Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

Család és iskola Az ötnapos tanítási hét tapasztalatai ~ Témá az ötnapos tanítási hét a családokban; kit szülő­ként, kit diákként érint. Nem véletlen, hogy napi­rendjére tűzte e kérdést a Somogy megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága is legu­tóbbi ülésén. Mint az Sóto- ngi Sándor művelődésügyi osztályvezető alapos vizsgá­lódásra épü ő összegezéséből is kiderült, az ötnapos mun­kaihét bevezetése — a foko­zatosság ellenére is — készü­letlenül érte ok látási-nevelé­si intézményeinket. Ismere­tes, hogy a teljes áttérés va­lamennyi iskolánkban 1932 szeptemberétől vált általá­nossá, figyelembe véve azo­kat a tapasztalatokat, melye­ket az előző tanévben sze­reztek öt általános iskolában és három középfokú intéz­ményben, ahol vállalták az új munkarend kipróbálását. Mint azt a jelentésben ol­vashattuk, az új munkarend­del kapcsolatos gondok, ne­hézségek ellenére' úgy érté­kelhetők a végrehajtás ta­pasztalatai, hogy a minisz- tertanácsd intézkedés összes­ségében kedvező változásokat hozott az intézmények életé­ben, a. tanulók, a pedagógu­sok, a családok együttműkö­désében. Az oktatásügy gondjai inkább egyéb, meg­oldatlan vagy belátható időn belül megoldásra váró prob­lémákból fakadnak: szükség- tantermek, váltakozó tanítás stb. Az új munkairend termé­szetesen újszerű gondokat is fölvetett, elsősorban az is­kolákban. Valamennyi intéz­ménytípusban jelentősen nőtt a tanulók napi, heti terhelé­se, töményebbé, zsúfoltabbá vált a tanév rendje. Az ál­talános iskolákban, különö-' sen a felső tagozatban szinte mindennapos a hat óra, kö­zépfokon pedig gyakorivá vált a „nulladik óra”, azaz a hatodik, hetedik, sőt — ilyen eset is előfordult — a nyolcadik óra! A pedagógus- munka hatékonyságát hátrál­tatták ezek, sőt a tehetség» gondozást szolgáló szakkö­rök, a középiskolára felkészí­tő, a felsőfokú felvételire képző foglalkozások, az úttö­rő és ifjúsági mozgalmi tevé­kenység is egy re nehezebben. illeszthetők be a tanulók he­ti programjába. Az új helyzet élénkítette az isl^ola és a ' szülői ház kapcsolaterendszerét, a gver- mekek iránt érzett kölcsönös felelősséget. A szülök mun­kahelyi elfoglaltságának egy napra jutó hosszabbodása, módosulása miatt az óvodák­nak, iskoláknak — különö­sen a városokban — aLkal- mazikodniuik kellett az új munkarendhez is. A gyere­kek óvodai, iskolai tartózko­dása esetenként elérte a na­pi tíz órát! (Mindez bizonyí­ték arra, hogy az áttérés ön­erőből nem valósulhatott meg.) A megváltozott munkarend jelentősen módosította a ta­nulók, a családok hét végi programját. A szülök többsé­ge nem várja az iskolától a a gyerekek szombati vasár­napi foglalkoztatását, s a he­ti kemény munka után a gyerekek sem igénylik a kí­nált , lehetőségeket. Amíg azonban a várósokban gaz- ■ dag programlehetőség várja a kulturális intézményekben őket, a falvak nagy részében ezeket nem találják meg. A kisebbeknél a tévénézés do­minál, a felsősök és a kö­zépfokú iskolába járóknál a ház körüli fizikai munka. S bár egyre több családban vá­lik közös élménnyé a kirán­dulás, a sport, a kultúra be­fogadása, 'gyakran találkoz­ni olyan gyerekekkel is, akik „nem csinálnak semmit” a hét végén. A lakótelepeken megfigyfelhetőik a .csellengő, több esetben kárt is tevő gyerekek csoportjai. A meg­növekedett szabad idő hasz­nos eltöltésének szükségessé­ge a felnőtteket, a társadal­mat is formáló, nevelő köte­lezettséggel és felelősséggel jár. Sokkal összetettebb, sok­rétűbb feladat ez, minthogy csak a pedagógusoktól lehes­sen számon kérni. Valós az a kívánalom, melyet az if­júsági törvény is meghatá­roz, hogy a gyermek nevelé­séért elsősorban a szülő, a család a felelős, de ennél is találóbban fogalmazót egy szülői munkaközösségi tag, akit Sótonyi Sándor idézett: „A pedagógusnak hivatása, a szülőknek kötelessége a ne­HŰSÉG — Tizenkettónket hívattak 1949 februárjában a kispes­ti pártszervezetbe. Ott let­tem két esztendővel koráb­ban, 1947-ben kommunista. Várakozással hallgattam, miről lesz szó. Röviden azt közölték: a párt kéri, hogy vagy a hadsereget, vagy pe­dig a rendőrséget válasszuk élethivatásul, mert mindkét, helyen szükség van munkás- fiatalokra. Én hatodmagam- mal a rendőrséget válasz­tottam. Tizennyolc esztendős voltam akkor, a jövő év ele­jén kapom meg a- 35 év után járó szolgálati érdemérmet... K,oltp Gyula alezredes, a Siófoki Városi—Járási Rend­E SOMOGY. NÉPLAP őrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője így idézi föl azt a pillanatot, amikor a párt kérésére otthagyta a kőmű­vesmesterséget, s a fegyve­res szolgálatot választotta. Hosszú utat tett meg, amíg Kispesti otthonából mai be­osztásáig eljutott... Csaknem harminc eszten­deje, sok közös munka, köz­úti ellenőrzés, balesetek vizs­gálata kapcsán ismertem meg. Velem együtt mások is azt állapíthatták meg: elkö­telezettje, „megszállottja” hivatásának. Határozott föl­lépése, intézkedései jelzik ezt. S noha az eltelt évtize­dek során a rendőri munka technikai föltételei megvál-* toztak, Kolip Gyula ma is szívesebben ül motorra, mint gépkocsiba. A Balaton menti forgal­Volt egyszer JT4Tjb mm jr egy esotores Tízéves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Lassan két hete annak, hogy szerkesztőségünk szom­szédságában a Latinca Sán­dor utca 4. számú ház előtt eltörött egy vízvezetékcső. Megérkeztek a szerelők, ki­javították ’a hibát s távoztak. Ám a víz kimosta az útsze- [ gélyt, s így csak a puszta asz- í faltréteg maradt. Még csoda, hogy eddig le nem szakadt! Ki mindezért a felelős? Lebó Gábor, a városi ta­nács ÉKV-osztályának mun­katársa : — Az út kijavítása nem a mi feladatunk, hanem a DRW üzemigazgatóságáé. Hogy két hete nem csinálták • meg? Az lett volna cspda, ha I megcsinálják ennyi idő alatt. Sok gondunk van velük. Telefon a vízműhöz. Az il­letékes, Talár Kis Imre vá­lasza: — Nincs tudomásom a do­logról, de fél óra múlva visszahívom. Eltelt a fél óra, s megjött a válasz, mely kissé meghök­kentő. Kiderült, hogy csupán ami hívásunkból értesültek arról, hogy mi van a Latinca ut­cában. — Mi a hiba elhárítása után rendezetten hagytuk a terepet, valószínűleg utána süllyedhetett meg a föld ... — Az aszfalt alatti rész nem errul árulkodik . .. — Rendezetten hagytuk el, de most meggyőződtünk ró­la, hogy valóban újra kell javítani az utat. Még ma földöt vitetek a helyszínié, s holnap megkezdjük az asz­faltréteg helyrehozatalát is. Ez hangzott el tegnap, s mi ma várjuk, hogy az ígé­ret valóság legyen. N. J. November 9-en ünnepli fennállásának tizedik évfor­dulóját a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A közelgő jubileum alkalmából az eltelt időszak eseményeiről, a kul­turális központ munkájáról, feladatáról, Ívom Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió buda,pesti nagykövetségének tanácsosa nyilatkozott az MTI munkatársának: — A budapesti Semmel­weis utcai székházban kez­dettől fogva a magyar és a szovjet nép közötti hagyomá­nyos barátság elmélyítésén munkálkodunk — mondotta. — Prága után 1973-ban má­sodikként Budapesten léte­sült a Szovjetunió népeinek életét és kultúráját, s tudo­mányos és gazdasági ered­ményeit bemutató központ Hasonlókat azóta a világ öt­ven országában alakítottunk ki. Az MSZMP különböző szintű szervezetei, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és a KISZ segítsége igen sokat jelentett abban, hogy tevékenységünk elérje célját, hasznos legyen. Ügy gondolom, sikerült meg­találnunk az utat a legfiata- labbtól a legidősebb korosz­tályig, s ma már egyre töb­ben érzik szükségesnek, hogy újra és' újra ellátogassanak hozzánk. Egyre több szerve­zet és intézmény keresi ve­lünk a kapcsolatot Budapes­ten és vidéken egyaránt. A tíz év alatt budapesti rendezvényeinken és a szék­házban mintegy ötmillió ven-, vendég fordult meg, s vidé­ken is százezrek látogatták előadásainkat, műsorainkat, kiállításainkat. A több mint tízezer program kivétel nél­kül az együttműködés, a ba­rátság elmélyítését szolgálta. Kétszáz nagyobb kiállítást szerveztünk. Számos barátsá­gi est, külpolitikai fórum, « kerékasztal-beszélgetés, elő­adás, koncert, irodalmi est, filmvetítés színesítette éle­tünket. A ház vendégéi vol­tak miniszterek, akadémiku­sok, művészek, kulturális cso­portok, művészegyüttesek. A gyermek- és ifjúsági progra­mok népszerűségére jellem­ző, hogy a Napocska gyer­mekklub vasárnapi foglalko­zásait 196(9 óta kétszer kell megtartanunk, annyi az ér­deklődő. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság — ma 1700 tagcso­portot sáámlél — javaslatára alakultak meg klubjaink, amelyek kiemelkedő szerepet töltenek be egymás népeinek, életének, kultúrájának mind teljesebb megismerésében, a baráti kapcsolatok ápolásá­ban. A győzelem napja 40. év-^ fordulójának megünneplésé­re A béke tavaszának 40 éve címmel másfél é"es rendez­vénysorozatot szervezünk, mely a történelmi harcokra való emlékezésen túl a je­lenlegi háborús veszélyre i* felhívja a figyelmet. más utako*, a járművek szá­zai által okozott dugók meg­szüntetésénél gyakran talál­kozhatunk vele. Először 1951-ben ült szolgálati mo­torra — 250-es Csepelje volt —, s attól kezdve, nyáron, télen, hóviharban, szakadó esőben napjainkig csaknem másfél millió kilométert tett meg. Ma 600-as BMW áll rendelkezésére. Sokait ismerik őt a me­gyében. Amikor elvégezte az első rendőri tantolyambt Székesfehérváron, hamaro­san a csurgói őrsre osztot­ták be A rendőrtiszti isko­lát elvégezve — 1951. októ­ber 21-én alhadnagyként — előbb Kaposvárra, majd Fo­nyódra került, s lett az. ak­kori járás közbiztonsági, közlekedési parancsnoka. Kaposvár, újból Fonyód, majd végül Siófok követke­zett. Kevesen tudják rffla, hogy elkötelezett propagandistája a marxista eszméknek. Szin­te attól a pillanattól kezdve, amióta az egyenruhát felöl­tötte. — E két feladatot elvá­laszthatatlannak, s mindket­tőt nagyon szépnek, fontos­nak tartom. Propagandista­munkámat mindenkor a tes­tületben végeztem, rendőr­társaim politikai neveléséért voltam felelős. Azt tartot­tam régebben és tartom ma is, hogy csak a politikai és szakmai szempontból egy­aránt jól képzett rendőr tud határozottan, a szabályok­nak megfelelően intézkedni. Az első hathetes pártisko­lát még 1950-ben Kaposvá­ron végezte el. Azután há­rom évig a marxista esti egyetemen, négy évig a sza­kosítón tanult, hogy felké­Az első cérnagyár Krónika a pamut fonó-iparról A közelmúltban hagyta el a Somogy megyei Nyomda­ipar; Vállalat kaposvári üze­mét az a 232 oldalas — sok melléklettel és képpel il­lusztrált — kiadvány, . mely a Pamutfonó-ipari Vállalat történetét tartalmazza. A Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztályá­nak gondozásában készült müvet Rózsai Agnes, Tamás­ka Péter, Susits Imre és Vass Imre írta. A krónikának két somo­szüllebben állhasson társai elé. — Most kezdjük a har­madik kétéves marxista kö­zépiskolát itt, a kapitánysá­gon. Én vagyok az osztály­főnök. Politikai szempontból képzett, esti egyetemet, sza­kosítót végzett társak segí­tenek e munkában. Eddig mintegy íélszázan végezték el ezt az iskolát. Propagan­dista társaimtól ugyanazt várom, amit magamtól is megkövetelek: alaposan ké­szüljenek föl egy-egy foglal­kozásra, előadásra, vitára, legyenek kellően tájékozot­tak, ismerjék a napi poli­tikai eseményeket, ne hagy­janak egyetlen kérdést sem megválaszolatlanul. Tíz kitüntetése között ott a negyedszázados propagan­damunka elismeréséül ka­pott Lenin-emlékplakett, a két Kiváló Szolgálatért Ér­demérem. — Annak örülök, hogy volt értelme, eredménye po­litikai nevelő munkámnak. Egykori beosztottaim közül sokan, akik probarendőrként kezdték vagy a hadseregből jöttek át tizedesként, sza­kaszvezetőként, rendőrtisz­tek lettek. Néhányan már nyugdíjba mentek, többen azonban ma is szolgálnak századosként, őrnagyként Két év, s ő is nyugdíjba megy. Alikor már 37 eszten­dei nehéz, fárasztó szolgálat lesz mögötte. Várja őt a Ki­ntiben nemrég megvásárolt kis szőlő, présház, gyümöl­csös. — A propagandamunkával azonban nem szakitok. Amíg egészségem engedi, addig számíthatfiak rám .., tea hú László gyi fejezete is van, a Nagy­atádi Cérnagyárról és a ka­posvári textilművekrői szóló. A vállalathoz tartozó hat üzem közül a legrégebbi az 1913-ban alapított nagyatá­di, akkori nevén selyemfo- nalfestő-gyár, amelyet a Mez Vater und Söhne cég hozott létre, és a bécsi fő telep fi­ókjaként működött. Kezdet­ben selyem, gyapot és egyéb — varrásj, hímzési és köté­si célokra szolgáló — fona­lak gyártása és az ezekkel való kereskedés volt a fel­adata. A pontosan hetven évvel ezelőtt alapított se-' lyemgyár a megindulásakor 200—250 munkást és mun­kásnőt foglalkoztatott, de az idényjellegű munkáknál a létszám ennek a többszörö­sére ugrott. A nagyatádi gyár gazdag munkásmozgalmi hagyomá­nyokkal is rendelkezik. Ki­emelkedő az őszirózsás for­radalom és a tanácsköztársa­ság időszaka alatt itt kifej­tett tevékenység. Nagy sze­repe volt ebben Krix Ist­vánnak, a gyár egyik mun­kavezetőjének, aki tagja volt az üzemi és a községi munkástanácsnak, majd a gyár szocializálásában is részt vett. A kaposvári fonoda építé­sét az Országos Tervhivatal i950-bftn határozta el, a gyár alapkövét 1951. április 30-án helyezték, el A ter­melés az első gépeken már az év végén megindulhatott. A kaposvári textilművek az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházásaként került be a magyar ipartör­ténetbe. A kezdQti nehézsé­gek ellenére a gyár az első négy év alatt jelentős sike­reket ért el. 1963-ban jött létre a Pamutfonó-ipari Vál­lalat, amelynek egyik gyára lett a kaposvári /v további évek az újabb rekonstrukci­ók jegyében teltek el, ame­lyek a termelés nagymérvű felfutását eredményezték. Megépült a Fonó III-nak nevezett üzemrész és elké­szült az új leányszálló. A krónika a vállalathoz tartozó gyárak gazdasági eredményeinek bemutatása mellett részletesen szól az üzemi társadalmi szervek tevékenységéről, az üzemi demokrá cl a fej 1 ődéséről és a vállalati szociálpolitika szé­les körű kibontakozásáról is. A kötetet Koroknál Ákos szerkesztette és Incze Mik­lós lektorálta. D. S. A SIÖFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ azonnali felvételre keres középfokú végzettséggel lehetőleg rendészi tanfolyamot végzett térti dolgozót Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, áfész központ, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. «1680) Marcali, Lenin a. 34. sz. alatt lévő 2*8 m"-es. közponli-íűtéses egységünket megosztással eladjuk, esetleg bérbe adjuk Érdeklődni lehet: Bogár Jánosné műszaki beruházónál, személyesen: Kaposvár, Dombóvári u. 1. Patyolat Vállalat. Telefon: 14-138. / ■ __________________________«15348

Next

/
Oldalképek
Tartalom