Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

Ne a könnyebbik végénél! Folyim az ipar teljesitme- nyenek merlegelese: kepes-e többre, mint amennyit az idén eddig felmutatott vagy az objektív körülmények va­lóban csak annyit engedtek meg, amenyit elért az ága­zat A tervhez képest nagy­jából 2,5—3 százalék az ipar lemaradása. Ennek ledolgo­zása az év végéig persze nem lehetet len, de igen kemény és összetett munka kell hoz­zá. S ezen belül is főleg a feladat összetettségére kelle­ne helyezni a súlyt, márpe­dig a vállalatok egy részé­nél épp ezzel, a gazdálkodás egészét egyidejűleg átfogó feladatmegáilapífással van a legtöbb baj. A mád gazdasági körülmé­nyek között nem lehet egyet­len, vagy csupán egy-két té­nyezőre alapozni a teljesít­mények javítását. Ez már abból is 'következik, hogy taijesatínémy alatt ma nem a fizikailag, naturálisam mérhe­tő sok munkát értik, ha­nem a fáradozások valósá­gos értékét pontosabban tük­röző jövedelemtermelő képes- seg mérteket. Ha úgy létezik, ma egy vállalat bankszámlá­ja a perdöntő, s ezt köny- nyeiműség csupán egyetlen „lapra” — például csak a takarékosságra vagy csak a szervezésre — föltenni Ez az esetek túlnyomó többségé­ben. bizony, « dolgok köny- ryebbfk vegének neftw véte­lét jelenti Á jövedelem (tud- tusríik a nemzeti jövedelem), a termelő teljesítmény ala­kulása számos, egyidejűleg végihez vitt feladat megoldá­sától függ. Már-már pótcselekvésként is értékelhető az, ha vala­hol például — a hatásfok ja­vító tényezők közül — túlsá­gosan csak az egyik teendőt tesmffc intézkedési terveik kö­zéppontjába. Például a taka­rékosságot a felhasználási nemei egyelem növelésével •űrsétáik, ahelyett, hogy az anyag- és energiafelhaszná­lást a következetes termék - és technológiaváltással mér­sékelnék. Vagy például túl­ságosan csak a szervezés ke­rül hangsúlyos helyzetibe »gy szó, mimt száz: érde­mes arra gyanakodni, hogy ■ dolgok könnyebbik végét ragadták meg — mindegy, hogy tudatosan vagy jószán- déikfcal — ott, ahoi túlságo­san egyneműnek, egyirányú­nak. látják a gazdálkodás eredmenyességét javító mun­kált; ahol nem igyekeznek egyszerre, egyidejűleg lépni a gazdálkodás valamennyi teendőjében, a piaci munka jarvá-tásától kezdve, az anyag­normák felülvizsgálatán át a technológia fejlesztéséig Te­tőtől talpig kell megújulni! Nemcsak abban, amiben könnyebbnek látszik, amiben kényelmes az előrelépés. Az alapvető fordulatok rá­adásul nem — az egyébként szükséges, de nem elégséges — szervezeti megújulás, eza- bályzómódosiitás és takaré­kossági erőfeszítések hozhat­ják meg, még csak nem is a termékváltás; fundament á­lisabb változásokra van szük­ség. Azaz: technológiaváltás­ra. Egy új műszaki kultúra átvételére, libontakoztatásá- ra. az ezzel járó szemlélet­tel, vezetési stílussal, szerve­zeti renddel együtt. (A sza­bályozóknak. hitelpolitikának, vállalata felelősségi rendszer­nek erre a váltására kell kényszerítenie a vállalatokat, nem csupán takarékossági kampányokra, ügyvitelszer­vezésre, egy-egy tessók-lás- sék új gyártmányra.) A • termékfejlesztésnek, az innovációnak elavult techno­lógiai környezetben kemény korlátái vannak. Ezért kell az alaptól építkezni: tehátel- . sósodban a technológia meg­újításán fáradozni s ezzel együtt igyekezni a többi te­rület korszerűéite.sevei is: az anyag- és munkáerpgazdál- kodásban, a vezetés színvo­nal ún ’k eme lésében. A központi Bizottság ha­tározata kijelölte az iparfej­lesztés átfogó irányait. Ezek követéséhez, betartásához mindenütt helyben keli meg­szerkeszteni a konkrét prog­ramokat. De olyan progra­mokra van szükség, amelyek az alapoktól építkeznek, a technológiai fundamentum korszerűsítését célozzák — rövid, közép- vagy hosszú távon, ahogyan az adott te­rület reális anyagi helyzete azt valószínűsíti. S az új, megcélzott technológiai kul­túrából érdemes azután le­vezetni a szükséges egyéb vezetési, szervezési intézke­déseket. A vállalatok — becslés szerint — mintegy 4« száza­lékánál még mindig igen alapos (stratégiai) tervezésre van szükség, reálisabb, átfo­góbb programokra, ahhoz, hogy a „tetőtől talpig” meg­újulás végre megalapozottan elkezdődjék; míg a vállala­tok 26—i3K> százalékánál már előbbre tartanak, nemcsak a fejlesztési stratégia kidolgo­zásával, hanem a megvalósí­tásával is. Abban azonban mindenütt bizonyosnak kell lenni, hogy csakis konkrét vállalati prog­ramokkal lehet végrehajtani az említett elvi, iránytadó határozatokat Enélkül egyet­len határozat sem változtat­hatja meg a gyakorlatot A politikai határozat nyomán kell meghozni a saját, külön konkrét és gyakorlati fejlesz­tési, intézkedési döntéseket. g. r. Élelmiszeripari gépek a Szovjetuniónak Az Eigen I. sz. gyára m idén több mint 169 millió forint értékben szállít sajt- gyári berendezéseket és hős- ipari gépeket a Szovjetunió­ba. Jelenleg alvadckformázó kádakat és univerzális hüs- aggregátokat szerelnek. A képen: szerelik a sajtgyár­tás egyik alapgépét, a tíz­ezer literes alvadékformáző kádakat. (MTI-fotó — Fehér József felv. — K S) Miniszteri válasz Növekvő önállóság Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Újvári Sándor, a Zaal megyei Tanács elnö­ke, országgyűlési képviselő } javasolta: az illetékesek vizsgálják meg annak lehe­tőségét, fii így meggyorsuljon a megyében működő gyár­egységek gazdasági önállósá­gának növekedése. A javas­latra Méhes Lajos ipari mi­niszter válaszolt a képvise­lőnek. Válaszában megálla­pítja: egyetért a gyáregysé­gek önállóságának növelésé­vel, s egyben tájékoztatja " képviselőt a már megtett és tervezett intézkedésekről, le­hetőségekről. Eszerint az Ipari Minisztérium szorgal­mazza a kisebb termelőegy­ségek önállóságának érdemi fokozását, a külső gazdasá­gi feltételeket közvetítő, a tartalékok feltárására, az eredmények növelésére köz­vetlenül ösztönző érdekelt­ségi rendszer kiépítésének szükségességét. Méhes Lajos válaszolt a zalai képviselő további, a nagylengyeli olajmezőn a másod-, harmadlagos terme­lés megvalósításának lehető­ségével kapcsolatos kérdésre is. A gázbesajtolással törté­nő művelés kedvező ered­ményei alapján elkészült a mező másodlagos művelési koncepciója, s az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megkezdte a módszer beve­zetésének előkészítő mun­káit, a termeléshez szüksé­ges kutak javítását, a beru­házás első ütemének terve­zését. Rövidéi név - nagyol feladat Jogot szereztek és hasznot remélnek Megváltoztatja nevet a So­mogy megyei Ipa rcikk-kiske­reskedelmi Vállalat. Egysze­rűbb, röviriebb cégjelzést vá­lasztottak, s törölték a te­vékenységükre utaló szóból a „kis” előtagok Bár munká­juk nagyabb része továbbra is a régi marad, Somogy Ke­reskedelmi Vállalat néven jegyzik ezután a céget, mi­vel nagykereskedői jogot sze­reztek. Gazdasági hasznot remélnek ettől, s ígérik, hogy jobbítja is az ellátást a kor­szerűsödő vállalat. Lasisuik a medvét! — mond ja a fentiekre a keres­kedelmi ügyekben minden­képpen érdekelt vásárló. Nós, a macit ma még nem lehet megmutatni. Kérdezzük hát gazdáit, milyennek kép­zelik el? Sümegh Nándomé, a vállalat igazgatója mond­ja: — Néhány éve ad ajkai­mat a hazai szabályozórend­szer arra, hogy a kereske­delmi vállalatok tevékenysé­ge némiképp összemosódjon, az éles határok megszűnje­nek. De ez nekünk már nem élég, nagykereskedelmi jog nélkül nem tudnánk fejlőd­ni Alapvető rendeltetésünk természetesen megmarad, de lehetőséget, biztonságaid ve- kedést, támaszt láttunk az új jogban. Tehát elsősorban kereskedelmi ellátási szem­pontok vezéreltek bennün­ket, másodsorban pedig gaz­dasági növekedést remélünk az új módszerektől — A módszereket név és jogváltás nélkül is lehet job­bítaná Mi teltté feltétlenül Plusz pénz a minőségért A K^posplast előbb emelte a műszakpótlékot Oj lehetőséget kaptak a vállalatok október elsejétől. A Minisztertanács módosí­totta az iparban, az élelmi- szer-Jdskereskedelemben, va­lamint a vendéglátásban dol­gotok műszakpótlékáról szó­ló korábbi rendeletét. Lénye­ges változás, hegy az új jog­szabály szerint a vállalati kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok az előírtnál (ez a délutáni mű­szakban 20 százalék, az éj­szakaiban 40) magasabb ösz- szegű műszakpótlékot is megállapíthatnak a dolgotok részére. A folytonos munka­rendben végzett munkáért szintén adható pótlék ezentúl annak a dolgozónak is, aki­nek a műszakbeosztása rend­szeresen nem változik. Ez természetesen csak le­hetőség, mindenhol a válla­lat anyagi helyzetétől,' elkep- aseléseitől függ, mikor élnek vele. Három igazgatót kér­deztünk arról, mit terveznek. Simkó Antal, a kaposvári eiektroncsőgyár igazgatója: — Nem akarunk műszak- fcéüekat emelni most — Mi az oka ennek? — Nagy összegű mozgóbért kívánunk adni a dolgozók­nak. Szerintünk ez sokkal jobban igazodik azokhoz a követelményekhez, amelye­ket a népgazdaság elénk ál­lít Így minden egyes forin­tot erre az ösztönzésre fordí­tunk a minőség javítása, a hatékonyság növelése céljá­ból. Az a véleményünk, hogy ha a pénzt a műszakpótlék emelésére adnánk, akkor el­sikkadna a kívánt hatás. A bizalmi testület e hét végén foglal állást abban, hogy mozgóbérre használjuk fel a rendelkezésre álló rendkívül nagy összeget. Az elképzelé­sek szerint egy részét augusz­tus elsejétől visszamenően kapják meg a dolgozók. Egészen más a helyzet a Pamutfonö-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában. Bajer Nándor igazgató leszögezte: — Jónak tartanám, ha si­kerülne megteremteni a mű szakpótlék fölemelésének a lehetőségét. Sajnos, ez az idén semmiképpen sem megy, Számításaink szerint a dolgotok hatvanöt százalékát érintené — Nincs pénzük? — Erre most valóban nincs. Ez körülbelül egyévi hétszá­zalékos béremelés összegét igényelné. Erre az évre azon­ban ötszázalékos lehetőséget kaptunk, ebből hármat kiad­tunk. A többi a negyedeves teljesítményhez kötött. Az el­ső és a második negyedévi eredmény alapján két száza­lékot adtunk ki jutalomként. A harmadik negyedév nem sikerült, tíz tonna fonallal kevesebbet termeltünk. Ha a negyedik negyedév jól sike­rül, akkor négy és fél száza­lékos lesz az idei bérfejlesz­tés. — Jövőre? — Talán akkor sikerül a műszakpótlék emelese. Ez azonban nemcsak a gyártól, hanem a vállalattól is függ. A külön alap ugyanis válla­lati döntést igényel. Szilvást József igazgató a Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat gyakor­latát ismertette. — Mi eddig is többet fizet­tünk, mint a rendelet sze­rint lehetett volna, külön en­gedéllyel ötven százalékra emeltük az éjszakai pótlékot a negyven helyett A dél­utáni műszakra az előírás szerinti húsz százalékot fi­zettük. A folyamatos műszak miatt egyébként plusz tíz százalék jár a dolgozóknak. Mondhatom, hogy a Kapos­plast ezzel megelőzte a most megteremtett törvényes lehe­tőséget — Nem is változtatnak ezen? — Nem, így hagyjuk, ahogy van. Ezzel egyetért a pórtve- zetőség és az szb is. Szerin­tünk- meghozta az eredmé­nyét — ez lemérhető az idei termelésben, a nyereségben — az éjszakai műszak jobb megfizetése és a folyamatos műszak elismerése. Ez persze nem jelenti art, hogy vala­mikor később nem emelünk. Ezt rugalmasan döntjük el, figyelembe véve a vállalat közösségének a véleményét. k & szükségessé mégis ezt a lé­pést? — Területünkön több szak­mában jó nagykereskedelmi vállalatok működnek, tőlük sok árut be tudtunk szerez­ni De jó nagykereskedelmi kapcsolataink ellenőre egyre több a hiánycikk, s ezt va­lamivel ellensúlyozni kell. Közvetlen beszerzőként meg­jelenítünk több helyen, de a kedvező tapasztalatok mellett kudarcok is érték. Nagyobb vállalatok nem foglalkoznak kis tételékkel, vagy ha még­is vállalkoznak ilyen üzletek­re, nem szívesen teszik. Ha erősebb vevőként jelentke­zünk és — nagykereskedel­mi háttérrel magunk mögött — nagyobb mennyiséget ve­szünk egy-egy cikkből a ter­melőktől, ákfcor sokkal jobb a tárgyalási pozíciónk. Ugyanez a helyzet a termel­tetésnél is, amikor még a közvetlen beszerzésnél is többről van szó: arról, hogy a mi kedvünkért, a mi meg­rendelésünkre olyasmit gyártson egy cég, ami nála is újdonság. Ha nemcsak saját magunknak rendelünk, ha­nem nagykereskedőként to­vább is adunk az áruból, ak­kor szintén jobb fogadtatásra találhatunk, mint eddig. Vo­natkozik mindég az áruházi cserekre és a kishatarmenti áruforgalomra is. Eddig el­apróztuk erőnket, mindenből egy keveset sikerült csak el­érni. Nagykereskedelmi jog­gal megnövelhetjük a vásá­rolt tételeket. Bulgárián kí­vül még több szocialista or­szággal akarunk kapcsolatba lépni, azonkívül ausztriai kontaktust is keresünk. — Mekkora felvevőpiacra számíthatnak nagykereske­dőként. a mekkora verseny­re? — Nem vesszük el a nagy- kereskedők kenyerét, legföl­jebb annyira, hogy egy sor ma meglévő rést be akarunk tömni, s ezek közül néme­lyikre tán másoknak is fáj a foguk. De szerintem betart­juk a játékszabályokat, hi­szen több nagykereskedelmi vállalat nyitott már kiske­reskedelmi boltot, úgyhogy mi csak válaszolunk a ki­hívásra. Felvevő piacként számításba jöhetnek a me­gyei szövetkezeti boltok, a magánkereskedők, de megyeri kívül is lehelnek vevőink. Több beszerzési társaságba léptünk be — például a Ru- hakerbe —, így ezeknek _ is szállítunk majd. Valószínű, hogy nem elsősorban a nagykereskedelmi verseny élesedik, hanem továbbra >s kiskereskedőként kell helyt­álltunk. Köztudomású, hogy megjelenik Somogybán a Centrum áruház, tehát egy jól bejáratott, tapasztalt, or­szágos nagyvállalat. Mi erre jó ideje készülünk, s többek között ez a megújulás is a felkészülés egyik része. — A terveikhez milyen objektív feltételek, állnak rendelkezésre ? — Pénzügyi téren nehéz a dolgunk, de megküzd link ez­zel a gonddal. Raktárunk a régi bútorraktár lesz. Kulcs­kérdés, hogy megtaláljuk a megfelelő embereket ehhez a tevékenységhez. A legkisebb központi létszámú vállalat a miénk a hasonlók között, ezért nehéz lesz újabb ter­heket róni a ma itt dolgo­zókra, mégis rájuk számítunk elsősorban. Szükségünk tesz néhány új munkatársra. Kü­lönösen fontos, hogy bővülő, növekvő tevékenységünknek hire menjen, mindenütt ránk ismerjenek. Tehát az eddigi­nél egyértelműbb külső jel­zéseket kell adnunk. így a névváltozással együtt meg­változik a vállalat emblémá­ja, egységes képi informáci­ós rendszerünk lesz, s a vál­lalati színekről is föl lehet majd ismerni bennünket. Re­méljük — a fentebb vázolt terveink valóra váltása után — a jelenleginél jobb, bő­vebb kínálatunk elviszi hí­rünket sokfelé. Ilyennek gondolják tehát a medvét, s fejlődését foko­zatosan képzelik el: jövőre lesz a mackó gyerekkora. S azt várják, hogy 85-től kama- saodik már. Luthár Péter Sztereo autórádió, tr-teletext Megkezdik a sorozatgyártást Gyártószalagra került a Videoton elektronikai válla­lat új, az őszi BNV-n nagy sikert arató terméke, a szte- reo-magnetofonos autórádió. A kisméretű, kitűnő műszaki tulajdonságú készülék rövid-, közép- és URH-eávok vételé­re alkalmas. A készüléknek egyelőre a nullszériáját ké­szítik, de egy-két héten be­lül megkezdik a sorozatgyár­tást is; az év végéig ötezer darabot szállít az új autórá­diókból az üzletekbe a szé­kesfehérvári vállalat. Hamarosan bogán latnak egy televízióújdonság, az adó ál­tal^ sugárzott szöveges infor­máció — a teletext — vételé­re is alkalmas távirányírásos színes készülék gyártásához. A TS 4325 SP TXT jelű mo­dulrendszerű televízió tizen­hat állomásra programozha­tó be folyamatos hangolással. A készülék modulrendszerű, energiatakarékos es hosszú élettartamú. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom