Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
Befejeződött Losoncz: Pál somogyi látogatása (Folytatás az 1, oldalról,) is végigkísérte a napot. Losoncai Pál azt mondta: — Most találkoztunk a húsipar fejlesztésének örömeivel, gondjaival, de a tájékoztatókból nem naigyon éreztem optimizmusukat... — Már hogyne lennénk derűlátók; anélkül aligha tudnánk kockázatot vállalva is egyengetni a további fejlődés útját? — És mennyit hoz az önök tevékenysége, vagy mennyit visz még el a közös kasszából ? — kérdezte most már mosolyogva, de nem alaptalanul az Elnöki Tanács elnöke. Természetesen erre is kapott választ, ha egyelőre még nem is a legmegnyugtatób- bat. Sző fcsett a belföldi ellátásról is. Figyelemreméltó adat és összefügg az állandó választékbővítéssel, hogy a húskombinát az első félévben 90 féle terméket gyártott, s mintegy negyveniélét folyamatosan. rendelhet a kereskedelem. Mindezek mellett feladat, hogy az eddiginél is versenyképesebbé tegyék termékeiket. Jó hangulat jellemezte az üzemlátogatást is, amelynek során vendégünk gyaikran szót váltott egy-egy csonto- zóval, munkásmővel, s hátraszólt kísérőinek a szalagok mellől: — Látjátok, nékik aligha van idejük megbeszélni a tegnap esti meccset... A brigádivezetőkkel való találkozón, ahol Losoncai Pál jókívánságait is bejegyezte a brigádnaplókba azt mondta: — Büszke vagyok anra, hogy ezt a szép, korszerű ták, s a termelési színvonal, a jövedelmezőség valamivel a megyei átlag fölé emelkedett. Beszámolt a kiegészítő tevékenység fejlődéséről is, és bizonyította: a tsz termelési ti léke négy év alatt megkétszereződött. Szembetűnő eredmény az is, hogy termékeik 80 százaiéira ex- portaüapot jelent vagy importkiváltó jellegű ... A tez-elnök kimondta: szükségesnek tartja a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek támogatási rendszerének továbbfejlesztését, s ezt azzal is indokolta, hogy más vállalatok gyakran a termelő- egységekre terhelik saját, néha improduktív költségeket. Kissé maliciózusan jegyezte meg: tudják, hogy több intézmény, tröszt megszűnt, de fogalmuk sincs, hova tűnt a szakember gárda ? Mindenesetre a kedvezőtlen adottságú tsz-ekmél nem jelentkeznek ... Pedig legalább 25— 3fl százalékkal kellene növelni a szakemberek szamát. Az érdeklődéssel kísért tájékoztató után több kérdést tett föl az Elnöki Tanácselnöke. Kíváncsi volt például arra, hogy a gazdaság 17 milliós nyereségéből mennyit hoz a melléküzemág? S amikor megtudta, hogy a felét, azt isi hozzátette: — Örömmel hallottam, hogy a dolgozóik megállapodtak a térségben, a társközségek megüresedő házai is lassan benépesülnek. Külön gratulálok ahhoz, hogy gabonából többet termeltek, mint az országos átlag. Jól ismerem termelési adottságaikat, nem lehetett könnyű... Azt kívánom, hogy szinten tudják tartani ezt a termelést. Érdeklődött még a szabad idő eltöltéséről, a művelődési lehetőségekről, a tsz ipari üzemekkel való viszonyáról, a fiatalok helyzetéről, érdeklődéséről, és mindemre kielégítő választ kapott Losonczi Pál ezután megtekintette a szövetkezet gu- mifutózó üzemét, majd látogatásának befejezéseként a tat» Galériáiban találkozott Nagy Ferenccel, a népművészet mesterével. Hosszan elidőzött az értékes alkotások, a faragóm űvész életművének legszebb darabjai között, majd emléksorókat írt a Galéria albumába. Mirdmn*e kiterjedő figyelemmel Barcsai és Nagyatádon jártak Ciechanow küldöttei Bo«cwxj és Nagyatádra látogatott tegnap lengyel test- vérmegvénfc - Ciechanow - Zdzislow Lucinski első titkár áttol vezetett pártmunkásküldöttsége. Előző két napi munkaprogramjuk miatt kissé fáradtan, de nem lankadó figyelemmel dolgozták végig ezt a napot is vendégeink. Nem véletlenül használtuk ezt a szót: a baráti látogatás meleg perceivel, nevetős pillanataival együtt is kemény munkát ad o delegáció tagjainak. Fáradhatatlannak tetszenek, s kérdéseik igazolták: semmi sem kerüli el szemüket, fülüket Barcson , a Vörös Csillag termetöszove íkeaetben Böhm József elnök fogadta a vendégeket, akiket dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője kísért el. A találkozón ott volt Süveges Sándor, a városi pártbizottság első titkára, is. Böhm József részletes tájékoztatót tartott a harmincöt éves, nyolcszázötven tagot és négyszáz alkalmazottat számláló tóeszről, alaptevéfe jóház útvesztőiben. A szabadon tartott állatokért aggódva kérdezősködtek a lengyel vendégek: „Mi történik télen?” Magyarázatot kaptak arról, hogy a tehén, igen jó hőhóatartású állat, s nem fog fázni. De csak nem hagyta nyugodni az első titkárt és társait ez a kérdéskör, többször visszatértek rá, féltve a szép állományt Amikor megtudták, hogy ezek a tehenek már egy tartós, mínusz ba, ahol következett a háziak számára legnehezebb program: válaszolni kellett a záporozó kérdésekre. Henryk Karpins ki és Andrej Szczenczko rövid fejszámolás után rápirítött Hol- czinger gazdára: kevesebb jövedelmet mondott, mint amennyinek ennyi állat és egyéb láttán meg a téesziro- dábam kapott tájékoztatás szerint lennie kell. így aztán derűs és nagyon részlel es disputa alakult ki a háztáji rejtelmeiről, ami kompromisszummal végződött: a gazda korrigálta, a számot, de hozzátette, hogy a téeszelnök persze ennél mindig többet mond. Ebéd után elbúcsúztak Barcstól és a barcsiaktól a delegáció tagjai, s Nagyatádra, a Danuvia négyes számú gyárába mentek. Itt Gerber Endre igazgató és vezetőtársai fogadták a küldöttséget, Hamvas Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának a társaságában, A gyárban élénk eszmecsere alakult ki a gazdasági munkaközösségek szerepéről, a fiatal gyár és a budapesti központ viszonyáról. Érdeklődtek a vendégek a szocialista ellátásról is és arról, hogy műként lehet a fiatal, felsőfokú végzettségű szakembereket megtartani, Nagyatádra vonzani. Még olyan apró részletre is kiváncsi volt testvér megyénk pártbizottságának első titkára, hogy alkalmasint egy gyári ösztöndíjjal egyetemet végző, de végűi magát megír enységén5t, a növénytermesztésről és az állattenyésztésről, valamint ipari és kereskedelmi ágazatairól. Az elnök szólt a hazai gazdaságirányítási rendszerről, s arról is, hogy az önállóan gazdálkodó termelőszövetkezet miként vállal részt az országos feladatok megoldásából, a az állaim milyen szabályozó rendszert teremtett; azaz milyen körülmények befolyásolják a szövetkezetben folyó munkát Zdzáslaw Lucinski és munkatársai elsősorban a tagok és az alkalmazottak viszonyáról, jövedelméről, érdekeltségi rendszeréről tudakozódtak, s a háztáji gazdaságok szerepéről tettek föl kérdéseket. A megbeszélés után a Vörös Csillag egy éve fölépített darányi tehenészeti telepére látogattak a vendégek és vendéglátóik, ott Lendvai Géza telepvezető kalauzolta őket az istállók, a karámok, a borjúnevelőfc és az e lletóistállók, valamint a ifi fokos hideget is kibírtak egy hétig minden baj nélkül, akkor megnyugodtak. A telepről Holczinger Flórián darányi tsz-taghoz vezetett az út. A gazda, felesége és édesanyja bemutatta állatait, kertjét, azután betessékelte a vendégsereget a nagyszobágondoló fiatalember miként tudja ''visszafizetni . a Danú- vianak azt a sek pénzt? A munkaprogram gyárlátogatással éri: véget, s mint a vendégek elmondták, rengeteg hasznos tapasztalattal, ismerettel szolgált nekik ez a csütörtök. A szakszervezetek és az érdekvédelem üzemet hozzáértően, jól működtetik. — Mert mi azért somogyiak vagyunk, igaz? — vágta rá az egyik brigádvéaető. Délután Klenovics Imre és Sugár Imre társaságában Tabra látogatott az Elnöki Tanács elnöke. Balassa Béla, a Siófoki Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Ferenc, a szövetkezet elnöke és Baksai Ferenc, a pártvezetőség titkára fogadta a vendéget Az elnök a közösség nevében, szíves szóval, korábbi élményeket fölelevenítve mondott köszöntőt. — Szövetkezetünk dolgozói nemcsak megtiszteltetésnek minősítik ezt az érdeklődést, hanem külön is értékelik, hogy magas szintű vezetőink közvetlenséget tanúsítanak, tájékozódnak, ellenőrzik a párt- és állami döntések végrehajtását. Ez ösztönöz bennünket, segíti az egjütt gondolkodást. Kovács Ferenc ezután részletesen bemutatta a'hat község határában gazdálkodó Béke Tsz életét, a sokéves eredménytelenségből való kilábalás útját. Mint szerényen mondta: nincsenek látványos eredményeik, de önmagukhoz mérten az utóbbi években elfogadható a fejlődés. A „gyengén gazdálkodó” minősítést maguk mögött hagyAltalános érdeklődésre számot tartó, az egész társadalmat érintő kérdésben foglalt állást legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, összegezte a párt szakszervezeti politikájának bevált elveit, kifejezésre juttatta a szakszervezetek sokoldalú muinJkájának elismerését és megfogalmazta » párt, a kommunisták tennivalóit a szakszervezeti mozgalom továbbfej lesztésében. Mind hazai történelmünk tanulságai, mind a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai igazolják azt a lenini tanítást, hogy a pártnak a szakszervezetekhez, vagyis a munkástömegekhez való helyes viszonya nélkülözhetetlen feltétele a munkáshatalom kivívásának és megszilárdításának. A felszabadulást kővető néhány évben a nagy tradi- ciójú magyar szakszervezeti mozgalom föllendült, szárnyakat kapott az ország új jáépítéséért, a dolgozok élet- és munkakörülményeinek javításáért, a munkáshatalom kivívásáért és megszilárdításáért folyó harcban. A munkás hatalom létrejöttével azonban az MDP szektás, a tömegeket lebecsülő politikája mindinkább háttérbe szorította a szakszervezeti mozgalmat, kisajátította érdekvédelmi szerepét, s a párthatározatok végrehajtása korlátozta működését. Az MSZMP 1956 után a szakszervezetekkel tartott kapcsolatából száműzte a közvetlen beavatkozást, az utasításokat, s a szakszervezeteket a dolgozók millióit átfogó önálló szervezetként kezelte — olyan szervezetként, amely a párttal azonos célért, a munkásosztály, a dolgozók felemelkedéséért küzd. A szakszervezet nem lehet független a munkáshatalomtól, hiszen a munkás- hatalom részese; tagságát, annak érdekeit képviselve és védve részt vesz a döntések kialakításában, részt vállal a döntések végrehajtásában. A szakszervezetek a szocializmus viszonyai közt is érdekvédelmi szervek, de érdekvédelmi szerepük bővül, kiteljesedik azáltal, hogy beleszólásuk van minden, a tagságukat érintő kérdésbe. A tagság érdekeinek hagyományos képviseletet és védelmét éppen azzal alapozzák meg, hogy felelősséggel részt vállalnak a gazdasági építőmunkából, a hagyományos érdekek védelméhez szükséges anyagi javak megteremtéséből. Ahhoz azonban, hogy a szakszervezetek betölthessék hivatásukat, messzemenő önállóságra van szükségük. Jól kell ismerniük tagjaik véleményét, igényeit, s ezeket összegezve ki kell alakítaniuk álláspontjukat minden kérdés eldöntése előtt. Az önállósághoz hozzá tartozik, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek intézkedéseket, fölkészült és vi taképes partnerként vegyenek részt az állami intézkedések előkészítésében. A Központi Bizottság állásfoglalása több mint két és fél évtized munkáját Ösz- szegezve bizonyítja, hogy a helyes szakszervezeti politika mozgalmas, eleven életre ösztönözte már eddig is a szakszervezeteket. Az önálló kezdeményezések lehetősége jelentős jogkörbővüléssel párosulva, lehetővé tette, hogy eleget tegyenek történelmi hivatásuknak. Jó úton haladnak, pályamódosításra nincs szükség. Alapvető funkcióik nem változnak. A jövőben is feladatuk, hogy erősítsék és óvják a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, szervezzék, mozgósítsák tagságukat társadalmunk poütikai és gazdasági erejének gyarapítására, képviseljék. érdekeit, védelmezzék a dolgozók törvényekben, rendeletekben rögzített jogait, töltsék be sokoldalú, nevelő szerepüket. A Központi Bizottság állásfoglalása nagy fontosságot tulajdonit a szakszervezetekben dolgozó aktivisták, tisztségviselők elismerésének. A tapasztalatok szerint a bizalmi testületek már eddig is bebizonyították, hegy be tudják tölteni a dolgozók egyes rétegei, csoportjai érdekeinek képviseletét, alkalmasak az érdekek felszínre hozására, ütköztetésére, egyeztetésére, a népgazdasági, a vállalati, a eooport- és az egyéni érdek összhang .iának megteremtésére. A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a pártszervezetek és a szakszervezetek kapcsolatara, a párt tagjainak a szakszervezetekben végzett munkájára. Megállapította, hogy a kommunisták becsülettel helytállnak, s szakszervezeti tisztségük betöltéséhez élvezik munkatársaik bizalmát. A szakszervezetek párt- xrányítása az ott dolgozó kommunisták útján elvi, politikai eszközökkel, példa- mutatásukkal, meggyőző, érvelő szavakkal érvényesül. A közvetlen beavatkozás, s a munka kisajátításának hibás módszerét azonban még nem minden pártszervezet tudta leküzdeni. A Központi Bizottság állásfoglalása nagy segítséget ad ahhoz, hogy az önállóan, felelősen dolgozó szakszervezeti szervek jelzéseikkel, mozgósító, szervező munkájukkal minél jobban hozzájárulhassanak a párt politikájának kialakításához és megvalósításához. 8. E. SOMOGYI NÉPLAP
