Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

TLRUlEII BAINQKSAG: > Komlón győzött a Rákóczi Több rangadóra került sor a hét végén a területi baj­nokság Dráva csoportjában. Az első helyre törő csapatok közül a Siklós a Moháccsal találkozott, s a két együttes megosztozott a pontokon. A Rákóczi Komlóra látogatott, s átütőbb támadójátékávai sikerült egygólos győzelem­mel hazatérnie. A somogyi rangadón a Nagyatád — a várakozásnak megfelelően — legyőzte a Bogiárlellét, s így a második helyre nyomult föl a táblázaton. A többi ta­lálkozón általában a papír­forma érvényesült. K. RÁKÓCZI—KOMLÓI RÁNTASZ 1:0 (0:0) Komló, 400 néző. V.: Lász­ló. Rákóczi: Kutasi — Kurdi, Zentai, Pethö, Zatykö — Gyurics /., Kakas, Gilitsch — Czabula, Gyurkó (Gyurics II.), Hanusz (Hosszú). Edző: Bözsöny János. Komló: Tihanyvári — Macs, lncze, Katona, Barta — Cservenka, Tigyi (Barka), Orsós (György) — Hegyi, Vígh, Dudás. Edző: Miha­lecz Boldizsár. Kaposvári támadások ve­zették be a találkozót. A bátran kezdő Rákóczi a vé­gig agilis Gyurics I.' és kö­zéppályás társai, valamint az ékkor még többször pró­Megyei labdarúgó­bajnoksag (Folytatás a i. oldalról) A forduló válogatottja: Major (Csurgó) — Reichert Z.r (Tab), Gyuricza (Fonyód), Reit (Latiaka SE), Fekete (Latinka SEJ, Czuczka (Mar­cali), Kiss K- (Tab), Kré- nusz (Csurgó), Pékár (La­tinka), Kisdömyei (Marcali, Markek (Csurgó). 1. Marcali fi 4 2 — 29- 1 10 2. Csurgó fi 5 — 1 20- fi 10 3. Kiss J, SE fi 5. — 1 14- 3 10 4. Tab fi 3 3 — 19-11 9 5. VBKM Vasas fi 3 * 1 13- 9 S 6. Zimány fi 2 2 2 10-10 fi 7. S.-tarnóca fi 1 4 1 7- 7. fi 8. Laíiruka SE fi 2 2 2 5- 7 fi 9. Barcs fi 1 3 2 4- fi 5 10. Kaposgép VL fi 2 1 3 8-11 5 11. S.-sárd fi 2 1 3 4- 7 ü 12. Kadarkút fi 1 2 3 7-12 4 13. Fonyód (i 1 2 3 5-23 4 14. K, Gay.da.sr fi — 3 3 5-11 3 13. Szcmyi SE fi 1 l 4 8-1« 3 18. Karád fi — •» 4 8-19 2 Labdarúgó NB I Vasárnapi eredmények Rába ETO—Ferencváros 8:8 (1:0) Üllői út, 20 ezer néző. V-: Németh L. Góllövő: Mike, Szepesi, illetve Pogány, Szántó. Kétszer vezetett a győri együttes, az FTC-nek csak a 85. percben sikerült meg­szereznie az egyik pontot. Tatabánya—Vasas 8:0 (0:0) Tatabánya, 4000 néző. V.: Szabó B. Góilövő: Plotár, Emmer. A tartalékos Vasas ellen megérdemelten nyert a bá- nyaszegyüttes­Bp. Honvéd—ZTE 1:0 (0:0) Kispest, 2000 néző. V.: Divinyi. Góllövő: Bodonyi. A ZTE csaknem meglepe-, tést szerzett, a győztes gól a 71. percben esett. 1. Ü. Dózsa fi 4 1 1 17-11* 9 2. Tatabánya fi 4 1 1 12- 7 9 3. Videoton 6 4 — 2 13- 4 8 4. Bp. Honvéd fi 3 2 1 10- fi 8 5. Rába ETO fi 2 4 — 12- 9 8 fi. Csepel fi 3 1 2 11- 8 7 7, Vasas fi 3 1 2 9- 7 7 8. Haliadás fi 3 — 3 fi- 7 fi 3. Pécsi MaC fi 2 1 3 8- 9 5 10. Diósgyőr 5 9 1 2 5- fi 5 11. ZTE fi 9 1 3 3- 7 5 U. Volán SC fi 2 1 3 8-13 5 13. MTK-VM fi 2 — 4 7-12 4 14. FTC 5 1 1 3 9-12 3 18. SZEOL AK fi l 1 4 9-lfi 3 H. NYVSSC 6 — 2 4 3-10 9 Am PTC—DVTR mérkőzést no­▼enat^r s-en jaMsrzák. bálkozó Czabula jóvoltából mezőnyfölényre tett szert. A komlói kaput azonban nem tudta bevenni. A lövések rendre célt tévesztettek, egy szöglelrúgás után pedig jó ütemben felugró Kakas fe­jese szállt a kapu fölé. A komlói ellenakciók is siker­telennek bizonyultak. Kuta­sinak az első játékrészben csak egyszer kellett bemu­tatnia tudását. A csúszós, fölázott talajon a 47. perc hozta az első igazi helyze-i tét; Hanusz lépett ki a bal oldalon, csavart lövése azon­ban centiméterekkel elcsú­szott a bal Sarok ■ mellett. Néhány perc múlva egy sza­badrúgás-kombináció után Zatykó 20 méteres lövése adott munkát Tihanyvári- nak. A Rákóczi kapujánál Katona fejese okozott izgal­mat, jó helyzetből azon­ban rosszul célzott a komlói beállós. Többet támadott a Rákóczi, s a 77. percben a csereként beálló Gyurics II. 17 méterről jól eltalált lö­véssel megszerezte a győztes gólt. Megérdemelten jutott a két bajnoki pont birtokába a többet támadó, ügyesebben futballozó Rákóczi, s ezzel megszerezte második győ­zelme* idegenben. A védel­mek mindkét oldalon jól álltak, középpályásaik révén a kaposváriak irányítottak; a csatársorokról azonban ke­vés jót lehetne mondani. Jók: Zentai, Gyurics I., Ka­kas, illetve Mács, Cserven­ka. Grünwald Géza NAGYATÁD— BOGLÁRLELLE 1:0 (0:0) Nagyatád, 1300 néző. V.: Varga E. Nagyatad: Szabó — Czár, Nagy L., Vtasi, Savanyó — Kiss (Dekanics), Borsfái (Kovács), Mohácsi — Pin­tér, Nagy I., Vidék. Edző: Futsz János. Boglárlelle: Horváth — Kolovics, Fejes, Andermann (Pusztai), Gulyás — Pilger, Juhász, Pintér — Kalász, Hétfőn kora délután a Fe­rihegyi repülőtérről külön- géppel utazott Görögországba a magyar olimpiai labdarú­gó-válogatott, amely szep­tember 21-én, szerdán 17 órakor Dramban Görögor­szág hasonló együttesével vív olimpiai selejtező mér­kőzést. A kutatások másik vona­lán az építésügyi hatóságok­tól és a FIK-től sikerült megszerezni az alaprajzot, sőt több okmányt, átépítési tervet. Bámulatos dolgokra derült fény belőlük. Például arra, hogy míg a főúri keze­lés idején még kisebb átala­kításra is csak átlag tízéven­ként került sor. addig a fel- szabadulás óta öt teljes és ti­zennégy részleges felújítás vált elkerülhetetlenné. Bár, ha jobban meggondoljuk, ez nem is olyan különös: régen az élet nyugodt állóvíz volt, azóta csapkodó áradat; a komplexumot akkor egyetlen szűk létszámú család birto­kolta, azóta öt közület, leg- tartósabban a MÜFÉKLUFÉ, amelyben egymagában szá­zával forgolódtak tagok és ügyintézők. Más szempontból tehát gazdag anyag került Mike i kezebe, de egy esetleges rej­Vass, Kiss. Edző: Bolla Lász­ló. A 88. percben egy jobb ol­dali beadást követően az erőteljes Pintér magasan fel­ugorva a leragadt védők és a kapus mellett a kapu bal­oldalába fejelt. 1:0. A szokott lendülettel kez­dett az atádi csapat, a ven­dégek védekezésre kénysze­rültek, de ebbe a tevékeny­ségükbe túlzott keménysé­get is belevittek. Később már bátrabban kezdemé­nyeztek; játékukon érződött, hogy a győzelem lehetőségé­ről sem mondtak le. Időn­kénti durváskodásaikat a já­tékvezető az első félidőben két sárga lappal viszonozta, majd a 85. percben Juhászt tiszteletlenségért ki is állí­totta. A vendégek ezután sem adták föl, körömsza­kadtáig harcoltak az egyen­lítésért, de ezúttal érvénye­sült a hazaiak nagyobb ru­tinja, amely minden csapat­részben kiütközött. Az atá- diaknak nagyon meg kellett izzadniuk a győzelemért. Jók: Szabó, Pintér, Nagy L., Mohácsi, illetve Pilger, Pin­tér, Gulyás. Dezse Béla A további eredmények: Boly—PVSK 3:1 i. Sellye— Bonyhád 2: í, Kisdorog— PBTC 5:2, Mázaszászvár— Nagymányok Mohács 1:1. 2 :0, Siklós— 1. Sellye fi 3 3-9-39 2. Nagyatád fi 4 1 1 11- 6 9 3. Boly fi 3 2 1 14- 9 8 4. Siklós fi 3 2 18-48 5. K. Rákóczi fi 3 1 2 9-47 fi. Mohács 6 1 5-7-67 7. Táncsics SE fi 3 1 2 11-11 7 8. PVSK fi 2 2 2 11- 9 fi 9. Bonyhád fi 2 2 2 9-14) fi 10. Szigetvár fi 9 2 2 tí- 7 b 11. Kisdorog fi 2 1 3 9-9 5 1?. Mázasz.-vár fi í 3 2 fi- fi o 13. PBTC, fi 2 1 3 8-12 5 14. Komlo fi 1 2 3 7-94 13. B.-lcllc fi 1 1 4 fi-11 3 16. Nagymányok fi — 1 5 2-17 1 Országos ifjúsági bajnokság: Bakony Vegyész—Siófoki Bányász 2: l Országos serdülöbajnokság: Bakony Vegyész—Siófoki Bányász 6:0. Területi ifjúsági bajnokság: Komló—‘Rákóczi I. 3:0. Nagyatád—Boglárlelle 2:1. Mezey György szövetségi kanitány nem változtatott az eredetileg kijelölt lü-os ke­reten, így a következők kel­tek útra: Kovács A., Disztl P. (kapusok), Farkas, Kőhal­mi, Kardos, Gálhidi, Cson­ka, Kelemen, Nagy A., Po­gány, Kisznyér, Röth, Mészá­ros, Hajszán, Kiss S., Dajka. fekhely kiképzését illetően semmi. Sehol egy pangó zug, sehol egy szikár számla holmi freskó!: eltüntetéséről. Mike bánatában elment a klubjába, a MÜFÉKLUFÉBA. Ebédet rendelt. A szomszéd asztalnál beszélgettek, egy mondat ütötte meg a fülét: — A klub történetéből tu­dom. Nem olvastad? — Mikor adták ki a klub történetét? — robbant be Mike Hondornéhoz. — Erre gondol? — Manyi­ba a kötetet a trezorból húzta elő. A kiadványt egészvászonba burkolták. A szakállas klubtag Ma­nyikat angyalnak, méghozzá tündöklő szépségű angyalnak minősítette, aztán lerohant a kávébárba, hogy a könyvet áttanulmányozza. Félóra múlva csalódottan távozott. — Önreklám! Saját szemé­Elutazott Görögországba az olimpiai labdarúgó-válogatott Meleget sugároz képeivel Ben kő Katalin festőművész kiállítása Kaposváron Sok érdeklődő jelenlété­ben nyitották meg a kapos­vári Vaszary János terem­ben Benkő Katalin festő­művész kiállítását. Stadler László, a városi tanács mű­velődési osztályának vezető­helyettese megnyitó beszé­dében a művész életútjáról, eddigi sikereiről beszélt. Benkő Katalin 1963-ban vég­zett a Képzőművészeti Fő­iskolán, olyan kiváló mes­terektől tanult, mint Pap Gyula és Bernáth Aurél. Azóta rendszeresen szere­pel kiállításokon, nemcsak hazánkban, hanem Bulgá­riában és Kanadában is. Itt­hon több ízben vett részt képeivel a miskolci grafikai biennálén, illetve a székes- fehérvári téli és a szegedi, valamint a balatoni nyári tárlatokon. Sokszor járt kül­földi tanulmányutakon, a Szovjetunióban, Ausztriá­ban. Svájcban. Franciaor­szágban és Angliában fej­lesztette rajzkészségét, tö­kéletesítette technikáját. Benkő Katalin képeinek jelentős részét pasztellel ké­szíti — ezzel dolgozott pél­dául Bernáth Aurél és Rippl-Rónai József is. Az érdes velurpapírra fölvitt gazdag árnyalatok bárso­nyos, anyagszerű hatást kel­tenek. Felhasználja azonban másféle technikák, többek között az olajfesték adta le­hetőségeket is­A Vaszary., teremben lát­ható képei két alapvető té­makörben születtek. Leg­lyflk dicsőítése! — morogta maga elé. — Tessék? — kérdezte va­laki a szomszéd ház kerí­tése mellől. Egy öregúr állt ott. Nyárias őszi nap lévén, ingén csupán egy csíkos mellényt viselt. Úgy hatott benne, mint egy lassított ko­mornyik. — A klubot szidom — kö­zölte röviden Mike. — Hát igen. Bezzeg job­ban mentek itt a dolgok a gróf úr idejében. — Maga akkor is itt la- . kott, bátyám? — Hát azt nemigen lehet mondani. Inkább csak bejár­tam az atyámmal. Néha ma­gával hozott. — Átjönnék kissé beszél­getni — mondta a grafikus. — Csak tessék. Az öregúr egy pohár bor­ral kínálta és fecsegett. Ho­gyisne. amikor ilyen érdeklő­dő úriember hallgatta. A mellényt istenben boldogult atyjától örökölte, aki mint bejáró inás szolgált a villa­szerű földszintes házban, ahol ma lakik. A kéjlakot a méltóságos úr mindenkori „babája” rendelkezésére bo­csátotta. Az informátor ma­ga három ilyen jogcímű bir­tokost ismert. „Mindegyik a színipályán működött” — hangoztatta visszamenőleges elismeréssel. A gróf úr pe­dig a palotából valami titkos többjük virágcsendélet. Me­legséget árasztó, eleven szí­nek, vad sárgák, a piros, a lila ezernyi árnyalata, le­átjárón közeledett. Hogy az hol volt? Ö nem ismerte, de alighanem az alagsorban. Mivel a művész urat érde­kelte a dolog, bevezette sa­ját házába, és lehatoltak a pincévé züllött alagsorba. Mike a csigalépcső alján egyenesen a MÜFÉKLUFÉ irányába fordult, és megko­pogtatta a pincefolyosót ar­rafelé elzáró szürke, pókhá­lós falsíkot. Kongott! Mielőtt Mike elbúcsúzott volna az öregúrtól, szobájá­ban égy pillantást vetett a falinaptárra. Október 13-át írták, szerdai napot. — A sas lecsap! — kiáltott fel kocsija magányában, es miközben fékezett, indított, ismét fékezett, ismét indított, kikerült és kikerülték, agya sorra dolgozta 'ki a követke­ző, a legutolsó, a döntő ak­ció módozatait. Alig várta, hogy hazaérve beszámoljon társainak. Erre azonban nem került sor. Az L alakú újpalotai ház előtt egy óriási ZIL parkolt, a motortető felhajtva. Két, a gépkocsihoz illően hatal­mas termetű bőrkabátos egyén időnként a motorház- ba hajolt, időnként a cso­magtartót nyitogatta szer­számért. Érdekes látványnak bizonyult ez. (Folytatjuk.) omló kék drapériák. Egész más világot mutatnak a táj­képek: rideg, kopár hegyol­dalakat, elhagyatott vidéke­ket. A visszafogottabb szí­nek, az olajfesték felülete a sziklák hidegségét árasztja. A rhűvész nem szívesen beszél magáról, mégis meg­kértük. szóljon néhány szót munkájáról. — Általában figurális kompozíciókat festek, embe­reket, állatokat. Legkedve­sebb témám a ló. Az itt összeválogatott csendéletek, tájképek csupán egy kis ré­szét képezik a festményeim­nek­— Hogyan készülnek ezek az égő pipacsok, vad növé­nyi vegetációkat ábrázoló képek ? — Bármily hihetetlen, ezeket a virágokat a Nagy­mező utcában festem a ha­todik emeleten. Mégis min­dig a valóság után dolgo­zom: reggel megveszem a piacon a csokrot, azután le­festem. » Csendéletei konkrétak, a való látvány erejével hat­nak. Izzásukkal melegebbé tehetik otthonunkat. Nem csoda, hogy néhány fest­mény már a rendezés ide­jén gazdára talált. Az érdeklődőket szeptem­ber 29-ig várja Benkő Ka­talin kiállítása. Tersztyanszky Krisztina SOMOGYI NÉPLAP GOMBÓ PÁL to elfilmti hím

Next

/
Oldalképek
Tartalom