Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

Az NDK-ban jártunk Kráterek és hattyúk Aki az NDK városaiban jár-kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattyút, mát mi, magyarok a gólyát. Alig akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvá­rosiban ne találnánk egy szál­lodát, fogadót, legalábbis kis­vendéglőt, amelynek eégére a Fehér hattyúhoz van cí­mezve. Talán csak a harmrncegy­néhámy ezer lakosú Saraften- bésrg városka kivétel e sza­bály alól, ahol még a pará­nyi belváros irórraar megko­pott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet vi­seli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan sze­repet tölt be az NDK-ban, mimt nákmk Komló. Eltűntetik a sebhelyeket Ee a vidék — vagyis Cott­bus megye — az NDK szén­bányásza tárnak központja. ■ Márpedig tudvalévő, hogy az NDK a világ egyik legna­gyobb • barnaszéntenmeioje, vagy tízszer annyi tüzelőt r vágat hoz M a mélyből, mint mi magyarok, az ösz- szes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai tény akkor válik szemléle­tessé, amikor megállónk egy óriási kráter szélén. Több­ször elférne benne az egjész gyömgyösvisomtaá külfejtés, óriásiak, vagy inkább döb­benetesek a méretek. S még elképesztbőlhb az, hogy bár­milyen irányba, is megyünk, jobbról és halról is ilyen fantasztikus méretű „hold­kráterek” tekintenek ránk, jelezve, hogy végtelen men.y- nyiségű szén rejlik itt a mélyben, amelyet fcülfejtéses módszerrel hoznak a felszín­re. Ezek a kráterek mind ki­merült bányák. Kísérőnk, Hams Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 45 év körüli, őszülő hajú, szi­kár férő —. útközben arról beszél, hogyha nem tennének semmit, néhány évtized alatt kietlen kráitervilággá válna a megye, területének nagyobbik fele. Mivel az NDK-ban még kevesebb a művelhető ter­mőtalaj, mint nálunk, a bá- nyásziködásrt: követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit. A másik módszer Ji rekultivációnak két alap­vető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termőfölddel töltik fel a gi­gantikus mélyedéseket, vagy­is azt teszik, ami nálunk is szokás a kimerült kőfejti kel. Ennek megfelelően, au­tóbuszunk ablakából kinézve, hol jobbról, hol balról lá­tunk feltöltött krátereket. Pontosabban csak halijuk, hogy itt bényászkocttak va­laha, mert a felszínein búza­táblák toldeünek, vagy gyor­sán növő nyárfák alkotta er- , dók néznek vissza: semmi sem emlékeztet a hajdani külfejtésekre^ Minthogy ez a terápiá — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Geierswailide sízorb falucska határában találunk példát, amelynek — a szlá v nemze­tiség nyelvén. — Lejno a neve. A kisközség temetőjé­től nem messze óriási tó vi­zét fodrozza a szél. Hans Joachim Neuman megjegyzi: ez a másik módszer. Hozzá­teszi: ez is igénybe vesz jó- néhány évet. S nemcsak azért* mert meg kell várni, amíg a jelenlegi küűfejtéses bányákból idevezeták a sok- millió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ez még csák az első lépés. A második, és nagyobb fá­radtságot igénylő munka ez­után következik: meg kell tiszti tani a vizet A Fekete szarka színeváltozása Hogy miért, az ismét uta­zás köziben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bő vi­zű patáiknak például Fekete szarka a neve. Ma már ta­lálóbb volna Vörös szarkáról besizélnd. A beleömlő erecs- kék ugyanis vörös színűek a sok vastól. S minthogy akár­merre nézünk, körösfcörftl míndienfelől gyárkéményeik tekintenek ránk, nem nehéz kitalálni: a szennyezésben az üzemek a ludasaik. Ezeket a vörös vizeket tisztítják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a másodikba, meg a harmadik­ba Nádast, füzesieket tele­pítenek a partjukra, a köze- ékel/t szigetekre, s a vég­eredmény: Stenftehberg ha­tárában kristálytisztává váíik a Fekete szarka vize. S ez folyik a majdan kútvíz mi­nőségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, ki­etlen kráter volt valaha, 'most sétahajó szeli a hullá­mokat. A parton hétvégi há­zak épültek. Finom, laza ho­mok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szárcsák és hosszúinyakű, méltóságteljes fehér hattyúk úszkálnak, amelyeket gyer­mekek etetnek... M. U Volán-pályaudvar épül Siófok központjában. A negyvenmillió forintos beru­házást — melyet a Tanép készít — a jövő év végére átadják. Nyitott könyv az életünk Apró megbízatásokkal kezdik JOA KIVÁLASZTÁS Olyan nagyüzemet keres­tem, ahol szép számban ne­veltek munkásokat kommu­nistává az idén. A városi, pártbizottság a Kaposvári Villamossági Gyárat ajánlot­ta. Bene László, az üzemi pártbizottság titkára öröm­mel újságolta, hogy ez az év valóban nagyon eredményes. Nyugodtan beszélhetünk ti­zenhat új tagról, mivel ha­marosan fölveszik a soron lé­vő két jelöltet is. — Mennyi közülük o mun­kás? — Tizenkettő. Az összes" fölvett között nyolcán har­minc év alattiak, három a nő, tízen kerültek KISZ- ajánlással a soraink közé, ugyanis Hofrics Jánossal, a KISZ-bizottság titkárával jó az együttműködésünk. A pártbizottság célul tűzte ki az eszmei-politikai tevé­kenységet a fiatalok körében. Akiket KISZ-tagként ve­szünk fői a pántba, azoktól elsősorban azt várjuk, hogy ebben segítsenek. — Melyik alapszervezet tette a legtöbbet az utánpót­lásért a hét közüt? — A biztosítószereWe, a 7-es alapszervezet területe, ök kiemelkedtek a munká­sok fölvételében, ugyanis néggyel gyarapodtak; a fele nő. Megemlítem, hogy a Téli foglalkoztatás a balatoni üdülőkben A cél: biztosítani a folyamatosságot A megyei tanács, a SZOT Dél-dfumántúli Üdülési Igaz­gatósága és vállalati üdül te­tők évről évre kiemelt fel­adatként kezelik az üdülők­ben dolgozók téli foglalkoz­tatáséit. Több mint tíz év tapasztalatai szerint az utób­bi időben csokiként az érdek­lődés a szezonmunkát kiegé­szítő tevékenységek iránt, ennek ellenére mintegy 30 ü dolgozó igényli a folyamatos foglalkoztatást. A lehetősé­gekről kérdeztük a munka­erő-gazdálkodással foglalko­zó szakembereket — Mi a magyarázata, hogy mérséklődik az érdek­lődés a folyamatos foglalkoz­tatás iránt? — A nyári időszakiban nemcsak közvetlenül a part menü sálból* hanem az egész megyéből, sőt az or- szég legkülönbözőbb pontjai­ról érkeznek munkavállalók — mondja dr. Hegedűs György, a megyei tanács munkaügyi osztályának mun­katársa. — Az idénymunká­sok egy részét diákok, más részét azok a helyi lakosok alkotják, s csak a szezon­munkában vesznek résizt. így az ő elhelyezésük nem je­lent gondot. Egy kisebb cso­port,' a helyi lakosok viszont igénylik a téli foglalkozta­tást, vagy az anyagiak, vagy a munkaviszony folyamatos­sága miatt. — Kinek a feladata, az 5 elhelyezésük ? — Ez az üdülő típusától függ. A legszélesebb köriben a SZOT szervezi a munkát, s ez természetes is, hisaen a legnagyobb üzemeltető. El­sősorban az édesipari válla­latokkal áll szerződéses kap­csolatban. A vállalati üdü­lőkben némileg más a hely­zet: a folyamatos munkavi­szony biztosítása érdekéiben, dolgozóink kisebb hányadát karbantartási munkák elvég­zésére alkalmazzák. A többi­ek, akik ezt igénylik, a SZOT téli foglalkoztatójában találnak munkát. A SZOT Dél-dunántúli Igazgat ős ágán Szálai Pál fog­lalkozik a dolgotok téli mun­kájának biztosítóséival. — Kflc és hol dolgoznak télen az önök szervezésében? — Főleg asszonyok kérik, hogy a szezon után is fog­lalkoztassuk őket. Miivel többségüknek nincs szakké­pesítése, ezért olyan vállala­tokkal szerződtünk, akik könnyű, egyműszabos, rövid idő alatt betanulható mun­kát ajánlottak. Jelenleg a Csemege Édesipari Vállalat­tal, a Duna Csokoládégyárral, a Budapesti Csiokoládégyár- ral és a Zamat Keksz- és Ostyiatgyárral, van kapcsola­tunk. Boglárlellén, Földvá­ron, az Ezüstpartan és Sió­fokon, 410—100 dolgozó foglal­kozik elsősorban csomago­lással, illetve'— kisebb rész­ben — édesipari termékek gyártásával. Ezeknek a kis­üzemeknek a létrehozásával az volt a célunk, hogy dol­gozóiraknak egész évi, mun­kakönyvibe bejegyezhető ál­lásuk legyen. Ezzel és még számos szociális juttatással, mint például a családosok ré­szére munkásszálláson való elhelyezésével, elértük, hogy viszonylag állandó létszámra számíthatunk, a íöidénybem. N. Zs. gyár 270 kommunistája kö­zül több mint 180 a mun­kás. Arra ugyanis különösen nagy gondot fordítunk, hogy minél többen kerüljenek be közülük a pártba. — Sok függ attól, milyen elhatározással kezdik a mun­kát. — Tulajdonképpen már 1982 negyedik negyedévében megkezdődött a tervezés. Megbeszéltük az alapszerve­zetekkel a tagfelvételt; el­sősorban a munkásokkal, a fiatalokkal való foglalkozást tűztük ki- célként Nálunk minden alapszervezetraek jól átgondolt pártépítési terve van. Ez általában hosszabb távra készítik, mégsem te­kintik „örökéletűnek”: min- dig kiegészítik, amikor szük­séges. Mégis ez a biztos támpont így tudtuk elérni például, hogy jóval több ta­got vettünk föl, mint ter­veztük. Láttuk ugyanis, hogy azok, akikkel régebb óta foglalkoizunk, megértek a párttagságra. Akkor pedig miért várnának tovább? — Milyen feladatokkal lát­ják el őket? — Általában kisebbekkel kezdik. Huszonnyolc pártcso­port tevékenykedik az alap­szervezetekben; az ő felada­tuk, hogy foglalkozzanak a jelöltekkel, megbízzák őket Van, aki úgy kezdi, hogy se­gít a Kossuth-könyvterjesz­tőnek, más a KlSZ-munká- han, van, aki pártoktatásra jár, és így' tovább. Nem egy közülük szakszervezeti, KISZ-aktíva, szocialista tari- gádtóg. Épp úgy figyelünk föl rájuk, mert már bizonyí­tottak a munkájukkal, a közéleti tevékenységükkel. — Alaposan megismerik-e őket a fölvétel előtt? — Mind régi dolgozó, épp ezért nyitott könyv az éle­tük a pártvezetőség előtt Aztán a fölkészítés idején tovább mélyül ez az ismeret Több kommunistánknak épp az a pártm^gbizatása, hogy megismertesse velük a szer­vezeti szabályzatot, a párt­tag jogait és kötelességeit Ilyenkor azt is elmondják, mit jelent az elkötelezettség, ha belépnek a pártba. — Mennyire teszik ünne­pélyessé a tagfelvételeket? — Nálunk mindig az első napirend a tagfelvétel. A taggyűlés külsőségeiben ugyan nem tér el, szavakban azonban pontosan kifejezés­re juttatjuk, milyen nagy esemény ez. Olyan kérdések ma már elmaradnak, hogy „miért akar párttag lenni?”, hiszen az alapos előkészítés ezt nem indokolja. Valami­kor ez szokás volt, akkor is kínban voltak a jelöltek, mit mondjanak erről néhány szóban. Ehelyett ma hasznos tanácsokkal látják el őket Akik jól ismerik — köztük az ajánlók —, elmondják, miért alkalmasak a párttag­ságra. Áz is szóba kerül, hogy erősödik-e velük az alapszervezet. Felhívják a vezetőség figyelmét, lássák majd el őket munkával. Jó hatása van, hogy a fölvétel megszavazása után az új ta­gok ott maradnak a taggyű­lésen, meghallgatják a to­vábbi napirendeket. A tag­könyv átadása természetesen igen ünnepélyes. Az 5-ös alapszervezet — lakatosok, festők vannak benne — épp ilyen okból halasztotta ezt a beszámoló taggyűlésre. — Képzettebbek-e, akiket mostanában vesznek föl? — Ha végignézem a neve­ket — forgatta a listáját Be­ne László —, akkor igennel válaszolhatok. A tizenhat közül hatnak középfokú po­litikai végzettsége van .. No, persze ez még nem ál­talános. Remélem azonban, hogy eljutunk oda, hogy a pártvezetőségek a jelölteket az emelt szintű marxizmus— leninizmus esti középiskolá­ba irányítják a fölvétel előtt. Egyébként később is figye­lemmel követjük azoknak az útját, akiket fölvettünk. Er­re igen nagy szükség van. Lajos Géza Jobb, mint tavaly Évzárás előtt a larmerpr A -Május. 1. Ruhagyár marcali üzemében az idén az első háromnegyed évben túlszárnyalták a termelés tavalyi eredményeit. 1982- ben egy kissé akadozott az alapanyag- és a kellékellá­tás; ez egészen októberig nem ismétlődött mag, folya­matosan gyártottak a Le- vi’s-nadrágoikaf. így á ter­vezett program szerint vár­hatónál nagyobb mennyisé­gű farmert varrtaik. Hazai ér­tékesítésre az előirányzott­nál három százalékkal több nadrág került, exporttervü- ket pedig jelentősen túltel­jesítették: 31 százalékos többletkivitelt könyvelhet­tek el. Utóbb kiderült: jól jött ez az előny, mert így az év végi elszámolásnál nem maradtak el a tervefctőL Októberben hazai megren­delésre kordfoársoiny nadrá­gokat varrtak, ám ezekhez nem kapták meg időben az anyagot, valamint a szüksé­ges gombokat, szogecséket, egyebéket. S ehhez még az is hozzátartozik, hogy a kor- dót nehezebb szabni -v arrni, mint a hagyományos fár- mervászinat, s így egy-egy műszak után a vártnál ke­vesebb késztermék került a raktárakba. Némiképp kár­pótolta a gyáriakat, hogy az amerikai partner — ha kés­ve is — kifogástalan minő­ségű bársonyt szállított, így az anyaghiba miatt másod­osztályba sorolt nadrágok aránya még ezrelékekben is nehezen mérhető. Minderet összevetve: 989 ezer és egymillió darab kö­zött lesz az idei termelés végső számadata, s ez azt jelenti, hogy a gyár képes­ségének megfelelően dolgo­zott az idén is, a tavalyi 890 ezer darabos eredményt pedig alaposan túlszárnyal­ja. Az idén alig néhány -tíz­ezer trapper nadrágot készí­tették Marcaliban — húsz­ezret például finn exportra —, tehát az eladott mennyi­ség oroszlánrésze márkás farmer veÜL December hnszomhajmecK- káig tart 1983 ebben a gyár­ban, a karácsony és az új­év közti napokat év közben már hétvégéken ledolgozták a munkátok, így jövőre tíz­napos pihenő utón kezdik újra a termelést. Az előre­jelzések szerint 1984-ben sem lesznék értékesítési gondjaik: a farmernadrág továbbra is keresett cikk a nyugati piacon. L. P. Új helyen a Vöröskereszt Átalakították az Oktatási Igazgatóság Lenin utcai épü­letét Kaposváron: a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezete így a Május 1. ut­cai helyiségekből ide költö­zött/ A Vöröskereszt orszá­gos vezetősége a felújításra és a berendezésre csaknem kétmillió forintot adott; az épület utcai részén már vé­geztek a munkával, most az udvari szárny rekonstrukció­ja következik. Ezzel a Vö­röskereszt megyei és v árosi szervezete egy helyein műkö­dik majd. Géppróbák Szolnokon Lényegesen fölgyorsult a szolnoki papírgyár lékonst­rukciójának üteme. A hazai papíripar jelenlegi legna­gyobb beruházásának kivite- •dezói megoldottak már olyan fontos feladatokat, mint pél­dául annak az anyagelőké­szítő géprendszernek a föl­szerelése és kipróbálása, amely a majdan Uszty- Ilimszkből érkező cellulózt teszi alkalmassá papírkészí­tésre. A végéhez közeledik az új, Finnországból impor­talt papirgép gépészeti szere­lése ék jelenleg az elektro­mos és csővezeték-hálóza­tának kiépítésén dolgoznak a kivitelezők. Hasonlóképpen előrehaladt az eddig tőkés- országokból beszerzett nyom­dai papírok előállítására szolgáló gép szerelése. A munkák ütemét a továbbiak­ban már a hideg sem kés- lelteKeti: egy üzemi próbán levő új kazán ugyanis kel­lemes meleget ad a csarnok­ban dolgozóknak. A technológiai szerelések melletti megtörténi az új gyárrészleg szakmunkásai­nak képzésé is. A gépeket szállító külföldi üzemekben ismerkedtek meg leendő fel­adataikkal. A nagyszabású rekonst­rukció jelenlegi üteméből ítélve december második fe­lében megkezdődhet- az V-ös papírgép kipróbálása. Ha ez megvalósul, ’akkor az új gyárrészleg 1984 végéig már 24 ezer tonna papírt készít. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom