Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban Többet és jobbat termelni — kevesebb üzemanyaggal A Mezőgazdasagi ■ és Élel­mezésügyi Miniszteriiím 1933 elején tette (közzé energia­gazdálkodási akcióprogram­jai, amely — az ismert energiagazdálkodási kor­mányhatározatra alapozva — azt részletezi, hogy nriäyen konkrét teendők várnak ránk ezen a téren a mezőgazda­ságiban. Bár az azóta eltelt rövid idő még nem ad lehe­tőséget arra, hogy átfogóan értékéljálk, hol tartunk e program végrehajtásában, ta­lán nem lesz érddktelen fel- hiwni a mezőgazdasági üze­mek figyelmét az ebben rej­lő lehetőségekre. Az aszályos év egyébként is arra ösz­tönzi a tsz-ekei állami gaz­daságokat, üzemekei hogy gondosan számba vegyék: hol, milyen területen csö'k- kmthetők a veszteségek, pó- tofisatók az elmaradt jöve­delmek. Más szavakkal: a gazdálkodás hatékonyságának javításában még kiemelke­dőbb szerepre lesznek szert az emergiákámélő módszerek. A hibrid kekoricák és a fűtőolaj termelési ráfordítások egy­idejű csökkentese mellett. Energiamegtakarítás érhető el a művelési ágak okszerű megválasztásával mintegy 130 —ISO ezer hektár meredek lejtésű hegyvidéki területen. Az energiatakarékos talaj­művelő technológia alkalma­zása — a program szerint, a szükséges eszközháttér meg­teremtése esetén — mintegy 3 millió hektáron irányozha­tó elő. Nagy termelési rend­szereink és élenjáró nagyüze­meink bizonyították, hogy e módszerek alkalmazásával a talajművelés költségei hektá­ronként akár 20 százalékkal is csökkenthetők. Szaporodnak a gyakorlati példák, amelyek azt igazol­ják, hogy a rövidebb tenyész­idejű fajták, hibridek ter­mesztésével ugyancsak csök­kenthető az energiafogyasz­tás. Egyes számítások szerint a különböző tenyészidejű faj­ták arányának helyes meg­választásával, a gyors. vízle- adöképességű hibrid kukori­cák vetésterületének növelé­sével évente mintegy 16 ezer tonna fűtőolajat lehetne meg­takarítani. tároltak nedvesen, legmen. - tes állapotban. A lehetősé­gek megvannak arra, hogy később évente mintegy 2 millió torma terményt tárol­janak ily módon. Ennek je­lentőségét mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a korábbi szárítást* technoló­gia alkalmazásával egy tonna gabona szárításához átlagban 35 kilogramm fűtőolajat használták féL A nedves tá­rolás alkalmazásával ez tel­jes egészében megtakarítható. S akkor még nem is szól­tunk arról, hogy a magas hő­fokú, kíméletlen szárítás mintegy 10—18 százalékkal csökkentheti a betakarított szemes kukoráca tápanyag­tartalmát Ez a veszteség is elmarad a helyesen alkalma­zott biokémiai tartósítási módszernél. Köztudomású hogy a me­zőgazdaság maga is termel energiát Ráadásul ezeknek az energiaforrásoknak nagy előnyük, hogy évről évre megújulnak. Felhasználásuk növelésének csupán a teehtM- kad lehetőségek szabnak gá­tat Van mire alapozni. A me­zőgazdaságiban már eddig is egy sor életrevaló anyag- és eruergiakiméló módszer vizs­gázott sskeeesen & «.’korlat­ban. Vegyük például a mező- gaadaság legalapvetőbb ter­melési esők özét, a földet. A termőföld célszerűbb haszno­sításával mintegy 1,3—1 3 millió hektárnyi terület ter­mőképessége neveibe ls5, a Maga is termel tüzelőanyagot A Kárítas óriási energia­igénye miatt világszerte a fi­gyelem középpontjába kerül­tek a biokémiai tartósítási módszerek. Mezőgazdasági nagyüzemeink szakemberei­nek helyzetfölmérését dicséri, hogy tavaly mér mintegy A növénytermesztésben évente mintegy 16—18 mil­lió tonna magas rosttartalmú száraz maradékanyag képző­dik. A mai hozamokat ala­pul veve az egy hektáron termelt kukoricaszár ener­giája például íaoc—U5O0 kilo­gramm gázolajjal egyenérté­kű A betakarítás gépi fel­tételeinek megteremtésével — becslések szerint — éven­te mintegy 6—3 millió terma növényi maradék válhatna fűtőenergiává. Ez azonban csak akkor járható út, ha a maradékok betakarításához és elégetéséhez szükséges be­rendezésék nagy sorozatban és elfogadható áron készül­nek, mert különben az ily módon nyert energia többe kerül, mint a hagyományos energiaíajták. Az adottságok figyelembevételével hatszázezer , tonna gabonát Születésnapi köszöntő e nyolcvanéves Kelemen Józsefnél Kelemen Józsefet, a somogyi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetettjét köszöntötte tegnap nyolcva­nadik születésnapja alkalmából a megyei és a városi pártbizottság nevében Deák Ferenc, a Kaposvári Vá­rosi Pártbizottság első titkára, és átadta a testüle­tek ajándéka». fe. a szikár, szívós férfi a somogyi veteránoknak ahhoz a nemzedékéhez tartózik, amely ISIS után, kapcsolódott be a mozgalomba. Huszadik éve nyugdíjas. Halt évig vo,H a temetkezési vállalat igazgatója, onnan vonult nyugalomba 11963. december harmincegyedikével. Élete nyitott könyv. Neve különféle könyvekben, párt- történeti kiadványokban sze­repel. Fiatal asztalosként hat­vanegy évvel ezelőtt kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba Ott volt minden, szak­szervezeti megmozduláson, tüntetésen, részt. vett a sztrájkokban. Először Kapos­váron, azután Budapesten, Akkor fordult nagyot az élete, amikor Jutába került. Amikor feleségül vette Ge­lencsér Máriát, a mai napig hűséges társát, asztalosmű- helyt rendezett be az apósa házában. Ez és a méhes volt később az illegális kommu­nisták, a baloldali gondolko­dású iparosok gyülekezőhe­lye. Kelemen József, a harmin­cas évek elején tagja volt az iliegaiis kommunista sejtnek. Varga Ferenc; aszta lossegéd szervezte be, aztán ő is több megbízható ismerősét maga köré hívta. Először pénzt, élelmiszert gyűjtöttek a Vö­rös Segélymék. 1983. március 21-re azt tervezték, hogy röp­lapokat terjesztenek. A hete­st csendőrök azonban már négy nappal előbb házkuta­tást tartottak. Másnap őt is letartóztatták, azt azonban mégsem tudták megakadá­lyozni, hogy a Tanácsköztár­saságra emlékező röplapok ne legyenek ott a kerítése­ken. Nem törte meg a börtön, a későbbi internálás, a mun­kaszolgálat. Az ellenforrada­lom idején is kész volt fegy­vert fogni a rendszerért. Bi­tóként jelentkezett a párt, a ■Munkásőrség megszervezése­ik Mindig számítottak U­tepaszta tataira; amíg jó erő­ben, egészségben volt, páxt- tisztségéket töltött be a vá­rosban. Féleségével együtt most is ott tevékenykednek a körzeti pártalapszerveaethen. A tegnapi születésnapi kö­szöntőn azt mondta a nyolc­vanéves veterán: „Soha nem gondoltam arra, amikor több mint hatvan esztendeje be­kapcsolódtam a munkásmoz­galomba, hogy ezt majd va­lamikor elismerik. Mindezt azért tettem, hogy változtas­sak a hozzám hasonló sze­gény emberek sorsán.” Kele­men József élete példa. Noha a MJÖM energiagaz­dálkodási akcióprogramjának csak néhány részletére hív­tuk fel a figyelmet, talán ez is meggyőzi a mezőgazdasági üzemeket airról: valóban na­gyok a megtakarítási lehető­ségek. Különösen akkor, ha a szóban forgó tsz — s persze állami gazdaság — ezt az ál­talános jellegű akcióprogra­mot a saját adottságai, lehe­tőséged figyelembevételével hajtja végre, vagyis konkré­tan kimunkálja, hogy náluk hol, milyen területeken érhe­tők el a legnagyobb eredmé­nyek. B. K, Apró falvak, nagy gondok Társadalmi összefogásra van szükség Jogos igény, hogy a fajú boltjában legyen minden, amire szükség lehet a ház­tartásban, De van-e? Erről tárgyalt tegnap délelőtt a fogyasztók megyei tanácsa Kaposváron, a Hazafias Nép­front székházában. Először Kuszinger Rudolfnak, a Mészöv kereskedelmi osz­tályvezetőjének a beszámo­lóját hallgatták meg, hiszen az apró településeket első­sorban az áfész-ek látják el. Somogy 241 településének hatvanhat százalékában nem éri el az ezret a lakosok száma. 160 kisközségben él a megye népességének huszon­három százaléka. Így min­dennapjaikra oda kell fi­gyelnünk. Ám ha körülnéz­I zünk, kiderül, hogy a bol­tok ugyancsak elhanyagolt állapotban vannak. Vásárol­ni nehéz. A boltvezetők szakmai képzettsége gyakran nem megfelelő, keresetük alacsony, így túlzott köve­telményeket sem támasztha­tunk velük szemben. De nemcsak ők felelősek a je­lenlegi állapotokért. A l<e­reskedefrm vállalatok nem partnerek a helyzet javítás­ban, pedig összefogásra len­ne szükség ahhoz, hogy a kis településeken megtart­suk a lakosságot Kuszinger Rudolf beszédében értékelte a legnagyobb vállalatok munkáját — A tejipari vállalattá! korrekt üzleti kapcsolat ala­kult ki, ám a lehetőségeket alig használjak ki a boltok­ban. Kínálat bőven van, de a rendelések sokszor csak egy-egy termékre szorítkoz­nak, mert a vezetők féknek a választéktól. Gyakran hi­ánycikk a tartós tej, a fél- tartós pedig csak álomnak tűnik. A sütőiparról vegyes a kép. Néhol gyér a kínálat máshol késnek a szállítások­kal. Dicséretes azonban, hogy a lehetőséghez képest mindenütt tenni akarnak. Egyes területeken azért nem tudnak aegítenj, mert (kés­nek a szükséges rekonstruk­ciókkal, A húsipar sem tesz ki magáért. A tőkehúsellá- tás akadozik, felvágottból szűkös a kínálat. A Balaton Búzavetés. Megyénk minden gazdaságában hozzákezdtek ehhez, a jövő évet meg­alapozó fontos munkához. Több, mint százhárom hektáron végeznek őszi vetéseket, ebből betvenháromezer hektár étkezési búza lesz. Körkérdésünk: mi valósult meg eddig? Negyvenegy millió forint volt a Kaposváron végzett társadalmi munka és az ön­kéntes anyagi támogatás ér­téke tavaly. Az egy személy­re jutó társadalmi munka az előző évihez képest 10 szá­zalékkal emelkedett, 559 forint értékű volt. A megyeszékhelyen évek óta folyamatosán növekedett a város fejlesztéséért, szépí­téséért végzett munka érté­ke Töretlen ma rád-e az idén is ez a példaadó len­dület és tenni akarás? Az első félévben 18,5 mil­lió forint volt a társadalmi munka összege, indokolt hát a kérdés: mi valósult meg eddig a városi tanács, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága és a városszépítő egyesület által közzétett, megoldásra váró feladatok közül. Az idei igényeket ösz- szegező kiadvány 85 pont­ban sorolja föl a legfonto­sabb tennivalókat, föltüntet­ve a teljesítés remélt határ­idejét, valamint a társadal­mi munkák szervezőinek nevét. Közülük szúrópróba­szerűen kérdeztünk meg né­hányat, mit sikerült elvégez­ni eddig. Csinosabb gyermekintézmények A Beloiannisz utcai böl­csőde gazdasági vezetője ar­ról számolt be, hogy a várt­nál is több segítséget kap­tak. A Tanép Radanovics- brigádja például kijavítot­ta a rossz nyílászárókat, já- tékpolcokat készített és Fűszö-t sokat tesz as apró települések ellátásáért, ám ők is javíthatnának munká­jukon, hiszen, a megrendelt áruknak csupán 60—90 szá­zalékát viszik ki az üzle­tekbe. Heve-5 vita követte a be- .számolot. mert a tanács tag­jai maguk is vásárlók, saját búrokon énak a gondokat. A sütőipar kivételével — ók legalább önkritikusak vol­tak — mindenki a naundér becsületét védte. Vitatkozni, érveim termé­szetesen lehet — továbblép­ni viszont kötelező. Ezt a végsó következtetést vonták le a tanács tagjai, akik ja­vaslattevő jogukkal élve kérték a húsellátás fel fő­vizsgálatát, javasolták a disz­kont rendszerű vásárok el­terjesztését vidácen is, az olcsóbb árak fokozottabb forgalmazását, s ezzel kap­csolatba« különböző akciók bevezetését, valamint az olyan központi raktárak lét­rehozását, amelyekből folya­matosan elláthatók a kis te­lepülések. N. ,i rendbe tette az udvari „ba­baházakat”. A tűzoltó-parancsnokság KlSZ-esei a fák metszésében és a fűnyírásban segítettek. A K.ögáz Kulinyin brigádja a gázkonvektorokat javítot­ta meg, a Közúti Építő Vál­lalat Munkásór brigádja az udvari játékok betonalapját csinálta társadalmi munká­ban. A 7. számú óvodai köz­pontban meglepetten érte­sültek arról, hogy a kiad­vány szerint a víz- és szennyvízrendszer korsze­rűsítéséhez várnak segítsé­get Mint elmondták, ezt a munkát már 1979-ben elvé­gezték a Délviép brigádjai. Ez a vállalat az idén 35 ezer forinttal segítette az óvodai bútorok felújítását. A Köz­úti Építő Vállalat dolgozói többek között a rollerokat és a kerékpárokat javították meg. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál dol­gozó szülők az udvar szépí­tésén dolgoztak. A toponári óvodában nem akadt vállalkozó az esőcsa­torna megjavítására, s új udvari játékok sem készül­tek, A legfontosabb gondok orvoslására így a szülőktől kértek é6 kaptak segítséget Apukák betonozták le az egyik udivarrészt, ők szállí­tották el az udvaron levő építési törmeléket. A szenny­vízelvezetésben — szülői kap­csolatok révén — a Kapos- táj Tsz működött közre. Mint kiderült, tévedésből kerülhetett a társadalmi munkalehetőségek sorába a Vörös Hadsereg úti óvoda teljes rekonstrukciója. Amúgy sem valószínű, hogy a 9 milliós beruházást a a határidőként föltüntetett június 1. és augusztus 31. kozott bárki meg tudta vol­na valósítani. Igaz, nem is akadt jelentkező e „csodaté- tefee”. „Elfelejtett** szökőkút A közgazdasági szakkö- aéprskotának egyetlen brigád sem ajánlott föl társadalmi munkát, így nem készült etl a tervezett kazánkarbamtar- tás és -felújítás sem, Amit tudtak, azt saját dolgozóik­kal és tanulóikkal végezték el. Ä közterületi munkák közül évek óta húzódik a Dózsa György a teái járda- felújítás és faveremszegélye- zés. Az idén végre lett vel- na vállalkozó és a városgaz­dálkodási vállalat anyagot w tudott volna adni, a mun­ka mégsem készülhetett el. A Dédász ugyanis más, so­ron krarüH feladatai miatt továbbra mm tadta elvégez­ni a munka előfeltételét je­lentő vezetékcseréket. A város rossdás közvilágí­tási kandelábereinek festé­sére és javítására sem érke­zett felajánlás a Dédász núcs ÉKV-osztályának köz­reműködésével született a Dédász-t kötelező határozat. A munka megkezdődött, ez azonban már aligha az ön­kéntes .vállalás példája,,. Alig van esély arra, hogy még az idén szökőkút fogja díszíteni a Gaelic Áruház előtti területet. A társadal­mi munkaterv szerint ez no­vember 30-ig valósult volna meg, csakhogy a létesít­ményhez szükséges pénz gyűjtése csak most kezdő­dött. A cseri parkerdő szé­pítése sem társadalmi ösz- szefogással történt.., Társadalmi munkára várt a város szökőkútjainak fel­újítása. A Délviép brigád­jainak köszönhető, hogy e téren egyáltalán történt va­lami. Ők készítették el a Színház parki vízesés víz­forgatóját. Igaz, a vízesés ma sem működik, mivel már másodszor égett le a beren­dezések villanymotorja. A Múzeum park szökőkútjának felújítási tervei most készül­nek. Rendezett közterületek Anyaghiány miatt hiúsult meg a játszótéri fölszerelé­sek készítése. Nem akadt vállalat, amely ezt saját anyag fölhasználásával vál­lalta volna. Az üzemek előt­ti közterületek rendben tar­tásában a Kaposgép adott jó példát. Védnökségének ered­ményeként lett a város égjük legcsinosabb parkja a Sár­vári liget. Rend van a növényvédel­mi állomás, a Csepel és az Egyesült Izzó kaposvári gyá­ra előtt is. Nem mondható el ugyanez a Jutái út észa­ki oldalán levő Fiért-ről, Áfor-ról, Titánról, sőt az Agroker-rői sem. A Volán, a növényvédelmi állomás és a városgazdálko­dási vállalat brigádjainak munkája nyomán legalább részben megvalósult a dese- dai szabadidőközpont terüle­tére tervezett társadalmi munka. Mint látható, e véletlen­szerűen összeállt kép éléggé vegyes; áldozatkészségre, tenni akarásra és közönyre egyaránt van példa Talán a várakozás volt túlzó? Vagy a társadalmi munka szerve­zésébe csúsztak hibák? Ezek­re a kérdésekre majd a kü­lönböző testületek fórumain találnak választ. Addi g azonban hátravan az évből csaknem három hónap. Ez idő alatt még sokat lehet tenni azért, hogy megőriz­hessük a városban eddig el­ért szép eredményeket. B. F, SOMOGYI NÉPLAP Igények és vállalások brigádjaitól, így végül a ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom