Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
Ne a könnyebbik végénél! Folyim az ipar teljesitme- nyenek merlegelese: kepes-e többre, mint amennyit az idén eddig felmutatott vagy az objektív körülmények valóban csak annyit engedtek meg, amenyit elért az ágazat A tervhez képest nagyjából 2,5—3 százalék az ipar lemaradása. Ennek ledolgozása az év végéig persze nem lehetet len, de igen kemény és összetett munka kell hozzá. S ezen belül is főleg a feladat összetettségére kellene helyezni a súlyt, márpedig a vállalatok egy részénél épp ezzel, a gazdálkodás egészét egyidejűleg átfogó feladatmegáilapífással van a legtöbb baj. A mád gazdasági körülmények között nem lehet egyetlen, vagy csupán egy-két tényezőre alapozni a teljesítmények javítását. Ez már abból is 'következik, hogy taijesatínémy alatt ma nem a fizikailag, naturálisam mérhető sok munkát értik, hanem a fáradozások valóságos értékét pontosabban tükröző jövedelemtermelő képes- seg mérteket. Ha úgy létezik, ma egy vállalat bankszámlája a perdöntő, s ezt köny- nyeiműség csupán egyetlen „lapra” — például csak a takarékosságra vagy csak a szervezésre — föltenni Ez az esetek túlnyomó többségében. bizony, « dolgok köny- ryebbfk vegének neftw vételét jelenti Á jövedelem (tud- tusríik a nemzeti jövedelem), a termelő teljesítmény alakulása számos, egyidejűleg végihez vitt feladat megoldásától függ. Már-már pótcselekvésként is értékelhető az, ha valahol például — a hatásfok javító tényezők közül — túlságosan csak az egyik teendőt tesmffc intézkedési terveik középpontjába. Például a takarékosságot a felhasználási nemei egyelem növelésével •űrsétáik, ahelyett, hogy az anyag- és energiafelhasználást a következetes termék - és technológiaváltással mérsékelnék. Vagy például túlságosan csak a szervezés kerül hangsúlyos helyzetibe »gy szó, mimt száz: érdemes arra gyanakodni, hogy ■ dolgok könnyebbik végét ragadták meg — mindegy, hogy tudatosan vagy jószán- déikfcal — ott, ahoi túlságosan egyneműnek, egyirányúnak. látják a gazdálkodás eredmenyességét javító munkált; ahol nem igyekeznek egyszerre, egyidejűleg lépni a gazdálkodás valamennyi teendőjében, a piaci munka jarvá-tásától kezdve, az anyagnormák felülvizsgálatán át a technológia fejlesztéséig Tetőtől talpig kell megújulni! Nemcsak abban, amiben könnyebbnek látszik, amiben kényelmes az előrelépés. Az alapvető fordulatok ráadásul nem — az egyébként szükséges, de nem elégséges — szervezeti megújulás, eza- bályzómódosiitás és takarékossági erőfeszítések hozhatják meg, még csak nem is a termékváltás; fundament álisabb változásokra van szükség. Azaz: technológiaváltásra. Egy új műszaki kultúra átvételére, libontakoztatásá- ra. az ezzel járó szemlélettel, vezetési stílussal, szervezeti renddel együtt. (A szabályozóknak. hitelpolitikának, vállalata felelősségi rendszernek erre a váltására kell kényszerítenie a vállalatokat, nem csupán takarékossági kampányokra, ügyvitelszervezésre, egy-egy tessók-lás- sék új gyártmányra.) A • termékfejlesztésnek, az innovációnak elavult technológiai környezetben kemény korlátái vannak. Ezért kell az alaptól építkezni: tehátel- . sósodban a technológia megújításán fáradozni s ezzel együtt igyekezni a többi terület korszerűéite.sevei is: az anyag- és munkáerpgazdál- kodásban, a vezetés színvonal ún ’k eme lésében. A központi Bizottság határozata kijelölte az iparfejlesztés átfogó irányait. Ezek követéséhez, betartásához mindenütt helyben keli megszerkeszteni a konkrét programokat. De olyan programokra van szükség, amelyek az alapoktól építkeznek, a technológiai fundamentum korszerűsítését célozzák — rövid, közép- vagy hosszú távon, ahogyan az adott terület reális anyagi helyzete azt valószínűsíti. S az új, megcélzott technológiai kultúrából érdemes azután levezetni a szükséges egyéb vezetési, szervezési intézkedéseket. A vállalatok — becslés szerint — mintegy 4« százalékánál még mindig igen alapos (stratégiai) tervezésre van szükség, reálisabb, átfogóbb programokra, ahhoz, hogy a „tetőtől talpig” megújulás végre megalapozottan elkezdődjék; míg a vállalatok 26—i3K> százalékánál már előbbre tartanak, nemcsak a fejlesztési stratégia kidolgozásával, hanem a megvalósításával is. Abban azonban mindenütt bizonyosnak kell lenni, hogy csakis konkrét vállalati programokkal lehet végrehajtani az említett elvi, iránytadó határozatokat Enélkül egyetlen határozat sem változtathatja meg a gyakorlatot A politikai határozat nyomán kell meghozni a saját, külön konkrét és gyakorlati fejlesztési, intézkedési döntéseket. g. r. Élelmiszeripari gépek a Szovjetuniónak Az Eigen I. sz. gyára m idén több mint 169 millió forint értékben szállít sajt- gyári berendezéseket és hős- ipari gépeket a Szovjetunióba. Jelenleg alvadckformázó kádakat és univerzális hüs- aggregátokat szerelnek. A képen: szerelik a sajtgyártás egyik alapgépét, a tízezer literes alvadékformáző kádakat. (MTI-fotó — Fehér József felv. — K S) Miniszteri válasz Növekvő önállóság Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Újvári Sándor, a Zaal megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő } javasolta: az illetékesek vizsgálják meg annak lehetőségét, fii így meggyorsuljon a megyében működő gyáregységek gazdasági önállóságának növekedése. A javaslatra Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt a képviselőnek. Válaszában megállapítja: egyetért a gyáregységek önállóságának növelésével, s egyben tájékoztatja " képviselőt a már megtett és tervezett intézkedésekről, lehetőségekről. Eszerint az Ipari Minisztérium szorgalmazza a kisebb termelőegységek önállóságának érdemi fokozását, a külső gazdasági feltételeket közvetítő, a tartalékok feltárására, az eredmények növelésére közvetlenül ösztönző érdekeltségi rendszer kiépítésének szükségességét. Méhes Lajos válaszolt a zalai képviselő további, a nagylengyeli olajmezőn a másod-, harmadlagos termelés megvalósításának lehetőségével kapcsolatos kérdésre is. A gázbesajtolással történő művelés kedvező eredményei alapján elkészült a mező másodlagos művelési koncepciója, s az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megkezdte a módszer bevezetésének előkészítő munkáit, a termeléshez szükséges kutak javítását, a beruházás első ütemének tervezését. Rövidéi név - nagyol feladat Jogot szereztek és hasznot remélnek Megváltoztatja nevet a Somogy megyei Ipa rcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Egyszerűbb, röviriebb cégjelzést választottak, s törölték a tevékenységükre utaló szóból a „kis” előtagok Bár munkájuk nagyabb része továbbra is a régi marad, Somogy Kereskedelmi Vállalat néven jegyzik ezután a céget, mivel nagykereskedői jogot szereztek. Gazdasági hasznot remélnek ettől, s ígérik, hogy jobbítja is az ellátást a korszerűsödő vállalat. Lasisuik a medvét! — mond ja a fentiekre a kereskedelmi ügyekben mindenképpen érdekelt vásárló. Nós, a macit ma még nem lehet megmutatni. Kérdezzük hát gazdáit, milyennek képzelik el? Sümegh Nándomé, a vállalat igazgatója mondja: — Néhány éve ad ajkaimat a hazai szabályozórendszer arra, hogy a kereskedelmi vállalatok tevékenysége némiképp összemosódjon, az éles határok megszűnjenek. De ez nekünk már nem élég, nagykereskedelmi jog nélkül nem tudnánk fejlődni Alapvető rendeltetésünk természetesen megmarad, de lehetőséget, biztonságaid ve- kedést, támaszt láttunk az új jogban. Tehát elsősorban kereskedelmi ellátási szempontok vezéreltek bennünket, másodsorban pedig gazdasági növekedést remélünk az új módszerektől — A módszereket név és jogváltás nélkül is lehet jobbítaná Mi teltté feltétlenül Plusz pénz a minőségért A K^posplast előbb emelte a műszakpótlékot Oj lehetőséget kaptak a vállalatok október elsejétől. A Minisztertanács módosította az iparban, az élelmi- szer-Jdskereskedelemben, valamint a vendéglátásban dolgotok műszakpótlékáról szóló korábbi rendeletét. Lényeges változás, hegy az új jogszabály szerint a vállalati kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok az előírtnál (ez a délutáni műszakban 20 százalék, az éjszakaiban 40) magasabb ösz- szegű műszakpótlékot is megállapíthatnak a dolgotok részére. A folytonos munkarendben végzett munkáért szintén adható pótlék ezentúl annak a dolgozónak is, akinek a műszakbeosztása rendszeresen nem változik. Ez természetesen csak lehetőség, mindenhol a vállalat anyagi helyzetétől,' elkep- aseléseitől függ, mikor élnek vele. Három igazgatót kérdeztünk arról, mit terveznek. Simkó Antal, a kaposvári eiektroncsőgyár igazgatója: — Nem akarunk műszak- fcéüekat emelni most — Mi az oka ennek? — Nagy összegű mozgóbért kívánunk adni a dolgozóknak. Szerintünk ez sokkal jobban igazodik azokhoz a követelményekhez, amelyeket a népgazdaság elénk állít Így minden egyes forintot erre az ösztönzésre fordítunk a minőség javítása, a hatékonyság növelése céljából. Az a véleményünk, hogy ha a pénzt a műszakpótlék emelésére adnánk, akkor elsikkadna a kívánt hatás. A bizalmi testület e hét végén foglal állást abban, hogy mozgóbérre használjuk fel a rendelkezésre álló rendkívül nagy összeget. Az elképzelések szerint egy részét augusztus elsejétől visszamenően kapják meg a dolgozók. Egészen más a helyzet a Pamutfonö-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Bajer Nándor igazgató leszögezte: — Jónak tartanám, ha sikerülne megteremteni a mű szakpótlék fölemelésének a lehetőségét. Sajnos, ez az idén semmiképpen sem megy, Számításaink szerint a dolgotok hatvanöt százalékát érintené — Nincs pénzük? — Erre most valóban nincs. Ez körülbelül egyévi hétszázalékos béremelés összegét igényelné. Erre az évre azonban ötszázalékos lehetőséget kaptunk, ebből hármat kiadtunk. A többi a negyedeves teljesítményhez kötött. Az első és a második negyedévi eredmény alapján két százalékot adtunk ki jutalomként. A harmadik negyedév nem sikerült, tíz tonna fonallal kevesebbet termeltünk. Ha a negyedik negyedév jól sikerül, akkor négy és fél százalékos lesz az idei bérfejlesztés. — Jövőre? — Talán akkor sikerül a műszakpótlék emelese. Ez azonban nemcsak a gyártól, hanem a vállalattól is függ. A külön alap ugyanis vállalati döntést igényel. Szilvást József igazgató a Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat gyakorlatát ismertette. — Mi eddig is többet fizettünk, mint a rendelet szerint lehetett volna, külön engedéllyel ötven százalékra emeltük az éjszakai pótlékot a negyven helyett A délutáni műszakra az előírás szerinti húsz százalékot fizettük. A folyamatos műszak miatt egyébként plusz tíz százalék jár a dolgozóknak. Mondhatom, hogy a Kaposplast ezzel megelőzte a most megteremtett törvényes lehetőséget — Nem is változtatnak ezen? — Nem, így hagyjuk, ahogy van. Ezzel egyetért a pórtve- zetőség és az szb is. Szerintünk- meghozta az eredményét — ez lemérhető az idei termelésben, a nyereségben — az éjszakai műszak jobb megfizetése és a folyamatos műszak elismerése. Ez persze nem jelenti art, hogy valamikor később nem emelünk. Ezt rugalmasan döntjük el, figyelembe véve a vállalat közösségének a véleményét. k & szükségessé mégis ezt a lépést? — Területünkön több szakmában jó nagykereskedelmi vállalatok működnek, tőlük sok árut be tudtunk szerezni De jó nagykereskedelmi kapcsolataink ellenőre egyre több a hiánycikk, s ezt valamivel ellensúlyozni kell. Közvetlen beszerzőként megjelenítünk több helyen, de a kedvező tapasztalatok mellett kudarcok is érték. Nagyobb vállalatok nem foglalkoznak kis tételékkel, vagy ha mégis vállalkoznak ilyen üzletekre, nem szívesen teszik. Ha erősebb vevőként jelentkezünk és — nagykereskedelmi háttérrel magunk mögött — nagyobb mennyiséget veszünk egy-egy cikkből a termelőktől, ákfcor sokkal jobb a tárgyalási pozíciónk. Ugyanez a helyzet a termeltetésnél is, amikor még a közvetlen beszerzésnél is többről van szó: arról, hogy a mi kedvünkért, a mi megrendelésünkre olyasmit gyártson egy cég, ami nála is újdonság. Ha nemcsak saját magunknak rendelünk, hanem nagykereskedőként tovább is adunk az áruból, akkor szintén jobb fogadtatásra találhatunk, mint eddig. Vonatkozik mindég az áruházi cserekre és a kishatarmenti áruforgalomra is. Eddig elapróztuk erőnket, mindenből egy keveset sikerült csak elérni. Nagykereskedelmi joggal megnövelhetjük a vásárolt tételeket. Bulgárián kívül még több szocialista országgal akarunk kapcsolatba lépni, azonkívül ausztriai kontaktust is keresünk. — Mekkora felvevőpiacra számíthatnak nagykereskedőként. a mekkora versenyre? — Nem vesszük el a nagy- kereskedők kenyerét, legföljebb annyira, hogy egy sor ma meglévő rést be akarunk tömni, s ezek közül némelyikre tán másoknak is fáj a foguk. De szerintem betartjuk a játékszabályokat, hiszen több nagykereskedelmi vállalat nyitott már kiskereskedelmi boltot, úgyhogy mi csak válaszolunk a kihívásra. Felvevő piacként számításba jöhetnek a megyei szövetkezeti boltok, a magánkereskedők, de megyeri kívül is lehelnek vevőink. Több beszerzési társaságba léptünk be — például a Ru- hakerbe —, így ezeknek _ is szállítunk majd. Valószínű, hogy nem elsősorban a nagykereskedelmi verseny élesedik, hanem továbbra >s kiskereskedőként kell helytálltunk. Köztudomású, hogy megjelenik Somogybán a Centrum áruház, tehát egy jól bejáratott, tapasztalt, országos nagyvállalat. Mi erre jó ideje készülünk, s többek között ez a megújulás is a felkészülés egyik része. — A terveikhez milyen objektív feltételek, állnak rendelkezésre ? — Pénzügyi téren nehéz a dolgunk, de megküzd link ezzel a gonddal. Raktárunk a régi bútorraktár lesz. Kulcskérdés, hogy megtaláljuk a megfelelő embereket ehhez a tevékenységhez. A legkisebb központi létszámú vállalat a miénk a hasonlók között, ezért nehéz lesz újabb terheket róni a ma itt dolgozókra, mégis rájuk számítunk elsősorban. Szükségünk tesz néhány új munkatársra. Különösen fontos, hogy bővülő, növekvő tevékenységünknek hire menjen, mindenütt ránk ismerjenek. Tehát az eddiginél egyértelműbb külső jelzéseket kell adnunk. így a névváltozással együtt megváltozik a vállalat emblémája, egységes képi információs rendszerünk lesz, s a vállalati színekről is föl lehet majd ismerni bennünket. Reméljük — a fentebb vázolt terveink valóra váltása után — a jelenleginél jobb, bővebb kínálatunk elviszi hírünket sokfelé. Ilyennek gondolják tehát a medvét, s fejlődését fokozatosan képzelik el: jövőre lesz a mackó gyerekkora. S azt várják, hogy 85-től kama- saodik már. Luthár Péter Sztereo autórádió, tr-teletext Megkezdik a sorozatgyártást Gyártószalagra került a Videoton elektronikai vállalat új, az őszi BNV-n nagy sikert arató terméke, a szte- reo-magnetofonos autórádió. A kisméretű, kitűnő műszaki tulajdonságú készülék rövid-, közép- és URH-eávok vételére alkalmas. A készüléknek egyelőre a nullszériáját készítik, de egy-két héten belül megkezdik a sorozatgyártást is; az év végéig ötezer darabot szállít az új autórádiókból az üzletekbe a székesfehérvári vállalat. Hamarosan bogán latnak egy televízióújdonság, az adó által^ sugárzott szöveges információ — a teletext — vételére is alkalmas távirányírásos színes készülék gyártásához. A TS 4325 SP TXT jelű modulrendszerű televízió tizenhat állomásra programozható be folyamatos hangolással. A készülék modulrendszerű, energiatakarékos es hosszú élettartamú. SOMOGYI NÉPLAP
