Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

Gmmdmmägi ém tmFmémm&lwéá&imi éFtSmk A cieciianowi pártmunkáslíiililöttség Kaposváron minden lehetőséget. A mun­kások és vezetőik felkészült­ségére, teljesítményűikre, a pánt- és szakszervezeti élet mindennapjaira, a gyár kül­földi kapcsolataira és export- tevékenységére, a gépesítés színvonalára éppúgy kíván­csiak voltak, mint a jöve­delmi viszonyokra, az ösz­tönzés módszereire, a m>im- kaerő-mozgásra és a kom­munistáik tevékenységére. A válaszok elhangzása után rövid és érdeklődéssel kisért divatbemutató része­sei voltak, majd megtekin­tették a gyárat. Nemcsak az üzemcsarnokokba jutottak el, hanem a joggal és büszkén bemutatott szociális létesít­ményekbe, az öltözőkbe, az ebédlőbe, a bölcsődébe is, ahol játék köziben kíséreltek meg barátságot kötni az ap­róságokkal. A pártfcüldöiteég vezetője kedves szavakkal köszönte meg az információkat, a ter­mékbemutatót, és azt mond­ta: — A gazdaságira ny ításről délelőtt folytatott eszmecse­rénk minden részletét iga­zolták itteni tapasztalataink. A gyár egész közösségének ksvámjuk: minden tervük va­lósuljon meg. Hisszük, hogy ennek nem lesz akadálya. A ciechanowi pártmun­kás-küldöttség első napja a ruhagyár mintaboltjának Megtekintésével, majd vá­rosnézéssel fejeződött be. (Folytatás az 1. oldalról) Délután Deák Ferenc kísé­retében a Kaposvári Ruha­gyárba látogattak vendége­ink. Dr. Várni János igazga­tó, Papp Borbála, a pártbi­zottság titkára, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői és csinos lányok fogadták őket virágcsokrokkal. A párt- titkár szívélyes üdvözlése után dr. Várni János tájé­koztatta a küldöttséget az 1950-ben alakult gyár fejlő­déstörténetéről, dolgozóinak munkájáról, életkörülményei­ről. Mintha megérezte volna az igényt, bőségesen hagyott alkalmat az érdeklődésre. Kérdésből ezúttal sem volt hiány. Vendégeinknek először volt alkalmuk szembesíteni a tájékoztató . megállapítása­it az üzemi, gyári valóság­gal. Ki is használtak rá Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek Működés közben a homogenizáló berendezés. Szakmoi bemutatót tartottak tegnap — és tartanak ma is - a Balatonnagybereki Állami Gazdaságbon. A MÉM, e megyei tanács, az Agrober, a kéthelyi tesz, az osztrák Bauer-eég és a házigazda allami gazdaság országos ren­dezvényéire! a hígtrágya környezetkímélő elhelyezéséhei kí­ván segítséget adni. Több mint húszezer lakás Gyorsjelentés a háromnegyed évi munkáról Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése az év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához vjszonyítva — az EVM gyorsjelentése szerint — há­rom , százalékkal csökkent. fiz idei tervekben eredetileg ennél is ' nagyobb arányú mérséklődéssel számoltak, ám a vártnál több építési megbízást kaptak és teljesí­tettek; így háromnegyed- éves teljesítményük 2,5 szá­zalékkal haladta meg az elő­irányzatot. Az építési keres­let es kínálat közötti fe­szültség csökkent, az el nem vállalt megbízások ér­téke az egy évvel korábbi­nak mindössze kétharmada volt. A fővárosban azonban — az ismert munkaerőgon­Juhfejő berendezésék gyártására, szerelésére, szer­vizelésére és allcatreszután- pótlására dolgozott ki progra­mot a Taurina szarvasmar­ha-tenyésztő közös vállalatié program alapja a júhtej kedvező piaci ára, valamint a juhtejbői készülő termé­kek jó értékesítési lehetősé­ge. A juhfejőtechnológiat és a gépeket a Taurina szak­emberei a sivéd Alfa-Laval céggel kötött együttműködés szerint négy változatban dol­gozták ki. A nagyobb létszá­mú juh telepekre komplett fejöházat terveztek, amely­nek alsó tejvezetéses és saj­táré® típusainál a tej gyors hűtését, valamint a berende­zések mosását is megoldot­ták. Ezenkívül a szakembe­rek kifejlesztettek egy bár­mely istállóba telepíthető, valamint egy vontatható fe­jőkocsi típust. Ez utóbbinak 12 illetve 24 fejőállásos vál­tozata a szentesi termál tsz- ben már működik. A fejés gépesítéséhez kap­csolódik egy genetikai prog­ram. Ennek célja import juMajták keresztezésével a hazai birkaállomány tejeló- kepességénck növelése. A íejőberendezésiék gyár­tására es az alkatrészellá­tásra a Taurina fölkészült. A t&z-ek és állami gazdaságok pedig a tejipari tröszt hoz­zájárulásával a fejőgépek vásárlásához fejlesztésialap- t£r®jgatást —: kölcsönt — dók miatt — továbbra is ne­héz kivitelezőt találni, s ezért változatlanul szükség van a megyei és más vidéki vállalatokra a budapesti építési feladatok ellátásában. A kivitelezők vállalkozói magatartásának kedvező je­leit mutatja, hogy szeptem­berben már mintegy kétszer annyian jelentkeztek a meg­bízók versenyfelhívására, mint az előző hónapokban, s hasonlóképpen emelkedett a korábbi 20-ról 40 százalékra az eredményesen befejező­dött versenytárgyalások ará­nya. Az év első kilenc hó­napjában összesen 232 ver­senytárgyalást bonyolítot­tak le a megbízók a kivite­lesőkkel, akik 447 létesít­kapoak, amit majd a későb­bi juhtej-értékesitésből kell visszafizetni. Szokatlan cselekedetekre ragadtatja magát a barcsi Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat: többször csök­kentette már napkollektorai- nak árá t Legutóbb ötszáz fo­rinttal lett kevesebb a ter­melői ár, ma 4000-nél tarta­nak. Pedig nem valami el­adhatatlan termék végkiáru­sításáról van szó, hanem egy nagy jövő előtt álló, kor­szerű gyártmányról. Rauch János igazgató el­mondta: — A Vörös Csillag téesz­nél fölállított rendszer tél óta ad meleg vizet: pontos adataink nincsenek egyelőre, de a .részleges kimutatások­ból úgy tudjuk, hogy több tízezer foá-intőt, már is meg­takarított a szövetkezet, pe­dig egyelőre meg csak a ta- nuiöevnél tartanak. Debre­cenben a közeljövőben he­lyeznek üzembe egy nagy napenergia-hasznosító rend­szert, Balatonfüreden most szerelnek egy másikat. Ezek­ről pontos adatokat is ka­mény megvalósítását vállal­ták mintegy kétmilliárd fo­rint értékben. A kivitelezők összes idei szerződésének mintegy három százaléka valósult meg á versenytár­gyalások alapján vállalt megbízásként Az év utolsó hónapjaiban várhatóan to­vább növekedik e munkák aránya. A kivitelezők a munkaigényes lakó- és köz­épület-fenntartásokat kor­szerűsítéseket is szívesebben vállalták, mint egy evvel ez­előtt, A fontos nagy beruházá­sokon es a jelentősebb köz­épületek nagy rekonstruk­ciós és korszerűsítési mun­káin ütemterv szerint dol­goznak az építők, a lakását­adás üteme viszont csökkent — majdnem öt százalékkal. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az év első ki­lenc hónapjában 20 ezer 700 új otthont adtak át, s ez mintegy ezerrel kevesebb, mint a múlt év azonos idő­szakában volt. punk majd. A közületi ke­reslet növekszik kollektora­ink iránt. . — A magánház- és üdülő- épíitök ezek szerint továbbra sem törik magukat a nap­kollektorokért ? — Sajnos, nem. De to­vábbra sem mondtunk le a kis rendszerek, értékesítésé­ről; reméljük, előbb-utótab ez a piac is megnyílik előttünk. Ma már valóban rendszer- szerűen tudjuk értékesíteni a napenergiát használó beren­dezéseket, tehát nemcsak a napkollektorokat, hanem a szükséges szivattyúkat, tar­tályokat, automatikákat, boj­lerokat is be lehet szerezni nálunk. Megállapodást ír­tunk alá a Prometheus tüze­léstechnikai vállalattal, s 18 boltjukban árusítják majd. Üjalbb árcsofkkentést is el tudtunk érni, ötszáz forintot, tehát így a kereskedelmi ár­rés — magyarán: a Prome­theus haszna — nem drágít­ja meg jelentősen a fogyasz­tó számára a napkollektoro­kat. A környezet megóvása egyetemes feladat, ám ezen belül is kiemelt gondosságot, figyelmet követel nemzeti kincsünk, a Balaton mellett Nem véletlen, hogy a Baűa- tonagybereiki Állami Gazda­ság adott otthont annak a szakmai bemutatónak, amely egy igen fontos részkérdés megoldásához, a hígtrágya környezetkímélő elhelyezé­séhez kíván hozzájárulni. A gond megoldása nem cs-upán a Balaton környékén, hanem — Az első kísérletek ide­jén arról is szó esett, hogy esetleg exportképes termék lehat a napkollektor. — Valóban. Olcsóbb a mi termékünk, mint a piacon le­vő ugyanilyen gyártmányok, tehát keressük az értékesíté­si lehetőségeket. Ritka az olyan helyzet, hogy egy ma­gyar cég bírja az árversenyt; mi ezzel a. gyártmánnyal bír­juk. Úgyhogy mosit csak az ügyes menedzselésen áll viagy bukik a siker. A Txansz- elektro külkereskedelmi vál­lalatot bíztuk meg termé­künk gondozásával; a külföl­di kapcsolatok kiépítése megkezdődött. Referenciákat egyre több Magyarországon sütkérező napkollektor«; rendszerről adhat az ESZKV, így, re­mélhetőleg, ennek az ingye­nes energiát fölhasználó „szerkentyűnek” további ha­zai és külföldi sikerek jut­nak. ..... ... írt fii t. hazánk nagyüzemi gazdasá­gainak túlnyomó többségében sürgető — mi sem bizonyít­ja ezit jobban., minit az, hogy a rendezvény első napjára az ország minden részéből több mint háromszáz érdeklődő jött el a bemutatóra. Sütő Ödön, a gazdaság igazgatója elsősorban azokról a módszerekről, intézkedé­sékről szólt, amelyeket a tíz­ezer hektáros, sajátos adott­ságú, Balaton menti gazda­ság a környezet védelme ér­dekébe« végez. Az itt kiala­kított termelési szerkezet —' husmarhatartás, vadgazdál­kodás — összhangban van az adottságokkal, a népgaz­dasági igényekkel és messze­menően figyelembe veszi a Balaton közelségét. Utalt ar­ra is, hogy a MÉM és a ren­dező szervek kérésére azért mutatnak be három különbö­ző — osztrák, dán és angol — módszert, hogy az üzemek az adottságaiknak legjobban megfelelőt választhassák, az irányítók pedig tájékozódhas­sanak afelől, melyik keltette föl leginkább az érdeklődési, ükért is osztottak ki kérdő­íveket a ,résztvevők között (ezeket október 31-ig várják vissza). Hogy miért vált napijaink­ban. különösen. időszerűvé, sok vitát kiváltó témakörré a hígtrágya-elhelyezés, ar­ról Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese szólt bevezető előadásában. Tömö­ren summázta azt a törté­nelmi folyamatot, amelynek következménye, hogy a nagy­üzemi állattartó telepeken máig is gondot jelent a híg­trágya kezelése, elhelyezése és hasznosítása. Nem csupán nyomasztó környezetvédelmi problémát okoz, hanem tete­mes gazdasági veszteséget is. A számítások szerint So­mogybán, a. nagyüzemi állat­tartó-te lepek on évente 1,2 millió köbméter hígtrágya keletkezik, ha ezt megfele­lően hasznosítanák, évi nyolcvanmillió forint értékű műtrágya-hatóanyag válna megtakar! thatóvá. Ezen a konkrét gazdasági érdeken túl van a forintokban nehe­zen kifejezhető környezetvé­delmi szempont Sokféle né­zet csapott össze napjainkig, addig a fölismerésig, hogy a hígtrágya nem válik környe­zetszennyezővé, sőt gazdasági hasznot hoz, ha megfelelően kezelik, hasznosítják. Ennek a módszereit keresik a szak­emberek. az ide vezető úton fontos állomás a nagybereíu szakmai program. Utalt arra is Tóth Károly, hogy nem­csak a Balaton vízgyűjtő­jén, hanem mindenütt a fi­gyelem központjában van ez, s megnyugtató megoldásához, nemcsak megfelelő technoló­giára, hanem körültekintően kidolgozott, ösztönző érde­keltségre is szükség van. A bemutatón három kü­lönböző módszerrel es esz­közrendszerrel ismerkedtek meg a résztvevőik. A somogyi érdeklődők előtt már ismert a kéthelyi Aranykalász szö­vetkezet angol rendszerű, Boythorpe hígtrágyatárolási és -kezelési módszere; ez a nagyüzem a múlt év óta al­kalmazza ezt az eljárást. Mű­ködés közben tanulmányoz­ták a dán. rendszerű Kima- dan berendezést. A bemutató legnagyobb újdonsága az osztrák Bauer cég részvétele volt A tech­nológia minden elemét el­hozta ez a cég. A gazdaság feketebézsenyi hígtárgyate- lepén bemutatták a homoge­nizáló berendezésüket, a hat- köbméteres szállítókocsit, amely a hígtárgya közvetlen kiszórására is alkalmas, és üzem közben ismertették meg az ehhez csatlakoztatha­tó gépeit, amely a környe­zetvédelmi szempomitók messzemenő figyelembe véte­lével közvetlenül " a talajba juttatja a hígtrágyát. Hogy melyik módszer kel­tette föl leginkább az érdek­lődésit, arra a holnap ad vá­laszt. Az a vélemény azon­ban már tegnap egybehang­zó volt, hogy fontos gazda­sági érdeket, jelentős társa­dalmi ügyet szolgáltak a rendezők ezzel a ma megis­métlőd o szakmai program­mal t. at SOMOGYI NÉPLAP Juhfejő gépek a Taurinából A Bauer cég hígtrágyát talajba juttató gépe. Exportjára is gondolnak Sütkérezik a napkollektor

Next

/
Oldalképek
Tartalom