Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
A nagyatádi fiatalok véleménye Vita a választási törvénytervezetről Fiatalok gyűltek össze hétfőn délután Nagyatádon az Április 4. utcai körzeti párt- helyiségben, hogy véleményt nyilvánítsanak 'a választási törvénytervezetről, kérdéseket tegyenek föl az állam- igazgatási vezetőknek. A vita ígéretesnek indult, hiszen a vendégek között helyet foglalt Simon Ernőné ország- gyűlési képviselő is, aki a legközelebbi ülésszakon a választási törvény kapcsán kíván felszólalni Dr. Rudolf Mátyás, a járási hivatal általános igazgatási osztályának vezetője ismertette a jelenlegi választási rendszert, majd szólt a változásokról. Pillanatok alatt parázs vita kerekedett. Bar- balics István, a városi tanács hatósági osztályának fiatal munkatársa az alapvető rendelkezésekkel kapcsolatban fejtette ki véleményét: — Az első fejezet második paragrafusának 3. pontja kimondja, hogy nincs választójoga annak, aki... Szerintem sokkal helyesebb úgy fo- galmaand, hogy nem gyakorolhatja választójogát az, aki elmebeteg, akit a bíróság eltiltott a közügy éktől, aki a szabadságvesztés büntetését tölti vagy szigorított őrizetben van, mert a választójog minden nagykorú magyar állampolgárt megillet, ettől a jogtól nem lehet senkit sem megfosztani, csupán a jog gyakorlásából lehet kirekesztőm. Számomra, érthetetlen, miért nem foglalkozik a tervezetnek ez a része az előzetes letartóztatásban és a rendőri felügyelet alatt állókkal. Jé lenne tudni, hogy ők például hogyan szavaznak! Hiszen aki előzetes letartóztatásban van, az többnyire nincs a lakóhelyén. A törvénytervezet nem beszél a mozgó urnákról. Kérdés például, hogy a külszolgálatban levők hogyan szavaznak lakóhelyük tanácstagjára, sza- vazhatnak-e rá vagy csak az országos jelölőlistán levőkre? Az országos jelölőlistával kapcsolatban kért szót Grüd- ner Sándor, a cérnagyár közgazdásza. — Jó lenne, ha az országos jelölőlistán is többes jelölés lenne. Foglalkozzanak a tömegtájékoztatási eszközök az eddiginél többet a jelöltek bemutatásával, társadalmi tevékenységükkel, egyszóval. emberközeli megismertetésükkel. A jelölteknek adjuk meg azt a lehetőséget, hogy az egyéni ötleteiknek megfelelően rendezhessenek választási gyűléseket, ahol elmondhatják elképzeléseiket. Így talán megszüntethető az a gond, hogy kevesen jelennek meg a választók közül. — A jelölő gyűléseken lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy ne csak a körzet lakói, hanem az ott levő vállalatok dolgozói is részt vehessenek. Ám öik nem szavazhatnak; akkor minek a részvételük? Nem túlszabályozás ez? S egyébként is: így fennáll annak a lehetősége, hogy valamelyik önjelölt, hivatali beosztásával visszaélve, beosztottjainak segítségére támaszkodva listára veteti magát Nem tudom, hogy miért tesszük kötelezővé a kettős jelölést. Mondjuk, van egy körzet, ahol már évek óta becsülettel dolgozik a tanácstag, a lakok meg vannak elégedve a munkájával, nem akarnak mást, egyetlen embert jelölnek. Ezért háromnaponként össze kell hívni egy újabb jelölő gyűlést egészen addig, míg nem találnak valakit, aki nevét adja a kettős jelöléshez? Csikós Erika, az 1. számú általános iskola pedagógusa a póttanácstagok helyzetéről szólt Az új formában lehetőség van arra, hogy a második jelölt, ha megkapja a szavazatok egynegyedét, pófctanács- tagként szerepeljen. De mit jelent ez? Milyen jogai és lehetőségei vannak? Milyen tájékoztatást kap a testületi munkáról? Jó volna erre is kitérni, hiszen ha4 mondjuk, két vagy három év múltán valamilyen ok miatt belecsöppen a tanácstagi székbe, képtelen lesz áttekinteni azt, hogy mi is történik körülötte. A póttanácstagokat egyébként jó volna bevonni a különböző bizottságok munkájába is, talán ezáltal közvetlenebb információikhoz juthatnak, adott esetben nem vennék át készületlenül 8 tanácstagi feladatokat Zavartalan a vetőmagellátás Nő Somogybán a vetőmagtermelés Hagyomány, hogy minden ősszel a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központjában rendszerszervezők, megyei szaki rányítók sajtótájékoztató keretében tekintik át a vetőmagtermelés, valamint az őszi igények kielégítésének helyzetét. A Baranyát, Somogyot, Tolnát ellátó területi központ igazgatója, Szakái László tájékoztatott tegnap mind a nagyüzemeket, mind a kistermelőket érdeklő témáról. Mint mondotta, m- idei csapadéknélküliség kivált az ország középső és keleti vidékein rányomta bélyegét egyes növények hozamaira. A dombóvári közpomt azonban viszonylag jó helyzetben van, mert a rendkívüli időjárás ellenére megfelelő mennyiségű és )6 minőségű alapanyagot szállítottak a partner gazdaságok borsóból, repcéből, mustárból és egyéb növények mag véből. Így zavartalan ellátás várható ez év őszére és a jövő tavaszra egyaránt. röThet. Nagy biológiai értékű, kedvező fajtaösszetételű vetőmagvak állnak a gazdaságok rendelkezésére, s ahogy az igazgató mondta, fölkészültek az esetleges pótigények kielégítésére is. Növekvő toenbészkedőkedvről tanúskodik az évről évre emelkedő lakossági vetőmagigény. 1975-ben tasa- kolt vetőmagból a három megyében egymillió-hatszáz- hatvanötezer darabot forgalmaztak at idén a forgalom már meghaladás a négy es féj millió tasakot, azaz a felhasználás nyolc év alatt megháromszorozódott. A jövő évi igény további emelkedést mutat: meghaladja a hétmilliót. A három megye közül Somogy e területen élen jár: 284 boltjába csaknem hárommillió tasak vetőmagot rendeltek. Ezeknek a csomagolása már megkezdődött, október elsején indítják a szállításokat, így év végéig az összes rendelt mennyiségnek mintegy a fele már a boltokban lesz. Nem az órájukat nézik Elkezdődött a 90. kampány o Kaposvári Cukorgyárban A tegnapra virradó éjszaka olyan nevezetes volt a Kaposvári Cukorgyárban, amilyen évente csupán egyszer szokott lenni: megkezdődött a répafeldolgozási kampány. Ez már a kilencvenedik, azonban az ideinek a kezdete a korábbiaknál is nevezetesebb: most helyezték üzembe a több éve készülő új répamechanizációs és víztisztító rendszert. Ez a korábbiaknál jobb technológia bevezetését tette lehetővé. A korai órákban már emberek százai sürögtek. a gyárban. Alkalmi kísérőnk, Barta János főgépész mondta, hogy az első répaszátíít- mány már a múlt hét végén érkezett. A kampány kezdetének kedden reggel ,6 óra tekinthető, ám a biztonságos üzemeltetés érdekében már órákkal korábban beindították a gépsorokat. Ház László fővegyész már reggel 7 előtt hazakészül. Előző nap ugyanis — munkába jövet — megígérte otthon, hogy két kisgyerekét elviszi/ az óvodába, illetve az iskolába. Alig kerülünk egyet a gyárban, már vissza is érkezik, os' Sovány József mű- szakvezetővel együtt állítja: — Akire ilyenkor szükség van, az 12 órát, de ha kell, többet is dolgozik. Csak rendben menjenek a dolgok. Megtudjuk tőlük, hogy egy műszaki hiba némi fennakadást okozott ugyan, de végül is elkezdődhetett a cukorrépa vagonokból vizágyúAz őszi időszak gyobb feladata a 32—33 ezer tonnányi kalászosvetőmag fémzárolása és az üzemekbe való eljuttatása. Somogy 9660 tonna őszibúza-vetőma- got igényelt, ezzel szemben a megyében csak 4650 tonna termett. Szakái László hangsúlyozta: a megye politikai es állami szerveivel közösen azo® vannak, hogy a jövőben nagyobb ütemben növeljék a szaporító gazdaságoktól felvásárolt és fémzárolt vetőmag mennyiséget. Így néhány éven belül összhangba kerülhet az előállítás és a felhasználás. Nemcsak fontos gazdasági érdek fűződik ehhez, hanem számottevő szállítási költségmegtakarítást is eredményez. Az őszi árpa már mindenütt a gazdaságokban van, a búza vetőmag tisztítása és fémzárol asa befejeződött, folyamatos a szállítás. Azaz: a vagonellátási problémák miatt változatlanul szükség van arra, hogy a gazdaságok saját fuvareszközeikkel is végezzék ezt. így még a ki- szállitatlan ötezer tonnányi vetőmag hét-tíz nap alatt az igeuylo nagyüzemekbe ke-. Iparunk felen** és föwöfa A hetvenes évek elején kezdődő, az egész világgazdaságban végigviharzó árrobbanás különösen a nyersanyagokban szegény, kis belső felvevőpiaccal rendelkező országokat sújtotta, körtük Magyarországot is. A mi külkereskedelmi mérlegünk is romlani kezdett, s ez a hetvenes évek végén már mind feszítőbb gondokat okozott. A magyar gazdaság rövid, három év leforgása alatt aligha fordíthatta volna jó irányba ezt a kedvezőtlen folyamatot, megfelelően kiépített, , korszerű Ipari bázis nélkül. Ez még akkor is igaz, ha iparunk az elmúlt esztendőkben a korábbinál szerényebb ütemben és ágazatilag differenciáltan fejlődött. Az ipar döntően hozzájárul az ország bevételeihez, s biztos megélhetést nyújt mintegy másfél millió családnak. , Kiépült a nagyipar összehasonlításul álljon itt néhány nemzetközi adat! A magyar ipar termelése változatlan áron 1973—1980 között 33 százalékkal nőtt. Ez idő alatt az osztrák iparé 20,5, a belgáé 8,5, a franciáé 3, a hollandé 11, az NSZK-é 10, az olaszé 24 a svéd iparé 5, az Amerikai Egyesült Államok és Japán iparáé 13, illetve 23 százalékkal. Angliáé ez idő alatt négy százalékkal csökkent. A vizsgált két esztendőben a kivitel növekedése ugyaneb ben a sorrendben így alakult: magyar 51, osztrák 45, belga 20, francia 50, holland 19, NSZK 34, olasz 65, svéd 16, Egyesült Államok 32, Japán 88, míg az angol gazdaság 20 százalékkal növelte kivitelét. Az egy főre jutó fogyasztás ebben a hét esztendőben Magyarországon 21 százalékkal nőtt, ezt az ütemet az említett fejlett tőkésországok közül Ausztria (25,1), Franciaország (23,5), az NSZK (21,1) és Japán (21,1) haladta meg. A számok messzemenően igazolják a negyvenes évek végén elhatározott gazdaságfejlesztési irány helyességét, az agrárgazdaságú ország gyors és megalapozott továbbfejlődésének kulcsa az iparosítás. Egymást követték az iparfejlesztési programok, a 70-as évek elején már a harmadik fejlesztési szakaszba értünk. E szakasz legfőbb jellemzője az ipar teijeskörű intenzifikálása, kcrszeKŰsítése. Az első szakaszban, az ötvenes években kiépültek a magyar ipar alapjai, mindenekelőtt a kitermelő es az energiatermelő ipar. A második szakaszban, vagyis a hatvanas években a továbbfeldolgozó és a végtermékkibocsátó ágazatok indultak lendületes fejlődésnek, elsősorban az alumíniumipar, a vegyipar, a közúti járműipar. Ebben az évtizedben épült a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát, illetve a Tisza Menti Vegyi Művök, megtöbbszöröződött a Péti Nitrogénművek, a balaton- fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek teljesítménye. Megépült egy új, nagy kapacitású kőolajfinomító Százha- halombattán. Fejlődő iparágak Az iparfejlesztés harmadik, jelenleg is tartó szakaszában a gazdaság intenzifikálása jegyében egyre in-' kább azok az ágazatok kerültek előtérbe, amelyek a hazai adottságoknak és hagyományoknak mindenben megfelelnek: a könnyűgépipar, a híradás- és vákuum- technikai ipar, a műszeripar, a számítástechnikai és elektronikai ipar: tehát a magas élő- és szellemi munkatartalmú s a kevésbé anyag- és energiaigényes ágazatok. Kiépült két teljesen új iparág: a petrolkémiai és földgázipar. Megkezdődött több régebbi, nagy nemzetközi hírnevű magyar gyár rekoti- striikóé**, Ebba» m zedben gyors ütemben fejlődött a nagy hagyományú magyar agrárgazdaságon alapuló élelmiszeripar is. Általában elmondható, hogy a progresszív iparágak azok, amelyekben a tudományos-technikai haladás szerte a világon az utóbbi húsz évben különösen fölgyorsult, s a magyar gazdaságban is a legdinamikusabb fejlődést mutatják. A gépiparon belül a leggyorsabban fejlődő al- agázát az utóbbi két évtizedben az elektronikai eszközök gyártása: 1960-tól napjainkig több mint tízszeresére emelkedett a termelése. A magyar műszeripar teljesítménye több mint a hétszeresére, a villamosgépiparé ötszörösére, a közlekedési-eszközipar termelése pedig négyszeresére nőtt. A felső csoportban A vegyiparon belül a hagyományosan nagy nemzetközi hírnevű gyógyszeripar fejlődése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt: ennek a termelése húsz év alatt csaknem huszonkétszeresére fokozódott, exportja pedig csaknem harmincszorosara nőtt. Ezek a számok az ipar súlyának egyértelmű és számottevő növekedését jelzik. Magyarország a hetvenes évekre fölzárkózott a korszerű mezőgazdasággal rendelkező ipari államok sorába, a közepesen, fejlett országok felső csoportjához. Gerencsér Ferenc (fsátttsinüD val történő kimosása, majd a szeletelés, a kilúgozás, a besűrítés, a meszezés, hiszen a mészégetés péntek óta tart. Az első főzet egyébként a fémberendezések miatt rozsdaszemcsés szokott lenni, ezért azt újra feloldják. Szerdán délutánra készül él az idei őszi első normál kristálycukor, csütörtökre pedig már finomitottat is gy ártanak. — Milyen a répa? — Jó, egészséges —hangzik a válasz, amikor az ELF A rakodóberendezésekhez érünk. Itt Király Károly úszta tócsoport-vezetővel találkozunk. Titulusa onnan, ered, hogy a gyárba érkező répa a feldolgozás során szinte egész útját vízben úsztatva teszi meg. — Ha beválik az új berendezés, a technológia, akkor nagyon jó lesz — halljuk Király Károlyiéi. így folytatja: — Márpedig miért is ne válna be, hiszen az ország más részeiben már nagyszerűen üzemel. Az idén kevesebb ugyan a répa, de mi megteszünk mindent azért, hogy ami van, abból minél nagyobb mennyiségű cukrot nyerjünk. Az úsrtatócsoport vezetője batéi; több mint két évtizede dolgozik a gyárban. — Nevezetes az idei kam- pánykezdésünk — állítja ő, az ingázó is, akire — akárcsak a más pontokon dolgozókra — nem az a jellemző, hogy a hivatalosan megállapított munkaidő végére várva az óráját nézi, ha egy újabb, immár a 90. cukorgyári kampány sikeres kezdetéről van szó. Ezt vallják többek között az irányítótáblán viliódzó műszereket, az iparitévé-képemyőkön megjelenő munkafolyama - tokát feszült figyelemmel kísérők is. A somogyi, baranyai és tolnai földekről az idén 35 gazdaságból összesen 6270 hektár termést szállítanak a Kaposvári Cukorgyárba feldolgozásra. Ez 240—245 ezer tonna nyersanyagot jelent a 80 napra tervezett kampány során. Vitaszck Zoltán Magyar—vietnami barátsági napok Magyar—vietnami barátsági napokat rendez Somogybán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Doan Van Phe, a vietnami nagykövetség katonai attaséjának helyettese tegnap Csurgóval ismerkedett, s felszólalt a délután tartott ifjúsági barátsági és szolidaritási nagygyűlésen. Doan Van Phe őrnagy ma Tábra látogat SÓMÖÖYÍ NÉPLAP Három szakasz
