Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
A minőségmegőrzésért Példa a tárolásra Nagyatádról Fordult a kocka. Míg tavaly burgonyából nagy volt a kínálat, alig volt kereslet; az idén alig akad burgonya, viszont szerfölött nagy Iránta a kereslet. A kedvezőtlen időjárást a dél-somogyi krumpli is megsínylette az idén. Cergó Sándortól, a Somogyi burgonyatermesztési rendszer vezetőjétől hallottam, a tervezett mennyiségnek csupán hetven, jobb esetben nyolcvan százalékát tudják betakarítani. Máshol lényegesen nagyobb a veszteség, így fontos, hogy minden szem krumplit fölhasználjanak, körültekintő tárolással és kezeléssel a lehető legkisebbé téve a további veszteségeket. A módszerre vonatkozóan Nagyatádon kaptunk vá- \ laszt, ahol a Szövetkezeti Zöldség—gyümölcskert-ske- delmi Egyesülés a minőségkímélő átvételről és tárolásról tartott tanácskozást és bemutatót Dr. Horváth Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársa szerint a jó minőség egyre inkább előtérbe kerül. Ehhez pedig a megfelelő fajtáin az agrotechnika előírásainak betartásán kívül gondos betakarításra van szükség. A földből kikerülő burgonya legalább két hétig rendkívül érzékeny, akkor érheti a legtöbb károsodás. Ma még sok helyen az a gyakorlat, hogy a földből kikerülő burgonyát vontatóra rakják, elviszik valamelyik majorba, ott leteszik, majd válogatják, újból gépre rakják, s úgy szállítják az átvevőnek. Pedig a mozgatással, a zötyköléssel kárt okozunk. A szakemberek szerint az volna a legegyszerűbb, ha a földekről egyből a tárházakba kerülne a termés, a legkevesebb mozgatással. Báli Gyula, a megyei Zöldért igazgatója úgy tartja, hogy az átválogatással több kárt okozhat a termelő, mint amennyi hasznot elérhet ezzel, ők vállalkoztak elsőként a burgonya újszerű átvételére. Tárházukban a gyakorlatban mutatták be ezt Traktor érkezik az iha- rosberényi szántóföldről, szállítószalagra öntik a burgonyát, ügyes asszonyok a féreg rágta darabokat kiszedik, s néhány perc múlva már végső helyén a krumpli. Legközelebb majd csak akkor nyúlnak hozzá, ha az üzletekbe szállítják. Akkorra pedig a termény sérülékenysége elmúlik, garantáltan jó minőségű kerül a boltba. Az igazgató a művelődési házban elhangzott előadások után kérdésünkre elmondta: az új átvételi rendszer garantálja a jobb minőséget. Ugyanakkor biztosítékuk van arra is, hogy lesz mit az üzletekbe szállítani. — Az üzlet ebben az — mondta —, hogy jó' a burgonya. A másodosztályú pedig elenyésző. Az új átvételi rendszer előnyeit a szakemberek igazolták, s elmondták, hogy a többi Zöldért vállalatnál is hasonló megoldásokat kellene keresni. Ezért is hívták meg azoknak a vezetőit. Am ami jó a Zöldérbnek, jó-e a termelőnek? Ily és József, az inkei termelőszövetkezet elnöke szerint: — A bevételeink azzal, hogy válogatás nélkül adjuk át a termést, nem csökkennek. Így természetesen megéri, hiszen nem kell válogatnunk; takarékoskodhatunk a munkaerővel, meggyorsíthatjuk a betakarítást, kevesebb le6z a veszteség. Amikor lejönnek a kombájnok a földekről, mi elfelejthetjük a burgonyát. Ezért is ajánljuk mindenkinek ezt a módszert. N. J. Korszerűsítik a téglagyárakat összesen 40 téglaipari beruházás zajlik napjainkban. Ezek egy része már jövőre érezteti hatását, 1986-ra pedig — a gépimport-engedélyektől függően — a tervek szerint 66 millió darabbal több kisméretű téglát termelnek majd a beruházások eredményeképpen. A magánépítkezések számának növekedése halaszthatatlanná tette az amúgyis sürgető téglaipari rekonstrukciót, s az irányító szervek hathatós támogatásával elsősorban a kisméretű téglák gyártásánál máris több üzemnél részleges, illetve teljes korszerűsítést végeznek. Pillanatnyilag 114 téglagyár működik hazánkban, ebből 74 hagyományos technológiájú, döntően kézi munkára alapozott üzem. Közülük nyolc gyárban teljes rekonstrukcióhoz kezdtek, további négy esetében pedig most döntenek a korszerűsítési tervekről. A nyolc gyár, amelyekben a termék mozgatását teljesen gépesíteni kívánják, 1985- ben lesz kész, s összesen 22 A progresszív — elektronikai, műszer-automatikai, könnyűipari — ágazatok súlyának növekedése jelzi, hogy az utóbbi egy—másfél évtizedben már korántsem csupán mennyiségi, kapacitás- növelő fejlesztés folyt az iparban. Az ipar szerkezetja- yitó beruházásaiban — számítástechnikai, elektronikai, gyógyszer, növényvédő szer, mtermieder-program — már a minőségi tényezők kerültek előtérbe. Ezek hatására * magyar ipar belső szerkezete egyre jobban hasonlít a gazdaságilag fejlett szocialista és tőkés országokéhoz. A gépipar adja az ipari termelés .csaknem 30 százalékát, a vegyipar részaránya közeledik a 20 százalékhoz, a könnyűiparé — mintegy 16 százalék — csökkenő tendenciájú. Bázis és feldolgozóipar Legföljebb két vonatkozásban tér el egy-egy adatunk a fejlett országoktól: magas az élelmiszeripar aránya hazánkban, 20 százalék, s ez épp az ország természeti adottságaiból, azok bölcs kiaknázásából következik. Ugyanakkor meglehetősen nagy, tíz százalék körüli a kohászat részesedése, ez viszont természeti adottságainkból nem következik. A kohászai egyfelől az ötmillió téglával termel majd többet, mint a korábbi évek* ben. Ugyancsak 1985-re fejeződik be annak a 16 téglagyárnak a részleges rekonstrukciója, ahol szintén gépesíteni kívánják a nehéz fizikai munkák egy részét. Munkábaállásúk újabb 25 millió téglát jelent majd évente Már jövőre termelni fog az a 16 üzem, ahol csak kisebb fejlesztéseket végeznek (például szárítókapacitás- bővítés). Ezek a korszerűsítés után 19 millió téglával többet tudnak termelni, mint azt megelőzőenKét hónap óta már a próbaüzemet végzik a Solymár I-es téglagyárban. Az 1984- től évente 40 millió kisméretű téglát előállító üzemben teljesen kiküszöbölték a kézi anyagmozgatást: az agyag kibányászásától a készárucsomagolásig mindent gépekkel végeznek. A gyár gyakorlatilag már most teljes értékű része a téglaipar ez évi kínálatának: a kéthónapos próbaüzem alatt márvenes évek iparosításának, a magyar ipar alapjai lerakásának öröksége, másfelől a nagyszabású közúti járműprogram, illetve a szerszám- gépipari, építőipari, hajó-, daru- és kazángyártási, konzervgyári ó-gépsor fejlesztések részeként, feltételeként született meg. A termelőeszköz-gyártás nem nélkülözheti a biztonságot nyújtó, saját nemzetgazdaságon belüli kohászati bázist, enélkül nincs ütőképes ipar. Valóban arra kell törekednünk, hogy nagy élő- munkatartalmú termékeket gyártsunk, de azért valami anyag akkor is kell, amire.a sok ezer mérnökára, konstruktőri lelemény rákerülhet. Soha nem az volt a baj, hogy ütőképes kohászatot építettünk ki — e kérdés hozzá tartozik iparosításunk múltjához —, hanem hogy termelését nem tudtuk eléggé, akár több lépcsőn át, egyre magasabb értékűvé feldolgozni, mielőtt a terméket kiszállítottuk az országból. Végsősoron az is a kohászat hatásfokát rontja, ha túl nagyok azok az öntvények, amelyekből egy-egy is 3,6 millió téglát termelnek. A gyárak felújításával, Illetve továbbfejlesztésével egyidejűleg erőfeszítéseket tesznek a termékek korszerűsítésére is. Az idén készülő csaknem 2 milliárd téglából 320 millió le^z igazán korszerű (az 1985j-íg, illetve azon túl is érvényes hőtechnikai elvárásoknak megfelelő) termék, 1985-re ekek száma már eléri a 450 milliót. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál négy gyárban tart a kisebb-nagyobb méretű korszerűsítés. Somogybán a ta- bi téglagyár 90 millió forint értékű rekonstrukciója jelenleg a vállalat legnagyobb korszerűsítési programja. Zalában a zalaszentgróti, a molnári és a dióskáli téglagyárakat kisgépekkel szerelik föl, ezek 5—10 millió forintot igénylő munkák. Több korszerűsítési és beruházási tervvel rendelkezik még a somogy—zalai vállalat, ám ezek pénzügyi lehetőségei még nincsenek tisztázvaNC-szerszámgép teste kikerül. A következő időszakban a már kiépített korszerű termelőkapacitások versenyképességének fokozása a legfontosabb célunk. Ehhez persze nélkülözhetetlenül szükség van a termelési ráfordítások további csökkentésére, a munkaidő és a géppark jobb kihasználására, a külkereskedelmi szervező és piaci munka javítására és a hazai ipar belső kooperációjának fejlesztésére. Termékeink életkora 1981-ben a magyar gépipar gyártmányválasztékának átlagos életkora 6 év volt. Ez azt jelenti, hogy az akkor gyártott gépipari termékek többségét a hetvenes évek elején, de jelentős részét 1975—76 körül tervezték, illetve vették át a licenciákét, a know-how-t Következésképpen e gyártmányösszetétel jelentős része a nemzetközi műszaki fejlődés utóbbi 10— 15 évben született eredményeit hordozza. Régebbi mércével nézve az egyáltalában nem korszerűtlen színvonal Iparunk jelene és jövője A versenyképesség Budapesti nemzetközi vásár Lada, Skoda és Trabant Nem kedvelem elautóso- dott világunkat. Viszont ezzel együtt — s másokkal karöltve — * kénytelen vagyok elismerni: autó nélkül ma már nem megy ... S ha így van, hát nem baj, ha az a gépkocsi jó is meg 6zép is. Nos, a BNV-® mindkettőre volt példa. Sokan bámulták az Opelokat, valamint a japán kocsikat. Semmi kétség: 4,5—5 literes fogyasztást garantáló és a Trabantnál egy kicsivel jobb járgányok méjtán arattak tetszést. Mégsem ezeket nézték a legtöbben. Inkább azt — s ez bizonyítja realitásérzékünket — amit, ha nem is könnyen, de elérhet. A Skodákról általában elismerően nyilatkozott a nézősereg. Külsejét tekintve talán ez az autó a legfor- másabb a KGST-országokban gyártottak 'közül. A közismert 120-ashoz némiképp hasonlító, de áramvonalasabb új Skoda gondos formatervezésről tanúskodik. Az új Ladát mustrálták talán a legtöbben. 2107-es jelzéssel adta ki a gyár ezt a modellt Gazdagon krómozott erőteljes. hűtőrácsa többeknek a figyelmét fölkeltette. S végül emlékezzünk meg a Trabantról! Egy kombi is volt ott ebből a kisautóból. Nem sokat' változott: néhány kényelmi berendezéssel, például beépített fejtámlával egészítették ki. A hagyománytisztelő „papírjaguár” azonban így, a változó időkkel dacoló állapotában is többekben ébresztett v4gyakat. Ha másért nem, hát tűrőképességééért, igénytelen „öszvértermészetéért”. Az új autóktól egy macs- kaugrásnyira megint csak sűrűsödött a tömeg. Nem véletlenül: ott a Lenti Fa- és Fémipari Szövetkezet állította ki Barkasra épített lakóautóját. Ilyesmivel eddig csak a határt Hegyeshalom felől átlépők rendelkeztek. Ezután, ha nem is sokan, itthon is besorolhatják terveik közé a túraautót A szövetkezet szakembereitől megtudtuk: 200 ezer forint körülire saccolják a Barkast ha... Ez a „ha” pedig annyit jelent, hogy az adózás feltételeit még nem tisztázták pontosan. Az ár tulajdonképpen nem sok, ha azt számítjuk, hogy menynyibe kerül, mondjuk, egy hétvégi ház telekkel. A felépítményben 5—6 emberszámára van kényelmes alvóhely; kicsi főzőalkalmatosság, 60 literes hűtőszekrény és egy apró zuhanyozó teszi összkomfortossá a járművet. Ennyit a négy keréken guruló holmikról. S ha a mellettük levő pavilonba belépünk, akkor találkazunk a többi „szörnyeteggel”. Ezekre egyéb okok miatt aggattam a nem éppen dicsérő szót Pénztárcafaló ragadoFélszáznál több belföldi — többek között a kaposvári Mezőgép — és külföldi kiállító jelentkezett a szeptember 27-től 30-ig tartandó VII. bábolnai napokra. E rendezvény a mezőgazdasági gépeik egyik legnagyobb európai bemutatója. Több híres külföldi cég — például a Claas, a Fiat, a Bayer, a Bioveta és a Traktorexport — mutatja , be legújabb gyártmányait. A külföldi világcégek mellett többek között a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Mezőgép Tröszt és a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet jelentette be részvételi szándékát. A renAx elektronizált, mániatűri- zált gépipari gyártmányok számának növekedése a fajlagos anyag- és energiaszükségletet is tartósabhan, gyökeresen és jelentősebben mérsékelné, mint ma a legszigorúbb takarékosság. A legjobb anyagtakarékosság valóban a miniatürizálás, s ebben a mikroelektronika sokat segít Gerencsér Ferenc (Folytatjuk.) zók ugyanis mindannyian. A horgászcikk-kavalkádról csak annyit: egy beavatott órákig beszélhetne róla, túlzások nélkül is. Azután következik az Interplay-expo, a BNV-vel együtt rendezett szakvásárok egyike. Végre igazán sok jó hazai játékkal, végre úgy, hogy nemcsak a Lego-csodákat bámulják szemberek! Újra megjelent a somogyi származású Kelemen József formatervező által készített elemes játék, remélhetőleg ezúttal a gyártó cég jobban fölkészült a sorozattermelésre. Csak a szülők pénztárcája bírja azt a rohamot, amit a sokféle újdonság tömeggyártása indít majd — ha indít! Legyünk azonban most az egyszer derűlátóak, és reménykedjünk. Még mindig jobb okos, jó játékokra pénzt kiadni önként, mint rosszakra, fantáziátlanokra kényszerből. l. r. dezők — a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát, az IKR és az ugyancsak bábolnai BCR Művek — csak olyan cégeket, vállalatokat hívtak meig a bemutatóra, amilyenek új s bevezetésre már alkalmas gyártmányokkal, eljárásokkal jelentkeztekA kukoricatermelés gyakorlati bemutatóján új traktorok és a talajművelés, a vetőmagágykészítés, a betakarítás újdonságai láthatók. Fölkereshetik az érdeklődők az IKR kukoricakísérleti központját, ahol 12 ország 39 intézetének 351 hibridje vesz részt a fajta- és technológiafejlesztő kísérletekben; Az egyik érdekesség lesz az irányított növénytáplálási bemutató. Az állattenyésztési bemutatón a Tetra tenyésztési programok új eredményei láthatók majd, a hozzájuk kapcsolódó takarmányozási rendszerekkel együtt. Az állattenyésztés technológiai újdonságai között szerepelnek a baromfi- és sertéstartás korszerűsített etetői, ita- tói és energiatakarékos klímaberendezései. Somogyi kiállítója is les* a rendezvénynek: a Mezőgép Tröszt kaposvári tagvállalata is bemutatja gyártmányait Csúz Imre Igazgató- helyettes elmondta: — Régebbi gyártmányainkat és újdonságainkat is elvisszük a bemutatóra. Az újak közül a legtöbbet a KTM—4000 jelű kombinált talajművelő géptől várjuk, és sikert remélünk a KRA— 901-es önjáró gépekre és traktorokra szerelhető árokásótól is. A bábolnai napok számunkra a legfontosabb hazai kiállítás, mert itt működés közben tudjuk bemutatni termékeinket és megismerhetjük a vetélytársakat is. Itt lesz egyik nyugati partnerünk, az NSZK-beli Gehle cég, várhatóan egyeztethetjük velük terveinket és üzletkötésre is sor kerül. SOMOGYI NÉPLAP Szeptember 27-től 30-ig Bábolnai napok A gond azonban az, hogy éppen a 70-es évek végén a gépipar legtöbb ágazatában új műszaki színvonal kibontakozása kezdődött el: az elektronizálás* az automatizálás, a miniatürizálás* a kis energiafogyasztású konstrukciók elterjedése, ezek teljesítményének egyidejű növekedésével. A szemlélet, a műszaki tartalom, a műszaki kultúra lépett meredeken új szakaszba. A helyzetet tehát nyugodtan jellemezhetjük úgy, hogy megindult a termékváltás és gyorsult is az utóbbi 3—i évben, de a tempó nem volt elégséges. Már azért sem, mert a követelményeik is újra változtak. Versenyfutás ez, népes mezőnyben. A termékváltás felgyorsításával és a mikroelektronikai program végrehajtásával tehetjük e verseny sikere érdekében a legtöbbet. Ezek egymással is összefüggnek. Hiszen az elektronikai program elsősorban az úgynevezett berendezésorientált integrált áramkörök hazai gyártását kívánja megalapozni és bővíteni. A cél tehát nem az, hogy a magyar ipar önálló elektronikaial- katrész-szállitóként jelenjen meg a piacon, hanem — ez felel meg a realitásoknak —, hogy a termelőeszközök és az ipari fogyasztási cikkek korszerűsítését segítse elő az elektronizált konstrukciók számának növelésével. Tehát az a cél, hogy a világpiacon már ismert magyar gépipari termékeik rövidesen nagy fokon elektronizált kivitelben készülhessenek — anélkül, hogy ehhez az ipar importszükségletét növelnünk, keileSzűkítsük a rést A többi kőét elsősorban ezzel léphetjük át azt a rést, amely termiékeink és a világpiaci kínálatban a hetvenes évek végétől gyorsan szaporodni kezdő legújabb konstrukciók között tágulni kezdett.
