Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

A pártcsoportokról LEGKÖZELEBB fi DOLGOZÓKHOZ H agy szerepet töltenek be a párt munkasíthi- sának fejlődésében a pár lesöpörtök a pártszerve­zeteknek szervezetileg legki­sebb egységei. Épp e sajá­tosságból adódóan a legal­kalmasabbak arra, hogy az üzem, a munkahely rnikro- kollektívájában meghatározó szerepet töltsenek be a párt politikájának terjesztésében, tömegkapcsolatainak megtes­tesítésében. Az MSZMP szer­vezeti szabályzatának 29. pontja előírja: „Az a lapszer- vezetékiben — létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A páirtcsopor- tok rendszeresen értékeli tagjaik magatartását, a párt- megbizatások teljesítését. A parkcsoportok munkáját a csoportülésen megválasztott és a taggyűlés által megerő­sített bizalmiak irányítják.” Az elmúlt években az alap- szervezetek vezetőséged a leg­több helyen konkrét intézke­déseket tettek a pártcsoport- mumka fejlesztésére. Nagyobb igényességigei választották ki azokért a párttagokat, akik fölkészül tségük és munkahe­lyi magatartásuk alapján a legalkalmasabbak arra, hogy a párttagságnak ajánlják. Több helyen — a közvetlenül irányító pártszerv segítségé­vel, útmutatásai alapján — az alapszervezeti vezetőségek eredményesen oldják: meg a pártcsoportbizalmiak képzé­sét, továbbképzését Ahol érdemiben segítik a pártcso- portofc munkáját ott a párt- csoport megbeszélésein, kötet­len, nyílt eszmecsere útján vitatják meg munkájuk prob­lémáit foglalkoznak a párt- megbizatások értékelésével, a termelőmunkában tanúsított helytállással, a dolgozók han­gulatával. A pórtvezetőségiek nagyon helyesen teszik, ha a pártcsopor tlbizaImi-megbeszé­léseket rendszeresen a politi­kai tájékoztatás, az informá­ció és az agitáció fórumaként is kezelik. Több helyen az ia gyakorlat hogy egy-egy párt­tag kérésére is összeül a pártcsofport valamilyen helyi probléma tisztázására, meg­tárgyalására. Jó példák ösztönöznek ar­ra, hogy több helyen fiöl kell oldani a, pártcsoportok műkö­désében még tapasztalható merevségeket és rugalmas, a feladatokhoz gyorsan alkal­mazkodó pártcsopart-tevé- kenységet kell megteremteni. A vezetőségek munkáját te­szi eredményesebbé, ha a feladatok napi operatív meg­oldásában nagyobb szerepet biztosítanak a párlcsoportok- nak. Jó gyakorlat, hogy az irányító páriszervek a káder- tartalékok kiválasztásánál, előléptetéseknél is meghall­gatják a pártcsiopoit véle­ményét. Rangjának érdemi emelését érhetjük el, ha az alapszervezetek vezetőségei­nek tagjai meghatározott időközökben részt vesznek a páirtcsoportok ülésein. Még nem mindenütt hasz­náljak ki eléggé a pártcso­portokban rejlő lehetőségeket a közösségi nevelés, a maga­tartás formálására. Pedig a pártcsoport-bizalmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolat­ban dolgozó társaikkal Ezért keli őket mindenekelőtt al­kalmassá tenni a politikai hangulat formálására és ha­tékony részvéteire az agita- ciós munkában, mozgósításra a napi feladatokhoz. E me viszont csak akkor képesek, ha megfele­lő, rendszeres politikai fölkészítést és tájékoztatást kapnak. Ezt segíti elő, ha az alapszervezetek vezetőségei, a pártcsoport-bizalmiak temati­kus továbbképzésben része­sülnek. Sok száz párttag a szakszer­vezetben vagy szakszervezeti bizalmiként folytat párimán­kat. Az aiapszervezeteknek működési területükön teljes felelősségük van abban, hegy az üzemi demokrácia fejlődé­sével "összhangban a szak- szervezetek eredményesen gyakorolják az őket megille­tő jogokat. A szakszervezeti bizalmiak és a pártasoport- bizalimak közös együttműkö­dését és feladataik össze­hangolását nem szükséges jogszabályokba foglalni. A pártirányítás elvei, a tömeg- szervezetek önállóságának tiszteletben tartása útján kell az elvszerű és minden tekin­tetben pártezerű együttműkö­dést megteremteniük. Adott esetekben, kitüntetés, juta­lom, béremelési javaslatoknál a szakszervezeti bizalmi jog­kör gyakorlásának — a párt- szerű együttműködés keretei között — kell találkoznia a pártcsoportbdzalml véle­ményevei, természetesen a helyi gazdasági vezető egyet­értésével. Országosan a pártalapszer- vezetek mintegy 70—80 szá­zalékában működnek párt­Erdőtelepítés — pályázati rendszerben Az idén egyenletesen meg­oszlott a tavaszi és az őszi erdőtelepítések területe; hozzávetőleg 3000—3000 hek­tárra kerültek fák e két év­szakban. Az előirányzatokat ezzel az állami erdőgazdasá­gok, illetve az erdőterülettel is rendelkező termelőszövet­kezetek összességében telje­sítették. Az erdőtelep ftés költségei növekszenek. Ez a munka egyebek között nagy fokú gé­pesítést kíván, és az üzem- anyagárak növekedése is fo­kozza a kiadásokat. A támo­gatásra szánt központi kere­tek is szűkültek. A kedve- sőtlen jelenségek ellensúlyo­zására must pályázati rend­szert írtak ki; ez versenyt jelent. Aki az olcsóbb telepi - tési árat kínálja, az nyeri él a központi hozzájárulást. A MÉM szakembereinek ta­pasztalatai szerint a termelők ajánlataik megtételénél a sa­ját üzemi erővel már jobban számolnak. Kisebb-nagyobb összegekkel járulnak hozzá a telepítéshez, s ily módon a versenytárgyaláson nagyobb esélyük van a kedvező elbí­rálásra. A korábbinál tudatosabban •zámolnak az iskolák, vala­mint a népfront és a KIS7 •egységével is. A társadalmi munka szintén mérsékli a 'hol yi kiadásokat, s lehetővé az elou'ányzatok túltel­jesítését. A gazdaságok egy része a mezőgazdasági ter­melésnél használt nagy telje­sítményű gépeket hasznosítja a telpítések.nél; ezzel teszik gazdaságosabbá a talajok előkészítését, s a költségek csökkentésével a pályázati versenyben nagyobb esélyük van. A számítások szerint a versenyeztetési forma hozzá­járult ahhoz, hogy 300—500 hektárra] nagyobb területre került erdő. Legalább ennyit számított ugyanis a helyi erőik, a lehetőségek fokozot­tabb kihasználása. A telepítéseknél korábban a kifejezetten‘gyenge termő- kepességü talajok fásítását részesítették előnyben, így kerültek összefüggő zöldta­karók az Alföld egyes részed­re. Ü.jabban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, ám az erdőgazdálkodásban igencsak megfelelő területek kerülnek előtérbe: a Zalá­ban, Vasban és megyénkben az idén nagyobb összefüggő térségeket tásitottak. A fafa­jok összetétele is kisebb mér­tékben módosult; a korábbi­nál nagyobb arányban ültet­tek lombos fafajokat, például tölgyet a kijelölt területekre. Ez a gyakorlat a következő évékben még inkább jellemzi ma.id a hazai erdőtelepítése­ket. exportok. Munkájuk fejlő­dött, sokat tesznek a partha­tározatok megismeréséért és végrehajtásáért. Egyre több figyelmet fordítanak tagjaik neveléséibe; fontos szerepet töltenek be a párttagság és a páitonkívüLiek kapcsolatá­nak erősítésében, a politikai hangulat formálásában, a közéleti aktivitás erősítésé­ben. A tagság a jövőben is igényli a pártcsoporton belü­li rendszeres munkát, a kö­tetlenebb eszmecserét, a be­szélgetéseket. A pártcsopor­tok jó fórumai a vélemény­alkotás aktivizálásának, fél­kész gondolatok közreadásá­nak, s hozzásegítenek a párt­tagok és pártomkívüliek véle­ményének jobb megismerésé­hez. A száiwomalas pártéso- portmunkia alapja a pártegy­ség állandó és folyamatos erősítése. Ezt éppen a be­számoló taggyűléseik, de kü­lönösen a KB áprilisi határo­zatát tárgyaló taggyűlések előtti pártcsoportrendeavé- nyek is bizonyítják. A z alapszervezetek: veze­tőségeinek feladatkö­rébe tartozik, hogy rendszeresen értékejék, mi­nősítsék a pártcsoportok munkáját, s hasznosítsák a pártcsoportoktól érkező ja­vaslatokat, észrevételeket, jelzéseket. A munka ilyen továbbfejlesztése hozzájárul a pártélet mozgalmi jellegé­nek erősítéséhez, a folyama­tosan politizáló légkör kiala­kításához. Most, amikor or­szágosan folynak a beszámo­ló taggyűléseik, a pártcsopor­tok is áttekintik a jövőre ellőttük álló feladatokat. A gazdasági élet fejlesztése, a pártpolitikai munka számos új lehetőségeket kínál az ő tevékenységük gazdagításá­hoz, tartalmasságához is. A pántalapszervezetefc vezetősé­gein a sor, hogy az új, nagy feladatok eredményes megol­dásában az őket megillető helyet foglalják el a párt legkisebb szervezeti egységei. Dr. Arató András A szakorvosi hálózat fej­lesztése érdekében kezdte meg a város rendelőintézeté­nek bővítését a Barcsi Váro­si Tanács. Az épületrész épí­tése tavaly kezdődött, a mű­szaki átadás a tervek szerint e hónap vegén lesz — Az új elkészülése trtén megkezdődik a. régi szárny felújítása is — mondta dr. Balázs Pál, a tanács osztály­vezetője. — A felújítás és a bővítés együttesen tizenöt­millió forintba kerül, ebből nyolcmillió a megyei támo­gatás. — Milyen szakrendelések lesznek az uj épületben? — Két gyermekkörzeti, egy gyermekszaikorvQsd rendelő, valamint a gyermek- és fel­nőttfogászat. Itt kap helyet az iskolafogászat is, mély eddig mostoha körülmények között működött. A csecsemőgondo­zó szintén az új épületben várja a kisgyermekes édes­anyáikat. A régi szárnyban a speciális szakrendelések ma­radnak. — Terveznék-e további fejlesztést? — Elsősorban a körzeti or­vosi rendelők fölszerelésével kapcsolatban, de a mentőál-i lomás bővítése is feladatunk. Ezenkívül újabb fogászata rendelő kellene. A régi gyógyszertár helyén újabb körzeti orvosi rendelőt ala­ki tünk ki. — A tébécé-igondozóintézet ugyancsak a rendelőintézetbe kerül. Mi lesz a sorsa annak az épületnek? — Szociális foglalkoztatót hozunk ett létre. Indítását a hetedik ötéves terv elejére tervezzük. Partnerként az Unitech Ipart Szövetkezet jelentkezett. 630000 forint lakossági felajánlás (Tudósítónktól.) Nagyon várják a nagyba­jom! diákok, hogy felépül­jön az új iskol^. A gondokra jellemző, hogy jelenleg hét helyen, szükségtantermekben folyik az oktatás. Az iskola- építés anyagi felételfeá a műit évben értek meg azzal, hogy erre a. célra 40 millió forin­tot kapnak, ezt egészíti ki az OTP-hitel és a saját, for­rás. A nemes cél érdekében a lakosság is megmozdult’. A tanácstagok segítségevei gyűjtést indítottak a nagy­községben. A lakosság eddig 300 ezer forintot fizetett be az iskolaépítés céljaira a ko­rábban felajánlott 630 ezer forintból. A gyűjtés tovább folyik. Parképítésre és a ját­szóudvar kialakítására a nagybajom! vállalatok, szö­vetkezetek, a szülői munka- közösség társadalmi munkát vállaltak. A tizenkét tantermes isko­la építése ez év tavaszán kezdődött. A kivitelező a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. November elejéig 29 millió forint érté­ket építettek be. A tanácstól rendszeresen látogatják és ellenőrzik a munkákat. Bíz­nak abban, hogy a fagy, a tél megérkezése előtt elkészül a tető. Érdeke ,ez az építőválla­latnak is. A szakipart mun­kákat szintén ők végzik, ők szerzik be és szerelik a tan­termek bútorzatait is. Jobbító törekvések Bővíti tevékenységét az élelmiszer-kereskedelmi vállalat Feliratokat tettek nemrég a 'kaposvári élelmiszerboltok kirakatába. Kaposker — ezt hirdetik a papírcsíkok, s ab­ból bárki könnyen kitalál­hatja, hogy a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyiáru-kiskereskedeknd Vállalat hosszú, bonyolult nevét rövid, könnyen kiejthe­tő névvel cserélte föl. Dr. Bor Lajosnét, a Kapos Kereskedelmi Vállalat igaz­gatóját 'kérdeztük, hogy az ezer embert számláló cég új neve takar-e tartalmi válto­zásokat. — Nem a névváltozás a legfontosabb újdonság: az új cégér csupán „a jéghegy csú­csa”, ami látszik. Ezzel is jelezni szeretnénk, hogy te­vékenységünk megváltozott. Nagykereskedelmi jogot is szereztünk, és kiskereskedel­mi tevékenységünket — amely természetesen tovább­ra is legfőbb dolgunk — fej­lesztjük. A név azért fontos, mert szeretnénk, hogy a megújuló vállalat a jobban csengő névvel váljék ismer­tebbé. — Miért kellett megújul­niuk? Sokan úgy gondolják, hogy egy alapellátást bizto­sító vállalatot különösebb baj nem érhet. — Rosszul gondolják. Raj­tunk sem segít valamiféle jószívű nagybácsi, ha csőd­be jutnánk. Sőt, egyre na­gyobb 'terheket vállalva, egyre kevesebb támogatást élvezve kell nekünk is ke­reskednünk. Nőttek a költsé­gek, és nem nőtt számotte­vően az árrés, tehát tevé­kenységünk jobbítása követe­li, hogy változzék a vállala­ti magatartás. Többre kell vállalkoznunk, ha magasabb­ra akarunk jutni. — Milyen terveik vannak? — Több nyereséges, na­gyobb hasznot hozó tevé­kenységbe kezdtünk, bővítet­tük árulistánkat Legtöbb tervünk megvalósításának még csak a kezdetén va­gyunk, de számításaink elég­gé biztonságosak; úgy gon­dolom, az eredménynek is meg kell jönnie. A Pannon- eoop társulás által biztosí­tott lehetőségekkel élve bő­vítjük a közvetlen és köz­vetett árucserét; NDK-beli, jugoszláv, bolgár és osztrák partnereket keresünk. A kis- hatámmenti cserében is részt vésziünk majd. Többek közölt ezért kellett a nagykereske­delmi jog. így erősebb vevő­ként jelenünk meg, mintha csak saját magunknak vásá­rolnánk. A beszerzett áruk égy részét magunk adjuk el boltjainkban, a másik részét pedig a Pannoncoop segítsé­gével, avagy nélküle adjuk tovább. Vásároltunk egy-egy telephelyet a szeszipartól, ott gombatermesztéssel, savanyí­tással is foglalkozunk majd, valamiint hidegkonyhai ké­szítményeket gyártunk. — A fejlesztéshez pénz kell. Ezt honnan teremtik elő? — Egyelőre sehonnan. Épp azért változtathattuk meg a tevékenységünket, hogy a ké­sőbbiekben több fejlesztési a lap uruk legyen. A korábbi, alig nyereséges munkánk miatt ugyanis ma kevés a pénzünk. Most tehát elsősor­ban a nem tőkeigényes „be­ruházásokat” kell erőltet­nünk, Ilyen például a szélié­in! őeruha-aSí, a képzettebb emberek foglalkoztatása, dol­gozóink ösztönzése a tanu­lásra. Az új ötletek alkalma­zása, a belső tartalékok fel­tárása ... Nem könnyű a dolgunk; de egyszerűbb volna néhány milliót elkölteni. — Hosszú távon azonban elképzelhetetlen a fejlődés csak korszerűbb gondolko­dással, de az Objektív körül­mények javítása nélkül. — Ez igaz. Az első kisebb lépés az lesz, hogy megpró­báljuk kihasználni a szerző­déses üzemeltetés lehetősé­geit, valamint több boltban áttérünk a jövedelemérde- keltségi rendszerire. Ez hasz­nos lehet az üzletekben dol­gozóknak és közvetlen anya­gi hasznot is hozhat a vál­lalatinak. Feltétlenül szüksé­günk lese a gépi adatfeldol­gozásra, legalább középgépes rendszerrel, mert ma még előfordul, hogy manufaktu­rális adminisztrációnk néha alapinformációkat sem képes szolgáltatni a kereskedelmi tevékenység szerveződnék. Ez sem olcsó dolog, de valami­képpen elő kell teremtenünk a pénzt a gépekre. — S miként küzdenek meg a kereskedőhiánnyal? Hiszen a legszebb tervek is végsőso- ron a boltokban teljesülnek vagy mennek füstbe. — Való igaz. Nem verse­nyeznek az emberek azért, hogy bolti eladók lehessenek; országos gond a kereskedők rossz fizetése. Sokan mindent erre az egy körülményre fognak rá. Tény, hogy a bol­tokban ósak. akkor lesz több és jobb kereskedő, ha a bér­gondok megoldódnák, de így sem lehet lemondani a job­bításnál. Az egeik modsaer, ná a szabályozók által bizto­sított lehetőségeket a leg­messzebbmenőkig kihasznál­juk, igyekszünk minél több bért kifizetni, persze elsősor­ban azoknak, akik megér­demlik. De például a pálya­kezdők fiizetési minimumát az idén kétszáz forinttal föl­emeltük. Hozzáteszem, mind­ez csak félmegoldás, vajami­vel az országos átlag fölé jutottunk. De ennél többet tenni nem tudunk. Marad te­hát a másik módszer: egyéb juttatásokkal, gondoskodással javítunk dolgozóink helyze­tén. A legtöbb kilépő dolgo- .zónk — bár nem kell mon­dani, miért megy el — in­dokolja a távozását, s az el­ső ok túlnyomórészt az: nem tudja elhelyezni a gyereket úgy, ahogy a munkaidő ezt követelné.. Az illetékesekkel együttműködve egy Kajpos- ker-óvodát akarunk létrehoz­ni — nem új óvodát persze, hanem a jelenlegiek valame­lyikében szerveznénk meg ezt. Ilyesmire gondolok, ami­kor a fizetéseken kívüli gon­doskodásit emlegetem. A fent említetteken kívül még jó néhány újdonsággal rukkol ki a Kaposker. Egy év múlva már mindegyik üz­lete egyforma kék-fehér Ka­posker ABC feliratú portált kap, ahol lehet — főleg a kaposvári főutcán — cégére­ket is tesznek ki; dolgozóink kék-fehér formaruhába búj­nak ... És ha az egész vál­lalat nemcsak a formát vál­toztatja meg, hanem a mos­tani nekirugaszkodás tartalmi eredményeket hoz, akkor . .. De erre még várjunk. A pontok helyére kerüljön szö­veg nehány óv múlva. Lothar Péter SOMOGYI NÉPLAP Fejlesztés Barcson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom