Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
VILAQ PROLtlARJAI, t G Y t i U L j t ! £ £ I Ärg: 1,40 Fi NÉPLAP SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyom, 280. szóm 1983. november 27., vasárnap Versenyképességünk Beszel On angola!? A kér* désYo esak kevesen választanának igennel a haza: mezőgazdák közül. Akkor sein bólintanának többen, ha arról érdeklődnénk, crtik-c oroszul, franciául, németül vagv spanyolul beszélő szakembertársukat. A felmérések szerint a magyar mezőgazdászoknak mindössze k-H százaléka érti más népek nyelvét. elenyészően alacsony arány ez. mert miközben azzal büszkélkedünk, hogy a magyar mezőgazdaság minden harmadik hektáron exportra termel, s az ország exportjának negyedét adja, alig akad olyan mezőgazda, aki tárgyalóképes partnere volna a külföldi vevőknek. Az iménti példa ugyan az agrártermelés egyik ellentmondására világít rá, de korántsem egyedi eset a hazai gyakorlatban. Sokszor állítjuk, hogy nyelvtanításunk nem eléggé hatékony. Alacsony színvonala azonban gsak egyike a bajainknak. Valószínűleg az a nagyobb gond, hogy eleve kevesen ülnek nyelvtanulási szándékkal az iskolapadba. Egy fölmérés szerint az általános iskolások 2,26 százaléka tanul oroszt szakosított nyelvi osztályban, másik idegeit' nyelvet pedig Csak 1,36 százalékuk. Hollandiában például csak gz a fiatal iratkozhat be egyetemre, aki egy elterjedt idegen nyelvet beszél, hiszen valamennyi szakon tanulnia kel) külföldi szakkönyve’kből is. Belgiumban a középiskola fölkészíti a diákokat a köznyelvi ismeretekre, azután a szaknyelvi képzés folytatódik. Uániában az idegen- nyelvű óvodákra épül az első iskolai osztályok nyelvi képzése. Nálunk viszont törekvő felnőttek törik magukat TIT-tanfolyamokon, vesznek magánórákat, hogy jártasságot szerezzenek valamely idegen nyelvben. Pedig legkönnyebben 8—10 esztendős korban lehet nyelvet tanulni. Mert akkor még játékos az ismeretszerzés, a gyerek nem küszködik gátlásokkal, s talán ami a legfontosabb: van ideje tanulni... A legtöbbet az ifjúság oktatásától várjuk. Az óvodában, általános iskolában és középiskolában kellene megtanulni, a köznyelvet főiskolán, egyetemen pedig a szak- nyelvet bővíteni. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kidolgoztak egy javaslatot: bevezetésre ajánlják az úgynevezett nulladik évfolyamot, ami amolyan félhallgatói állapot lenne, mert a diák sorsáról végleges döntést csak egy esztendő múlva hozna felvételi bizottság. Ez alatt a hallgatók fizikai munkát végeznének, nyelvet tanulnának, az alapozó tárgyakból fölkészülnének a főiskolai tanulmányokra. így néhány esztendő alatt idegen nyelveket beszélő szakembereink lehetnének. Szükség is volna rájuk, hiszen a magyar gazdaság versenyképessége mindinkább függ attól is, milyen technológiákat tudunk külföldön vásárolni, azokat miként tudjuk itthon hasznosítani. Ezekhez pedig elengedhetetlenül fontos a műszaki és az agrárértelmiség nyelvtudása. Gyakran emlegetjük, hogy a magyar gazdaság nyitott: kiterjedtek és egyre szélesednek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ilyen körülmények között pedig a műszaki és aarrárcrtclmiség szakmai nyelvtudásának hianya a gáz- dasagi fejlődést is gátolhatja, 1 fi szorosabl] kapcsolatok kialakítása! sürgették ßefe/ezödött o második országos szövetkezeti konferencia Szombaton Debrecenben plenáris üléssel befejeződött a niásoclik országos szövetkezeti konferencia, amelyen mintegy hatszáz szövetkezeti vehető és szakember vett reszt. A bevezető referátumok után három szekcióban harminckét; előadás hangzott el a két naip aláirt, s a három szövok.ezeitii ágazatot egyformán érintő probléma, feladat megoldására keresték a felszólalók a megoldást: a szövetkezetek fejlesztése, korszerűsítése mellett mind a három szekcióban nagy hangsúllyal kapóét helyet a kisvállalkozások, az új formált, kezdeményezések segítése. Fontosnak ítélték meg, hogy a szövetkezeti ágazatok kapcsolatai jobbam erősödjenek, s erre elsősorban az élelmiszergazdaságban és az ipari expoirt bővítésében láttak nagy lehetőséget. Az együttműködésből nem hiányozhat a szono6 kapcsolat a tudományos kutató intézetetekéi, szervező vállalatokkal, hogy a működés és a termékkor- sze rü»íi*'t» gyorsabb tegyem, s rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a piaci követelmé- n vekhez. A szövetkezeti szakemberek az eddigi eredmények elismerésével szorosabb kapcsolatok, kooperációk: kä- alakííásárt sürgették az állami válteilatokkai is. Gyorsabb és eredményesebb tehet a szövetkezetek munkája, gazdálkodása, alkalmazkodása az igényekhez, ha az eddiginél jobb feltételeket teremtenek a tagok személyi érdekeltségéhez és még demokraltiikiusabbá teszik aiz irányítási rendszert A kétnapos tanácskozást Mészáros Vilmos, az Okisz elnökhelyettese zárta be. Elmondotta, hogy a konferencián elhangzott beszámolók, felszólalások, javaslatok alapján ajánlásokat dolgoznak ki a három szövetkezeti ágazat részére. flzcél György a Szovjetunióba utazott Aczel György, ax MSZMP Poütofcai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az SZKP Központi. Bizottságának meghívására szombaton a Szovjetunióba utazott Kíséretében vannak Barabás János és Knoryp András, a KB osrZtályvezető- helyettesei. Búcsúztatására s Keleti pályaudvaron megjelenít Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarorszagi nagykövete. (MTI) Marjai József Kisinyovban Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton Kisóinyovfoa, a Moída- vad Szovjet Szoaalisrta Köztársaság fővárosába érkezett a magyar gazdasági napok iendezvénysocozatánaik megnyitására. Marjad Józsefet a repülőtéren V. Visku, a Mol- davad Minisztertanács elnökhelyettese és a köztársaság más vezetői fogadták. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk mosekvai nagykövete. A délszlávok IX. kongresszusa megnyílt Budapesten Korom Mihály felszólalása Szombaton az MSZMP Politikád Főiskoláján megkezdődött a Magyarországi Dél- sízlávők Demokratikus Szövetségének IX. kongresszusa. A hazánkban élő csaknem százezernyi horvát, szerb és szlovén nemzetiség több, mint ikétsizáz küldötte kétnapos tanácskozáson elemzi a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát, és kijelöld a szövetség további feladatait. A küldötteket — köztük a szövetség megalapítóit — és a meghívott vendégeket: Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjárt, a Központi Bizottság titkárát, Kovács Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanacsanak titkárét Kőpf háss- Iónét, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, valamint a területi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit Rusz Márk elnök köszöntötte. A szövetség emszágos vi- tesertmámya a kongresszus elé terjesztett beszámolójában hangsúlyozta: az ország tizenegy megyéjében és a fővárosban a magyarokkal és más nemzetoségűekkel együtt élő délszlávok tevékenyen réseit vesanék az alkotó munkában, szocialista tánsadail- munk építésében. Gazdasági helyzetűk, életkörülményeik, jogadte azonosak a magyar és mám tsernaettségő tokosokévai. Az anyanyelvi okihatás eredmenyearól megallapitot- ta: ma már ötven óvodában csaknem kdtemeven óvónő foglalkozik mintegy kétezer horvát, szerb, szlovén nemzetiségű gyermekkel amyanyel- vén ia. (Folytatás a 2. Maion) Két, egyenként kétszázötven vagonos silót épít a karádl Aranykalász termelőszövetkezet tizenegy millió forint értékben. A munkálatokat a kecskeméti Mezőgép Vállalat dolgozói, valamint a karádi termelőszövetkezet lakatosai végzik. Kommunista műszakok, társadalmi munkaakciók országszerte Szombaton országszerte sokezren tartottak kommunista műszakot Szabadnapjukon dolgoztak a bányákban, a kohászüzemekben és más iparvállalatoknál is. A kommunista műszakban résztvevők munkájuk bérét a vállalat és környezetük szociális létesítményeinek fejlesztésére, a lakásépítési alapok számára ajánlották feL Másutt társadalmi rmin- kaa/kci ókat szerveztek, a parkok és a lakóhelyi környezet csinosításában vettek részt. A diósgyőri Lenin, Kohászati Művekben a novemberi munkaakciók során összesen több mint 10 ezren vettek részt kommunista műszakban, és a mintegy 1,5 millió forintnyi munkabért a vállalat fiataljainak lakásépítési alapjába ajánlották fel. Kommunista műszák voto a mecseki szénbányáknál ia. és ezzel befejeződött a fejtési és vágathajtó brigádok egyhetes munkaverseny akciója. Több mint kétezer komlói, pécsi, vasasi és raá- zaszászvári bányász szállt te a mélybe és mintegy ő*- ezer tonna szenet küldtek a felszínre. Kommunista műszakot szerveztek Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelán» gyárban. összesen HKú-tm dolgoztak az edénygyárban, a majolikagyárban, a fürdőszoba berendezéseket előállttó és a szerszámokat készítő üzemekben. A műszakért járó munkabért a vállalati lakásépítések támogatósára és egy általános iskola bővítéséhez ajánlották fel Somogybán ötvennégy meghirdetett helyre tartottak választást tegnap. Huszonkilenc helyen — kilenc a városokban volt — kot jelöltre szavazlak. Több mint négyezren járultak az urnák elé. PILLANATOK Szeretem SomogyszentpáK. Sokszor feltettem a kérdést, miért is kedves ez a falu nekem, a megye másik szegletében születőnek. Biztattam magam a válaszadásra, amikor diákként gyalogosan tértem be ide, és a mai napig is sokszor. A nyár végén az országosan is ritka japánakácok titkát firtattam itt. Az idetévedő külföldi turisták csattogtatták fényképezőgépeiket. Ungarische spe- cialitét — mutogattak hangosan a nádtetős házak kéményére telepedett gólyacsalád idilliére. Truman Capote szavai peregtek bennem; akkor keresd fel Velencét, amikor már az utolsó turistát is kisöpörte innen az őszi szél. Nem írtam akkor Szentpál- ról, erről a múltját őrző, az idő léptéket lassan követő arcú községről. Ha Somogyszentpál asz- szony lenne, akkor bizony csúnyán volna megkötve a fejkendöje. A faluba beszaladó út első néhány métere után jobbról, cigánygyerekek követik a kocsit. A házak közti bokrokon fagyos nadrág-, ingzászlók. Alig kerültünk el néhány házat, szinte szembeökleli az embert -az országosan is elismert, modern lépcsős víztisztítók látA hideg ellen berlinerbe burkolózott asszonyok kocognak végig az úton, tüdőszűrésre. Esemény ez, főként az öregeknek, takaros ruhákban van mindenki. A kanyargós autósközlekedőn Hosszú Mátyásékhoz megyek, de előtte le a faluvégig. Megnézem nádtetős ház barátaimat. Respektálom is, egyre nemrég új tető került, de szerencsére nádból. A hetvenen túli anyóka mondja is büszkén: az itteniek csinálták, kevesen értenek már ehhez. A ház kicsi, s ö maga van mint az ujja. Buzsákról került valamikor ide, megszokott már itt. Hosszú Mátyásék udvarán novemberi hidegben sír a kézifűrész. A nedves gyümölcsfában elakad sűrűn. A mackós mozgású emberen ' kiskabát, „pógárkötény”, fejében meleg kucsma. A gazda kezetszorít: — Hát eljött mégis? — Mondom — füllentve —, betértem csak, Marcaliba visz az autó. Baj, ám, nevet, egy csöpp bor sincs itthon. Ez legyen a leg- nagyobbK szabadkozom. Ahogy az istálló mellett elmegyünk — a konyhában legyünk, ott a legmelegebb —, kérdezetlenül odaveti: négy éve abacs már bőgő. MegöreNem ül velem tte asztalhoz, a kályha mellé telepszik- < ■ ■ — Egyszer egy mérnök mérte itt a faluvégen a határt. Okos ember volt, tudta a világ dolgait, de még azt is hogy két névből lettünk Somogy sz (ntpá l la. Karókat ütöttünk le neki meg a merő botjait tartottak, amíg írt. Tudják-e hogy mi volt a fa» Vajuk neve? Garvanyovác — felelte meg saját kérdését. — Igaza lehetett, mert itt mi sokan horvátok voltunk. Tízben születtem, de azóta csak egyszer volt ebből szerencsém»’ Negyvenöt áprilisában Zalaegerszeg me lie ti szedtek ősz- sze bennünket hadifoglyokat. Szlovákok, horvátok, csehek, románok kilépni, mondta a szovjet kapitány. Akkor oz egyszer voltam Drugi Matias. Itt a berken, a lápon jöttem haza. A négyéves fiam szaladt elém meg a komám. A családod megvan, Mátyás, ezzel kész. Voltam én a fel- szabadulás előtt, részesarató, kubikos, földmunkás, gazda is. Utána is csak paraszt maradtam. 1959-ben alakult a téeszünk — akjcor abban dolgoztunk. Mindig többet. Ha egy volt, kettőt akartunk. Ilyen az ember..; tji,. m *
