Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ära; 1,4fl Ft NÉPLAP SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGY.El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1983, október 23., vasárnap m»X évfolyam, 251 szám Iparuiik és a népgazdaság Hazánk gazdaságában az iparnak meghatározó szerepe van. Itt dolgozik az aktív ke­resők egynegyede, itt jön leire a nemzeti jövedelem 10 százaléka — s ebben nincs benne az élelmiszer- és ép>-, töanyagipar adata. Az ipar ezernyi szállal fonódik össze a gazdaság és a társadalom többi részével is — hangsú­lyozta az ipari r-; riszt er par­lamenti expozéjában. S ezt a meghatározó helyet csak fokozza, hogy a gazda­ságok szerkezetében — nem- * zetközi méretekben is, de a magyar gazdaságban is — nagyarányú átrendeződés megy végbe. Az iparnak is jelentős pályamódosítást kell végrehajtania, alkalmazkodva az új világgazdasági feltét«; lekhez. Mindenképpen fokoznunk kell iparunk hatékonyságát, korszerűségét, versenyké­pességét — ezt a hozzászólá­sok is egytől egyig hangsú­lyozták. Az ipar helyét és szerepét a népgazdaságban a párt Központi Bizottságának júli­us 6-i ülésén elfogadott do­kumentumban határozták meg hosszabb időre érvényes tartalommal. Az akkor ho­zott és azóta széles körben is ismertté vált határozatok­hoz — néhány hónap múl­tán — aligha kell valamit hozzátenni. Még szelektívebb iparfej­lesztés, kevesebb cél, de ar­ra az érok fokozott koncent­rálása. a hazai adottságok megfontoltabb és célratörőbb figyelembevétele, az ország természeti kincseinek és szellemi erőforrásainak ész­szerűbb, gazdaságosabb hasznosítása, a mikroelektro­nika és biotechnológia minél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása. Feladatunk to­vábbá, hogy a számunkra oly fontos nemzetközi mun­kamegosztásba aktívabban bekapcsolódjunk. S ehhez kapcsolódott — ha áttételesen is — az ülés má­sodik napirendi pontja, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének beszámoló­ja is. Hogyan köthető c két té­ma? Egyszerű a felelet. Néz­zük meg, milyen országos té­mákat vizsgált — egyebek között — 1983-ban a KNEB. A lakosság áruellátásának helyzete: az energiagazdál­kodási program végrehajtá­sa; a gazdaságos anyagfel­használás és technológiakor- szerúsítési kormányprog­ramban megfogalmazott alu­mínium- és ccmenttakaré- kosságra vonatkozó feladatok végrehajtása, és így tovább. Ez a korántsem teljes, mindössze az idei munkát jellemző felsorolás is bizo­nyítja: a két témát nem ön­célúan tűzte egyazon ülés napirendjére az országgyűlés. Nem csekély megelégedéssel mondhatta a KNEB elnöke: „A népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyab­ban támogatja a politika és' az állami vezetés munkáját. Ezt a megállapítást a hoz­zászólók megerősítették. Szá­mos példa hangzott el — és nemcsak az ipar területéről —, amely bizonyította, hogy miképpen segítették a népi ellenőrök a hibák feltárását, hogyan járultak hozzá javas­lataikkal a bajok orvoslásá­hoz. Az országgyűlés befejezte munkáját. Az igazi munka »zonhan csak most kezdődik »4. Végéhez közeledik a betakarítás- fit halad a vetés Országszerte a végéhez kö­zeledik az őszi betakarítás. \ kr-orica és a cukorrépa nagyja már biztonságban van, és a gyüntölcsszüret is az ország nagy részében a befejezés előtt áll. To!nában még nem volt rá példa arra, hogy a kukorica betakarításával mindenütt végezzenek októberben, je­lenleg viszont a termés 90 százaléka már a tárolókban van. Rács-Kiskunban a ta­karmány 80 százaléka leke­rült már a földekről. A Haj­dúságban csaknem 100 ezer hektáron termeltek az idén tengerit a mezőgaasdaság i nagyüzemekben, és alig 15 ezer hektáron áll még lábon a kukorica. Győr-Sopron me­gyében több mint 30 gazda­ságban végeztek a kukorica betakarításával, és Vas, va­lamint Zala megyében is a termés 80 százaléka már biztonságban van. A hűvösebbre, fordult idő­járás következtében meg­gyorsult a cukorrépa szedése és szállítása a hajdúsági me­zőgazdasági nagyüzemekben. A mintegy 17 ezer hekiáron termett nyersanyagnak csak­nem 80 százalékát szedték ki eddig a földből. A kábái Haj­dúsági Cukorgyár naponta töjyb mint ötezer tonna ré­pát tud fogadni és feldolgoz­ni. Györ-Sopron megyében a cukorrépának a felét már felszedték, és átadták a cu­korgyáraknak. Bács-Kiskunban a hétvé­gén a legtöbben á gyümöl­csös- és zöldségkertekben, szőlősökben dolgoztak. A ka­locsai fűszerpaprika-termő tájkörzetben az érett, illetve zöld csöveket szedték a bok­rokról. Vas megyében a téli alma .és a körte több mint 90 százaléka már raktárak­ban, hűtőházakban van, és a szőlő' 86 százalékát is teszü- retelték. Györ-Sopron me­gyében már befejeződött a gyümölcsszüret és a szőlő is kevés helyen van a tőkéken. Még néhány nap, és hordói- ■ ba kerül a teljes termés. írí- mogyban a dél-balatowi bor­vidék legnagyobb szőlőter­melő üzemében, a Balaton- boglárt Állami Gazdaságban is befejeződött az ezer hek­tárnyi szőlő termésének be­takarítása, és folyik a fel­dolgozás. Borsodban — bár ez a vidék nem tartozik a zöldségtermesztő területek k.-özé — a lakosság ellátására több mint ezer hektáron ter­mesztettek gyökérféléket, va­lamint káposztát, amelyeket gyakorlati lag már felszedtek. Országszerte jól haladnak a vetéssel. Györ-Sopron me­gyében szombaton délig tótod mint ötvenezer hektáron ke­rült földbe a búza, hét gaz­daságban már teljesen befe­jezték a vetést. Tolná bon szánté megállás nélkül halad­hatnak a vetőgépek, ugyanis a talajelőkészílésben túljutot­tak a gazdaságok a 90 szá­zalékon, s így a vetéseknek már több mint 60 százalékát elvégezték. Bács-Kiskunban naponta 7—8 ezer hektáron kerül földije a jövő évi kenyér- nekvaló magja. Sokhelyütt már zöldell az őszi vetés, és esőre lenne szükség a fejlő­désükhöz. Borsodban, az or­szág legészakibb szántóföld­jein már földbe került a rozs, az őszi árpa, a repce magja, és elvetették a lucer­nát is. Szolnok megyében ff) szá­zalék híján befejeződött a jövő évi kenyérnek való ve­tése, összesen 124 ezer hek­táron tették földbe az őszi búza magját. A hét «égén 1* fejje» erő­vel dolgoznak a Sikkeken, hogy a még hátralévő 13—14 ezer hektárnyi búza a jávő hét közepéig földbe kérő­ien. Somogybám saonvbat es­tig csaknem százezer hektá­ron elvégezték az őszi szán­tást, a repce, az őszi árpa, a rozs vetését befejezték, míg a jövő évi bénát az előirány­zott terület 75 százalékán vetették el Zala megyében a mezőgazdasági üzemek kö­zül tíz már végzett a búza vetésévei, és a tervezett te­rület háromnegyed részén földbe kérőit a gabona. Étterem épül Somogybabodon a helyi termelőszö­vetkezet beruházásában. Ha elkészül, itt oldjak meg a 1st- tagok üzemi étkeztetését is. II Tanzániai Forradalmi Párt küldöttsége elutazott hazánkból Szombaton elutazott Ma­gyarországról a Tanzániai Forradalmi Párt (CCM) kül­döttsége, amely S'nariff Ha­rmaddal, a CCM nemzeti vég­rehajtó bizottsága és köz­ponti bizottsága tagjával, a párt gazdasági és tervezési osztálya vezetőjével az élén az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására október 15. és 22. között hazánkban tar­tózkodott. A küldöttséggel, amelyet fogadott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, megbeszélést folyta­tott Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, Hoós János, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az Országos Tervhivatal államtitkára, Spilák Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese, és Ónozó György közlekedési miniszterhelyet­tes. A küldöttség tanulmányoz­ta a magyar népgazdaság szerkezetét, szervezési ta­pasztalatait, az ipar és á me­zőgazdaság területén árkép­zésünk, ármechanizmusunk kérdéseit .és közlekedésünk helyzetét, továbbá látogatást tett Hajdú-Bihar megye ipa­ri és mezőgazdasági létesít­ményeiben. A küldöttséget a Ferihegyi repülőterei! üztksiuy Béla, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetője búcsúztatta. Az SZY5Z iroda 30. ülésszaka Felhívást fogadtak el A szírvri fővárosban szom­baton a béke védelméről és a multinacionális vállalatok­kal szembeni lépésekről elő­terjesztett beszámolók felet­ti vitával folytatódott az SZVSZ irodájának 30. ülés­szaka. Az ülésszak részt« evői fel hívást fogadtak el, amely­ben felszólítják minden or­szág dolgozóit és szakszer­vezeteit: „Tartóztassátok fel a fegyverkezési hajszát!, akadályozzátok meg a Per­shing—2 rakéták és a robot- repülőgépek telepítését!, vegyétek elejét a rombolás­nak és egy nukleáris tö- megpu sztí tásn ak Egyidejűleg akeióegységre szólították fel a szakszerve­zeteket a multinacionális vállalatok elleni harcban. A tanácskozáson részt vett Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke fo­gadta az SZVSZ és az egyes küldöttségek vezetőit, majd fogadást adott az ülésszak résztvevői tiszteletére. Az iroda vasárnap rendkí? vüli ülést tart, amelyen a Szakszervezett Világszövet­ségnek a szíriai nép melletti szolidaritását Gáspár Sándor elnök tejti majd ki a szíriai dolgozók meghívott képvi­sel® előtt. Katona tmre hazaérkezett afrikai körútjáról Afrikai körútját befejezve szombaton hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Katona Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, az Elnöki Tanács titká­rának vezetésével látogatási tett a Zambiai Köztársaság­ban, az Angolai Népi Köz­társaságban és a Kongói Né­pi Köztársaságban. Veress Péter Kínában tárgyal Ä magyar—kínai külgaz­dasági kapcsolatok bővítésé­ről tárgyalt szombat dél­előtt Pekingben Csen Mu­ftiid államtanácsos, a külgaz­dasági kapcsolatok és a kül­kereskedelem minisztere Ve­ress Péter magyar külkeres­kedelmi miniszterrel, aki pénteken érkezett egyhetes hivatalos látogatásra Kíná­ba. ' ív.* A tárgyalások előtt Veress', Péter találkozott Cscru Csien- nan gépipari miniszterrel, délután pedig Ma Ji-vdl, a& állami gazdasági bizottság helyettes vezetőjével, majd Van IÁ miniszterelnök-he­lyett as fogadta a magyar kormány tagját. Este Veress Péter vendéglátója, Csen Mu-hna adott vacsorát a ma­gyar miniszter és kísérete tiszteletére. Veress Péter és kísérete vasárnap és hétfőn délelőtt Peking és környéke neveze­tességeivel ismerkedik, majd hétfő délután vidéki körút­ra, Kuangtung tartományba indul. Ok a sírásra Mondják: az asszonynép akkor sír, amikor akar. Nincs szüksége különösebb belső kényszerre. ahhoz, hogy eleredjen a könnye, ha ki­sebb vagy. jelentősebb érde­ke megkívánja. Mert fegyver a könny, szívet meglágyító sok helyütt: poszton, fóru­mon eredményhez segít. Tudja ezt mindenki. A napákban egy síró asz- szonnyal találkoztam vala­melyik községünkben, még­pedig a tanácsházán. A tit­kárral együtt léptünk az iro­da előszobájába, amikor hir­telen elénk toppant lélegzet­elállító viharral, áradó zoko­gássál. Lábunk szinte földbe gyökeredzett a váratlan ro­hamtól. A hosszú évek taná­csi tapasztalatait közismer­ten jól kamatoztató, deres hajú titkár ugyancsak meg­döbbenve meredt az asz- sZohyra: bár a fájdalmas okot még nem. ismertük, a zokogás valódisága kétségte­len volt. Hamarosan — miután nagy nehezen enyhült a sirógörcs — az okra is fény derült. Az pedig nem folt mas, »»ni egy bejegyzés ez amtyny leányának a személyi igazol­ványában. A lány ugyanis a közséyi tanács hivatalsegéde volt, s az anya azért kelt ki magából, mert az igazol­ványban pontosan megnevez­ték a munkakört. Hivatalsegéd. „Hát ezért érettségizett az én lányom, hogy ezt olvassák az igazol­ványában?” — sivított az asszony, s hozzátette: „Mi lesz, ha a vőlegénye meglát­ja, hogy hivatalsegéd a > menyasszonya?! Uramisten, mi lesz?” Értetlenül álltunk. Mit akart ez az asszony? Csak annyit, hogy a tanács­út kár haladéktalanul törölje az említett' bejegyzést,, s he­lyette írja be ezt a szót: ad­minisztrátor. Mert érettségi­vel hogy lehetne az ö tanya hivatalsegéd?.' „De hát hiva­talsegéd — ocsúdott a titkár —, és tudomásom szerint elégedett a munkájával, jól érzi magát nálunk.” „Ez igaz — így az asszony —, de az igazolvány az más ■ .; Oda ne írják be, hogy hivatalse­géd. Ezért taníttattam?” És elerm erővel tort k.i belőle * zokogás, mintha egyik kedves hozzátartozója halt volna meg. Nos, mit mondana erről az olvasó? Oktala.n sirás, hisztériás jelenet? Csakhogy ez a sírás nem volt színjá­ték, ez igenis őszinte volt. Mondhatnám úgy is: szívből jövő és minden kétséget ki­záróan szívettépö. Az asz- szony nem a lánya munka­köre miatt, hanem a bejegy­zés, egy szó miatt zokogott úgy, mintha jóvátehetetlen szerencsétlenség vagy szé­gyen érte volna gyermekét. És hivatkozott szorgos társa­dalmi munkás mivoltára, és hivatkozott mindenre, ami eszébe jutott, kért, könyör- gött, kezét tördelte azért a szóért, hogy adminisztrátor. Ki érti ezt? Persze, az adminisztrátori munkakör íróasztallal jár, az íróasztal pedig (még ha azon reggeltől estig egysze­rűen másolómunkát végez­nek is), a hagyományok sze­rint, a magasabbrendű fog­lalkozás szimbóluma. Az asszony kiegyezik a hivatal- segédi munkával, de a titu- lussal nem. Ha már érettsé­gizett a* a lány (se»» k*íá­nően, nem jelesen; bézonp, még közepes eredménnyel sem); legalább „címe” le­gyen. És zokog vélt sérel­mén, mert a bejegyzés hűsé­gesen óvott illúziókat ron­csolt szét. S ráadásul nem­csak az asszonyéhoz esetleg hasonló nézetű vőlegény ámítását, de az önármitést is lehetetlenné teszi. Sok szó esett már az író­asztal-illúzióról, makacs gyökerekbe fogódzó előítéle­tekről s az érettségizett fia­talok pályaválasztási gond­jairól, lehetőségeiről. (Annál kevesebb az érettségi bizo­nyítvány mögötti aranyfede­zetről.) Hosszadalmas fejte­getésbe fölösleges bocsátkoz­nom, legföljebb azt ismétel­ném hangsúlyosan, hogy az említett asszonynak, bizony, igazi oka volt a sírásra. Csakhogy ezt az okot nem olyan egyszerű megszüntetni, mint ahogy ő elképzelte, kérte. A szemlélet, amely görcsösen tisztel egy anakro­nizmust, csökönyös ok, sok­kal makacsabb, mint hin­nénk, s ellentmondás, kese­rűség, sirás az okozata. Má­ról holnapra nem is zárható ki, de amíg létezik, sohasem lehet eleget szóim eOese. fia&vB Asáris

Next

/
Oldalképek
Tartalom