Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

VILA-« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara; 1,40 R ' rX ’ a ~ i {a 1 ? 0 5 ^ • SOMOGYI NÉPLAP az MSZMP Somogy megyei bizottságának lapja XXXIX elfolyom, 243, szám 1983. október 14, péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságé J983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott Az ütésen e Központi Bizottság tagjoin kivü! részi vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, o megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek tagjai, a Minisztertanács tagjai, az országos íőhcioságok és 0 központi sajtó vezető'. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának •kitérjesetésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájé­koztatót ; . . ,- Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagiénak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfogialás- tenezetet;- Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjanak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a járások meg­szüntetésére, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás fejleszté­sé»* vonatkozó javaslatot; Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjeszíéseben az időszerű gazda­sági kérdésekről szóló tájékoztatót. Tanácskoznak a Varsót Szerződés külügyminiszterei i. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­sei időszerű kérdéseit, a és aa állami szervek­nek «■ legutöbi ülés óta vég­zett külpolitikai tevékenysé­gét. 1 1. A Köapontf Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi légkör tovább rom­lott. Az imperializmus szél­sőséges köreinek törekvései, a katonai erőfölény megte- lésére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktu­sokba történő beavatkozási kísérletei súlyos veszélyeket jelentenek a világ békéjére. Fokozódott a Szovjetunió, a szocialista országok, a hala­dó erők ellem propaganda­kampány. Az imperialista korok minden lehetséges esz­közzel el akarják fogadtat­ni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, államcsopor­tok együttműködését a vi­lággazdaság tartós problémái is nehezítik. Ebben a helyzetben elen­gedhetetlen a világ sorsáért felelősséget érző kormányok é* politikai tényezők meg­fontolt magatartása a nem­zetközi kérdésekben. Az eu­rópai országok népei, az egész emberiség abban érde­kelt, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azok­ba az országokba, ahol jelen­leg nincsenek, és csökkent­sék számukat ott, ahol van­nak. Országwnk, népünk is érddkeLt abban, hogy a tör- tenelmiieg kialakult katonai erőegyensúly fennmaradjon, kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék a szovjet—amerikai fegyver- korlátozási tárgyalásokon, különösen a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközökről (aenPben folytatott megbeszé­léseken. A Központi Bizottság ügy véli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az űj amerikai rakéták euró­pai telepítésének elkerülésé­re. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ja­nuári pragai ülésén, vala­mint a hét szocialista ország pgrt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozó­ján eLCogadott javaslatok. Mindezek az ésszerű komp­rom isiszum érdekeben mász­ásé, ne nőén figyelembe veszik minden érintett fel jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok « feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konstruktív békepolitikáju­kat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak szep­temberi moszkvai találkozó-' ján is. E tanácskozás is szor­galmazta a különböző politi­kai és társadalmi erők együt­tes fellépését a népek béké­jének és biztonságának meg­szilárdításáért. 2. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálkb- dik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysé­ge és együttműködése, ami­nek a jelenlegi világpolitikai helyzetben növekvő jelentő­sége van. A magyar—szovjet kapcso­latok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kor­mányküldöttségünk júliusi látogatása a Szovjetunióban. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtár­si légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott legfelsőbb szintű tárgya­lásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs meg­beszéléseinek eredményeit. A tárgyalásokon a szocialista építömunka alapkérdéseiben, kétoldalú kapcsolataink erő­sítésében, a nemzetközi hely­zet megítélésében teljes volt a nézetazonosság. A látoga­tás újabb lendületet adott testvéri barátságunk elmé­lyítésének, internacionalista együttműködésünk fejlesz­tésének. A magyar—csehszlovák ba­rátság erősítését jól szolgál­ta Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszé­lései Gustáv Husák és Lubo- mir Strougal elvtárssal, va­lamint más csehszlovák ve­zetőkkel, hozzájárultak a két ország közötti gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséhez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kor­mányküldöttség részvétele a kubai forradalom kez­dete 30. évfodulójának ünnepségein. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 36. évfordulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támo­gat juk a koreai nép harcát hazaja békés újraegyesítésé • ért Internacionalista kapcso­lataink, elvtársi együttműkö­désünk további elmélyítésé­hez hasznosa® járulták bö®­zá a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető képvi­selőivel létrejött találkozók. 3« a Központi Bizottság megelégedéssel fogadta a madridi találkozó eredmé­nyes befejezését. Az 1Ó75. évi helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megerősítése arról tanúsko­dik, hogy a nemzetközi tár­gyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek köl­csönös figyelembevételével lehetséges minden résztvevő számára elfogadható megál­lapodást elérni. A Magyar Népköztársaság a madridi záróokmányban foglalt vala­mennyi ajánlás megvalósítá­sára törekszik. Kiemelkedően fontos az a megállapodás, hogy 1084 januárjában Stockholmba összehívják az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, a leszereléssel foglalkozó kon­ferenciát Hazánk számára megtisztelő, hogy 1965 októ­berében Budapest ad otthont a kulturális fórumnak. 4. a Magyar Népköztársa­ság továbbra is a békés egy­más mellett élés elvei alap­ján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű or­szágokkal Kádár János elvtárs finn­országi látogatása, Mauno Koivisto köztársasági elnök­kel, Kalevi Sorsa miniszter­elnökkel és más finn állam­férfiakkal folytatott tárgya­lásai tovább mélyítették né­peink hagyományosan jó vi­szonyát, elősegítették orszá­gaink egyre sokrétűbb kap­csolatainak fejlesztését, hoz­zájárulnak a béke és az eu­rópai együttműködés ügyé­hez. A béke, a nemzetközi együttműködés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elv- társ, az Elnöki Tanács el­nöke az el nem kötelezett országok mozgalma soros el­nökének, Indira Gandhi asz- szonynak a kezdeményezésé­re New Yorkba összehívott állam- és kormányfői talál­kozón, és kapcsolódott be az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­kának munkájába. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Busónak, az Amerikai Egye­sült Államok alelnökének magyarországi és hazánk kül­ügyminiszterének egyesült államokbeli hivatalos látoga­tása. E találkozón a felek ér­tékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös kétolda­lú kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, alapján kész együtt­működni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi beren­dezkedését, szuverenitását, tudomásul veszi saövetségesi elkötelezettségét. Ugyanak­kor visszautasít minden olyan próbálkozást, , amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy franci* mi­niszterelnök hivatalos ma­gyarországi látogatása, a ve­le folytatott megbeszélések hasznosan járultak hozza ál­lamközi kapcsolataink átte­kintéséhez, gazdasági, keres­kedelmi és kulturális együtt owi&odesfflBk tornakbs kebeéó­ségeinek feltárásához, vala­mint a nemzetközi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta * tárgyalá­sok sorozatát bonyolítottuk le számos más ország képvi­selőivel. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődő orszá­gokkal fennálló kapcsolata­inkra. Fontos és hasznos megbeszélést folytattunk a hazánkba látogató U San Yu .hupmai államfővel és Mau­rice Bishorppal, Gressada nai- nisetsrelíiÖK. óveL 5. Az internacioailista szo­lidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevé­kenységének kölcsönös jobb megismerését, a közös küz­delemben való összefogásunk továbi erősítését mozdították ele a bolíviai, a ciprusi, a görög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a San Marino-i és a spanyol kom­munista párt vezetőivel foly­tatott megbeszélések. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyének előmozdítása céljá­ból a kapcsolatok bőivitésére törekszik a szocialista, szoci­áldemokrata pártokkal. Ezt szolgálták a Belga Flamand Szocialista Párt, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselői­vel folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság fi­gyelembe véve szocialista építőmunkánk követelménye­it és a szakszervezetek nö­vekvő társadalmi szerepét, áttekintette a párt feladata­it a szakszervezeti tevékeny­ség fejlesztésében. A tapasztalatok Igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fej­lődésünk igényeinek és lehe­tőségeinek figyelembevéte­lével helyesen alakította ki a szakszervezetekkel kapcso­latos álláspontját és felada­tait. Hazánkban a szakszer­vezetek a munkásosztály, a bélből és fizetésből élő dol­gozók legátfogóbb tömeg­szervezetei. Az évszázados múlt és a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom legjobb hagyományait folytatva szo­cialista viszonyaink között is eredményesen betöltik hiva­tásukat Elkötelezettek a munkáshatalom iránt, részt vesznek a szocialista építés programjának kidolgozásá­ban és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai út­mutatásait követve önállóan tevékenykednek és látják el saját feladataikat. Hozzájá­rulnak rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erő­sítéséhez; tagságuk érdekkép­viseletéhez és érdekvédelmé­hez törvényekben biztosított széles korú jogokkal rendel­keznek; sokoldalú nevelő- munkát folytatnak. Szob­ai írta társadalmunk fontos intézményéi, jelentős szere­pük van a dolgozó osztályok, rétegek szövetségének, a sae­• l ---------1 S zófiában tegnap megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, $ Bolgár Népköztársaság, P.okuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere (képünkön), Herbert Kro- likowski, az NDK kül­ügyminiszterének első he­lyettese, államtitkár, Ste­fan Andrei, a Román Szoci­alista Köztársaság külügy­minisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első helyett tasc. a Szovjetunió külügy­minisztere A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a Grena- dai Népi Forradalmi Kor­mány elnökével folytatott megbeszéléseiről, valamint a Csehszlovák Szocialista. Köz­társaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kor­mány ugyancsak tájékozta­tót hallgatott meg a Norvé­giában és Svédországban járt kormányküldött§ég mun­kájáról. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásul vette Ä kormány, áttekintette azoknak a programoknak teljesítését, amelyek a gaz­daságosabb energia- és anyagfelhasználást, * tech­nológiák korszerűsítését, il­letve a melléktermékek és hulladékok eredményesebb Helmnt Kohl fcameefiár csütörtökön délután Bonnban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyetteséit. A mintegy egyórás tárgyaláson a két politika* a nemzetközi helyzettel és a két ország viszonyával Ö6Z- szefüggö kérdéseket vitatott meg. A* mmmenetém # fa* «S negalíaofta*«. kogr » tető»-. Az ülést Petr Mladenov bolgár külügyminiszter, nyi­totta meg. Az ülés napirend­jén az európai helyzet to­vábbi fejlődésével kapcsola­tos kérdések szerepelnek a nemzetközi események álta­lános alakulásával összefüg­gésben, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prágai politikai nyilatkozatban és a szobalista országok párt- és állami vezetői június 28-i moszkvai közös nyilatkoza­tában foglalt értékelések és következtetések alapján. Az ülés szívélyes, elvtársi légkörben megy végbe. Pert Mladenov tegnap este vacsorát adott a bizottság ülésén ré$zt vevő k\i!ügMpte •niszterek és a k'isérééSróén lévő személyek tiszteletére. hasznosítását szolgálják. El­ismerve az elért eredménye­ket, felhívta a figyelmet az e téren még kiaknázatlan jelentős tartalékokra, és’ a személyi, a vállalati érde­keltség erősítésének, a gaz­daságszervező tevékenység­nek fontosságára. Intézkedé­seket hagyott jóvá, amelyek a programok jövő évi ered­ményesebb végrehajtását cé­lozzák. A Miniszter tanács táüékoe- tatást kapott a szállítást szerződések teljesítésének vizsgálata során szerzett ta­pasztalatokról. Szükséges­nek ítélte a szerződések be­tartásának, főleg az árakra és a minőségre vonatkozó kikötéseinek szigorúbb ellen­őrzését, a szállítási feltéte­lek megsértőinek követkeae- tessébb én az akozott kárral arányban álló tzankcionálá- sát légi fe6ZÖft nemzetközi hely­zetben fenn kell tartani az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, és erősítem kell a karttaktiÁ sokat a fennálló prcóblémák rendezése érdekében. Este nagy ipari vállalatok vezet« Düsseldorf ban vacso­rák adtak a Mírnsztertanáai ebaffkfaejyetteséBefc teszte»- fetre. Ülést tartott q Minisztertanács Kiaknázatlan tartalékok Kohl kancellár fogadta Marjai Józsefet

Next

/
Oldalképek
Tartalom