Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

■ EGY „CÍVIS CAPOSVARIENSIS” AGGÓDÁSA ES KÉTKEDÉSE Megújul a kecskeméti Cifra-palota Kecskeméten es év óseére befejezik > város egyik legszebb épületének, s Cifra-palotának felújítását. A szecessziós stílusban készült épületben a városi képtár kap helyet. A nagyatádiak megsegítésére Együttműködés emberségből „Divis romanus sum” — romai polgár vagyok — mondogatta büszkén az óko­ri római állampolgár. Ez az öntudatos kijelentés jogot, tekintélyt és lehetőséget biz­tosított számára, hogy Róma fórumán szabadon nyilvá­níthasson véleményt, és hogy csakis a római felség­jogok hatálya alá tartozzon. Kiváltság volt tehát és töb­bek között egyfajta jog a vélemény szabad kinyilvá­nítására. „Cívis caposvariensis sum”, azaz kaposvári polgár va­gyok, születésem, gyermek­es ifjúkorom megmásítha­tatlan és e városhoz kötődő tények alapján. Ide fűz minden, amit az életben je­lentősnek tarthatok, a nyila­dozó értelem első megnyil­vánulásától az olajszagú tantermek zsibongásán át az eredmények és kudarcok hullámzásáig. Jogom van te­hát beszélni a városról, én kaposvári polgár vagyok! Jogom van arra, hogy han­got adjak szeretett városom felett érzett aggodalmam­nak, hogy kétkedéssel, gyak­ran rettenve szemléljem megtervezett vagy megterve­zés alatt álló új arculatát, a kibontakozásra váró új városképet. Mi lesz ezzel a várossal? Vajon mit terveznek a ma­gyar Dunántúl pannon vilá­gát oly sok színben magá­ban hordó kisváros meghitt, harmonikus összképével! Az országban sokfelé jártam, és úgyszólván mindenütt azt tapasztaltam, hogy a hason­ló, kiterjedésre még kisebb városok felelős gazdái féltő szeretettel, gondos óvatos­sággal igyekeztek megmen­teni és megőrizni mindazt, amit általánosságban város­magnak, óvárosnak szok­tunk nevezni. Minden vá­rosrendezési terv a fejlődés és a szükségszerű átalakítás középpontjába a történelmi­leg kialakult régi városköz­pontot helyezte, óvatos gonddal vigyázva arra, hogy a már kialakult utcák és te­rek század eleji vagy még korábban létrejött harmó­niáját meg ne bontsa, a te­lepülést várossá változtató régi polgárházakat, a mű­emlékeket vagy a műemlék jellegű épületeket átmentse a jövő idők számára. E vá­rosok nőttek, gyarapodtak, és a jövőért felelős gond az ésszerű előrelátással megóv­ta a megsemmisüléstől a történelmi városközponto­kat. Irigylésre méltó példát mutatott erre a sok között Kecskemét, Szolnok, Zala­egerszeg, és hogy messzebb­re ne menjünk: Nagykanizsa és Szekszárd is. Mi történt Kaposváron? Magyarázattal máig is el­fogadhatatlan elhatározás és a lakosság többségének vé­leményével ellentétes meg­fontolás vezette az illetéke­seket arra, hogy az enyé­szetnek adja át a városköz­pont egy részét, amely, ha nem is műemléki jellegze­tességgel, de feltétlenül ka­raktert adó, egyéni jelleggel határozta meg a belvárost Már az is szívbe markoló volt, amikor a városközpont egyik ritka szép jellegzetes­ségét, a Németh István ut­cai hársfasor egy részét ki­irtották egy sorvadásra ítélt intézmény előtt, gépkocsi­parkoló céljából. De volt egyéb meglepetés is. A bel­város legszebb utcájában, a Bajcsy-ZPilinszky utca ele­jére a tervezői géniusz egy közönséges üzemi konyhát álmodott meg, s mi több: meg is valósított. A megol­dás annyira eredeti, hogy az utcáról különösebb nehézség nélkül gyönyörködhetünk az üzemi konyha nem min­denki számára hozzáférhető titlfeiban, éivezve annak il­latát is. Szomorúan gondolunk vissza a hajdani Virágos­pályára, melynek helyén most egy középiskola ter­peszkedik, ám a tervezői fantázia az iskola kazánhá­zát éppen az utcasarokra te­lepítette, ezzel is színezve a városkép harmóniáját. El­szomorítóak a kertes családi házak udvarába épített emeletes tömblakások; a Kossuth Lajos utcába tele pített és a városképet szét­romboló 9 emeletes lakásko­losszus, vagy a Bajcsy-Zsi- linszky és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében meg­teremtett ötszintes beton sa­roktömb, melynek emeleti függőfolyosói az utcai járda fölé tolulnak — örök sötét­séget biztosítva a földszinti hivatalokban dolgozók szá­mára. Sorolhatnám a szomorú példákat. Említhetném az elmúlt évek alatt épült pa­nelházak környékének sivár­ságé., de meg akarok állnni a belváros méreteiben is meghökkentő áttervezésénél és eddig végrehajtott átépí­tésénél. Nyílt várospolitikáról hal­lunk beszélni, erről óvásunk az újságban is. Egyáltalán: megkérdezte-e valaha valaki ennek a városnak a lakossá­gát, hogy mi a véleménye a belváros tervezett átalakítá­sáról? Arról, hogy a megle­vőt le kell bontani és helyé­be egy másikat kell felépí­tem? Megnyilatkozott-e a közvéleményt, mielőtt el­dőlt, hogy a városközpont kellős közepébe egy, a vá­rosképtől merőben idegen stílus jegyében oda nem illő vasbeton * épületkolosszust hoznak létre, a tetőszerkeze­te miatt életveszélyesnek nyilvánított régi megyeháza pótlására? A közvéleményre senki nem volt kíváncsi. Máig is rejtély, hogy milyen meg­gondolás, távlatilag indokolt és elfogadható érvelés tette alkalmassá az új igazgatási központnak minősített me­gyei tanácsház helyének meghatározását, a nyomasz­tó tömegű, esztétikailag szinte brutálisan ható épü­lettömeg terveinek elfogadá­sát. Mögötte, mint egy kifor­dított fürdőszoba — a már korábban odaépített ifjúsági ház lapul ablaktalan falai­val — mementó gyanánt emlékeztetve a villamos energiával való takarékos­ságra. Még el sem készült az új igazgatási központ fö­démszerkezete, közvetlen tőszomszédságában két újabb vasbeton épület nőtt ki a földből, sikátornyi távolság­ra egymástól. De hogy teljes legyen a meglepetés, megtudtuk, hogy a még be nem épített ma­radványtelek az új Cent­rum Áruház részére van ki­jelölve és fenntartva! Az új közigazgatási központ tő- szomszédságában, 250 méter­re a Somogy Áruháztól, a sétálóutcává minősített főut­ca mellett, amely egyébként is tele van üzletekkel Engedjék meg, hogy ki­mondjam: ez az ötlet a kép­telenséggel határos. Nem­csak a laikusok tartják an­nak, de a szakemberek is. Hallottuk, hogy ha a város másik pontjára kerülne a Centrum Áruház, az milli­ós többletköltséget jelente­ne Lehetséges. De ezt a kérdést nem az anyagi meg­fontolás hivatott eldönteni, hanem a város jövőjéért ér­zett felelősség. Mondhatják, hogy mindaz, amit e sorokban panaszolok, eldöntött tény. Igaz. De az a véleményem, hogy azok a tények, amelyekre vonatko­zóan a szakemberek és a laikusok nagy többsége az ésszerűtlenség jelzőjét hasz­nálja és kételyeit juttatja kifejezésre, nos, ezek a té­nyek soha nem lehetnek „eldöntötték”, amíg a meg­valósításhoz hozzá nem kez­dünk. , A város jövőjéért nem csak én aggódom, sokan vagyunk ilyen cívisek. Meg­győződéssel vallom, hogy a város jövendő ámulatának kialakítását célzó döntés meghozatala előtt meg kell hallgatni a városlakók vé­leményét, hogy ne kelljen szégyenkeznünk az utókor előtt. A látszateredmények nem időtállóak, a felelősség viszont mindig az marad. Egy „cívis caposvariensis”, aki joggal félti városa jövő­jét. Dr. Szigetváry Sándor Kaposvár, Kassa u. 15. A nagyatádi Komfort Ipa­ri Szövetkezet KlSZ-alap- szervezetének védnökségé­vel együttműködési szerző­dést kötött a mozgássérültek Somogy megyei szervezeté­nek nagyatádi körzeti cso­portja és az autószerviz szo­cialista brigádja. Vállalták, hogy a nagyatádi mozgássé­rültek Trabant Hycomat gép­Tizenhét magyar ipari és külkereskedelmi vállalat, il­letve szövetkezet vesz részt az egy hét múlva nyíló bé­csi nemzetközi vásáron. A szeptember 10—18-a között megrendezendő kiállításon három szakcsoportban állít­hatnak ki a cégek az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építé­szet termékeit felvonultató pavilonokban. A beeső vásárváros I. szá­mú csarnokában kapnak he­lyet a Hungexpo szervezésé­ben részt vevő magyar vál­lalatok, több mint 800 négy­zetméternyi területen. Az Agrimpex különféle termé­nyeket. olajokat, a Hungaro- fruot konzerveket, szörpöket, friss zöldséget és gyümölcsöt, a Monimpex italokat és édes­ipari termékeket, a Terimpex pedig az Ausztriában régóta kedvelt húskészítményeket mutatja be. Kiállítják to­kocsájainak jótálláson túli karbantartási munkáit elvég­zik, az 5—15 ezer kilométe­renként esedékes átvizsgálá­sokat előzetes bejelentés nél­kül megcsinálják, soron kí­vül is elvégzik a szükséges javításokat, és ha kell, akkor helyszínre mennek az autó­kért, s azokat vissza is viszik a tulajdonosoknak. Gondol­vábbá a Transelektro háztar­tási gépeit. A Kerámia- és Cserépkályha- gyár esempeválasztékábőd és az iparművészeti alkotások­nak is beillő cserépkályhák­ból 'rendez bemutatót. Ez u tóbbi kályhák most az egész világon reneszánszukat élik, és minden bizonnyal sikerre számíthatnak a gyártók a bé­csi vásáron is. A magyar árubemutatót az Idegenfor­galmi Propaganda Vállalat és a Kónsumex információs irodája is kiegészíti. A vá­sár éttermében és a magyar kiállításon magyar ételspecia­litásokat és italokat fogyaszt­hat majd a nagyközönség. A magyar kiállítás szerve­zői az amúgy is jól fejlődő és széles körű magyar—oszt­rák kereskedelmi kapcsolatok bővítését, új együttműködési területek feltárását várják a bécsi vásáron való részvétel­től. tak a fiatalok arra is, hogy az időszakos műszaki vizs­gákra való, felkészítés gondot okozhat a mozgássérült autó­soknak, így az anyagköltsé­geken kívül ingyen végeznek el minndenféle szervizmun­kát. Néha megszokott dolognak tetszik, hogy egy-egy nem­zetközi évben segítők ajánl­koznak, s így a brigádnapló­ban „kipipálhassák” vállalá­saikat. A nagyatádi aut(*- szerviz fiataljainak vállalá­sa éppen azért rokonszenves, mert erre nem kérte őkdt senki, semmilyen pályázat díjára sem számíthanak. Pusztán emberségből vállal­ták a munkaidőn túli felada­tokat. Szeretnék megszervez­ni a környékbeli mozgássé­rültek szellemi és ügyességi autós ügyességi versenyét is. Mondják, ha valaki kéri őket, szívesen vállalják bár­milyen gond orvoslását. A Pamntfonóipari Vál­lalat Kaposvári Gyára fölvesz karbantartó lakatos szakmunkást, villanyszerelő szak­munkást, betanításra női mun­kaerőt (18 cv felett) férfi segédmunkást (18 év felett). Jelentkezés naponta a gyár telephelyén, Kapos­vár, Jutái út. 81394) Magyar vállalatok a bécsi vásároo Mikor izgatott volt, soha­sem dadogott Kénig karateállásba vágta magát A csavarhúzó ráme- redf. A tragédia a levegőben lógott Ám nem „zuhant le”, mert a nyitott ajtón át betoppant egy párductestű nő, akinek nemcsak az aktja mutatott jól, és akit miután alkalmi sofőrje visszafordult, már Juh néni útbaigazított. Mit sem törődve a kissé különös jelenettel, elmondta azt a szöveget, amelyet már előző­leg meghányt-vetett — Eljöttem Walter, most van időm, Puszika kórházban fekszik szalmonellamérge­zéssel. Igazán nem csoda, képzelje, bánatában mindent összevissza evett Pénteken bemegyek hozzá, addig rá­érek. Tibor leeresztette a csa­varhúzót, és azt mondta, hogy kezitesókokwn. Kiári grófnői mozdulattal felemel­kedett a zsóllyéböi, azt mondta, hogy „pá, édes, Klári vagyok” és elindult az ajtó íeúé. Félúton észrevette, hogy mezítláb van, a Dördő­szobából kihozta a cipőjét, és kezében lóbálva azt mondta Tibornak, hogy mehetünk. Kénig fellazította a karateké­szültséget, de sejteni kezdte új vendége végzet-jellegét. A párductesitű végzet közben kezet nyújtott Klárinak, hogy ő meg Annamária, mi­re a kontesz fejével előke­lőén biccentett és kivonult. Tibor követte. Saját szobájában Klári egy­szerre átcsapott a magát szá­nó végletbe. Rábordult az ágyra, zokogott, bőgött, és azt hajtogatta, hogy ő nem kell senkinek. Hirtelen fel­pattant, felhúzta a cipóiét, kirbhant, be az imént elha­gyott szobába, szó nélkül fel­döntötte a két pohár pezs­gőt, szitán lekent egy nagy pofont Kőnignek. A jól kép­zett harcos tehetetlen volt, annál is ikább, mivel Anna­mária gyöngyözően kacagni kezdett. Mindazonáltal gyor­san magára talált. Annamá­ria azt mondta: — Ez egy kis hisztéríka Neked meg nyittatok egy szo­bát Tiborhoz egy diadalmas szépség tért vissza. — Te megpofoztál, mert férfi vagy, neki adtam visz- sza, mert ő egy elpuhult, vén kéjenc. Szeretsz, ugye? Azt mondtad. Hozzásimult, megcsókolta és Tibor rövidesen nagyon megbánta, hogy eladdig kon­zervatív módon akarta ke­zelni a jövendő Skvaxeknél. Mondjuk: eladdig. A sertehajú úr pedig, mi­után Annamáriát elhelyezte, beült a Mercedesé be, és el­hajtott a cséparekettyési pos­tára. Feltárcsázott .egy fővá­rosi telefonszámot. A kagylót tüstént felemelték. — Halló, Socok-lakás? — kérdezte König. — Nem, téves. Itt a Pipa­készítő Ktsz főkönyvelősége beszélek — hangzott a vá­lása.-- Egy rombuszalakú pipát kérek. Sürgősen! Megadom a címet. És megadta. Nyilván volt, hogy a Zugban vaiaki ismét megjelenik. (Folijtatjuk.) I A BARCSI UNITECH IPARI SZÖVETKEZET megkezdte a kulonbozo meretu pvc-ablakok gyártását Az ablakok nyíló, bukó és fix kivitelben készülnek, hőszigetelő üveggel ellátva. FORGALMAZZA: a Dél-dunántúli Tflzép pécsi telepe, valamint a gyártó szövetkezet, 7570 Barcs, Nagyhíd u. 1. (81410) A Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat, Siófok keres zamárdi forgalmi telepére legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt adminisztratív munkakörbe, továbbá a siófoki üzemigazgatóságra általános adminisztrátort, gépírni tudó, közgazdasági technikumot végzett munkaerőt. Gepjarmű-eiöadoi képzettségűek előnyben. Jelentkezés a vállalat központjában: S ófok, Fő u. 37„ vagy a !0-344-es telefonszámon lehet. (87593) GÜMBO PÁL h eltalmti Imn \

Next

/
Oldalképek
Tartalom