Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

FJÜSAG#IFüOSAG FJUSÄG «IFJÚ SAG» IFJÚSÁG FJUSAG. ÉLETE Fiatalok saját korosztályukról Hogy látják a fiatalok sa­ját korosztályukat? Erről kértem véleményt a kapos­vári Munkácsy gimnázium két diákújságirójától, Kö­rösi Katitól és Báli Kláritól az iskola KISZ-titkárától. — A fiatalokról aligha le­het egyetlen véleményt mon­dani, hiszen éppen olyan sokfélék, mint szüleik — ál­lította Körösi Kati. — Gon­dolkodásunkban és magatar­tásunkban a társadalom ked­vező és kedvezőtlen jelensé­gei is visszatükröződnek. Igaz, előfordul, hogy áttéte­lesen vagy torz formában. A felnőttek körében helyen­ként tapasztalható anyagias­ságra például többen minden anyagi érték tagadásával reagálnak. A fiatalok között is érzékelhető a társadalmi rétegződés. Megannyi érdek, igény és szemléletmód. Csu­pán az érzékenység és kri­tikai készség közös bennünk. — A mai fiataloknak éle­tük során jóval kevesebb, terhet kell viselniük, mint a korábbi nemzedéknek. Jó részük úgy nő fel, hogy a legkisebb megpróbáltatás­ban sincs része. Ugyanak­kor sokuk számára termé­szetes a diplomatatáska vagy a kvarcóra... Végül is a fiatalok egy része úgy ke­rül ki az életbe, hogy saját munkájával képtelen mind­azt előteremteni, amit szü­lei talán erejükön felül is biztosítottak. Nagyobb te­hát az igényük... — Ügy emlékszem, mint­ha egyszer nagymamám is azt mondta volna anyámnak, hogy túlságosan jól ét. De tény, bogy szüléink és nagy- szüléink között nem volt ak­kora életszínvonalbeli kü­lönbség, mint amit mi ka­punk szüléink ifjúkorához képest. De hát ez csupán a ELINDULÁS felgyorsult fejlődés és a még annul is gyorsabb — min­den korosztályra jellemző — igónynbveKedés eredmé­nye. Az nem baj, hogy a kvarcóra természetes, föl­téve, hogy a kötelességek teljesítése 'is az. Hogy így van-e, az főként a szülök példamutatásától és, a csalá­di neveléstől függ. Sokszor a szülő valóban érdemtele­nül halmozza el csemetéjét, hogy le ne maradjon a töb­biektől, vagy hogy javakkal próbálja pótolni az együtt töltött órákat. Később mégis a gyerek fejére olvassa, hogy mindent megkapott, s nem becsüli. Valóban vannak, akik „inkubátorban nőnek föl”, s az életben megfáz­nak az első hűvös széltől. Viszont a mai adottságok­nak köszönhető az is, hogy a fiataloknak nagyobb az esélyük tehetségük kibon­takoztatására. — A fiatalokat tokon vá­dolják közönnyel, tisztelet­lenséggel. Az általánosítás persze hibás, bár valóban tapasztalható ilyen maga­tartás is... — Gyakran mást látunk magunk .körül, mint ' amit hallunk vagy olvasunk — mondta Báli Klári. — Nyílt­ságra, szókimondásra biz­tatnak bennünket, s közben felnőtt társaságban a „ne szólj szám, nem fáj fejem” féligazságát igazoló esetekről haliunk. Azt mondják, hogy csak az boldogul, aki többet és jobban dolgozik, s -közben szüléink is beszélnek „ügyes” emberekről, akik többlet- munkájukhoz képest arány­talanul nagy jövedelemre tesznek szert. Mindenkinek akad a fel­nőttek világával kapcsolatos nyitott kérdést hagyó ta­pasztalata a protekciózásról, a képmutatásról, az önzés­ről... A felnőttek talán nem ie gondolnak arra, hogy ezek is hozzájárulhatnak a tiszteletlenséghez, a ciniz­mushoz. A fiatalok a maguk módján reagálnak ezekre a jelenségekre. Megpróbálnak válaszolni a kérdésekre, de sokszor téves következtetést vonnak le. Ezért hatnak rá­juk helyenként a féligazsá­gok, vagy a negatív példák­ból általánosító nézetek. — Képes-e a KlSZ-alap- szervezet útbaigazítást ad­ni és megválaszolni az em­lített kérdéseket ? — A KISZ-munka koráb­bi formalizmusa miatt ki­alakult előítéletek és meg­szokások máig is hatnak, pe­dig közben a szövetség va­lóban fiatalosabb, szókimon­dóbb lett. A KISZ-gyűlés előtt ma is vannak, akik eleve föltételezik, hogy majd csak jelszavakat és közhe­lyeket hallanak, s nem értik meg, hogy az egész épp attól válhatna élővé, hogy ók ott vannak és véleményt mon­danak. Bosszant, hogy a Egy-egy gyűlés, tanács­kozás szervezői mindig örömmel állapítják meg a rendezvény után, hogy sok fiatalt láttak a széksorok­ban. Valaki ilyenkor mindig hozzáteszi, hogy még többen is lehettek volna, ha több házba bekopogtatnak. A községi KlSZ-szervezae- tek és népfrontbizottságok ezen a télen nagyobb gon­dot fordítanak arra, hogy a fiatalokat ne általában moz­gósítsák, hanem mindig a fog­lalkozás, a kar, az érdeklő­dés figyelembevételével. Még az sem mindegy, hogy milyen a helyszín. Kialakult ugyanis az a vélemény, hogy az ifjúsági klubokba szíve­sebben járnak, tehát ott szervezzék meg a politikai fórumokat, a jogi tájékozta­tókat, az egészségügyi elő­adásokat Ez nyilván azért is jó módszer, mert talán előre lehetne lépni az olyan réte­gek mozgósításában is, ame­lyeket eddig nehezen lehe­tett bevonni a politikai munkába a községekben. Éppen a bejáró-e^áró dol­gozók sikeres fórumai bizo­nyítják, hogy a népfrontbi­zottság és a KISZ együttes invitálása fölkelti a fiatalok érdeklődését. Talán a kis­mamák, a gyes-en levők, a cigányfiatalok körében is sikerrel jár az új módszer. KISZ-t bírálók vagy leszólok közül sokan semmit sem tesznek azért, hogy jobb le­gyen. Mindez nem azt jelen­ti, hogy a KISZ munkája hi­bátlan. Elsősorban cselek­vésre késztető, értelmes cé­lokat kellene mutatnia. A fiatalokban ma is megvan a jobbítani akaró hév és tett-* rekészség, csak kevés — rö­vid távon is elérhető — célt látnak maguk előtt Min­denkinek célja persze tanul­ni, dolgozni, családot ala­pítani, én azonban ennél na­gyobb közösségi célokra gondolok. Szüléinknek ne­hezebb volt az életük, ők mégis újjáépítettek egy or­szágot ... — Kik a mai fiatalok esz­ményképei? — A történelmi hősök példája — igaz, ez a törté­nelemtanár tudásától, sze­mélyiségétől is függ — ke­vésbé hat — mondta Kati. — A fiatalok saját korukban keresik az eszményeket, csakhogy a mai bonyolult világban a nagy tettek már csak a legritkább esetben kapcsolhatók egy emberhez. A példaadó teljesítmények­ben, a fejlődést meghatáro­zó változásokban rendsze­rint nagyobb csoportok mun­kája összegeződik. Pensze nemcsak a kiemelkedő egyé­niségek lehetnek példáik, ha­nem hétköznapi emberek is. A fiatalok igényétől, mű­veltségétől is függ, hogy eszményeiket milyen körben keresik. Vannak, akik beérik a rockzenészek vagy mozihő­sök által képviselt „ideál- pótlékokkal”. Én pontosan tudom, hogy milyen tulaj­donságokat tartok eszményi­nek, nem ismerek azonban olyan embert, aki ezt egy- személyben megtestesítené. Persze a jó dolgokra ugyan­olyan érzékenyen reagálunk, mint a hibákra. Én is hiszek például abban, hogy felnőtt­ként valami újat, jobbat csi­nálok. Hogy okosan szere­tem majd a gyerekeimet.. De hiszen szüleimnek és nagyszüleimnék is ez volt a céljuk í .. Végül is milyenek a mai fiatalok. Ügy gondolom, ez a korosztály nem jobb és nem is rosszabb, mint a világ, amelyben él. Bíró Ferenc Színes tévé a klubnak Jut pénz ifjúságpolitikai célokra Fonyódom. A nagy­községi tanács általában húszezer forintot ad át a művelődési otthonnak azzal a céllal, hogy fordítsa a leg­fontosabb feladatok megol­dására. Jó módszer* hogy a fel- használásra javaslatot tesz a nagyközség KlSZ-bizott- sága, megkérdezik a fiata­lokat is, mire lenne a leg­nagyobb szükség. Dr. Komáromi József, a tanács vb-titkára elmondta. hogy volt olyan év, amikor ötvenezer forint állt rendel­kezésre a fiatalok igényeinek kielégítésére. Most olyan a nagyközség pénzügyi helyze­te, hogy nem tud többet ad­ni húszezer forintnál. Eddig is sok mindenre jutott ebből az összegből. Hol az úttö­rőket, hol a KISZ-eseket tá­mogatták, aztán fölszerelési tárgyakat vásároltak a klu­bokba. Süli Ferenc, a művelődési ' otthon igazgatója örömmel újságolta, hogy az idén is okosan gazdálkodtak a pénz­zel. Az úttörők vízi őrse Szolnokra utazott az orszá­gos bajnokságra, az úthoz az alapból nyolcezer forintot kaptak. Az ordacsehi ifjúsá­gi klubot is támogatták. A legtöbb fiatal elsősorban an­nak örül, hogy a megmaradt pénzből — kiegészítve má­sokkal — színes tévét vásá­roltak a művelődési otthon­ban működő központi ifjú­sági klubnak. Mint minden újdonságnak, ennek is igen nagy a sikere. Kísérleti KISZ-vitakörök A Videoton tabi gyáregy­ségének KISZ-bizottsága — felhasználva a múlt politi­kai képzési évben szerzett tapasztalatokat — új KISZ- oktatási formákat indított a közelmúltban. Eddig az alap. szervezetekre épültek az if­júsági vitakörök. Most vi­szont helyettük a bizottság által központilag szervezett témakörökben indítottak vi­taköröket az alapszerveze­tek. Mezöfi Gyulától, az üze­mi KISZ-bizottság titkárától kértünk választ ennek oká­ról. — Elsősorban az irodai alapszervezet összetétele tette indokolttá az 1982—83­as oktatási évben, hogy olyan témakört dolgozzanak föl, amely a tagság érdeklő­désének megtelelő. Első al­kalommal szerveztük meg Vidám útibeszámolók „Megfiatalodott" a Szavunk Igazi fiatalos, sok diákhu­morral átszőtt számmal kezdte a Szavunk, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola ifjúsági lapja a X. évfolya­mát. A mostani tanév szep­tember-októberi első számá­ban külön köszöntik az első évfolyamos hallgatókat, és külön összeállítás révén is­mertetik meg velük Kapos­várt. Beszámolót közöl a Sza­vunk a Kaláka táncegyüttes romániai vendégszereplésé­ről. Ezenkívül angliai úti­jegyzeteket is találunk a lap­ban, bizonyítva a főiskola szélesedő nemzetközi kapcso­latait. Ez is, aztán egy má­sik riport, amely bulgáriai élményeket összegez, jó példája a fiatalos látásmód­nak, a diákhumornak. Eb­ben az értelemben a Sza­vunk legjobb írása az ön­életrajz helyett című. A Koppány aláírással jegyzett szerző , kedvesen elmeséli, pesti gyerek létére, aki az állatokat nyolcadikos koráig csak az áüatkertben látta, mint lett — a szerelem ösz­tönző hatására — a főiskola hallgatója. Diáklapho* méltó ess a hangvétel, mindenképpen ér­demes teret adni neki. — az alapszervezeti oktatá­sokkal párhuzamosan —, a marxizmus—leninianus alap­jai elnevezésű képzési for­mát A bizottság a kádertar­talék-tervében szereplő KISZ-tagokat iskolázta be erre. A csoport a marxiz­mus—leninizmus középisko­la anyagát dolgozta fői ter­mészetesen több témakört összevonva, esetenként egy­szerűsítve. A sikerre alapoz­va kértünk engedélyt az idén a megyei KlSZ-bizott- ságtól, hogy kísérleti jelle­gű új képzést vezethessünk be a gyáregységben. Az alapszervezeti titkárok is ott voltak a bizottság ülésén, amikor elhatároztuk, hogy a kulturális'' élet kérdései, a kül. és belpolitikánk, vala­mint a gazdaságpolitika és az ideológia kérdései elne­vezésű témaköröket szer­vezzük meg. Ez tudomásom szerint egyedülálló a megyé­ben. — Miért ezeket a témakö­röket választották? — Főleg azért, mert a té­mák nagy része érdekelte Ifjúságunkat, illetve úgy ítéltük meg, hogy a meg­adott vitakörök elősegítik a fiatalok politikai, műveltsé­gi ismereteinek bővítését. A kulturális élettel kapcsola­tos foglalkozáson a szabad­idő ésszerű, tudatos eltölté­sének lehetőségeit (szóra­kozás, művelődés, sport), valamint a gazdaság, a kul­túra és a művelődés kapcso­latát kívánjuk földolgozni. A gazdaságpolitikai kérdé­seknél a vállalatot és a gyáregységet érintő kérdése­ket tárgyalunk, szem előtt tartva az egyén helyzetét. Foglalkozunk a bérszabályo­zás, a munka erőutánpótlás és az árpolitika kérdései­vel. A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzet minden fia­talt aggodalommal tölt eL Sorsukat érdekli az, mit tehetünk a béke megőrzése érdekében. A gazdasági ve­zetőség és a KISZ kapcso­lata, a közigazgatási átszer­vezés során bennünket érin­tő ifjúságpolitikai kérdé­sek, a választási törvényja­vaslat módosításának gya­korlati megvalósítása szere­pel a kül. és belpolitikai vitakörök témáiként. Az ideológiai kérdések tanfo­lyamának indításával az volt a célunk, -hogy olyan ideológiai, politikai isme­retekkel rendelkező „ma­got” képezzünk a gyáregy­ségben, amely majd segíti a más témával foglalkozó vi­takörök munkáját A vita­körök vezetői — a pártaiap- szervezettel kialakított jó kapcsolat eredményeként — megfelelő felkészültségű és gyakolatú propagandisták, akik ezt a munkát pártmeg- bizatásként végzik. A vita­köröket havonta egy alka­lommal tartjuk, s a tervek szerint jövő augusztus-szep­temberben fejezzük be. A kí­sérleti jellegű oktatási for­mákba beiskolázott KISZ- fiatalok száma meghaladja a hetvenet A megyében egyedülálló KISZ politikai képzés indí­tásával megnövekedett a Vi­deoton KISZ-bizottságának és az alapszervezetek titká­rainak politikai felelőssége. A korábbi éveknél jobb szer­vezéssel, még nagyobb odafi­gyeléssel elérhetik. hogy példájuk követendő legyen. Krulek József Kaposvár környéki B kategóriás mezőgazdasági termelőszövetkezet pályázatot hirdet termelési elnökhelyettes munkakörének betöltésére. Feltétel: agráregyetemi vagy mezőgazdasági főiskolai végzettség, 10 éves szakmai, 5 éves vezetői gyakorlat A pályázatot részletes önéletrajzzal és a szakmai tevékenység ismertetésével együtt 234939. számra a kaposvári hirdetőbe kérjük küld erű. (234939) A DRW Csőbél eW üzeme (TATÉ) 7 fős kubikosbrigádot fői Munkahely: változó. Fizetés5 2Í Ft-os órabér + teljesítménybér. Jelentkezni lehet: DRW Csóbéleló Üzemegység (TATÉ) Balatonszéplak-alsó, telefon: 11-854. (235031) Közös invitálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom