Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

NADRÁGOK Tanulságos jogesetek Csíkos takaró Hozzáadtok: 100x230 cm méretű takaróhoz 130 dkg világosdrapp, 150 dkg mo- gyoróbarua, 6ö dkg sötétbar­na Apolló felgyapjúfooaL, 4- es horgolótű. Munkamenet: A takarót; Csákokból, csikósam, rövidpál- casorokkal horgoljuk. Egy csík: 40 cm. 72 láncszemre kezdjük. 1 sor: 1 rövidpál- cával visszaöltünk a 2. szem­re, majd az előző spr min­den szemére 1 rövidpálcát horgolunk. A sor végén 1 láncszemmel magasítunk. Az. előző sor minden .szemére 1 rövidpáleát horgolunk. Csíkozás: 6 sor drapp, 50 sor mogyiróbama, 14 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoró- bánná, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor mogyoróbama, 2 sor sö­tétbarna. 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 6 sor mogyoróbama, 2 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoró- barna, 3* sor drapp, 6 sor mogyoróbarna. 6 sor drapp, 50 sor sötétbarna, 6 sor drapp, 50 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoró- barna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbama, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 2 sor drapp. 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, .2 sor mogyoróbarna, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 2 sötétbarna, 2 sor drapp. 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, fi sor mogyoróbama, 4 sor drapp, 6 sor mogyoró­barna, 38 sor drapp, 6 sor mogyoróbama. Miután 230 amx404 sor, 4 db azonos szem- és sorszá­mú csíkozásul darabot hor­goltunk, a sors zéleket rövid - pálcasorral világos színű fo­nallal ósszehorgoljuk. A ta­karó oldalszéleire 30 cm hosszú, félbehajtott fonal- szálból, minden sor végződés­re rojtsort hurkolunk. Felajánljuk szabad kapacitásunkat épület- és általános lakatos, szobafestő—niáaoié munkák kivitelezésére. Kaposvári Építőipari Szövetkezet, Kaposvár, Tanacshaz u. 5—7. (234*9«) | Segesd község köz­pontjában új közművesített telkek kerültek kialakításra. melyek tartós használat­ba adással szerezhetők meg 44 Ft m3 áron. Érdeklődni lehet a Segesd Községi Tanács igazgatási csoportjánál. 168020) Penészes lakások Az OTP egyik megyei igazgatósága megbízásából, tervező vállalat dokumentá­ciója alapján, a megyei ta­nácsi építőipari vállalat egy városban két, egyenként hu­szonnyolc lakásos házat épí­tett Két évvel ezelőtt az egyik lakás szobájának fa­lán penészes folt keletkezett. Az emiatt indított perben a megyei bíróság a tervező vállalatot javítási terv adá­sara, az építőipari vállalatot pedig kijavításra kötelezte. Az ezzel felmerülő költsége­ket megosztotta közöttük. A múlt év elején kiderült, hogy mindkét ház tetőszer­kezete több helyen beázik. négy lakásban pedig falpe- nészeSedés jelentkezett. Kö­zöttük volt az a lakás is, ahol már a megelőző évben észleltek penészedést és emiatt az előbb említett per keletkezett. Az újabb hibák megszüntetéséért az OTP a két vállalat ellen ismét pert indított, amelyben a legfőbb ügyész is fellépett. A Legfelsőbb Bíróság — egyezően az első fokon el­járt megyei bírósággal — ítéletéiben kötelezte a terve­ző vállalatot, hogy harminc napon belül készítse el a ja­vítási terveket, az építőipari vállalat pedig ennek alapján öt hónapon belül végezze el a javítási munkálatokat. Az ezzel felmerült költségek ki­lencven százalékát az építő­ipari, tíz százalékát a terve­ző vállalat köteles viselni. Ezenkívül, a rosszul végzett munka miatt, az építőipari vállalatnak még százezer fo­rint kötbért is kell fizetnie. Rossz zongorák Az egyik vidéki zenemű­vészeti szakközépiskola há­rom évvel ezelőtt hirdetést adott fel, hogy zongorát vá­sárolna. Két ajánlatot kap­tak. Az egyiket az iskola megbízottja negyvenezer fo­rintra becsülte, a másikról a tulajdonosa írásos szakvéle­ményt mutatott be. amely szerint 55—60 ezer forintot ér, és ezt az iskpla elfogad­ta. Egyébként mindkét zon­gorát több tanára is kipró­bálta. Ezekután, felhívásra, a Bizományi Aruház Vállalat a hangszereket megvásárolta és az iskolának százezer fo­rintért eladta. Meg három hét sem telt el, és kiderült: a zongorák használhatatlanok. Az iskola szakvéleményt szerzett be, amely szerint az egyik 15 ezer, a másik 5 ezer forintot ér. Ezek után bejelentette a Bizományi Áruháznak: az ügylettől eláll, majd a száz­ezer forint vételár visszafi­zetéséért pert indított. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a Bizományi Áruházat 80 ezer forint visz- szatérítésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az iskola a zongorák hibáit részben megbízottai útján, részben kipróbálással felis­merhette volna, ezért ezekre a hibákra utólag már nem hivatkozhat. Tehát igénye a hibás teljesítés szabályai sze­rint nem érvényesíthető. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a Bizományival kötött szerződést a szolgáltatás-el­lenszolgáltatás feltűnő arány­talansága címén megtámad­ja. — A Polgári Törvény­könyv kimondja: ha a szer­ződés megkötésekor a szol­gáltatás és el lenszolgai tatas között nagy értékkülönbség van, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Az igényt a másik féllel egy éven belül közölni, ered­ménytelenség esetén pedig a bíróságnál haladéktalanul ér­vényesíteni kell — hangzik tovább az ítélet. Az iskola ezt megtette és így követelése megalapozott. Az eredeti ál­lapotot már nem lehet hely­reállítaná, mert a zongorá­kat az iskola használatba vette, es ez további romlá­sukkal járt. Nem maradt következmények nélkül a vevőtől való elszállításuk sem. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta azt a szakértői vé­leményt, hogy a két zongora húszezer forintot ér, és így a Bizományi a vételár ennyi­vel csökkentett összegét, az­az 80 ezer forintot visszafi­zetni köteles. H. F, Jó, ha tudjuk Fiús nadrágkosztüm, szürke ceruzacf ik is gyapjúszövet­be!. A hajtatott öv és a masnis blúz teszi nőiessé ezt a viseletét. A felvágott hagyma vágási felületét kenjük meg olaj­jal, vagy szórjuk meg sóval, hogy friss maradjon. • • • Tészta készítésekor a fel­vert tojásíehérjét legutoljá­ra tegyük a masszába, hogy a had ne essen össze. Fel­verés után egy evőkanál por­cukrot tegyünk hozzá. • • • A gyümölcstorta alja sem ázik át, ha töltés előtt tojás­fehérjével vastagon megken­jük. • • • A firiss kalácsot vagy tész­tát könnyebben felszeletel­hetjük előmelegített késsel. • • • A kenőtollat használat után alaposam mossuk ki forró vízben, mert megavaso­dik. • • • Omlós tésztából készült tortalap nem lesz kemény, nem törik szeletelésnél, ha készítéséhez csak tojássár­gáját használunk. Férfidivat — nőknek Fekeie szövetből készült térrinadrágos. fiúkabátos al­kalmi kosztüm, fekete se­lyem paszpóllal. Tengerészkék garabonciás köpeny takarja a bokáig éré egyenes szárú nadrágot ezen a francia modellen. anég mindig kedvelt ruhada­rabja a női öltözetnek; kü­lönösen ősízel, télen, ami­kor praktikussága vitatha­tatlan. A divattervezők most me­gint a férfidivatból merítik ötleteiket, amikor a nők szá­mára kreálnak nadrágé» ösz- szeállít ásókat. A nadrághoz ugyanis férfias kiegészítők illenek — zakó, féríikalap, ingblúz, fiús kiskabát, szmo­king és mellény. Máskor a férfias nadrágot nagyon is nőies, zsabós, masnis blúz­zal, lebegő köpennyel, sok fényes gyönggyel, ékszerrel oldják fel. Az már biztos hogy a té­li utca az idén sem lesz mentes a nadrágos nők lát­ványától. A kereskedelem is gondoskodik róla, hogy sok­féle fazonú, anyagú nadrág­ban pompázhassanak, s a nőies és a férfias divat hí­vei ’egyaránt találjanak ma­guknak kedvükre való pan­tallót. Képeinken három újdivatú nadrágos öltözéket mutatunk be. A női divatban a nadrág századunk huszas éveitől hó­dit. Azóta kisebb, nagyobb változtatásokkal a nadrág elmaradhatatlan darabja a női ruhatárnak is. Kezdet­ben szoknyát utánzó, bugy- gyos nadrágot viseltek a szépnem képviselői, a har­mincas években a sportos öl­tözködés tette divatossá a nadrágszoknyát, amelynek nadrágformája csak mozgás közben látszott a mély haj­tás alatt. Ékkőé lett az ele­gáns nők öltözete a szmo- kingtaftból, selyemből, bár­sonyból. Az ötvenes, hatvanas évek­ben a nőt már el sem lehe­tett nadrág nélkül képzelni. Bőszárú, csöves, térdnadrág, bokapantalló, halásznadrag követi egymást, hogy az utóbbi tíz év változásairól, a buggyos török bugyogóról, a répanadrágról vagy a di­vatálló egyenes szárú nad­rágról ne is beszéljünk. Most, hogy a divat újból a nőies nőt részesíti előny­ben, mintha kevesebb nad­rágot mutatnának be a di- vatrevükön. Pedig a nadrág OTTHON ES CSAL AD Kamra, kamraszekrény Harc a cseppek ellen Éléstárt nem lomtár Alapvető követeimén vésők a kamrával szemben: hűvös es szellőztethető legyen. Nagyanyáink hatalmas „önellátó” kamrái ma már csak vidéken találhatók vagy régi építésű lakások - ban. Nincs szükség egész évi élelmiszerkészletünk egyidejű tárolására sem. Ma már az élelmiszerek külön­ben is jobban előkészítve kerülnek háztartásunkba, mint néhány évtizeddel ez­előtt Nem kell száraz ke- nyérhalmokat őriznünk, ha tíz dekas csomagokban kap­hatunk zsemlemorzsát. Bár nem választhatjuk meg magunk a kamrák tájo­lását — kivéve, ha újon­nan építünk —, a hűvösség szempontjából az ideális az északi-északkeled fekvésű. A kamra ajtaja az előszo­bába, előtérbe vagy a kony­hába nyílik. Ablakát lássuk ed ráccsal, hogy gyakran, szükség szerint nyitva tart­ható legyen. A kamraban, haeieg nagy, elhelyezhető a hűtőszekrény SOMOGYI NÉPLAP is. Sót, eljön majd mz idő, amikor az egesz kamra egyetlen nagy hűtőszekrény lesz. A kamra kistestvére a kamra szekrény. Kis alapte­rületű lakás, vagy éppen régi nagy lakás vastag falá­nak egyik ájtómélyedésóből kiképzett, szellőzőnyílással és rendes ajtóval. A szellő­zés az udvari légtérbe csat­lakozik. De ajtó helyett hul­lám-harmonika ajtót is hasz­nálhatunk. Bár igaz, a har­monikaajtó kevésbé szigeteli el a konyha páráját­Mit tartsunk a kamrában? Mindent, arai élelmiszer. A nagy kararák helyett adhat­nak — külön elhelyezett szekrényben vagy sarokban — az egyéb háztartási tár­gyakat: vasalóállványnak, használaton kivük vázaknak stb. Mi az, amit bk» a kam­rában tárolni? A takarítás vegyszereit, a piszkos törlő­ruhákat, a partvist. A tüze­lőt. A szennyest. A gyógy­szereket. Es a lomokat. A kamra nem lomtár! Egész­ségtelen az öreg, használt, kopott ruhák itteni tárolása. Ha a konyhában nincs ele­gendő hely, itt is tárolha- "unk edenyekel, evőeszközö­ket, lábasokat, üvegek«*. Az ember tüsszen téskor, köhögéskor vagy beszéd közben igen sok apró, sza­bad szemmel néha nem is látható cseppet ürít a leve­gőbe. Fényképfelvételekkel bizonyították, hogy egy-egy tüsszentéssel például körül­belül 20 000 cseppecske re­pül ki az orrból, de beszéd közben is — bizonyos más­salhangzók kiejtésekor — több száz távozik a szájon keresztül. Ha a légutakban baktériumok vagy vírusok vannak, a cseppek ezeket a kórokozókat magukkal ra­gadják, ezzel pedig betegsé­gek közvetítőivé válnak. Emiatt úgynevezett csepp­fertőzés útján térjed a lég­úti megbetegedések nagy ré­sze. Közülük az egyszerű megfázás a leggyakoribb, ami nátha, torokgyulladás, légcső- vagy hörghurut for­májában jelentkezik. Ezt kü­lönféle vírusok okozzák, és évről évre késő ősztől kora tavaszig meglehetősen nagy számban fordul elő. Az inf­luenzának is hasonlók a tü­netei, de ez a betegség álta­lában súlyosabb lefolyású. Legkönnyebben úgy fertő­ződhetünk meg, ha a náthás, hurutos ember ürített csep­pecskéket közvetlenül belé­legezzük. A kisebb cseppek azonban — mivel könnyűek — hosszabb ideig lebegnek a levegőben. Közben beszá­radnak és porszemek formá­jában a légáramlatokkal né­ha igen nagy távolságokra is eljutnak. Amikor hűvös, nedves, kö­dös az időjárás, a települé­sek levegője is kevésbé szei- lőződik, ezért több bakté­riumot illetve vírust tartal­maz. A hideghatás, a ned­vesség és a huzat ráadásul olyan reakciót vált ki a nyálkahártyákon, ami csök­kenti azok ellenáll risát a kór­okozókkal szemben. Fokozó­dik a fertőzésekre való haj­lam a kevés napfény, a moz- gáshiány és az egyoldalúbb táplálkozás miatt is. A védekezés hárem módon lehetséges: a kórokozók szó­ródásának megakadályozása, a megfázástól való óvako- dás, és a szervezet általános elenállóképességének foko­zása. Vizsgálatokkal igazol­ható, hogy például a vódő- alarc a köhögés, a tüsszen­tés vagy a beszéd közben ürített cseppek nagy résaét visszatartja. Az orr vagy a saáj elé tartott zsebkendő ugyancsak gátolja a kór­okozóval fertőzött csep­pek szétszóródását. Aki lég­úti huruttal bajlódik, lehető­leg kerülje a társaságot. Kü­lönösen arra vigyázzon, hogy gyermekek, öregek, betegek között ne terjessze a kór­okozóikat. Télen igen fontos a fűtött helyiségek gyakori szellőz tetese. I>r. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom