vagon mézet termeltek, de ennek csak egy részét szállították el. Szárazbabból 445 ezer forint értéket vettek meg. Csigát pedig 235 ezer forint értékben szállítottak a nagybajomi áfész kiskorpádé feldolgozó telepére. A barcsi szövetkezeit 11,6 millió forint értékű olyan árut vett meg, amely exportra kerül. Ez az éves felvásárlásnak mintegy 50 százalékai teszi te.
