Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Háttér09 a Bzociafitfa gyermékrédelem Somogybán is sorakozik. A színes készü­lék a húskombinát ajándéka. De több más vállalat is hoz­zájárul, hogy az intézetben éli gyerekek lehetőleg sem­miben se szenvedjenek hi­ányt. A lengyeltóti Ruhaipa­ri Ktsz például az alapellá­tás Javításában vesz részt, a Kaposvári Állami Gazdaság gyümölccsel segíti az inté­zetet; a Kapostáj téesz a kedvezményes áruvásárlási akciókban való részvételt biztosítja. Hosszan sorol­hatnánk még a patronáló i n téz menyeket, A betegszobai részen sötét szemű kisfiú elé teszik le az aznapi ebédet ö elkülö­nítve él társaitól. Nem mint­ha nem lenne épp oly vidám gyerek, mint a többi, ám ritka és súlyos betegsége miatt kényszerűinek erre: a hemofília olyan betegség, amelynél a sérülést nem követi véralvadás, csak or­vosi segítséggel. De Karcsi most derűsen kanalazza a bablevest, s fölragyog bogár szeme, amikor Jó étvágyat kívánunk neki. A —omszéd helyiségben egy súlyosan idegbeteg fiút ápolnak. Ax intézetben el­helyezett gyerekek közül so­kan károsodtak szervileg, s ezekhez még hozzá kell ven­nünk a naponta előforduló megbetegedéseket Az újon­nan érkezetteket is tetőtől talpig átvizsgálják, van te­hát dolga az ápolónőnek, Kozina Lászlóménak., vala­mint az orvosnak, át. Cser Frigyesnek. — Tény, hogy az intézeti fiatalok körében még min­dig előfordul a szökés, az engedély nélküli eltávozás. Úgynevezett átmeneti In­tézmény a mienk, a gyere­keknek rövid ideje van a be­illeszkedésre. Innen nevelő­otthonba, szociális otthonba kerülnek a fiatalok. A fo­gyatékos gyermek amúgy is sérült pszichéjének pedig árt az is, ha nem kerül idő­ben a számára megfelelő szakintézménybe. Volt rá példa, hogy húszévesnél idő­sebb fiatal is hosszú ideig itt maradt a kicsik között­Az óvodásoknak és isko­lásoknak itt az ebédidő. Szemmel látható, hogy ízlik a bableves meg a túrós, tej­föllel bőven megöntözött metélt, és a szőlő. Az előző hetek étlapjait áttanulmá­nyozva kiderül, hogy itt na­pi öt alkalommal tényleg a legjobb falatok kerülnek az asztalra. A menü összeállí­tásába bevonják a gyereke­ket is. Az ételmaradékot hasznosítják. Az erre kapott összegből egyszer még há­zi disznóvágásra is telt. Mekkora volt az öröm! — Nekem is szükségem volna egy olyan mesebeli halra, amely három kívánsá­gomat teljesítené — mond­ja nevetve dr. Orbán Ist­ván. Hogy melyek ezek ? Első­sorban egy koedukált ifjúsági otthon Kaposváron, ahonnan több üzembe is elmehetné­nek a tőlük kikerülő gyere­kek. Jó lenne, ha az eny­hén fogyatékos fiatalokat is fogadnák a munkahelyek! Néhány vállalat, szövetke­zet kivételével — ilyen a dömsödi téesz kirendeltsége, a cukorgyár, a vízkutató- és -fúró vállalat — előítélettel fogadják (vagy nem is fo­gadják) e gyerekeket. S hogy a pedagógusok érdekében is szóljak: szükség volna a pótlékrendszer külön vál­tozatának kidolgozására. Nagyon nehéz és felelősség­teljes munkát végeznek. A toponárl intézet dolgo­zói megkapták a Hazafias Népfront legmagasabb ki­tüntetését. Elismeréssel szólt tevékenységükről a KISZ KB és a Magyar Vöröske­reszt Országos Vezetősége is. Munkájuk elismerését Jel­zi több miniszteri kitünte­tés. A tanárok, nevetők tudományos munkáit kiad vámyok, szaklapok közük. S magukénak érzik a gyereke-, keit és az intézetet. Réz és vászon ▲ aomogysárdi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban megnyílt két somogyi ama­tőr művész, Dabóczi József rézdombontó és Kránitz IMezló festő közős tárlata. Kertész Sándor festőművész megnyitójában elmondotta: bár volt már több hasonló ki állítás is a községben, So- mogysárdon eddig nem ala­kult ki olyan képzőművészeti központ, mint a megye né­hány többi településén, ezért nagy előrelépést jelent a kaposvári és a helybeli al­kotó bemutatkozása. Dabóczi Józsefet már Jól Ismeri a közönség. A So­mogy megyei amatőr képző­művész-mozgalom egyik ala­pító tagjának „műfaja”, a rézdomborítás napjainkban ■agyon népszerű. Kertész Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az Ipar­művészeti ágban az utóbbi években eléggé elszaporod­tak a kevésbé igényes «son­kák, Backnek ellensúlyozá­sára ajánlotta a kiállított, művészi értékű tárgyak meg­tekintését. Dabóczi elsősorban a nép­művészet hagyományos ele­meit használja föl tábláin; a domborítások szerkesztés- módja, a kompozíciók szim­metriája népi ihletésű. Gyakran megjelenő eleme az életfa, a ló, a szarvas, a hal. Mindezeket stilizál tán, egyéni módon építi bele al­kotásaiba. Réztábláit a fe­lület aprólékos, gondos meg­munkálása jellemzi. Életrajz című, tíz darabos sorozata a formák ritmusával hívja föl magára a figyelmet. Az em­beri létezés nagy eseményeit, pillanatait jelenítik meg a hasonló háttérből kiemelke­dő, áttört alakok. A kiállí­tás különlegessége két figu­rális alakítása: a Melankólia és a Bosszú a csont termé­szetes formáiból adódó le­hetőségeket használja föl. Kránitz László amatőr festő egy éve kerül* So­mogysárdra, megyénkben ez az első bemutatkozása. Ké­peinek fő témái korábbi lakhelyének, az Alföldnek a .szépsége!.' Művei festőiek. Talán ioüJkerültebb tempe­ráké*» a Bihari ti). A ki­állított alkotások arról ta­núskodnak, hogy egyelőre még keresi a megfelelő ki­fejezési formát Módszere sem egységes: néhol széles, nagy ecsetvonásokkal dolgo­zik, másutt oldottabb a ké­pek szín- és formavilága. A szakma nagy érdeklődéssel várja további fejlődését A somogysárdi kiállítás két, merőben más műfaj egymás melletti bemutatásá­val sok érdeklődőre számít­hat. T. K. Egy nap Pankáéknál A meghívás az egész kö­zépső csoportnak szólt Pan­ka hangosan megismételte édesanyja szavait a csoport­ban, pajtásai mind köréje sereglettek. Ilyen még nem volt. Meglátogatták már be­teg barátaikat, voltak már Zoli apukájának munkahe­lyén, a tejüzemben, de igazi műteremben, ahol szobrok és képek is készülnek, hát ott még nem voltak. Óriási volt az érdeklődés. Megrohanták Pankát a kér­déseikkel. A kislány meg nem kérette magát Minden kérdésre gyorsan és komo­lyan válaszolt Még a csacs­kákra is. Induláskor 6 vezette a cso­portot. Nem fogyott ki a mondanivalóból. Fontossá­ga tudatában lépkedett köz­ben kioktatta a hozzá legkö­zelebb sétáló párokat bogy miből készül egy szobor, és emlékeztetett szüle* közös kiállítására, melyet óvónőik­kel együtt nézték meg az ifjúsági házban. így értek beszélgetve a Géza utcai műtermes házhoz, melynek kapujában az anyuka várta a kiváncsi gyerekhada*. Halkan köszöntek, és pilla­natok alatt birtokukba net­ték a műtermet Earn a na­pon szünetelt a komoly munka. De mégsem Igazán. Weeber Klára szobrászmű­vész válását olyanba kez­dett, ami számára nem volt új, hiszen két gyermek ma­mája 6 te: mesélni kezdett. Ismerve a gyermekek lettá- vflágát, saját éieinkilB «et­te a témát. Khiáwim cso­dálatos arcjátékkal és bang- hordozással kisérog, * Pór- beszédek ktemelésévrf mond­ta a mesét Körben njjai boszorkányos gyorsasággá' dolgoztak és varázsoltak el' a gyermekeknek egy-cg ■ sünit. A sünt szBMéK «téri mégsem volt ilyen egyszerű. A mese előtt kiosztott min­den kis hallgatójának egy kis agyagdarabot. Beszélge­tés közben észrevétlenül irányította a gyermekek munkáját. Most egy kiesét melegítsétek, most gömbö­lyítsétek stb. A süni tüaké- zése apró kefével történi közben csörgedezett a me­se. Mire a mesének vége lett, elkészült a barmomé kis sünt Aztán űjebb meglepetés következett. Panka apukája üdítővel, sós süteménnyel és édességgel kedveskedett a vendégseregnek. Elcsende­sülve ropogtattak, közben a gimnazista testvér kezében csattogott a fényképezőgép. A műterem közepén pléde­ken ülő gyerekeket ez nem zavarta. A sok látnivaló, a közös élmény, a mese és a közös aKotás öröme még a távozás után is sokáig fog­lalkoztatta a gyerekeket. Ritka formája ez m da és a szülői ház kapcsola­tának. A kisgyerek ebben a korban a legfogékonyabb. Nem mindegy, hogy mit lát, hall és tapasztal. Elsősorban modellt követ, s csak olyan mintát tad követni, amilyet a környezetében lát, amilyet oá mutatónk nett. Wem biztos, hogy ezek közöl a gyerekek közöl szobrász vagy foots tesz valamelyik, de olyan anyóka, mint Pan­káé, a tizenhat kislány kő-, zül tűtb ti akar lenni! M Györgyié él meat Óvoda Új szobrokkal gazdagodtunk Eredményt hirdettek a hídpályázaton Jövőre lesz tízéves a nagy­atádi nemzetközi fasmbráez- alkotótdep. Az ftt dolgozó művészek az kién Is értékes alkotásokkal ajándékozták meg a dél -somogyiakat. A nyáron minden eddiginél többen: tizenegyen tevé­kenykedtek a telepen. Ba­logh Péter Romániából ér­kezett, s Örök címmel ké­szített kompozíciót, a finn Saakari Mattüemri és a francia Hetey Katalin szin­tén egy-egy művel örvendez­tette meg a látogatókat Orosz Péter Kaszahegedfl cí­mű szobrát már fölállították, csakúgy mint Varga Géza Iguána című alkotását A kilencedik év több vál­tozást is hozott a telep éle­tébe». Megkezdték a terület rendesését — hogy méltó környezetet teremtetnek az alkotásoknak; több szobrot áthelyeztek, ■ növelték a 'kiáUitóterületet A nagyatádi asobrászte- lep „kimozdult" a Rtnya- párti városból is: Budapes­ten a Műcsarnokban mu­tatkoztak be alkotói. Ott maketteket ás fotókat is lát­hattak az érdeklődök az it­teni munkáról. A főváros XII kerületében, a Rege parkban is több nagyatádi szobrot lehet látni. A dél- somogyi váróé célja, hogy igaz* alkotóműhellyé váljon a telep, ezért esztendők óta könös alkotásra serkentik a _______ \ ■ .. művészeket. Az idén példá­id Beratener Rudolf, Lóránt Zsuzsanna, Mészáros Mi­hály, Pál Mihály. PaVKko- triet Iván és Sautu Géza közreműködésével hirdet­ték meg az úgynevezett híd- programot. A Rioyán három hidat szeretnének fölállítani, ■ a hat művésztől ehhez kértek segítséget. Kilenc Ja­vaslat készült, v ezeket a maketteket tegnap értékelte a zsűri. Az alkotótelep hatása, hogy a városban egyre több a műértő és műigénylő em­ber. Az ő kérésükre döntöt­tek úgy a művésztelep veze­tői, hogy most, az évad vé­gén — a képzőművészeti vi­lághét előestéjén — Kortárs művészeti törekvések címmel beszélgetés-előadás-soro­zatot szerveznek. A városi könyvtár tonotékájában el­sőként Bán András kritikust látták vendégül, szerdán Tóth Zoltán építészt; tegnap este pedig a hídpályázat résztvevőit hívták kerek­október 3—7 között Buda­pesten tartják 13. ülésüket a szocialista országok tudomá­nyos akadémiáinak képvise­lői. A bonfeneneiá* kilenc té­asztal-beszélgetésre. A Jövő héten, szerdán este Bükkös- di Lászlót, a Magyar Televí­zió pécsi körzeti stúdiójának rendezőjét hallgathatják meg: a kommunikáció kér­déseiről beszél. Egy héttel később Kircsi Líszló oboa- anűvész tart előadást a mai zenéről. Vendég lesz Nagy­atádon SfSfj■r.ssy László, a Pécsi Nemzeti Színház igaz­gatója és Orbán György is. aki egy régi vitát elevenít föl: áru-e a képzőművészre. A képzőművészetet pártoló város egyébként ezekben a napokban nemcsak a telepen készült munkákkal gyara­podott Nyíró Gyula króm- acél plasztikáját a Bajcsy- Zsilinszky és az Április 4. utca kereszteződésében 4JU-. tolták föl. A bírósággal szemben, a Korányi utca sarkán Bencsik István rég­óta várt Kislovas című al­kotását avatták föl, Tornai Endre Hírnöke pedig a hat­vannyolcas át mellett ka­ma szerepel, essek közül há­romról az MTA kutatói tar­tanak előadást. A magyar küldöttséget Pál Lénárd, az MTA főtitkára vezeti. A há­romnapos eszmecserének a Gellert-szálló ad otthont patt helyei N. J. Nemzetközi akadémiai tanácskozás Somogysárdi bemutatkozás Végigjárjuk a toponári városrészben a Somogy me­gyei gyermek, éa Ifjúságvé­dő Intézetet. Benézünk az egyes helyiségekbe, értékel­jek a látottakat Dr. Orbán István igazgató éa Horgas lstménni igazgatóhelyettes kara a fejlődés a régi Ala­potokhoz képest Épp Mas éve, hegy So­mogybán kialakult a gyer­mek- és ifjúságvédelem in­tézményesített rendszere. Az akkori otthont a megyeszék­helyen, az Április 1. utcá­ban hozták létre. Az épü­let több más intézménynek is helyet adott, így a gyer­mekotthon lakói nem kerül­tek éppen ideális körülmé­nyek közé. Á mai intézet — Toponáron — háromszintes épületben működik. Évente több mint húszmillió forint­tal gazdálkodnak. Kaposváron kívül a me­gyében az elmúlt két évti­zedben több gyermekvédő intézet is létesült Nagysza­kácsiban, Siófokon ifjúsági otthon. Marcaliban csecse­mőotthon, Öreglakon gyógy­pedagógiai intézet Ä gyermek- és ifjúságvédő intézetben hangulatos, tágas, világos szobákban kapnak helye* a gyerekek. A rendet tekintve kétségtelenül a „lányfolyosó” szobáit keU el­ső helyre tennünk. Ám ezt meghallva egy Oá gyorsan karon ragad: — Tessék jönni és aaeg- nézni, a mi fiúszobánkban mindig rend van! Szavait a katonásan elren­dezett takarók, a szekrény­ben glédában álló ruhada­rabok igazolják. Pedig nem ’ehetett egyszerű hozzászok­ni ehhez olyan gyerekeknek, akik intézetből intézetbe vándorolnak, s nem éltek még családban. Sőt többen jártak o*ár Javítóintézetben is. S nem könnyű az a munka sem, amit az itt dol­gozó pedagógusok végez­nek. A nagyobbak válasszanak: a kérdésekre, bi­zalmatlanok az idegennel. Az intézet óvodájának csöpp­ségei korántsem ilyenek. Ta­lán azért, mert emlék esetük­ben kevesebb a rassz él­mény arról a családról, ahonnan H kellett éket emelni. ▲ termekben több televízió Megváltozott körülmények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom