Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

A hatékonyság változásai A VI. ötéves terv mérsé­kelt mennyiségi és magas hatékonysági előirányzatokat tartalmaz. Az intenzív fejlő­dés követelményei azt igénylik, hogy dinamikusan fejlődjön a gazdaságos, a vi­lágpiaci ágakban kifejeződő hatékonysági mércének meg­felelő, és szoruljon vissza a gazdaságtalan tevékenység. Hogyan jellemezhetjük a VÍ ötéves tervidőszak élteit éveit? A gazdálkodó szervek folyamatosan, de egyre nehe­zebben alkalmazkodnak a változó és növekvő követel­ményekhez. A külső és belső piacok beszűkülésével, az ér­tékesítési gondok fokozódá­sával korlátozódtak a terme­lésnövelés lehetőségei. A külső piacokon — különösen a tőkés külkereskedelemben — egyre nagyobb feladatok elé állítja az exportra termelő gazdálkodó egységeket a mi­nőségi követelmény és a ver­seny éleződése. A kisebb fej­lesztési források, a csökkenő munkaerő, az ár- és szabá­lyozórendszer a fejlesztésben és a gazdálkodóéban is szű­kíts a belső piacot, jobban kényszerít a hatékonyságra és a minőségre A gazdasági »övefeedes üteme a VL ötéves terv első felében nem érte el a ter­vezett szintet. Ugyanakkor a fejlődés iránya és belső szer­kezete megfelel a tervben megfogalmazott céloknak. Adottságaink 'taiihasznalásá- vsst, a tartalékok restbem feltárásával, a rugalmasabb alkalmazkodással megyénz gazdasága — ha mérsékel­tebb ütemben is — tovább fejlődött. Szervezettebbé vált a gazdálkodás, emelkedett az irányítás és a vezetés szín­vonala. A gazdálkodó szer­vek mind ésszerűbben hasz­nálják fel a munkaerőt és az eszközöket A termelés növekedése az erőforrások hatékonyabb felhasználásává valósult meg. Az alapanyag- és az energiaarak emelkedése szi­gorúbb takarékosságra ösz­tönözte a vállalatokat. Erre utal, hogy az ipari termelés anyaghányada 1980-tól 1982- ig 70,5 százalékról 68,2 szá­zalékra csökkent Az anyagi ágak 1 {*82-ben 2,5 százalék­kal kevesebb enec^ít hasz­náltak fel, mint 1980-ban, a fajlagos energiafelhasználás több mint 7 százalékkal mér­séklődött Számos kezdemé­nyezés tanúi voltunk az im­porttermékek hazaival törté­nő helyettesítésénél. A haté­konyság növekedése ekérő mértékű. Az ipar termelése a terv­időszak első felében a ter­vezettnél lassabban, 6 száza­lékkal emelkedett. A mérsé­keltebb termelés oka a piaci feltételek változásában és az alapanyag-ellátás nehézsé­geiben található. Az ipari beruházások az országos irányzattal megegyezően visszafogottabbak voltak. Az élelmiszeripar termelé­sét befolyásolták az alap­anyag-ellátás és az értékesí­tés nehézségei, az ágazat mégis dinamikusan fejlődött. Nőtt a korszerű, gazdaságo­san előállítható termékfélesé­gek száma, de még nem mindenütt foglalkoznak terv­szerűen a gazdaságtalan ter­melés csökkentésével. • Az ipar és a mezőgazda­ság eszközellátottsága to­vább javult, de még min­dig gyengébb a közepesnél. Struktúrájában alacsony a gépek és berendezések ará­nya. Több üzemben 'elavul­tak a berendezések, romlott a géppark állaga. Különösen jellemző ez a kis- és közép­üzemekre. Egyes ágazatokban csök­kent a foglalkoztatottak szá­ma, rövidült a kötelező he­ti munkaidő, nőtt az egy foglalkoztatottra számított termelési érték. A termelé­kenység növekedési üteme viszont lelassult. A termelé­kenység dinamizmusát több üzemiben profil- és kooperá­ciós gonifok nehezítik. Emiatt egyes helyeken kisebb mun­kaellátási nehézségek is vol­tak. . Leginkább az iparban és az építőiparban fogyatko­zott meg a létszám. A köz­lekedésbe» 4» a hírközlésben is ez tapasztalható, a keres­kedelemben és a vízgazdál­kodásban viszont úgy an any- nyian dolgoznak. Számottevő a létszámnövekedés a me­zőgazdaságban: 1981-ben 0,5, tavaly 2,8 százalékkal emel­kedett a foglalkoztatottak száma. A növekedés azonban az alaptevékenységen kívül történt. A munkahely-változ­tatás száma a szocialista szektor anyagi ágaiban 1981- ben 27 754, a múlt évben 28 345 volt. Mérséklődött ugyan a munkaerő-kereslet, de jellemző a munkaerő-jflte- dálkodásra a túlzott felhasz­nálás és a globális munka­erőhiány is. Még kevésbé mérséklődött a strukturális egyensúly- hiány. (Hiány van nehéz fi­zikai és alacsony presztízsű munkák végzésére hajlandó munkavállalókban.) A kedvező és kedvezőtlen változások együttesen érzé­keltetik, hogy a gazdasági hatékonyság azért került a figyelem középpontjába, mert az életszínvonal meg­őrzésének és javításának szinte egyetlen forrása a gaz­dasági hatékonyság fokozása. Mivel a közeljövőben sem számolhatunk a feltételek számottevő javulásával, fon­tos, hogy a megye gazdasá­gának valamennyi ágazatá­ban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapjon a haté­konysági és minőségi köve­télményeik megvalósítana. Fő eszközei: a munkafegyelem javítása, az anyaggal és ener­giával való ésszerű taka­rékosság és a vállalkozói készség növelése. Tartós eredményt, mely a jövőt is megalapozza, csak a termelésben lehet elérni A növekedést tehát az élőmun­ka termelékenységével és az eszközök fokozottabb kihasz­nálásával kell biztosítani. Más alternatíva nincs. Az extensiv növekedés forrásai kimerültek: sem a foglalkoz­tatottaik száma, sem az áüó- és forgóalapok nem bővíthe­tők. Ügy gondolom, hogy a VI. ötéves terv hátralevő idősza­kában valamennyi alkotó ve­zetőnek és dolgozónak alap­vető feladata elmélyülten és felelősséggel munkálkodni az elképzelések megvalósításá­ért Or. Exuer Zoltán a megyei pártbizottság osztályvezetője A Kertészeti Egyetemi Tangazdaság taksony—crőspusztai telepén az idén 3(1 hektáron termeltek hagymái. A termésből 25 vagonnal exportál a Hungarolruct, a többi belföl­di fogyasztásra jut Kongresszusra kószUlnek Délszlávok ünnepe Potenyban Kongresszusra készülnek a hazánkban élő nemzetiségiek, így á megyénkben élő német anyanyelvűek es a délszlá­vok is. Az elmúlt napokban több somogyi Ids településen tartottak küldöttközgyűlést, hogy számot adhassanak eredményeikről, szóljanak mindennapi gondjaikról, s megválasszák azokat, akik a nemzetiségi kongresszuson képviselik őket. Pót ónja. Novo Selo, Brob- las és Lukovisce, azaz Po- torny, Tótújfalu, Szentborbás és Lakócsa 1644 lakójának zöme horvát nemzetiségű. A boltban, a postán, a tanácson vagy az utcán elvétve halla­ni magyar szót. Az idegent talán meglepi, hogy dober dánnál köszöntik jó napot helyett, ám itt ez a termé­szetes. Az óvodában, ahogy azt a vezető óvónő, Villányi József né mondta, még a kéz­mosásra is horvátul figyel­meztetik az apróságokat, Geosits István, az iskola igazgatója mondta: náluk nem szokatlan, hogy bizo­nyos tantárgyakat anyanyel­ven tanítanak, hiszen ezzel is hozzájárulhatnak a hagyo­mányok ápolásához, Dr. Mandyty Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára példaként említi az itt élők tenni akarását, pe­dig hát gond is van bőven a négy településen. A fejlesz­tésre szánt forintokkal jól kell sáfárkodnia dr. Fenyősi Lászlónak, a községi közös tanács elnökének, meg a végrehajtó bizottság titkárá­nak is. Minderről szó esett pénte­ken este Potonyban, a műve­lődési házban, ahol kilence­dik kongresszusukra készül­ve küldöttgyűlést tartottak a délszlávok. Részt vett az ese­ményen dr. Mándyty Marin főtitkár, Varga Károly, a népfront megyei bizottságá­nak titkára, Király György, a Barcsi Városi Pártbizottság titkára és Újvári Miklós, a megyei pártbizottság mun­katársa. A köszöntő után egyperces néma felállással adóztak a résztvevők Gyúrók, György emlékének. A sző­SOMOGYI KRÓNIKÁJA Gazdag volt ez a hét nem­zetközi jelentőségű esemé­nyekben. Első helyen áll a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bi­zottságának ülése, amely szerdán Balatomszéplakon kezdődött. A nyolc ország képviselői ‘ lehetőséget kap­tak arra is, hogy onnan át- ránduljanak Boglárlellére, a Híradástechnika Szövetkezet érdekes bemutatójára, amelyen a legkorszerűbb ter­mékeket tekinthették meg. Siófok volt a helyszíne egy másik nemzetközi tanácsko­zásnak is, amelyen a vegyé­szet szakemberei a kenőola­jak minőségének javításáról tanácskoztak. Külföldi vendégei is voltak ezen a héten Somogynak, A kardzsali mezőgazdasági kül­döttség az agrártudományi egyesület vendégeként töltött három napot megyénkben. A TIT megyei szervezete Laljo Angelov bolgár közgazdász- szal, egyetemi tanárral is­mertette meg a szervezet te­vékenységét. Doan Van Phe, a vietnami nagykövetség ka­tonai attaséjának helyettese Csurgóval, Tabbal ismerke­dett a magyar—vietnami ba­rátsági napokon. Nagy ér­deklődéssel hallgatták felszó­lalását a csurgói gimriázium dísztermében, a tabi kaptár­üzemben tartott barátsági és szolidaritási gyűlésen. Most tart félidejénél a szo­lidaritási napok megyei programja. Eddig ötvenöt gyűlést tartottak a szeptem­ber 8-i megnyitó óta. A ren­dezvények résztvevői — így a magyar—vietnami napok gyűléseinek résztvevői is — levelet küldtek az Országos Béketanácsnak, kifejezve bé­kevágyukat. A múlt hét végi esőket kővető napsütéses napok jó föltételeket teremtettek az őszi mezőgazdasági munkák­hoz. A somogyi nagyüzemek folytatták a vetés előtti ta­lajelőkészítést. Ahogy a heti sajtótájékoztatón elhangzott, a vetőmagtermeltető vállalat dombóvári központja gon­doskodik az őszi kalászosok vetőmagjáról, és fölkészült arra, hogy kielégítse a pót- igényeket is. A héten már szinte minden nagyüzem hozzálátott a kukorica beta­karításához, azután szedik a burgonyát. Csúcsidő van a nagyüzemi almáskertekben. Host tervezik a jövő évi feladatokat a gaz­daságokban, miközben az időszerű tennivalók is sok munkát adnak. A feltételek megteremtéséhez segítséget ad a hetedik bábolnai napok rendezvénysorozata, ahol a legújabb, az elterjesztésre ajánlott módszerekkel ismer­kedhetnek a gazdaságok. Több somogyi nagyüzem el­küldi szakembereit a jövő heti nemzetközi rendezvény­re. Még ,egy fontos esemény volt e héten: a Kaposvári Cukorgyárban megkezdődött a 90. kampány, amelyet nyolcvan napra terveznek. Az utolsó szakaszába érke­zett az úttörővezetők járási, városi, megyei konferenciá­jára való fölkészülés So­mogybán. A várösi, a járási KISZ-bizottságok mérlegre tették az előző konferencia óta eltelt időszak úttörőmoz­galmi tapasztalatait. A hét közepén a KISZ megyei bi­zottsága állást foglalt; meg­határozta a KlSZ-szerveze- tek tartalmi feladatait. a hiányosságok megszünteté­sének útját, önkritikusan ítélte meg a testület a KISZ munkáját. Az alapszerveze­tek, a tagok nem foglalkoz­nak rendszeresen az úttörők­kel, a gyermekekkel, nem segítenek eléggé a jó progra­mok kialakításában. Nem növekedett az ifivezetők szá­ma sem. Legyen vonzóbb ez a tevékenység, növekedjen az ifivezetők tekintélye, ez a cél. A közérdeklődés közép­pontjában áll a lakásépítés, -felújítás, -gazdálkodás. A HVDSZ megyei bizottsága csütörtökön tűzte napirendre e témát. A testület elhatá­rozta, hogy igyekszenek elő­mozdítani a tervszerű, lelki­ismeretes, jó minőségű fel­újítást. Ez megegyezik a la­kosság érdekével, Lajos Creza vétség volt főtitkára a ta­vasszal tragikus körülmé­nyek között hunyt el. Az elmúlt évek munkájá­ról, a feladatokról Vertkov- czi László, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége Országos Választ­mányának tagja, a termelő- szövetkezet pártvezetőségé­nek titkára szólt. Elmondta, hogy hazánkban a nemzeti­ségi politika elvi alapokon nyugszik, amelyet pártunk több fontos dokumentumban is meghatározott. — Nemzetiségeink élvezik és megkapják mindazokat a jogokat, amelyeket a magyar anyanyelvűek. Az alkot­mányban is meghatározott jogaink azonban nemcsak le­hetőségeket nyújtanak, ha­nem kötelezettséget is jelen­tenek. Ugyanúgy részt válla­lunk az országépítésb?l, mint bármely más állampolgár. Büszkén vallhatjuk, hogy falvaink az elmúlt években is szépen gyarapodtak. Az itt élők jobb körülmények kö zott tölthetik mindennapjai­kat. A gépkocsi, a televízió ■ vagy a mosógép minden ház­tartásban megszokott, pedig három évtizeddel ezelőtt er­ről még álmodni sem mer­tünk. Persze vannak gond­jaink is. A lakócsai körzeti általános iskola aulájának tetőszerkezete életveszélyes­sé vált, mielőbb föl kell újí­tanunk. Bővíteni kellene a tantermeket is. Éppen a na­pokban dőlt el, hogy lehető­séget kapunk erre, s olyan közművelődési létesítményt hozhatunk létre, melyben a gyerekek jó körülmények kö­zött tanulhatnak. Ismét lesz mozink, s a lakócsaiaknak nem kell azért szégyenkez­niük, mert nincsen művelő­dési házuk. Megvásároltunk egy régi épületet, amelyben múzeumot alakítunk ki. Kul­túránk ápolását szolgálja a hagyományőrző népi együt­tes, mely eddig is sok sikert aratott. Kapcsolatot tartunk fenn a verőcei iskolával, rendszeresen vendégül lá­tunk jugoszláv együtteseket, színházakat. Jól működő könyvtárat mondhatunk ma­gunkénak, melynek gyűjte­ménye éppen az elmúlt na­pokban gazdagodott a jugo­szláv nagykövetség ajándé­kával. A felszólalók hasonló ered­ményekről számolhattak be. Szó esett a következő idő­szakról is. A négy község fiataljai például bejelentet­ték, hogy védnökséget vál­lalnak a lakócsai iskolabőví­tés felett, részt vállalnak a munkákból. A küldöttgyűlés egyhangú­lag választotta küldöttnek Bunyevácz Józsefet, ifjabb Gulyás Józsefnét, Geosits Istvánt, dr. Fenyősi Lászlót és Villányi Józsefnét. Ott lesz a kongresszuson Vert- kovezi László és Pazaurck Gyögyné is; akik tagjai az országos választmánynak. TM! ÜfvÉimamlitfÉ! Barcsi vélemények, érvek A Barcsi Városi Pártbi­zottság nagytermében meg­tartott vita résztvevői •„ké­szültek”. a választójogi tör­vényjavaslatból: jegyzetek­kel érkeztek a fórumra, s javaslataik mellé érveket is sorakoztattak. Dr. Vincze Géza, a városi tanács vb- titkára — a vita vezetője — nemcsak a törvényjavaslat alternatív megoldásait . is­mertette, hanem szólt a most érvényes törvény és . az új javaslat közötti különbség­ről is. Kifejtette, hogy mi­ként szolgálja a tervezet az áliamé’et és a szocialista demokrácia fejlesztését. A vitában elsőként Kiss Józsefné, a tarnócai város­rész népfrontbizottságának elnöke kért szót. Elmondta, nem ért egyet a mozgó ur­nák megszüntetésével. Sze­rinte ez azokat fosztja meg a választójog gyakorlásának lehetőségétől,, akik saját hi­bájukon kívül — betegség, mozgáskeptelenseg — nem tudják fölkeresni a szavazó­helyiségeket. Nagy István alapszervezeti párttitkár egyetértett a többes jelölés törvényi szabályozásával, de hozzátette: — A lehetőség állampol­gári fegyelmet is feltételez. A jelölő gyűléseiken minden­kinek joga van javaslatot tenni. Mi történik akkor, ha a résztvevők egymást java­solják, és a jelölő listára öt vagy tíz név kerül fel? Nem bizonyos, hogy ez jól szol­gálná céljainkat. Idős Kosz­tár József, a városi népfront­bizottság tagja is a jelölő gyűlés felelősségét hangsú­lyozva fejtette ki: a javas- lattevőnek legyén köteles sége indokolni is. Szabó Já­nosáé, a népfrontbizottság tagja nem tartja helyesnek, hogy a terület lakóin kívül a választókerület jelölő gyűlé­sén az üzemek képviselői is részt vehetnek. Véleményét azzal, indokolta, hogy így olyan emberek jelölnek ta­nácstagot, akik munkájuk végeztével nemcsak a vá­lasztókörzetet, hanem a te­lepülést is elhagyják. Horváth Sándor tanácstag a kettős jelölés kötelezővé tételét nem tartotta helyesnek, „Miért kell egy jól dolgozó tanácstag mellé egy ellenje­löltet állítani?” — kérdezte. Majd hozzátette: „Lehet, hogy a jó elképzelés az el­lenkezőjére fordul: nem vállalják azok a megbíza­tást, akik eddig jól dolgoz­tak, mert nem akarnak ver­senyezni.” Kárpáti Istvánná iskola­igazgató árra a kérdésre várt feleletet: miként vá­lasztják a megyei tanácsta­got, ha nem tagja a helyi tanácsnak? Fehérvári Györgyné megyei tanácstag ezzel kapcsolatban kifejtet­te: szükségesnek tartja, hogy a megyei tanács tagja legyen tagja a helyi tanács­nak is, hiszen csak így lesz módja alapos információkat kapni települése életéről, s jól képviselni azt. Szabó László, a szakmun­kásképző .igazgatója egyet­értett azzal, hogy eltörlik a szesztilalmat, hiszen elérni kívánt hatása egyébként is kétséges volt. Kifejtette azt is, hogy egyetért a kettős vagy többes jelöléssel, s jó­nak tartja, hogy az . egyes jelölést csak kivételes ese­tekben engedi meg a tör. vénytervezet. „A következő választásokig még két év van vissza — mondta. — Ez az idő minden bizonnyal elég lesz arra, hogy a vá­lasztók megértsék ennek je­lentőségét, s ha valaki en­nek tudatában vállalja a jelöltséget, akkor — megvá­lasztása esetén — többet is tesz megbízatása ellátásá­ért.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom