Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
BNV, 1983 Munkaruha és csomagolás Lóduljunk: ej a guraicsiz- . mától. Ezt és társait a BNV munkaruha divatbemutatóján láthatja a közönség. Korábban sok panasz volt a munkaruházati boltok kínálatára, s ennek úgy látszik, hadat üzentek a gyártók. S ha már hadüzenet, legyen kemény! Azt a kérdést tették föl először: törvényszerű-e, hogy a munkapad mellett, a gépek között esetlen, színtelen, lígő-lógó öltözékben szaladgáljanak 1 a nők és a férfiak. Rögtön válaszoltak a tervezők és a gyártók: nem törvényszerű! Es az idei őszi vásárra fagy Mnnkarnhadfvat lett • kínálat színes, csinos, kényelmes, jó szabású mun- 1 karuhákból.- A naponta többször ismétlődő divatbemutatónak mindig van nézője legalább annyi, mintha nagyestélyiket vagy merész fürdőruhákat viselnének a hölgyek, avagy szmokingot, frakkot az urak. S a szép munkaruhákhoz nem á megszokott fekete gumicsizma tartozik — már amelyikhez kell —, hanem a lábbelik is színesek. Fölösleges bizonygatni, hogy munka közben sem szükséges az öltözködésbeli igénytelenség és hogy körülbelül ugyanakkora erővel lehet csúnya munkásöltözéket csinálni, mint szépet. Induljunk el ezen a „lépcsőn” tovább. A magyar A nagydíjas Exotic. kozmetikai ipar a BNV tanúsága szerint egészen fölébredt. Arról már több éve fölöltözteti’' készítményeit, s ezek a cikkek egyre kevésbé maradnak el a nemrég még utolérhetetlennek kikiáltott, márkás nyugati termékektől. Tanúskodik ertnduak, hogy méky Hívásá ból a fél álomba tartott, s vott egy-egy éber pillanata, negyedórácskája. De - most vége minden álomnak. Már nemcsak az első fecske, a Fabulán rukkol ki jó és szépen csomagolt új termékekkel. Szinte mindegyik kozmetikagyártó „csinosan röl a Caola-pumpás Exotic dezodor-családja, amelyik nagydíjat kapott. A szépitőszerektől kanyarodjunk vissza a ruházkodáshoz. Másféle „munkaruha” a diáköltözék. E téren is megcéloztuk a szépség és a használati érték összhangját. Szintén BNV-nagydíjas a Studiform ruhacsalád, a Fákon terméke. Az óvodásoktól az egyetemistákig mindegyik gyermek-, illetve diákintézménybe járó korosztálynak készítették ez* az egységes stílusú öltözéksorozatot. Nem egyenruhát terveztek, hanem az egyéni ízlés szerint variálható és mégis összhangban levő termékcsaládot dobtak piacra. „Csigalépcsőnk’* újabb kanyarulata — az utolsó — visszavezet a szép csomagoláshoz. A Mátravidéki Fémművek kiállításán üres tubusok, flakonok, dezodoros palackok láthatók. Köztük olyanok is, amilyenek majd határainkon túlra kerülnek, s ott töltik meg ezekef a fentebb már említett márkás kozmetikumokkal. Nem igaz tehát a hiedelem, miszerint itthon nem tudunk szép burkot készíteni a jó termékekhez. Már tudunk. Tehát azokban a gyárakban is gondolkozhatnak a szakemberek, amelyekben még nem törődnek a termékek jó külső megjelenésével... Nos, így jutottunk a gumicsizmától a bocisajtos tubusig. S úgy tetszik, ezek az összefüggések nem is olyan összefüggéstelenek, mint azt az első pillanatban gondolnánk. / u r. Iparunk jelene és jövöje A nagyvállalatok és a „kis bolygók” Az ipar közvetlen jövőjének a megalapozásához, hatásfokának javításához néhány nagyszabású szervezési feladatot is el kell végezni. Ezekre a Központi Bizottság legutóbbi határozata ugyancsak felhívja a figyelmet, s ezek nélkül az említett műszaki feladatok elvégzőié aligha gyorsul fel, illetve nélkülük a műszakiak minden erőfeszítése könnyen csak fél sikert eredményezhet. Az egyik ilyen mindenütt napirenden levő szervezési teendő a vállalatok belső intézményi, irányítási, érdekeltségi rendszerének korszerűsítése. Az eddiginél sokkal „sarkosabb”, tisztá- zoftabb felelősségi megosztás szükséges a termelő-gazdálkodó egységeken' belül: önállóbb es felelősségtelibb munka valamennyi részlégnél, főosztálynál, gyáregységnél, üzemnél. A kapun belül is Ez természetszerűen feltételezi, hogy mindenütt felhagynak a vállalaton belüli, egyenlőségre törekvő jövedelemelosztással. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok közötti differenciálódás menynyivel gyorsabban halad előre, mint általában a vállalatokon belüli. Ügy látszik a gyárak közötti differenciálódást jobban elviselik a kol- lAtivák, mint a brigádon, műhelyen, gyáron belülit. Az is igaz, hogy a közgazdasági szabályozás tökéletesítésével és a vállalati támogatások mérséklésével a vállalatok közötti különbség mintegy automatikusan létrejön, ezért lehet hibáztatni az életet, a piacot, a szabályozókat; vállalaton belül azonban már egyszemélyi döntésekre lenne szükség, s ettől ebben a kérdésben még sokfelé ódzkodnak. A vállalati belső felelősségi, érdekeltségi rend átalakításával alighanem megszűnne az ismert mottó szerinti gyakorlat: ha nem teszünk semmit, abból nem lesz baj. Az is kézenfekvő persze, hogy az önállóbb munkára épülő vállalati belső szervezetekben az ellenőrzés, a számonkérés funkcióját is meg kell erősíteni. Az üzemi demokrácia is az önállóság és az ellenőrzés, az önállóság és a felelősségvállalás összhangjára épül. Nem a nagyvállalat — a működeit rendje A vállalati belső mechanizmusok korszerűsítését sietteti, hogy éppen a hazai ipar eddigi fejlődését megalapozó nagyvállalatok belső mechanizmusa felett- járt el leginkább az idő. Nem a nagyváilalat avult el, nem a nagyvállalati keret, amely lehetőséget teremt a termelőerők koncentrációjához, hanem a nagyvállalatoknál általában elterjedt traayita•i, szervezeti, érdekeltségi modell. A nagy kapacitású nagy- vállalatok a magyar ipar nemzetközi versenyképességéinek legfőbb biztosítékai, egyedül ilyen keretekben garantálható — csak erre van példa a világban — a nemzetközi versenyhez nélkülözhetetlen műszaki fejlesztés, a nagy sorozatú gyártás, annak pénzügyi előnyeivel. Nem a nagyvállalati keret a veszteségek forrása, nem a forma a hibás, hanem a nagyvállalatok belső működési rendje. Ezeket érdemes mindenütt testre szabottan megváltoztatni, a korábban kialakult, a maga idejében talán nem is helytelen, uniformizált belső mechanizmust felszámolni. A nagy vállalatok köré persze kellenek a „kis bolygók'1 — a számos kis és közepes üzem, társulás vagy akar gmk-k — a nagyvállalati termelés infrastruktúrájaként, a nagy hatékonyságú nagyüzemek termelésének kiszolgálása érdekében. De tévedés, hogy elsősorban azért, mivel a kicsi a nagyot versenyre ösztökéli. Ez ugyanis nem ilyen egyszerű. Ebben a vállalatok és az állam közösen léphetnek előre. Ma már nincs akadálya annak, hogy bármelyik gyár leányvállalatot, társulást stb. hívjon életre, de az állam is — mint eddig —kezdeményezhet vállalatalapítást, sőt most talán a szaktárcák részéről éppen célszerű lesne a kis és közepes Hajós veterán— veterán hajók Balaton a legtisztább szem, mely valaha az egekbe tekintett” — állította egykor Vörösmarty Mihály. Szerda reggel a siófoki kikötőben sötétkék egyenruhás, idős balatoni hajósok gyülekeztek. A tó és a hivatás szeretet« gyűjtötte újra ösz- sze á régi sorstársakat: kapitányokat, gépészeket, matrózokat ... — Könnyebb megélni az idősebb kort, ha mindvégig ott érezzük magunkat a balatoni hajósok nagy családjában, amelynek megtartó ereje, belső és íratlan szabályai még a tétova lépéseket is segítik a helyes, jó irányba — mondta ünnepi megemlékező beszédében Pincehelyi Károly, a MAHART Balatoni Üzem- igazgatóságának osztályvezetője. Ezek a szavak nemcsak a kivételes alkalom szülöttei voltak, s ezt a jelenlevők bizonyították a legjobban. A Az őszi verőfényben először a füredi hajógyárhoz látogatott el a népes csoport, ahol új emléktáblát avattak fel azoknak a dolgozóknak a tiszteletére, akik a felszabadulás után a németek által felrobbantott hajókat kiemelték a vízből, s fáradtságot nem ismerve, éjt nappallá téve dolgoztak helyreállításukon. Miért épp ez a nap? Ez az újabb kérdés sem marad megválaszolatlanul. Széchenyi István jóvoltából ezen a napon bocsátották vízre 137 évvel ezel'tt az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt, melyet a füredi színház építőjéről, Kisfaludy Sándorról kereszteltek el. A hajót gyártók pedig azért szeptember 21-et választották az avatás napjának, mert ezen a napon született Széchenyi. A hajóállomás melletti parkban levő szobránál koszorút helyeztek el, majd Szauo Sándor, a Balatoni Üzemigazgatóság vezetője mondott néhány gondolatot a múltról, Széchenyi elévülhetetlen érdemeiről és a jelenről. A hajók azután továbbindultak Révfülöp felé. A veteránok és családtagjaik közben közelről is megszemlélhettek az ez alkalomra készült hatalmas tablót a fel- szabadulás utáni balatoni hajósokról, valamint a díszes naplót. Horváth Imre és dr. Kopár István az 1984-től 1974▼állaiátok szájmának növelését kezdeményezni. Esetleg nemcsak úgy, ‘hogy korábbi nagyv piaiatokat szednek szét. Az utóbbi években a magyar gazdaságban is kialakult az úgynevezett válság - agazatok csoportja: a kohászat, az alumíniumipar, a nehézvegyipar egyes ágait sorolják ide. A lökés válság által sújtott magyar ágazatok termékei, ha például nem közvetlenül kerülnének exportra, hanem — hiszen lényegében, a könnyűipart nem számítva, alapanyagokról van szó — sokkal magasabb készültségi fokon, a feldolgozóipar késztermékeiként, ötletes, magas színvonalú gépekbe, műszerekbe, berendezésekbe bedolgozva, sok ezer mérnökórát hordozva, akkor számunkra például a kohászat nemzetközi válsága kevésbé volna terhes, es pve-gyáraink beruházási költségeinek megtérülése is felgyorsulhatna. Új utakon Vagyis el kellene érni, hogy nemcsak egy-egy gyár k etesse a recesszió ellenszerei, hanem egy teljes vertikum, termelési lánc. Jövőnk alapja az, amit létrehoztunk: a szocialista nagyipar. Ezzel kell, ezzel lehet bátran, új utakat, módokat keresve gazdálkodni. Ebben senki és semmi nem gátol bennünket. Ez az ipar jövője: a szellemes, korszerű hatékony munka, változatos szervezeti formákban, rugalmas belső kooperációban, a termékek gazdag választékával. Ehhez megvan az alap: a létrehozott kapacitás, s az ehhez nélkülözhetetlen szellemi erőforrásokkal, szaktudással, tehetséggel sem szűkölködünk. IS«f«ns8ef Feeesr másfél száz nyugdíjas és a feleségek nemcsak egy szokványos veterántalálkozóra érkeztek. Hamarosan felbőgött a Kelén és a Tünde motorja, s a két hajó megindult az északi part felé. Előbb azonban újra elfoglalták egykori helyüket néhá- nyan azok közül, akik a balatoni hajózás újjászületésénél, 1948-ban ott voltak — épp a Kelén fedélzetén. A tiszteletbeli kapitány az akkori kormányos, Papp Gyula lett. Űjra hajóra lépett Szálai Géza, aki tizenhat évesfen kezdte a matrózkodást, s időközben élete más palya felé fordult: ma a Siófoki Állami Gazdaság vezetője. Ott volt Bodó Imre révgőzös gépész, Fejes Karoly első matróz, s a nyugdíjasként is örökmozgó Józsa László, aki fűtőként kezdte a hajósele-, tét, s ma a nyugdíjasklub vezetője. Miért épp a Kelén és miért épp a Tünde? A kérdést fölösleges lett volna föltenni. Míg a két hajó a túlsó part felé haladt, az idős emberek emlékeztek. Somogyi Gyula ott volt 1945 márciusában Révfülöpön, amikor a visszavonuló hitleri csapatok kiadtak a parancsot, hogy az egész balatoni hajóállomány fölrobbantása után a megmaradt két hajót, a Kelént és a Tündét is semmisítsék meg. Néhány józanul gondolkodó, a bátorságot sem nélkülöző hazafi azonban kockáztatni mert. A fenékszelepek kinyitásával süllyesztették ei.a hajókat. — A zászlókat félárbocra engedtük, mint olyankor, amikor meghalt valaki. Gyászoltunk, de reméltük a feltámadást. Es a két hajó hamarosai „föltámadt”. A felszabadulás után gondos kezek rövid időn belül újra használhatóvá jparáaseitak ókat. ig terjedő időszak nehézségeiről, gondjairól, s e gondok sikeres leküzdéséről beszélt. Ok akkoriban voltak a balatoni hajózás első számú irányítói, s vezetésükkel fejlődött a tókörnyék, a hajóállomány, javultak a dolgozók életkörülményei. Széli Károly bácsi volt a maga 81 evével a rangidős. Apja is hajósként kereste a kenyeret, ő maga pedig fűtőként kezdte, majd műszaki vezetőként ment nyugdíjba 1963-ban. Most Dunapatajról érkezett a találkozóra. Oda költöztek, de a szíve azért visszahúzza. „Régebben esténként le/Srtunk a tópartra a naplementét nézni. Soha nem volt két egyforma naplemente! Amikor csak hívnak, én jövök Siófokra, évente többször is”. Révfülöpön piég egy ünnepi programon vettek részt a veteránok. A hajóállomás épületének falán emléktábláról került le a lepel. Ez a már említett két hajó megmentéséért életüket kockáztatók cselekedete előtt tiszteleg. Gyarmati Lászlé SOMOGYI NÉPLAP
