Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

Harmincötök dokumentuma Segít a munkaközösség Nagy beruházás sokadik határidővel Becs, Helsinki, Madrid és Stockholm — sajátosain egy­máshoz kapcsolódó mérföld­kövei egy folyamatnak, amely egy évtizede hat, és Európa új arculatának kialakulásá­hoz több irányból járul hoz­zá. Egy kontinens, amely any- f nyi háború színtere és kirob­bantója volt, keresi az utat a fegyveres biztonság, majd a fegyveres biztonságtól a poli­tikai biztonság felé, beépítve a biztonság épületébe az együttműködés, az egymásra­utaltság és a bizalom, épület­elemeit. Tíz évvel ezelőtt úgyszól­ván alku tárgya volt, hogy Helsinkiben csak akikor in­dulhat meg a biztonsági ér­tekezlet, ha mellette Becsben tárgyalások folynak a közép- európai haderőt és fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről. Becsben azóta is folynak a tárgyalások, bár a nyugati fél már elég rég elvesztette irántuk érdeklődését. A má­sik ágon, 1075-ben megszü­letett a helsinki záróokmány, 1977—78-ban lezajlott a bel­grádi utótalálkoaő, es az 1980 —88-as madridi találkozó eredményeképpen 1984-ben Stockholmiban „összeurópai” leszerelési konferencia kezdő­dik az Egyesült Államok és Kanada, .tehát két nem euró­pai állam részvéteiével. A legközelebbi belgrádi—mad­ridi típusú uHótalálkozó 198b-- ban ül össze Becsben, Ha visszatekintünk arra, hogy az európai biztonsági értekezlet végső célként egy kollektív biztonsági rendszer megteremtését jelölte meg, ami magában foglalná Euró­pa tömbökre osztottságának megszüntetését, meg kell ál­lapítani, hogy ez továbbra is távoli cél. A NATO jövőre lesz 35 éves, a Varsói Szer­ződés 1985-ben tölti be 30. „életévét”. Változatlanul ér­vényesek a szocialista álla­mok javaslatai a két szövet­ségi rendszer egyidejű meg- . szüntetésére, vagy — első lé- pásként — katonai szerveze­tük felszámolására. Továbbra is érvényes a „befagyasztási” javaslat, vagyis hogy a töm­bök tagságát ne növeljék, va­lamint a meg nem támadási szerződésre vonatkozó indít­vány. Ezeknek megvitatására még ezután kell tárgyalófó­rumokat találná. A közvetlen céS viszont Európában a katonai szem­benállás ’ szintjének csökken­tése, még közvetlenebb cél a metglepetésseerű támadás megelőzése, valamint a vélet­lenből kirobbanó habon-ú ve­szélyének ki,zárása. Ez utób­biakat szolgálhatják nagyobb hadgyakorlatokkal, nagyobb katonai mozgásokkal össze­függő úgynevezett katonai bi­zalomerősítő intézkedések, amelyeknek a jövőre meg­nyíló stockholmi konferen­cia első srakaszát szentelik. Madrid az európai bizton­ság intézményesítésének eb­ben a láncolatában jelentős szelepet töltött be. Belgrad szerény eredményei után va- * lóban tartalmas és kiegyen­súlyozott záródokumentumot produkált, amely természete­sen nem a „remények maxi­muma”, de összehasonlítha­tatlanul több, mint a madri­di találkozó további elhúzó­dása, vagy dokumentum nél­küli lezárása lett volna. A madridi találkozó há­roméves időtartama jelezte a leküzdendő problémák nagy­ságát. Szeptember 9-én a 181. plenáris ülés tett pontot a találkozó végére, és ki tudja, hány nem hivatalos megbe­szélésre, konzultációra került sor, mire a hat hivatalos nyelven megszületett az el­nöki nyilatkozatokkal fino­mított 40 oldalas záródoku­mentum. A konszenzussal és külügy­miniszteri szinten való lezá­rás két nagy pozitívuma a madridi találkozónak. A kon­szenzus az önként vállalt kö­telezettségek erkölcsi súlyá­val segíti a határozatok vég­rehajtását, a külügyminiszteri szint pedig megfelelő előze­tes biztosíték a döntések tisz­teletben tartására és teljesí­tésére. Világos ugyanis, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat si­kere és továbbvihetősége a hozott határozatok tisztelet­ben tartásától és végrehajtá­sától függ. Az érdekek kölcsönös te­kintetbe vételére, a mások véleménye, javaslatai iránti megértésre, kompromisszu­mos készségre, amelyek a konszenzus alapjai, továbbra is szükség lesz. A madridi találkozó résztvevői között kemény ideológiai ellentétek feszülnek, és törekedni lehet ugyan az ideológiai véle- ményétóérésefcnek az állam­közi kapcsolatokból való ki­iktatására, de az ideológiai eltéréseket megszüntetni ma még nem lehet Európa szocialista országai ismét kitűnőre vizsgáztak tárgyszerűségből, önmérsék­letből a madridi találkozón. Pedig lett volna mát szemére vetniük a nyugatnak, a mun­kanélküliségtől a terrorizmu­son keresztül a féktelen és Európát közvetlenül érintő fegyverkezésig. Nem beszélve egy olyan provokációiról, amely nemcsak hogy nem le­hetett véletlen, de sok meg­figyelő szerint egyebek kö­zött a madridi találkozó ma­gas szintű zárósizakaszára volt időzátvie. Madrid — nem utolsósor­ban a szocialista közösség erőfeszítései révén — bizo­nyíthatta, hogy az enyhülés nem „epizód” volt a világpo­litikában, hogy jelentős tar­talékai vannak, amelyek tar­tósan és látványosan hatnak. Az építőv áll álatoknál ugyancsak panaszkodnak mostanában: nincs elég munkájuk, futni kell a meg­rendelés után. Ám az is igaz, ha egy nagyüzemnek várat­lanul szüksége van egy épü­let rövid határidejű elkészí­tésére, akkor nem talál ki­vitelezőt. Akkor sem, ha csak kisebb beruházásról van szó. Az ellentmondáso­kat nagyon jól ismerik a Pamutfonó-ipari Vállalat nagyatádi cérnagyárában, s jórészt ezek indították a műszaki osztály huszonkét különböző foglalkozású mun­katársát februárban arra, hogy vállalati gazdasági munkaközösséget alakítsa­nak. A részletekről hallgas­suk meg Horváth István fő­mechanikust! — A vállalati gazdasági munkaközösségben megta­lálható a villanyszerelő épp­úgy, mint a géplakatos, a hegesztő, a kazánfűtő vagy a bádogos. S ami ennél is fontosabb; mindenki ért mindenféle munkához. Mun­kaidőn túl, illetve hétvége­ken igénybe vehetjük segít­ségüket minden olyan fel­adatnál, amelyet mással nem tudunk elvégeztetni. Kezdjük tálán a legegyszerűbbel, a karbantartásokkal! Csák ak­kor csináltathatjuk, amikor állnak a berendezések, már­pedig ez csak szombaton és vasárnap lehetséges. Mini­málisra csökkenthettük a külső vállalatokkal elvégez­tetett kivitelezéseket is; leg­utóbb hét svájci gyártmányú, Hammel típusú cérnázó föl­szerelése vált szükségessé. A piaci igények változtak, jobb minőségű cérna kell, annak gyártására pedig csak ezek a gépek képesek. Más körülmények között tíz hét­re lett volna szükség a föl­szereléshez. A vgm közre­működésével négy hét alatt végeztünk, hat héttel koráb­ban termelhettünk. — Lovkó Imrétől, a gyár főmérnökétől tudom, hogy baj van egyik legnagyobb beruházásukkal, a harminc- kétmillió forintért épülő, környezetvédelmet és im­portot megszüntető lúgbepár- ló-berendezés építésével. — Három évvel ezelőtt kezdte a munkákat a terve­ző és főkivitelező, az Ener­giagazdálkodási Intézet. Az átadás harmadik és egyben utolsó határideje június har­mineadika volt. A berende­zés azonban meg mindig nincsen kész. A fővállalko­zó nem teljesítette a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeit. Ennek alapvető oka egyrészt az, hogy több al­vállalkozóval dolgoztak, más­részt ez az első ilyen mun­kája. Nekünk érdekünk a mielőbbi átadás, mert csök­kenthető az importból szár­mazó marónátron behozata­la és a környezetszennyezés miatt kifizetett bírság össze­ge. Segítségül hívtuk a vál­lalati gazdasági munkakö­zösséget, így reménykedhe­tünk, hogy legalább a sze­relés az idén befejeződik. — A vállalati munkakö­zösségeket gyakran éri az a vád, hogy munkaidőben vég­zik el azokat a feladatokat, amelyeket munkaidőn túlra vállaltait. Ez a veszély nem áll fenn itt, a nagyatádi gyárban ? — Szó sem lehet róla! Ar­ra ügyelünk, hogy a munka- közösség tagjai csak olyan feladatokat kapjanak ma­szekba, amelyeket munka­időben nem tudnak megcsi­nálni. — De fölkészülhetnék rá. — Erre is ügyel a válla­lat vezetése; nem történhet meg, még az sem, hogy valaki a munkaközösség ügyeinek intézésére hivat­kozva munkaidőben elhagy­ja a gyárat. — Fél év után mi a vé­leményük? Megerte-e a vál­lalati gazdasági munkakö­zösség létrehozásának tá­mogatása, és az együttmű­ködési szerződés megkötése? — Feltétlenül. Egyrészt minden munkát el tudunk végeztetni időben, s mivel a tagok ismerik a gyárat, könnyebben dolgoznak, ügyelnek a minőségre. Tehát nyerünk rajta. S nyernek a dolgozók is, mert tisztessé­ges jövedelemhez jutnak. A tapasztalatok alapján támo­gatjuk a cérnázó dolgozói­nak kezdeményezését is, akik termelői munkaközösséget kívánnak létrehozni a kö­vetkező napokban. Ez szá­munkra azért is érdekes, mert import megrendeléseink nem folyamatosak, sokszor egy időben érkeznek. Nehéz az igényeket egyszerre .ki­elégíteni, ugyanakkor ex­porttervünk teljesítése első­rendű feladat. ??agy Jenő Kőzetfúrók Kanizsáról Külföldön is sokan keresik a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban előállított kőzet­fúrókat. Legnagyobb piacuk Szaud-Arábia; ide az idén már félmillió dollár érték­ben szállítottak árut, de je­lentős az indiai megrendelés is. Eljutnak a nagykanizsai­ak kőzetfúrói például Gö­rögországba is. A már jól bevált termékek mellett hamarosan megkez­dik a saját fejlesztésű Kani­zsa 400-as mélyfúróberende- zét gyártását. Ez 6—7 ezer méter mély olajkutak fúrá­sára is alkalmas. SOMOGYI KRÓNIKÁJA A bulvársajtó szenzációikra éhes és jórészt szenzációk alapján fizetett munkatársai talán azzal kezdenék e rova­tot: a héten Somogybán nem történt semmi. Azaz: nem adtak át nagyüzemet — még középüzemet sem —, nem történt tömeges baleset, és nem lepleztek le bűnszövet­kezetet. Am azok, akik a hétköznapi élet apróíbib-na- gyobb rezdüléseiben ia képe­sek fölfedezni a folyamato­kat, az utóbbi 168 óra szőkébb pátriánkban történt eseményeit sem tarthatják unalmasnak. Hétfő: három kaposvári tanintézetben nyitották meg az új oktatási évet. A pártis­kolán hatvannégyen, a mező- gazdasági főiskolán több mint százötvenen, a tanítóképzö- ben kétszázan kezdték meg tanulmányaikat A Fonyódon rendezett településfejlesztési fórumon bejelentették: a kö­vetkező évekre két új szállo­da. építését tervezik a nagy­községben. Kedd: több somogyi kép­zőművész mutatkozott be a budapesti Metró-klubban a tóvárosi művészetbarátok egyesületénék évadnyitó ren­dezvényén. A nap másik kép­zőművészeti eseménye: a So­mogyi Képtárban megnyitot­ták a francia Graphus alko­tócsoport plakátkiállítását. Szerda: megkezdődtek Sió­fokon a somogyi orvosnapok. A háromnapos eszmecseréire érkezett több mint kétszáz orvosdoktor mindenekelőtt a sebészet legújabb eredmé­nyeit dolgozta föl a szekció­üléseken. Értékelték a me­gyei egészségügyi hálózat fej­lődését és megvitatták a gondokat is. A Kaposvári SZÜV-ben tájékoztatták az újságíróikat: a jövő héten nagyszabású nemzetközi szá­mítás technikai tanácskozás kezdődik megyeszékhelyün­kön. Nagykorpádon három megye mezőgazdasági szak­emberei tanácskoztak arról, hogy érhetnének el nagyobb eredményeket a szarvasmar­ha-tenyésztésben. Az eszme­cserén több együttműködési megállapodást is kötöttek mezőgazdasági és ipari üze­mek. Csütörtök: a Kaposvári Húskombinátban tartott nagygyűléssel megkezdődött Somogybán az őszi szolidaritási akciósoro­zat. A szónokok megemlékez­tek a második világháború kitörésének 44. és a chilei baloldali kormányzatot meg­buktató katonai puccs 10. évfordulójáról. A rendezvé­nyen a távoli ország illega­litásban működő szocialista és kommunista pártjainak egy-egy képviselője is meg­jelent. Az Országos Béketa­nácshoz küldött levélben a szabadságukért és a haladá­sért küzdő népek iránti szo­lidaritásukat fejezték ki a nagygyűlés resztvevői. Péntek: részközgyűlést tar­tottak Kaposváron az Ipar­szerű Kukorica termesztési Rendszer szakemberei. A ta­nácskozáson tájékoztató hangzott el a jövő évi tervekről; ezek az eddiginél szerényebb fejlesztési ütemet tételeznek fel és elsősorban a már el­ért eredmények megszilárdí­tását tűzik ki célúi Természetesen Somogy sem marad ki az új választási törvényjavaslat társadalmi vitájából — a dokumentum szövegét pénteken bocsátot­ták a nyilvánosság elé —, és ugyancsak a Hazafias Nép­front szervezésében a héten is folytak az előkészítő meg­beszélések „az olvasó né­pért” mozgalom októberi or­szágos tanácskozására. Csur­góról hírt kaptunk az új, ti­zenhat tantermes általános iskola műszaki átadásáról, s tájékoztattak bennünket ar­ról is, hogy a kaposvári ze­neiskola tanárai és diákjai nemsokára visszaköltözhetnek a jórészt felújított Kossuth Lajos uitcai épületbe. A Csi-ky Gergeiy Színház­ban nagy lendülettel folytak Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok, valamint Molnár Ferenc Liliom című színmű­vének próbái. Szenzáció te­hát nem történt — „csak” néhány olyan „apró” ese­mény, mely a fejlődést 'bizo­nyítja, Lengyel András AZ ELSŐ NAPOK­Ötvenkilenc szakmunkásképzős tanuló kezdte meg a munkát a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. A 40 szakközépiskolás itt is kapja a gyakorlati képzést. A feltételeket magasabb szintre emelték, ezt a folyamatos termékszerkezet-korszerűsítés is indokolja. Először képez­nek az üzemben műszergyártó és karbantartó szakmunká­sokat, és ismét jelentkeztek lányok galvanizáló és marós szakmára is. tOtakm Károly felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom