Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

Túl a háromnegyed éven Importhelyettesítés, export, jövedelmezőség Gazdasági ■életűnkben iwm- d.en eddiginél nagyobb saük séig van a változó körülmé- n vekhez való alkalmazkodás­ra. Túl a harmadik negyed­éven énről vallott három so­mogyi nagyvállalat gazdasá­gi vezetője. Keli a jó gép Az importkor 1 átázások miatt egyre nagyobb szüksé­ge van a mezőgazdaságnak a hazai berendezésekre, gépek­re. De nem azokra, amelye­ket az iparunk tíz, tizenöt évvel ezelőtt, gyártott A Class, a John Deere kombáj­nokhoz vagy az IHC trakto­rokhoz szoktatott gazdasá­gaink minőséget követelnek Mennyire tud eleget termi a kívánalmaknak a mezőgép- ipar, mit tesz a tröszt egyik legnagyobb gyára, a Kapós- gép? Boros József igazgató: — K.ettŐ6 követelményt tá­masztanak velünk szemben. Az egyik, hogy importot he­lyettesítsünk termékeinkkel, a másik, hogy olyan világ­színvonalú gépeket gyárt­sunk, amelyek külföldön i® eladhatók. Trösztünk jó munkáját bizonyítja, hogy ötvenmillió dollár értékben exportékante az idén, ugyan­akkor egyrmlliárd forint ér­tékbe* készítőnk otyan be­rendezéseket, amelyekkel va­lutát takaríthatunk meg, A dolog furcsasága, hogy az import helyettesítéséhez is kell az import, mert egyes részegységeket csak nyugat­ról tudunk beszerezni, ez pe­dig késlelteti a gyártást. A mi gyárunknak is vannak ilyen gondjai, ám a számí­tásaink szerint, mégis meg­lesz a tervünk. Pedig az előrendelésekből mintegy nyolcvanmillió forint értékűt mondtak le a gazdaságok. Az egyetlen megoldás, ha meg­bízható termékekkel és olyan újdonságokkal jelenünk meg a piacon, amelyek megfelel­nek a gazdaságok igényeinek. Így lehet csak talpon marad­ni. A bábolnai napokon fel­vonultattuk azokat a szerke­zeteket, amélyekkel jövőre szeretnénk megjelenni a pia­con. Bemutattuk az új kom­binált talajművelőnket, a nagy teljesítményű árokásón­kat, a rakodóé pcsa'l adunk most kifejlesztett változatát. Ismereteink . szerint jövőre feleannyi gépet fog vásárol­ni a mezőgazdaság, mint az idén. Ennek ellenére bizako­dunk, annál is inkább, mert kapacitásunk hetven-nyölc- van százalékát már lekötöt­tük. Regionális vezetékek Az év elején a tavalyinál is nagyobb terhet vállalt ma­gára a négy megyében mun­kálkodó Délviép, Több regio­nális vízmű, szenny víztisztí­tó-telep létrehozásán dolgoz­nak, ugyanakkor Irakba* most fejezik be egy raktár­bázis építését. Pák Ernő főkerryveio; — Akár a tervhez, akar a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítunk, jól állunk. A kitűzött célt elérjük, pe­dig egyre kevesebb a beru­házás. Az idén végeztünk a kaposvári megyei kórház mű­téti tömbjénél vállalt felada­Kx portra készül a VBKM nél * zöldborsó-válogató gépsor vezérlőpultja. teánkkal, befejeztük a cukor- gyári közmű, a délkelet-bala­toni regionális, vízmű építé­sét, a pécsi Roviköt-telep re­konstrukcióját, s átadtuk a szekszárdi szennyvíz­telep újabb részét. Ezek vol­tak a legjelentősebb mun­káink, Hogy milyen lesz a következő év? Kapacitásun­kat már több mint öt hónap­ra lekötötték, s tudjuk, hogy 1985-ben, illetve 1986-ban is lesz tennivalónk, hisz ak­korra több mint tíz hónapra elegendő munkát rendeltek meg tőlünk. Számítunk arra is, hogy újabb külföldi meg­rendeléseknek tehetünk ele­get. Erre reményünk van. mert munkáink minősége el­len eddig nem. volt kifogás. A dolgozókat a mind jobb teljesítményre és minőségre ösztönözzük, hiszen a ver­senyben maradásnak ezek a feltételei Sokan visszalépnek A VBKM kaposvári gyára ugyancsak megérez minden változást. Ha nem épülnek társasíházak, nem kell a vil­lamos elosztó berendezésük. Ha külföldön gond van, ne­héz eladná a portékákat. Ha kevesebb a beruházás, nem viszik a transzformátorokat. Varga József igazgató: — A piaci igényeket föl­mérve nyolc-kilenc százalék­kal több berendezés gyártá­sát terveztük, mint tavaly. Időközben kiderült, hogy ez sem kell, az sem kell, így fillérekből kényszerülünk összehozni a tervezett bevé­telt Százmillió forint értékű transzformátor szállítására volt megállapodásunk, ám amikor a szerződéskötésre került sor, sokan visszalép­tek. Harmincmdlliós termelés úszott el, akárcsak egy má­sik terme kosai adu nfcnal. Egyedül a villamos szerelési cikkek keresettek. így azok­ból harminc százalékkal töb­bet gyártunk a tervezettnél, hogy elképzeléseink valóra váljanak. A piacéi; családba tartozó dugókból és aljzatok­ból nem tudunk annyit csi­nálni, mint amennyit vinné­nek. Kénytelenek vagyunk a termelőszövetkezetek mellék­üzemágait is igénybe venni. Sokszor az a legnagyobb gondunk, hogy az importból származó alkatrészek miatt nem tudunk termelni, pedig a md termékeink exportra mennek, ha nem is közvetle­nül, de valamelyik gépbe Toeépttve. Nagy Jenő Ipari kooperáció külföldi partnerekkel Folyamatos exportot jelentenek Az Ipari Minisztérium szor­galmazza a vállalati koope­rációk bővítését külföldi partnerekkel; túl azon, hogy új formákat hoznak létre, a meglévőket mélyebb tarta­tommal töltik meg. A tárca fölmérésé szerint a tőkés cé­gekkel kialakított munka- megoszás és termelési koope­ráció eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékonyságá­nak növeléséhez, elősegítette a műszaki fejlődést, és nö­velte exportkínálatunkat a konvertibilis elszámolású pi­acokon is. Ezek a kooperá­ciók egyben állandó, folya­matos exportot jelentenek a partner országokkal létrejött kereskedelmi forgalomban. A hazai iparvállalatok — különösen a gépipari üze­mek — és a tőkés cégek kö­zötti kooperációk száma az elmúlt években gyorsan, nőtt, ám a teljes gépipari külke­reskedelmi forgalomnak még így is alig 4—5 százalékát teszik ki, ami kihasználat­lan területekre utal. A konvertibilis elszámolá­sú országok közül a hazai gépgyártás legjelentősebb kooperáció* partnerei az NSZK-beli cégek. Jelenleg mintegy 330 kétoldalú együtt működési szerződés van ér­vényben, főleg a nehézgép­gyártásban és a kohászatban. Az ilyen kooperációk túlnyo­mó része a gyártásmegosz- táscm álapui. Ebben, az év­ben a két ország közötti gép­ipari kooperáció export—im­port forgalma megközelíti a 4 milliárd forintot. Az Ipari Minisztérium illetékesei sze­rint a jövőben főleg vegyes vállalatok alapításával le­hetne növelni a kétoldalú együttműködést. Ausztria a második számú kooperációs partnerünk Az együttműködések 40 százalé­ka a gépiparban és a kohá­szatban, további 20 százalé­ka a vegyiparban jött létre. Évről évre bővül az együtt­működők száma; például ta­valy a recessziós idők elle­nere is 16 újabb együttmű­ködés jött létre. Svédországgal is számos megállapodás van érvény­ben Az Ipari Minisztérium fölmérése szerint a két or­szág közötti árucsereíorga­lom harmada 32 kooperációs szerződés alapján bonyoló­dik le, további 8 megkötésé­ről pedig most tárgyalnak. A földrajzilag távolabb eső partnereink közül Japán és az Egyesült Államok a legjelentősebb kooperációs partner. Japán cégekkel el­sősorban a robottechnika te­rületén, valamint a szer­számgépiparban kínálkozik jó lehetőség újabb kooperá­ciók szervezésére. Az Egye­sült Államok a magyar ex­porttermékeknek az eddigi­nél nagyobb felvevőpiaca le­het a jövőben; főleg a szá­mítástechnikában és az or­vosi műszergyártásban és ér­tékesítésben várhatók újabb kooperációk. Az együttműködésben egy­re nő a szerepük a harma­dik piaci közös szállítások­nak. Jelenleg mintegy 100 ilyen kooperáció van érvény­ben hazánk és a tőkés cé­gek között A jövőben ked­vezőek a lehetőségek a Vi-' lágbank áltál finanszírozott görög, török és más orszá­gok beruházásaiba való be­kapcsolódásunkra w. Kér csel igeti élet Kipróbálta a sors Nagy vásározóheJy volt ez régebben: egy évben négy­szer is tárhatta a gyerek a száját a sokadalomban. Hét határból ide kocsikáztak a fa­lusiak vásározni, vásárolni. Kocsma kettő is volt, egyik a községé, a másik a Zelend- féle; búcsúkor két zenekar húzta, csakúgy versengtek egymással.! Hatvanhárom nyarat számlálok, ennyi me­lengetett. Azt’ látja, mégsem tudok nyugodni. Most is kint voltunk az asszonnyal, várt a munka minket a határban. Ilyen a vérem, hajt, nem hagy ölbe .tett kézzel nyu­godni. Aki máma nem tud • megélni, az magára vessem... De a nevemet kérdezte: Tart Gyula vagyok. Anyámat meg Scnner Annának hívták. (Két falutáblát világít meg az éppen csak nyugatnak in­duló nap. A fehéren ez áll: Kercseligel, A zöldön: Gerst- lerk. Magyarul és németi}!. Úgyhogy házigazdánk apjá­nak és anyjának neve való­ban előjel. Jelzi a kétnyelvű­séget. Kercseliget—Gerstleck egyébként völgybe ereszkedő falu, utca ágbogokkal. A het­venes népszám.láláskor még 873 embert találtak itt az összeírok, a nyolcvanaskor 650-et.) Mar gyerekkoromban "ót botologtam apám nyomában a barázdában. S közben meg­tanultam a munkát. Itt tehe­tős nagygazda nem élt so­hasem, inkább amolyan kö­zepes gazdaságok voltak. Még a birtokos^ aki a kastélyt lakta — a Maár — sem volt igazáa nagy úr. Hat—hét konvenciójával meg tudta művelni a földjeit. Nyáron Zalából summátokat szegőd- tettek. De mondom, nem voltak igazi nagy birtokosok. Én ide gyökereztem, pedig Gölléből települtünk át 40- ben a nagyapámhoz Kercseli- getre. Azért úgy ismerem ezt a vidéket, hogy nálam talán senki sem jobban. Az összes dűlőt, hatámevet fel tudom sorolni: Böded-dűlő, Szabadi­dűlő, Paragé ti-szőlő, Bükk- puszta, Nagyhögy, Lazánc, Kiáhögy, Rókaberek, Hideg-, oldal, Fehér-part, Vitéz-dűlő, Fölső-högy, Alsó- högy, Tiszta- mező. Hosszú irtás ... Folytassam? Tu­dom ám, mint a leckét! Tudja az, aki ide tette le az életét. Amikor már nem a ma­gángazdaság ide­jét éltük, nekem akkor is ez a kör­nyék adott mun­kát. No, de ott még nem tar­tunk a „mesében”. Heten voltunk testvérek. Apánk 42- ben meghalt. Én katonás­kodtam abba* a felbolydult világban. Itthon, a faluban sem maradt olyan az élet, mint előtte volt. (Történelmi lecke helyett álljon itt egy újsághír a So­mogy i'ármegye című lap nő­nemben 9-i számából: „A ka­posvári NépbíTóság ti. Já­nos kercsettgeU lakost, aki 1942 áprilisában önként az SS kötelékébe lepett, hatévi kényszermunkára Ítélte. Sú­lyosbító körülménynek vette a Népbíróság a vádlottnak a magyarokkal szemben tanú­sított állandó ellenséges ma­gatartását. N ... ahányszor csak szabadságra jött haza, állandóan ... mindenkit ter­rorizált, hogy lépjen be *s SS-be’'.) Én a magyar hadseregbe vonultam be, úgyhogy már a felszabadulás idején együtt járőröztem Barcson a szov­jetekkel a demokratikus had­sereg tagjaként Azért az a nagy vihar minket sem kí­mélt Akkor kerültem haza, amikor a leadási korszak már megkezdődött. Hívatnak a községházára, hogy adóssá­gom van. No, de én most szereltem le! Azt a kis zsírt leadtam, másra nincs tehet­ségem. Innen 1943. április 13-án telepítették ki a né- metérzelműeket. Két nappal előtte én is rákerültem a lis­tára a beadás elleni kemény­kedésem miatt; evvel a ma­gyar névvel, a demokratikus hadsereg volt tagjaként! Már nem lehetett mit tenni, . ké­ső volt. Hetvénkilös csoma­gol vihettünk, és indult ve­Vélemények a t©rvrö! Bares jövője Barcs általános rendezési tervét tanácsülésen vitették meg. A terv a városi tájékoz­tató irodánál már régóta megtekinthető. Bárki el­mondhatja véleményét, ötle­teit. Az anyagi gondok elle­nére ugyanis társadalmi összefogással sok minden megvalósítható. A tanácstagok hozzászólá­sai egy-egy hozzájuk legkö­zelebb álló témához kapcso­lódtak. Első gónd a város út­jainak tehermentesítése a 68-as úttal. Kerékpárút ter­vezése, építése szükséges, mivel gyarapszik a kerékpá­ron közlekedők létszáma. Terv a gyalogsétány kialakí­tása is a Május 1. parke/dő- ben társadalmi összefogással, majd későbbi bővítése So­mogy tantoráig. A játszóterek nagyon egyformák, ezért fontos az ifjúsági forradalmi park építése. Ma az egy főre jutó zöldterület 31,4 négy­zetméter. Virágosítási terv kidolgozása is folyik a vá­rosközpontban, a városba ve­zető utak mentén lesz majd valósággá a terv. A drávai strand létesítéséhez államkö­zi egyezmény szükséges. Drávaszenles és Komlósd között légy nagy szeméttáro­ló létrehozását tervezik. A szakemberek szerint összeté­telénél fogva ott alkalmas a föld a szemét befogadására. Az oktatásban a szakmun­kásképzőnek „besegít” a szakközépiskola a gondok megoldásában. Az óvodai he­lyek száma kielégítőnek mondható, az általános isko­lákban azonban a várt de-. mográfias hullám gondot okoz. Tantermek ugyan épülnek, de nincs kisegítő napközi és szociális helyiség. A zeneiskolánál tanárhiány van, az állást hirdetik. Az egészségügyben sok a gond. Gyermekorvost keresnek egy új gyermekkörzet kialakítá­sához. Dra vaszen lesen és Somogytarnócán a. rendelőin­tézet létrehozható, de heten­te csak egyszer tud kiutazni az orvos, a h£t többi napján kénytelen a beteg ember Barcsra menni. A gerontoló­giai gondozó, a pszichiátriai betegek ellátása, az alkoho­listák utógondozása stb. még nincs megoldva. Az új ren- deiőintéaeti részt nemsokára átadják, azonban ott is van még javítanivaló. Javaslat formájában felvetődött egy nevelési tanácsadó létrehozá­sa. Barcs ngm dicsekedhet sok múltból maradt emlékkel. Az Oncsaitelepen egy régi ház re­noválását vették tervbe, s fölmerült még Barcs vonzás körzetébe tartozó több falu­ban ilyen ház meghagyása, rendbe hozása. Egészebén a terv a tanácstagok szerint is jónak minősült. A hosszú tá­vú megvalósítás halárideje 2010. Természetesen eredmé­nyekről is számat adhatunk. 19841 tavaszától megindul a Volán helyi járata. Augusz­tustól már működik a Sziget­vári Cipőgyár kihelyezett részlege 90—100 munkással. Októberben foglalhatja ed új otthonát 60 bölcsödé*. W. B. Sz. lünk a szerelvény. A szász- országi Nitweidestalban kö­töttünk ki, ahol én rövide­sen a íonómesteri rangig vittem. Százötven lány, asa- szony volt a kezemre bízva. Csakhogy nekem nem ott rin­gatták a bölcsőm, haza akar­tam kerülni. Jártam Berlin­ben a konzulátuson, de nem sikerült elintéznem semmit MegsrcitWk a nyugat német résare. Mondták, maradjunk ott. De az sem a mi ha­zánk .. • Egy bíróság felmen­tett, kapfersic papírt, így el­jutottunk az osztrák—magyar határig. Öt napot pihentünk, aztán egy embert megfizet­tünk, P.y. áthozott az akna­mezőn. Hároméves kisfiúnk volt, egy szál deszkán csúsz- tunk-másztunk át Hát egy katonapajtásom cdvorzoW aa őrség tagjai között ideal! De hiába ’aolt papírom a közó* szovjet,—magyar szolgálattól, visszatettek bennünket Auszt­riába. Bécsben aztán hat hó­nap múlva megkaptam a ha­zatelepülési engedélyt, így láttam meg újra Pestet, majd Keresel!getet. A házunkban már laktak, elölről kellett kezdeni mindent. (A faluban vegyes lakos­ság él azóta is. Horvátorszá­gi magyarok, akikét a hábo­rú nyomott át Somogyba, fel­vidéki telepesek, illetve más dunántúli, alföldi emberek, akik a hatvanas évek óla vándoroltak ide. A kastély egyes helyiségeit békéscsabai család, a parókiát tatabá­nyai nagyfamília lakja. A fiatal napközis nevelő, Gás­pár Andor huszonhét alsós gyereket tart nyilván. Talán éppen a lakossági vándorlás okozza, hogy elég nagy a hátrányos helyzetűek ará­nya, Az idegennek viszont először a gyarapodás felelőt­lenek a szemébe: az új orvo­si rendelő, a gázcseretelep.) .Amikor hazatelepültünk, segítettek nekünk. Eljöttek Pestről, ajánlották a textil­műveket, hogy elhelyeznek. En az állami gazdaság mel­lett döntöttem. Ötvenhatba* berakó voltam a csornai állo­máson. Hiába fenyegették bennünket, mi csak raktuk a cukorrépát. Amikor ott vé­geztünk, átjöttünk Taszárrá. Úgyhogy én abban a-hónap­ban 23 (MM) forintot kér.estem. Abból vettük azt a házat* ami érmék a helyén állt. Ezt 69-ben emeltük annak a he­lyére. Akkor én már a téész szőlészetének a brigádvezető­je voltam. Tizenhat évig vit­tem ezt a hivatalt, aztán még két évét lenyomtam az állat- tenyésztésben. Elmondhatom, hogy kipróbált az élet. Lekké Lásdé Angora­gyapjú exportra Hungangora néven társa­ságot alapítottak az angora- nyúl tenyésztésével foglal­kozó mezőgazdasági nagy­üzemek, remélve, hogy at összefogással javíthatják az ágazat jövedelmezőségét. Tíz termelőszövetkezet és egy állami gazdaság fpgótt ősz­SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom