Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYtSULJEÍli! A*e; 1,40 Pf 113 ezer ember ünnepe Szeptember első vasárnap­jának reggelén — van ahol mar szombaton ' — bányász fúvószenekarok tartanak ze­nes ébresztőt az ország leg­több bányásztelepülésén. A rezesbanda vidám indulói azt adják tudtuk hogy me­gint itt egy bányásznap, 1950 óla már a 33., amikor sok­sok ezer szénbányász, szén- bidrogénbányász, érc- és ás­ványbányász, bauxitbányász meg mások, vagyis összesen 113 ezer emberi ünnepli a napját. Állami meg családias jellegű ünnep lesz ez egy­szerre, hiszen — a hagyomá­nyoknak megfelelően — hű­ségjutalmat osztanak ebből az alkalomból, s — ez ugyan­csak tradíció már — a bá­nyászcsaládok apraja-nagyja kivonul délelőtt vagy dél után, mint május elsején szokás, s a sörözés, virslievés közben megnézi a néptánco­sokat, a futballmeccset. Vagyis — a családtagokat is beszámítva — már 400 ezer ember ünnepénél tar­tunk. De ha tovább tágítjuk a kört, s számításba vesszük, hogy az újság bányászriport­jait olvasva, a tv napi mű­sorait látva szinte mindenki­nek lesznek gondolatai a bá­nyászokról, már olyan ese­ményről van szó, amelyre milliók figyelnek. Mindez nem publicisztikus túlzás. Az oly sokat cml ege­telt nyersanyag-árrobbanás valamennyiünket arra intett, hogy megbecsüljük — jobban megbecsüljük — azt a 113 ezer embert, aki az idén mintegy 26 millió tonna sze­net, 2 millió tonna kőolajat, csaknem 7 millió köbméter földgázt hoz felszínre, nem beszelve a többiről, vagyis arról, hogy végtére is ez a 113 ezer ember termeli meg az ország nyersanyagszükség leiének mintegy felét. Még aki nem járt bányász­munkahelyen, annak is meg­lehetősen részletes ismeretei vannak arról, hogy a bányá­szat ma is nehéz, férfias munka. Még akkor is, ha rengeteg a gép, ha — mi­előtt leszáll az uránbányász — olyan nem mesebeli, ha­nem valóságos csaphoz, pon­tosabban csapsorhoz lephet, amelyből — ha egyiket-mási- kat elfordítja — olyan üdí­tő itallal töltheti meg a ku­lacsát, amilyet kíván. Ez van a külszínen. De ha le­száll — s nem ritkán ezer méter mélyre is leszáll —, 45—50 foßos kőzet várja a robbantás után. Az idei cv tragikus nyári banyászszcrencsétlenségci ar­ra is felbívták a figyelmün­kéi, hogy továbbra is veszé­lyes a bányászkodás. A ve­szély persze csökkenthető — és csökkenteni kell is —, de a mélység azért mélység ma­rad. Ezért érzünk tiszteletet azok iránt, akik ezután is le­mennek, mert a sújtólégrob­banás, omlás veszélye ellené­re is szeretik ezt a szakmát. Valószínű ezért ritka, igen ritka már az olyan ember nálunk, aki amikor arról hall vagy olvas, hogy 88 ezer forint volt tavály a föld alatti dolgozók átlagkeresete, egy kicsit előbb jutnak la­káshoz, 55 éves korban nyugdíjba mehetnek stb. szó­val amikor ilyesmit hall, ol­vas, akkor ezt mondja: de je & bányászoknak! Az ilyen »óhajra ugyanis azt lehel válaszolni: te is az lehetsz'.... Vevők és kereskedők Szövetkezet­politikai fórum A szövetkezeti szakembe­rek Pannónia 83 elnevezésű országos találkozója tegnap befejeződött Harkányban. A tanácskozáson a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkeze­tek — száznál több vezető szakembere vett részt. Az előadásokon, konzultációkon i feldolgozott témakörök sze- I repeltek: a vállalkozás és a J kockázat jelentősége a sző- j vetkezeti gazdálkodásban, a { szövetkezetek együttműkö­désének újabb lehetőségei, a közgazdasági és jogi szabá­lyozás időszerű kérdései, a falu és a szövetkezetek kap­csolata. Szó volt a szövetke­zetek feladatairól az export fokozásában is. A Pannónía- találkozók sorozata 1979- ben kezdődött, l Régi — ma már nyugdíjas — kereskedő meséli: — Arra tanítottak bennün­ket, hogy aki betér az üzlet­be, azt vásárlás nélkül nem szabad kiengedni. Az intelem így szólt: „Ha szürke szöve­tet keres, de a polcokon csak kék van, akkor addig kell beszélni, amíg a vásárló el­hiszi, hogy tulajdonképpen mindig is a kék szövet volt az álma." A sikeres rábeszélés után a becsomagolt árut az ajtóig vittük a vevő után és hangosan köszöntünk el. Amelyik, inas vagy segéd nem ezt tette, az repült. A mai kereskedő így ősz- szegezte a közelmúltban ta­pasztalatait: — A fiatalok között már nincs udvariasság. Az egyik huszonéves vevő kérdezte a hasonló korú eladótól: „Mennyibe kerül ez a zakó?" A felelet így szólt: *Nézd meg, ró van írva’’. Kei tetei. A tél vAvurte*. „régi vágású” kereskedő-stí­lus, az erőszakos rábeszélés — valljuk be — anakronisz­tikus és fárasztó. Az udva­riatlanság viszont bántó. Minden boltot járó embernek megvan a maga kedvenc el­adója, pénztárosa, s a nem szeretem” üzlete is. Élnek, dolgoznak ma is olyan keres­kedők, akik példájukkal ne­velik a fiatalokat, s szelle­mük ott van a boltban ak­kor is, amikor maguk nin­csenek jelen. Manapság sok szó esik u Vásárlás körülményeiről, az eladók munkájáról. Sokon emlegetik, hogy a szaporodó butikok maszek- vagy szer­ződéses üzletek vezetői, el­adói lényegesen udvariasab­bak a vevőkkel, mint az ál­lami, szövetkezeti kereskede­lem alkalmazottai. Oh hol ta­nulták? A válóét egrtertevmA m iltosm kereskedelemben De nekik, az adott körülmények teszoü mthi eeóeehé emlé­kük fűződik ahhoz, hogy „fogják” a vevőt. Ma So­mogybán valamivel több mini ezer magánkereskedő és szerződéses üzlet műkö­dik. Ezekben összesen hat ta- ■ nulót képeznek. A megye ke­reskedelmi szakmunkáskép­zőinek viszont 1100-nql több hallgatója van. Szakmai gya­korlatukat az állami és szö­vetkezeti boltokban folytat­ják, s az iskola befejezése után is ott vállalnak majd munkát. A gyorsan változó szakma változó követelmé­nyeihez alkalmazkodni azon­ban nekik sem könnyű fela­dat. Az önkiszolgálás az élel­miszer-kereskedelemben csaknem általánossá vált, i más területeken is gyorsan tért hódít. Az áruházakban, szaküzletekben nem egy-egy vevő téved be, hanem — fő­leg csúcsforgalom idején — dugig tele van a bolt. A vá­sárló válogatni, nézelődni is akar. i azt várja csupán, hóm kerdé írtra udvarias, szakszerű választ kapjon. 4« ne akarják rábeszélni vala­melyik cikkre, legföljebb tá­jékoztatást adjanak róla. Akkor segítsenek, ha tanács­talan. A régi kereskedő első szá­mú feladata az volt, hogy • tulajdonos érdekeit elégítse ki, s közben azt a látszatot keltse, mintha a vevőt igé­nyeinek megfelelően szolgál­ta volna ki. A mai kereske­dő feladata más és sokrétűbb. Ennek megfelelően módosí­tották az elmúlt időszakban a szakmai képzés tartalmi követelményeit is. A keres­kedőpalánták ma etikát ta­nulnak az iskolában, s az el- adástanórák arra is alkalmat teremtenek, hogy megtanul-. ják, begyakorolják a helyes magatartást • vevőkkel szemben. Az alap, amellyel a boltok­ba kerülnek, tehát jó. A pult mögött dói el végül, hogy miként hasznosítják azt, amit az iskolában tanul­tak. De nemcsak rajtuk ifi. hogy milyen kereskedő less a most putt mögé kertBt cfjv eladókból­Dr. Kereaf» tmm STOCKHOLMI BÉKEKONFERENCIA Biztonságot mindenkinek! Égy nukleáris világháború kirobbanása esetén megsem­misülne a civilizáció, nem lennének győztesek, csakis vesztesek. Éppen ezért vala­mennyi ország egyaránt ér­dekelt abban, hogy elkerül­hetővé váljék az atomhábo­rú — mutatott rá Olof Pal­me svéd miniszterelnök Stockholmban a „Biztonsá­got mindenkinek” elnevezé­sű nemzetközi békelanács­kozás első napján, amelyet a Stockholmi Nemzetközi Bé­kekutató Intézet (SIPRÍ) szervezett. , Felszólalásában a svéd mi­niszterelnök bírálta . az „el­rettentés” elméletét, amely a fegyverkezési hajsza foko­zódásához, az atomfegyve­rek további 1 fejlesztéséhez, illetve telepítéséhez vezet Európában és az egész vilá­gon. Palme sürgette az épí­tő jellegű párbeszédet Kelet és Nyugat között. A konferencián felszólalt Bruno Kreisky is. A volt osztrák kancellár bírálta a korlátozott atomháború megvívásának lehetőségéről meghirdetett amerikai dok­trínát, és felemelte szavát az új típusú amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéta- fegyverek nyugat-európai telepítése ellen. Bányászünnep Siófokon Tanácskoztak a FEB-ek képviselői A középiskolát nem helyettesítheti az előkészítő tanfolyam A bányásznap alkalmából, pénteken ünnepséget tartottak az Ipari Minisztériumban. Képünkön: Méhes Lajos ipari mi­niszter kitüntetést ad át Bors Károlynak, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat vájárjának. Az idén tíz éve, hogy ha­zánkban szervezetté vált a fizikai dolgozók tehetséges középiskolás gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételi előkészítése. A napokban a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán tanácskoztak a felvé­teli előkészítő bizottságok (FEB-ek) képviselői, meg­tárgyalva a társadalmi moz­galom eredményeit, gondjait és a soronkövetkező felada­tokat. Évente több mint tíz­ezer fizikai dolgozó gyer­mekét segítik a FEB-ek a továbbtanuláshoz szükséges felkészülésben. A részt vevő diákok 60—70 százaléka si­keres felvételi vizsgát tesz valamelyik felsőoktatási in­tézményiben. A FEB-ék további fejlő­désének akadálya — ahogy a jelenlévők elmondták —, hogy még nem alakult ki mindenütt a rendszeres együttműködés, összháng a FEB-ek és a középiskolák között. Hiányos az oktatási intézmények tájékozottsága a felvételi előkészítő munka tartalmáról és módszereiről. Ezért szükséges, hogy a fel­sőoktatási intézmények rendszeresen tájékoztassák a középiskolákat: a tanulók hol, holgyan, milyen ered­ményesseggel vesznek reazá a FEB levelező előkészítésé­ben és az oktatotáborok munkájában. v „ • A tanácskozás résztvwffl hangsúlyozták, hogy a FEB nem „átmeneti intézmény” a középiskolák és az egyete­mek, főiskolák _ között. A középiskoláknak kell megad­ni azokat az ismereteket, kialakítani azokat a képes­ségeket, amelyekre a felvé­teli vizsgákon és a tovább­tanulás során szükség van. Ebben a tevékenységben a középiskolákat semmiféle előkészítő tanfolyam nem helyettesítheti. Tegnap emlékeztek meg a 33. bányásznapról Siófokon a Gáz- és Olajszállító Válla­lat, valamint a Kőolajveze­ték Építő Vállalat dolgozói. A GOV 2100 dolgozója biz­tosítja hazánkban a kőolaj­éi gázvezetékek zavartalan üzemeltetésének feltételeit. Ök juttatják el a fogyasz­tókhoz azokat a szénhidro­géneket, amelyeket az or­szágban felhasználnak. A szállítórendszerek értéke, amelyet üzemeltetnek, meg­haladja a 15 milliárd forin­tot. A gáz- és olajszállítók délelőtt a siófoki művelődési központban ünnepeltek. Az ünnepségen öten vették át a Kiváló munkáért kitüntetést. A Bányász szolgálati érdem­érem különböző fokozatát nyolcvanketten, a Kiváló dolgozó kitüntést pedig negyvenhetén vették át. A kőolajvezeték-építők a hazai feladatok ellátása mel­lett jelentős külföldi mun­kákat is vállaltak. Techni­kai felkészültségük, szakmai hozzáértésük eredménye, hogy a kemény nemzetközi versenyben is megálltak a helyüket, s a világ egyik legszigorúbb minőségellen­őrző intézete sem talált ki­fogást Irakban épített olaj­vezetékeiken. A tegnap esti ünnepségen az építők közül kilencen kapták meg a Kiváló mun­káért miniszteri kitüntetést, hatvan kilencen vették át a Bányász szolgálati érdem­erem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát és harminc­négyen kapták meg a Kivá­ló dói gozó vállalati kitünte­tést. Önkéntes tűzoltók gyűltek üssze tegnap a mer gyeszékhelyen, hogy eldöntsék, amely rajok sajátították el legjobban a tűzoltási feladatokat. A kaposváriakon kívül a járás községeinek önkéntesei is rajthoz álltak, összesen har­minckét raj mérte össze tudását. A gyakorlatokat a városi tűzoltóparancsnokság munkatársai irányították. Ez a verseny az ötévenkénti országos versenyre való leikészítést in le­gt tette. SOMOGYI ^ AZ MSZM P S 0 MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 209 sióm 1983. szeptember 4„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom