Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
\\u V v' ‘ ■/' 1983. október 22., siembat * XXXIX, évfolyam, 250. sióm Az országgyűlés őszi ülésszaka befelezte munkáját Feriteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács .elnöke. .Óit volt az MSZMP Politikai Bizottságának több mái tagja, je'en voltak a Központi Bizottság titkr: ,-t, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt számos Budapesten akkreditált diplomata. A pénteki tanácskozást Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A testület az vad miniszter csütörtökön elhangzott hasiéin-.- v,'eletti vitóvoi folytatta munkáját. Tanácskozik az országgyűlés. Kuisi 'József (Vas m.. 7. vk.) arról szólt: a jelenlegi településfejlesztési politikánk célja, hogy növekedjék a települések lakosságmegtartó szerepe. Számolni kell azonban azzal, hogv a felnövekvő 1 generációinak új munkafeltételekre is szükség lesz a településen, vagy annak környezetében. Bódis Gábor (Borsod m. 10. vk 1 kifejtette, hogy a szabályozók nem hatnak egyformán a vállalatokra, mert a termelési lánc szétdarabolásá- val, az alapanyagtermeléc súlyos feladatának leválasztásával, viszonylag alacsony eszközértékkel hamis előnyökhöz lehet jutni. így n«m csupán a hatékonyság növekedésével, hanem a szabályozók közötti manőverezési lehetőségek révén is lehet növelni a jövedelmezőséget. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m., 11. vk.) rámutatott: az állami vállalatokról szóló 1977. évi 6. törvénycikk és módosításai a több telephelyes vállalatok vezetői részére meghatározták, hogy olyan szervezetet, működési szabályzatot és kollektív szerződést alakítsanak ki, amely biztosítja a gyáregységek önálló elszámolását és anyagi érdekeltségét. A tapasztalatok szerint viszont a vállalatoknál az új szervezet kialakításához nincsenek meg a feltételek: javasolta, hogy a parlament a jövő évben vitassa meg a vállalati törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatait. keidl J ános: Helytelen minőségi értékrend alakult ki A Videoton tabi gyáregysegének csoportvezetője az ipari termékek minőségével összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Mindenekelőtt azokra a szemléletbeli hibákra hívta fel a figyelmet, amelyek gyakran hátráltatják a minőségi munkát. Emlékeztetett arra, hogy iparfejlesztésünk extenzív időszakában egyértelműen a mennyiség növelése volt a jellemző, s nemzetgazdaságiunk iparfejlesztési stratégiájában nem épült be szervesen a minőség folyamatos és konkrét javítása, így a jelenlegi, intenzív fejlődési szakaszban is sokhelyütt még mindig a régi, mennyiségi szemlélet uralkodik. Több vállalatnál azt tartják, hogy a jó minőségű termékek előállítása szükségszerűen költségesebb — mutatott rá a képviselő. Ez azonban nesm feltétlenül igaz, ugyanis a gyártási hibák kijavítása a termelő kapacitások nagy hányadát köb le és sokkal többe kerül, mintha eleve megakadályoznák a selejt keletkezését. Így a vállalatok presztízsveszteségét is el lehetne kerülni — húzta alá, hangoztatva, hogy a jobb minőségű munka feltételeinek megteremtésében a vezetés színvonala is meghatározó. Több üzemben, vállalatnál helytelen minőségi értékrend alakult ki: úgynevezett export, és belföldi minőségről beszélnek, s ez rangsort jelent. Sájnos, ezekben a gazdasági egységekben ennék a szellemnek megfelelőben szervezik és tervezik a m-unkát. Ez a fajta megkülönböztetés- csak káros lehet, s nem a minőség javítására ösztönöz, hanem inkább la-, zaságot eredményez. Gondo* okoz az is,, hogy a magyar xereskedelem esek tetve» árucMQaet&ál teszi meg, hogy a rendszeresen gyenge minőségű terméket szállító gyárat — a javulás siettetése érdekében — kizárja a piacról. Sokkal gyakoribb viszont, hogy a túl sókat kellemetlenkedő, a minőséget aprólékosan vizsgáló kereskedelmi egységet zárja ki az adott üzem a vevői sorából. A képviselő javasolta: a vállalatok stratégiai, de legalább éves terveibe építsék bele a konkrét minőségjavítási célokat, de nemcsak úgy általában, hanem mérhető, ellenőrizhető mutatók formájában. Indítványozta egy olyán ösztönzési, prémiumrendszer kialakítását,' amely az eddiginél sokkal jobban érdekeltté tenné a vezetőket, a közvetlen termelésirányítókat és a munkásokat * színvonalas termékek ^lőáüí t áfában, s így a minőségi munkavégzést segítené elő. Hajmer Imre (Komárom m., 7. vk.) kapott szót ezután, majd Kric z Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiyatal elnöke rámutatott: elgondolkoztató, hegy olyan időszakban, ami - kor a termelés és a szolgáltatások volumene stagnál, vagy jó esetben kismértékben növekedik, a munkaerő iránti kereslet viszont nagymértékben emelkedik. Ha ebben nem történik változás, akkor a jelenlegi munkaerőhelyzwt tartós lesz, sőt. mind nagyobb gondok el« állítja a népgazdaságot Kijelentette, hogy a 40 ó’-ác munkahétre való áttérés a mai munkaerő-gazdálkodás körülményei közöl., végrehajtható. Utalt arra, hogy a kormány tervezi a bérbesorolás- és tarifarendszer módosítását. Ahhoz, hogy ezzel mindenütt élni tudjanak „meg kell termelni” a hozzá szükséges bért és következetesen alkalmazni kell a teljesítmény szerinti differenciálás elvét. , Méhes Lajos válasza A beszámolóhoz több felszólaló nem volt. Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesítményt jobban tükröző bérek kialakításával leheí segíteni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyobb teljesítményeket megfelelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai utánpótlás . biztosításához mindenekelőtt olyan társadalmi elemzés szükséges, amelynek megvalósítása már túlnő az ipar lehetőségein — mondta. A továbbiakban rámutatott: bíznak abban, hogy megszüntetik az exportot akadályozó korlátokat aa árrendszerben. Minden eszközzel segíteni kívánják a gazdaságos exportot és nem éngedhető meg az sem, hogy az exportra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagokat kelljen felhasználni. Az iparban végbemenő szervezeti változások kapcsán Méhes Lajos kijelentette: a szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat. Hangoztatta: támogatják a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily módon megszüntethetek a helyi sajátosságokat nem ismerő vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségeknek számos kedvező vo- pásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden támogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Ám megálljt parancsolni egy jó foilyajjiatnak néhány hiba miatt: nem szabad. Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipa(Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyes búcsúztatás Nicosiában Losonczi Fái hazaérkezel! Ciprusról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ciprusi hivatalos látogatásának negyedik napján, pénteken a nicosiai elnöki palotában fogadta Eze- kiasz Papaioannut, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárát, a ciprusi parlament ügyvezető elnökét, Szteliosz Poszkotiszt, a Demokratikus Tömörülés elnökét és Vasszosz Liszarideszt, az Egységes Demokratikus Centrum Szövetség elnökét. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Ciprusnak érdeke az enyhülési por litika folytatása. Az Elnöki Tanács elnöke péntek délelőtt ellátogatott a Ciprus múzeumba, ahol a közel-kelet legszebb archeológiái gyűjteménye látható. Losonczi Pál és felesége ciprusi hivatalos látogatásának záróaktusára pénteken került sor. Losonczi Pált és feleségét Szpirosz Kiprianu és Mimi Kiprianu ünnepélyesen búcsúztatta. Megjelent a ciprusi politikai, gazdasági, kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt Dobos István, hazánk nicosiai és Angelos Angclides, a Ciprusi Köztársaság budapesti nagykövete. Losoncai Pál é« kísérete pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Étre ne kaiügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, az Elnöki Tanacjs, több tagja valamint ; állami,, politikai életünk tofbtb más. vezető személyisége. Ülést tart a Varsói Szerződés katonai tanácsa A Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa 19.33. október végén a Szovjetunióban tartja soron következő ülését (MTI) Parlamenti tudósítónk jelent/ Sikeres somogyi hozzászólások Az ipar helyzetével és feladataival foglalkozó országgyűlési vita második napján kapott szót a második fölszó- lalásra jelentkező somogyi képviselő, Reidl János. Az ülés megkezdése előtt mondta: — Most nem vagyok ideges. Sokkal nyugtalanabb voltam a felszólalásom megírásakor. Éreztem a felelőssegemet. és volt bennem némi bizonytalanság, nem túlságosan kemények-e a megállapításaim. — A felszólalásban a nteo- csoportvezető személyes tapasztalatairól beszél. Nem tekintik-e majd úgy a Videoton tabi gyáregységében, hogy a minőségjavítással kapcsolatos szemléletbeli hibákról szólva őket pellengé- rezi ki? —--Amit elmondok, korántsem elsősorban a munkahelyemre vonatkozik. A hozzászólásomra való fölkészülés során más vállalatok- nal is jártam, s főként több üzem minőségellenőreivel beszélgettem. F, vélemenyese- reJí tatén Da& meggyőződésemmé, hogy a minőséggel kapcsolatos anomáliák és az ehhez fűződő érdektelené égi rendszerbeli visszásságok gyengítik iparunk verseny- képességéit. Mikor 11 óra előtt néhány perccel Reidl János beszélni kezdett, még az előző hozzászólás keltette moraj hallatszott a teremben. Néhány perccel később azonban Reidl János szókimondása, csendet parancsolt. Általános helyeslés fogadta például azt a megállapítását, miszerint gyenge minőségű termékekre nem lehet exportorientált gazdaságot alapozni. Később, a szünetben az egyik nagyvállalat igazgatója is gratulált Reidl Jánosnak, elismerve, hogy az érdekeltségi rendszer kivált az alapanyaggyártó iparágakban, elsősorban a mennyiségi szemléletet erősíti. Sikeres volt a másik somogyi képviselő, Kosztolán- czi Jánosné előző napi felszólalása is. Méhes Lajos iixiri miniszter a vitát követő válaszában, kétszer és utalt a kaposmjn mmtkamő szavaira, elismerve, hogy érthetőek és jogosak a könnyűipar gondjaival kapcsolatos szavat Nógrádi képviselő tette szóvá az országos nagyvállalatok megyei gyáregységeinek „távirányításával’’ kapcsolatos negatív hatásokat Ez megyénkben is gond, így örömmel nyugtáztuk a miniszter ezzel kapcsolatos válaszát: a minisztérium a jövőben jobban támogatja e gyáregységek önállóságának fokozását. Kora délután került sor Szakali Józsefnek, a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolójára. Az ezzel kapcsolatos somogyi jelentés elgondolkodtató adata volt, hogy a bejelentéseknek csak 40 százaléka bizonyul megalapozatlannak, s hogy minden harmadik bejelentés névtelen. Erről kértünk véleményt Szo- kola Károlyné dr.-tól, a megyei képviselőcsoport vezetőjétől. — Főként a régebbi rossz beidegződések és előítéletek tartanak vissaa embereket aítdí, hogy nmUsan kmättmak a véleményükkel. Sokakból még hiányzik a harcbaszállás bátorsága, ennek talán az is oka: ma is előfordul, hogy visszavágnak a nyílt szóért. Ez persze rendszerint nem bizonyítható, s az is igaz, hogy ha százból csak egy ilyen eset fordul elő, annak híre gyorsabban elterjed és érzékenyebb rá a reagálás, mint a jó példák sorára. — Sokan máig is valami hibakereső szolgálatnak látják a NEB-et. — Inkább úgy mondanám, egyes népi ellenőrök hibás magatartásának nehezen múló következménye ez. A minap egyik ismerősöm is idegesen újságolta, hogy a népi ellenőröket várja. Később azután elismerte, hogy az ellenőrzés sokat segített munkájában, hiszen addig figyelmen kívül hagyott összefüggésekre és jó megoldásokra is fölhívta a figyelmet. A NEB munkájában egyre erőteljesebb ez a segíteni akaró szándék, s jó az is, hogy az ellenőrzések jobban kapcsolódnak a kormányprogramokhoz. Simon Ernővé nagyatádi népi ellenőrök véleményét tolmácsolta: — Hiányzik e társadalmi munka kellő erkölcsi megbecsülése, s ez is oka, hogy ma kevesebben vállalják szívesen. ttfró Forrom
