Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
Harmincötök dokumentuma Segít a munkaközösség Nagy beruházás sokadik határidővel Becs, Helsinki, Madrid és Stockholm — sajátosain egymáshoz kapcsolódó mérföldkövei egy folyamatnak, amely egy évtizede hat, és Európa új arculatának kialakulásához több irányból járul hozzá. Egy kontinens, amely any- f nyi háború színtere és kirobbantója volt, keresi az utat a fegyveres biztonság, majd a fegyveres biztonságtól a politikai biztonság felé, beépítve a biztonság épületébe az együttműködés, az egymásrautaltság és a bizalom, épületelemeit. Tíz évvel ezelőtt úgyszólván alku tárgya volt, hogy Helsinkiben csak akikor indulhat meg a biztonsági értekezlet, ha mellette Becsben tárgyalások folynak a közép- európai haderőt és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről. Becsben azóta is folynak a tárgyalások, bár a nyugati fél már elég rég elvesztette irántuk érdeklődését. A másik ágon, 1075-ben megszületett a helsinki záróokmány, 1977—78-ban lezajlott a belgrádi utótalálkoaő, es az 1980 —88-as madridi találkozó eredményeképpen 1984-ben Stockholmiban „összeurópai” leszerelési konferencia kezdődik az Egyesült Államok és Kanada, .tehát két nem európai állam részvéteiével. A legközelebbi belgrádi—madridi típusú uHótalálkozó 198b-- ban ül össze Becsben, Ha visszatekintünk arra, hogy az európai biztonsági értekezlet végső célként egy kollektív biztonsági rendszer megteremtését jelölte meg, ami magában foglalná Európa tömbökre osztottságának megszüntetését, meg kell állapítani, hogy ez továbbra is távoli cél. A NATO jövőre lesz 35 éves, a Varsói Szerződés 1985-ben tölti be 30. „életévét”. Változatlanul érvényesek a szocialista államok javaslatai a két szövetségi rendszer egyidejű meg- . szüntetésére, vagy — első lé- pásként — katonai szervezetük felszámolására. Továbbra is érvényes a „befagyasztási” javaslat, vagyis hogy a tömbök tagságát ne növeljék, valamint a meg nem támadási szerződésre vonatkozó indítvány. Ezeknek megvitatására még ezután kell tárgyalófórumokat találná. A közvetlen céS viszont Európában a katonai szembenállás ’ szintjének csökkentése, még közvetlenebb cél a metglepetésseerű támadás megelőzése, valamint a véletlenből kirobbanó habon-ú veszélyének ki,zárása. Ez utóbbiakat szolgálhatják nagyobb hadgyakorlatokkal, nagyobb katonai mozgásokkal összefüggő úgynevezett katonai bizalomerősítő intézkedések, amelyeknek a jövőre megnyíló stockholmi konferencia első srakaszát szentelik. Madrid az európai biztonság intézményesítésének ebben a láncolatában jelentős szelepet töltött be. Belgrad szerény eredményei után va- * lóban tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentumot produkált, amely természetesen nem a „remények maximuma”, de összehasonlíthatatlanul több, mint a madridi találkozó további elhúzódása, vagy dokumentum nélküli lezárása lett volna. A madridi találkozó hároméves időtartama jelezte a leküzdendő problémák nagyságát. Szeptember 9-én a 181. plenáris ülés tett pontot a találkozó végére, és ki tudja, hány nem hivatalos megbeszélésre, konzultációra került sor, mire a hat hivatalos nyelven megszületett az elnöki nyilatkozatokkal finomított 40 oldalas záródokumentum. A konszenzussal és külügyminiszteri szinten való lezárás két nagy pozitívuma a madridi találkozónak. A konszenzus az önként vállalt kötelezettségek erkölcsi súlyával segíti a határozatok végrehajtását, a külügyminiszteri szint pedig megfelelő előzetes biztosíték a döntések tiszteletben tartására és teljesítésére. Világos ugyanis, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat sikere és továbbvihetősége a hozott határozatok tiszteletben tartásától és végrehajtásától függ. Az érdekek kölcsönös tekintetbe vételére, a mások véleménye, javaslatai iránti megértésre, kompromisszumos készségre, amelyek a konszenzus alapjai, továbbra is szükség lesz. A madridi találkozó résztvevői között kemény ideológiai ellentétek feszülnek, és törekedni lehet ugyan az ideológiai véle- ményétóérésefcnek az államközi kapcsolatokból való kiiktatására, de az ideológiai eltéréseket megszüntetni ma még nem lehet Európa szocialista országai ismét kitűnőre vizsgáztak tárgyszerűségből, önmérsékletből a madridi találkozón. Pedig lett volna mát szemére vetniük a nyugatnak, a munkanélküliségtől a terrorizmuson keresztül a féktelen és Európát közvetlenül érintő fegyverkezésig. Nem beszélve egy olyan provokációiról, amely nemcsak hogy nem lehetett véletlen, de sok megfigyelő szerint egyebek között a madridi találkozó magas szintű zárósizakaszára volt időzátvie. Madrid — nem utolsósorban a szocialista közösség erőfeszítései révén — bizonyíthatta, hogy az enyhülés nem „epizód” volt a világpolitikában, hogy jelentős tartalékai vannak, amelyek tartósan és látványosan hatnak. Az építőv áll álatoknál ugyancsak panaszkodnak mostanában: nincs elég munkájuk, futni kell a megrendelés után. Ám az is igaz, ha egy nagyüzemnek váratlanul szüksége van egy épület rövid határidejű elkészítésére, akkor nem talál kivitelezőt. Akkor sem, ha csak kisebb beruházásról van szó. Az ellentmondásokat nagyon jól ismerik a Pamutfonó-ipari Vállalat nagyatádi cérnagyárában, s jórészt ezek indították a műszaki osztály huszonkét különböző foglalkozású munkatársát februárban arra, hogy vállalati gazdasági munkaközösséget alakítsanak. A részletekről hallgassuk meg Horváth István főmechanikust! — A vállalati gazdasági munkaközösségben megtalálható a villanyszerelő éppúgy, mint a géplakatos, a hegesztő, a kazánfűtő vagy a bádogos. S ami ennél is fontosabb; mindenki ért mindenféle munkához. Munkaidőn túl, illetve hétvégeken igénybe vehetjük segítségüket minden olyan feladatnál, amelyet mással nem tudunk elvégeztetni. Kezdjük tálán a legegyszerűbbel, a karbantartásokkal! Csák akkor csináltathatjuk, amikor állnak a berendezések, márpedig ez csak szombaton és vasárnap lehetséges. Minimálisra csökkenthettük a külső vállalatokkal elvégeztetett kivitelezéseket is; legutóbb hét svájci gyártmányú, Hammel típusú cérnázó fölszerelése vált szükségessé. A piaci igények változtak, jobb minőségű cérna kell, annak gyártására pedig csak ezek a gépek képesek. Más körülmények között tíz hétre lett volna szükség a fölszereléshez. A vgm közreműködésével négy hét alatt végeztünk, hat héttel korábban termelhettünk. — Lovkó Imrétől, a gyár főmérnökétől tudom, hogy baj van egyik legnagyobb beruházásukkal, a harminc- kétmillió forintért épülő, környezetvédelmet és importot megszüntető lúgbepár- ló-berendezés építésével. — Három évvel ezelőtt kezdte a munkákat a tervező és főkivitelező, az Energiagazdálkodási Intézet. Az átadás harmadik és egyben utolsó határideje június harmineadika volt. A berendezés azonban meg mindig nincsen kész. A fővállalkozó nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ennek alapvető oka egyrészt az, hogy több alvállalkozóval dolgoztak, másrészt ez az első ilyen munkája. Nekünk érdekünk a mielőbbi átadás, mert csökkenthető az importból származó marónátron behozatala és a környezetszennyezés miatt kifizetett bírság összege. Segítségül hívtuk a vállalati gazdasági munkaközösséget, így reménykedhetünk, hogy legalább a szerelés az idén befejeződik. — A vállalati munkaközösségeket gyakran éri az a vád, hogy munkaidőben végzik el azokat a feladatokat, amelyeket munkaidőn túlra vállaltait. Ez a veszély nem áll fenn itt, a nagyatádi gyárban ? — Szó sem lehet róla! Arra ügyelünk, hogy a munka- közösség tagjai csak olyan feladatokat kapjanak maszekba, amelyeket munkaidőben nem tudnak megcsinálni. — De fölkészülhetnék rá. — Erre is ügyel a vállalat vezetése; nem történhet meg, még az sem, hogy valaki a munkaközösség ügyeinek intézésére hivatkozva munkaidőben elhagyja a gyárat. — Fél év után mi a véleményük? Megerte-e a vállalati gazdasági munkaközösség létrehozásának támogatása, és az együttműködési szerződés megkötése? — Feltétlenül. Egyrészt minden munkát el tudunk végeztetni időben, s mivel a tagok ismerik a gyárat, könnyebben dolgoznak, ügyelnek a minőségre. Tehát nyerünk rajta. S nyernek a dolgozók is, mert tisztességes jövedelemhez jutnak. A tapasztalatok alapján támogatjuk a cérnázó dolgozóinak kezdeményezését is, akik termelői munkaközösséget kívánnak létrehozni a következő napokban. Ez számunkra azért is érdekes, mert import megrendeléseink nem folyamatosak, sokszor egy időben érkeznek. Nehéz az igényeket egyszerre .kielégíteni, ugyanakkor exporttervünk teljesítése elsőrendű feladat. ??agy Jenő Kőzetfúrók Kanizsáról Külföldön is sokan keresik a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban előállított kőzetfúrókat. Legnagyobb piacuk Szaud-Arábia; ide az idén már félmillió dollár értékben szállítottak árut, de jelentős az indiai megrendelés is. Eljutnak a nagykanizsaiak kőzetfúrói például Görögországba is. A már jól bevált termékek mellett hamarosan megkezdik a saját fejlesztésű Kanizsa 400-as mélyfúróberende- zét gyártását. Ez 6—7 ezer méter mély olajkutak fúrására is alkalmas. SOMOGYI KRÓNIKÁJA A bulvársajtó szenzációikra éhes és jórészt szenzációk alapján fizetett munkatársai talán azzal kezdenék e rovatot: a héten Somogybán nem történt semmi. Azaz: nem adtak át nagyüzemet — még középüzemet sem —, nem történt tömeges baleset, és nem lepleztek le bűnszövetkezetet. Am azok, akik a hétköznapi élet apróíbib-na- gyobb rezdüléseiben ia képesek fölfedezni a folyamatokat, az utóbbi 168 óra szőkébb pátriánkban történt eseményeit sem tarthatják unalmasnak. Hétfő: három kaposvári tanintézetben nyitották meg az új oktatási évet. A pártiskolán hatvannégyen, a mező- gazdasági főiskolán több mint százötvenen, a tanítóképzö- ben kétszázan kezdték meg tanulmányaikat A Fonyódon rendezett településfejlesztési fórumon bejelentették: a következő évekre két új szálloda. építését tervezik a nagyközségben. Kedd: több somogyi képzőművész mutatkozott be a budapesti Metró-klubban a tóvárosi művészetbarátok egyesületénék évadnyitó rendezvényén. A nap másik képzőművészeti eseménye: a Somogyi Képtárban megnyitották a francia Graphus alkotócsoport plakátkiállítását. Szerda: megkezdődtek Siófokon a somogyi orvosnapok. A háromnapos eszmecseréire érkezett több mint kétszáz orvosdoktor mindenekelőtt a sebészet legújabb eredményeit dolgozta föl a szekcióüléseken. Értékelték a megyei egészségügyi hálózat fejlődését és megvitatták a gondokat is. A Kaposvári SZÜV-ben tájékoztatták az újságíróikat: a jövő héten nagyszabású nemzetközi számítás technikai tanácskozás kezdődik megyeszékhelyünkön. Nagykorpádon három megye mezőgazdasági szakemberei tanácskoztak arról, hogy érhetnének el nagyobb eredményeket a szarvasmarha-tenyésztésben. Az eszmecserén több együttműködési megállapodást is kötöttek mezőgazdasági és ipari üzemek. Csütörtök: a Kaposvári Húskombinátban tartott nagygyűléssel megkezdődött Somogybán az őszi szolidaritási akciósorozat. A szónokok megemlékeztek a második világháború kitörésének 44. és a chilei baloldali kormányzatot megbuktató katonai puccs 10. évfordulójáról. A rendezvényen a távoli ország illegalitásban működő szocialista és kommunista pártjainak egy-egy képviselője is megjelent. Az Országos Béketanácshoz küldött levélben a szabadságukért és a haladásért küzdő népek iránti szolidaritásukat fejezték ki a nagygyűlés resztvevői. Péntek: részközgyűlést tartottak Kaposváron az Iparszerű Kukorica termesztési Rendszer szakemberei. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a jövő évi tervekről; ezek az eddiginél szerényebb fejlesztési ütemet tételeznek fel és elsősorban a már elért eredmények megszilárdítását tűzik ki célúi Természetesen Somogy sem marad ki az új választási törvényjavaslat társadalmi vitájából — a dokumentum szövegét pénteken bocsátották a nyilvánosság elé —, és ugyancsak a Hazafias Népfront szervezésében a héten is folytak az előkészítő megbeszélések „az olvasó népért” mozgalom októberi országos tanácskozására. Csurgóról hírt kaptunk az új, tizenhat tantermes általános iskola műszaki átadásáról, s tájékoztattak bennünket arról is, hogy a kaposvári zeneiskola tanárai és diákjai nemsokára visszaköltözhetnek a jórészt felújított Kossuth Lajos uitcai épületbe. A Csi-ky Gergeiy Színházban nagy lendülettel folytak Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok, valamint Molnár Ferenc Liliom című színművének próbái. Szenzáció tehát nem történt — „csak” néhány olyan „apró” esemény, mely a fejlődést 'bizonyítja, Lengyel András AZ ELSŐ NAPOKÖtvenkilenc szakmunkásképzős tanuló kezdte meg a munkát a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. A 40 szakközépiskolás itt is kapja a gyakorlati képzést. A feltételeket magasabb szintre emelték, ezt a folyamatos termékszerkezet-korszerűsítés is indokolja. Először képeznek az üzemben műszergyártó és karbantartó szakmunkásokat, és ismét jelentkeztek lányok galvanizáló és marós szakmára is. tOtakm Károly felvételei)
